Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-04 / 258. szám

18 • 2006. NOVEMBER 4., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG 50 év képei A fél évszázados jubileumát ün­neplő MTI Fotó képeiből nyújt ízelítőt az a kiállítás, ami no­vember 19-éig tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban. A Ma­gyar Távirati Iroda fotóarchí­vuma Európa-szerte is a legna­gyobbak közé tartozik, csak­nem 13 milliónyi eredeti fotóne­­gatívot és közel ötmillió minta­képet őriz. Az archívumot a kulturális kormányzat 1993-ban védett muzeális gyűjteménnyé nyilvánította. A korai felvételek állaga fokozatosan romlik a ve­gyi bomlás miatt, ezért meg­kezdték a gyűjtemény digitali­zálását. A nagyközönség szá­mára ismeretlen fotókból az MTI a napokban újraindította a Kor-képek című albumsoroza­tát, ’56-os képekkel. Az MTI Fotó - 50 év képei, Képes hírek, híres képek című kiállításon 81 fotográfus 302 képe tekinthető meg. A lapunk által bemutatott képet Soós Lajos készítette Antall József miniszterelnök párizsi látoga­tásán, amikor a testőrség egyik katonája elájult 1990. jú­nius 23-án. ■V '• Magyar Televízió európai szemmel Európai szakemberek sze­rint a közszolgálati televí­zió érdekében vissza kelle­ne állítani a készülékhasz­nálati díjat Magyarorszá­gon. Erről azonban a kor­mányt és a nézőket is meg kellene győzni. Haszán Zoltán Csupa régi film - állapította meg Viviane Reding, az Európai Bizottság médiáért felelős biz­tosa, miután végignézte a Ma­gyar Televízió alkotásaiból ké­szített rövid videót. Az MTV (ön)azonosítására szolgáló ös­­­szeállítást a Titkosszolgálattól a közszolgálatig című tegnapi bu­dapesti konferencián mutatták be. A rejtélyes nevű rendez­vény egyáltalán nem leplezett célja a Magyar Televízió politi­kai és gazdasági függetlensége melletti nemzetközi kiállás volt. Magyarán: a jelenleginél több pénzre lenne szüksége az MTV-nek, ráadásul évekre elő­re, kiszámíthatóan. Az MTV tavasz óta próbál nemzetközi lobbit szervezni sa­ját érdekében. Ennek része volt az a levél, amit a nyáron az Eu­rópai Műsorszolgáltatók Egye­sületének (EBU) akkori elnöke küldött Gyurcsány Ferencnek, s amely szégyennek nevezte az MTV helyzetét, európai sereg­hajtónak mondta a magyar köz­­szolgálati televíziót. Ennyire éles bírálatok tegnap nem érték a kormányt - amelynek egyéb­ként egyetlen tagja sem volt ott az MTV és az EBU által szerve­zett konferencián -, de kritika azért igen. Kezdődött azzal, hogy Viviane Reding médiabiz­tos megköszönte a Közép-euró­pai Egyetem rektorának, hogy befogadta a rendezvényt, mert ez semleges helyszín, ahol tu­dósok vitatkoznak, és innen ki lehet zárni a politikusokat. Majd hangsúlyozottan nem uta­sításként, hanem javaslatként, ám többször is megismételve jelezte: stabil működési hátte­ret kell teremteni a közszolgála­ti médiumoknak, például az előfizetési díjak visszaállításá­val. Ezt még 2002-ben, választá­si ígérete betartásával szállítot­ta le a Medgyessy-kormány nul­la forintra, a kieső összeg befi­zetését pedig a költségvetés vállalta át a háztartásoktól. Csakhogy Reding asszony az európai televíziós szervezet el­nökével, Fritz Pletingennel együtt arra hívta fel a figyelmet, hogy nem európai megoldás, ha a parlamenti többség dönthet évről évre a közszolgálati médi­umok finanszírozásáról. A készülékhasználati díj visszaállításának ötletével az európai szakértők már elkéstek, hiszen az Országgyűlésnek a napokban benyújtott költségve­tési törvénytervezet szerint a kormány jövőre is átvállalja a készülékhasználati díjak fizeté­sét, azaz háztartásonként havi 967 forintot. (Ide nem számítva a továbbra is fizetésre kötele­zett vendéglátó-ipari tévéhasz­nálatot.) Ez összesen 25,5 milli­árd forinttal terheli meg a költ­ségvetést, ennyit osztanak szét arányosan a közszolgálati médi­umok támogatására. De hogy mégsem lobbizott teljesen ha­tástalanul az MTV, azt jelzi: a költségvetésben szerepel ezen­felül egy vaskos, 9,5 milliárd fo­rintos tétel, mégpedig a Magyar Televízió Közalapítvány támo­gatása. Ilyen külön támogatást sem a Magyar Rádió, sem a Du­na TV nem kap. (Az Ország­gyűlésnek benyújtott beszámo­lóban a Duna TV évi 500 millió forintos plusztámogatást kért, de nem kapott.) Hogy a későbbiekben lesz-e készülékhasználati díj, az nem derült ki. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet médiaille­tékese szerint ennek a visszaál­lítása önmagában még nem je­lentene megoldást a problémá­ra. Hiszen korábban is csak a háztartások kétharmadától folyt be a pénz, a kormány vi­szont kiszámíthatóan utal. A családok jelentős része ugyanis nem engedhette meg magának a díjat, másrészt mondhatták, hogy minek fizessen a közszol­gálati tévéért, ha nem is nézi. • Az MTV jövőre húszmilliárd forin­tot kap a központi költségvetésből működési és gyártási költségekre. Ehhez jön még három-négymilliár­dos kereskedelmi bevétel. A kiadási oldalon a legnagyobb tétel a sze­mélyi ráfordítás, ez megközelítőleg tízmilliárd forint. A köztévének 1930 belső munkatársa van. Az MTV-t át­lagosan a tévénézők 14-15 százaléka választja. 1997 óta a Magyar Televí­zió különböző formában összesen 200 milliárd forintnyi állami támo­gatást kapott. Az üzemi eredménye tavaly volt először pozitív. Haraszti szerint többféle válság is sújtja a közszolgálati televízi­ózást: elsősorban is nézettségi és finanszírozási. A kereskedel­mi tévék ugyanis felfalják a köz­­szolgálatiakat, amelyek hírmű­sorai ráadásul a politikai propa­ganda áldozataivá válnak. Abban azért lényegében mindenki egyetértett, hogy hosszú távon kiszámítható és tisztességes finanszírozásra lenne szükségük a közszolgála­ti televízióknak, hogy alternatí­vát nyújthassanak a kereske­delmi televíziókkal szemben. Amúgy a mostani televíziózást már finoman a jelen - kevésbé finoman a múlt - televíziózásá­nak tartják, hiszen pillanatokon belül csak itt a kontinensen 200 millióan tévéznek majd mobi­lon, és jön az internetes tévé­zés is. Ezen a ponton nem ke­csegtették semmi jóval az MTV-t. Európai szemszögből pedig az előadóknak volt még egy ér­vük: a közszolgálati televíziók összefogásával lehetne olyan filmeket gyártani, amelyek nemcsak az olcsó, silány minő­ségű, Európán kívüli alkotások­kal, hanem az amerikai mozik­kal is felvehetnék a versenyt. Az MTV azonban egyelőre A Tenkes kapitányából vett részletekkel jelezte, hogy része Európának. Rudi Zoltán MTV-elnök, Viviane Reding médiabiztos, Szili Katalin házelnök és Fritz Pletingen, EBU-elnök a CEU rektorával, Yehuda Elkanával Fotó: Szabó Bernadett 4 A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Leáldozott a minőségi sorozatoknak? Elbocsátások és átszerve­zések mellett saját gyártá­sú sorozatainak többségét is száműzi az­ amerikai NBC tévéhálózat.­Egyes vélemények szerint ez azt is jelzi, a televíziózás egy korszaka a végét járja - de lehet, hogy inkább a társa­ság jár tévúton. Pál Zsombor Tévétársaság ritkán szerepel annyit üzleti lapok címlapján, mint a négy nagy amerikai há­lózat egyike, az NBC tette a közelmúltban. A fő csatorna mellett számtalan kábeladót is fenntartó cég ekkor jelentette be, hogy alkalmazottainak 5 százalékától, mintegy 700 em­bertől válik meg 2008 végéig. A társaság azzal próbálja nyugtatni a nézőket, hogy ebből a képernyő másik oldalán vajmi keveset fognak észlelni. A mű­sorszerkezet a jövő őszi szezon­ra tervezett átalakítása annál in­kább feltűnő lesz: az esti főmű­soridő kezdetéről száműzik a drága saját gyártású sorozato­kat, amelyek helyét olcsóbban előállítható játékműsorok és va­­lóságshow-k veszik majd át. Emellett az eddig szétszórt iro­dák és stúdiók többségét is a társaság székházába költöztetik. A beszédes NBC 2.0 névre ke­resztelt átszervezésből szárma­zó megtakarítás egy részét a di­gitális tevékenységbe, azaz internetes oldalakba és letölthe­tő mobilos tartalmakba forgat­ják vissza: a tervek szerint 2009- re megháromszorozzák az ezek­ből származó bevételt, egymilli­­árd dollárra növelve azt. A vetélytársak sikerének tükrében a költségtakarékosság racionális lépés. Pedig az olyan sikereknek köszönhetően, mint a Jó barátok vagy a Vészhelyzet, az NBC hosszú éveken át vezet­te a nézettségi listákat, az ezek végeztével indított új sorozatok azonban sorra elvéreztek a show-logikára már korábban átállt konkurensekkel szemben, így a hálózat a harmadik helyre csúszott vissza. Noha a társaság elnöke, Bob Wright szerint sen­ki nem próbálkozott náluk ke­ményebben a komoly létszámú írócsapatok gyártotta minőségi műsorokkal, „a nézők egyszerű­en nem haraptak rá ezekre”, így muszáj volt lépniük. A döntést persze fanyalogva fogadták a publicisták és bloggerek, akik szerint az amerikai hálózatok a hagyományos, sorozatok domi­nálta televíziózás utolsó bás­tyái, és az egykori sorozatkirály NBC visszavonulásával ők is bedobni látszanak a törülközőt. De eközben az is lehet, hogy mégis a társaság próbálkozott rossz műsorokkal: az előző sze­zon nézettségi versenyét ugyan egy show-műsor nyerte, utána azonban a konkurensek részé­ről számos sorozat szerepel a listán. Ismét megdőlt az oldalletöltés rekordja Munkatársunktól Hazai internetes oldalletöltési rekord dőlt meg október 30-án. A Medián Webaudit által au­­ditált site-okon mért új oldalle­töltés-rekord immár 187,9 mil­lió. Ezzel a felhasználók egy alig egy héttel korábbi, a belpoli­tikai események iránti felfoko­zott érdeklődésnek köszönhető csúcsot adtak át a múltnak. A Webaudit szerint az új csúcs ez­úttal nem kötődik kiemelkedő érdeklődéssel kísért esemény­hez, vélhetően a hirtelen jött rossz idő és az őszi szünet áll a szokatlanul élénk internetfor­galom hátterében. Az új rekord ugyanis elsősorban a közösségi, valamint az online kikapcsoló­dást szolgáló website-oknak kö­szönhető. A myVIP több mint 20 milliós eredménye egyéni rekord, míg az iWiW csaknem 40 milliós látogatottsága orszá­gos rekord.

Next