Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-29 / 279. szám
2006. NOVEMBER 29., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 16 * Gazdaság Mégis költözik a győri keksz Czauner Péter Öt évvel azután, hogy az országos felháborodás miatt a Danone elállt győri gyárának bezárásától, és a kekszgyártás áttelepítésétől, a francia multinacionális cég ismét az átszervezésről tárgyal. A tervek szerint a Rába partján maradna a Negro gyártása, a kekszeket azonban ezentúl Székesfehérváron állítanák elő. A honi keménycukorka-piac 37 százalékát birtokló Negrót októberben vásárolták meg a Nestlétől, gyártását pedig teljes egészében Győrbe telepítenék. Azt, hogy ez pontosan hány dolgozónak ad a jövőben munkát, egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni. Annyit tudni csupán, hogy a cukorkából az eddiginél jövőre 20 százalékkal többet állítanának elő. A győri gyár menedzsmentje a tervek részleteiről egyelőre nem kíván nyilatkozni, mondván, az átalakítási tárgyalások a munkavállalókat képviselő szakszervezettel hétfőn kezdődtek meg. Annyit azonban a cég kommunikációs ügynökségétől megtudtunk, hogy semmilyen termék megszüntetéséről vagy a gyár bezárásáról nem született terv. A Pilóta kekszet, Balaton szeletet, Vaníliás Karikát továbbra is „kifejezetten” Magyarországon akarják előállítani, Székesfehérváron, ahol a Danone kekszeinek 70 százalékát jelenleg is gyártják. A termelés átszervezéséről a végső döntés december 15-e, a konzultációk lezárásának tervezett időpontja után várható, addig a munkavállalók érdekeit képviselők is óvatosan nyilatkoznak. Dombóváriné, a Győri Keksz szakszervezeti vezetője csak annyit közölt: „Célunk, hogy amennyiben elkerülhetetlenné válik dolgozók elbocsátása, akkor ennek hatását mérsékeljük, illetve, hogy ezek a dolgozók a lehető legjobb támogatást kapják.” Emlékezetes, hogy a Danone 2001-ben a Győri Keksz Kft. Székesfehérvárra történő telepítését egyszer már bejelentette. Ekkor megmozdult az egész város, volt tüntetés, politikai lobbizás, s a termékek bojkottjára is sor került. Annyit akkor elértek a győriek, hogy a gyár maradt, még ha tevékenységének jelentős részét át is telepítették Fejér megye központjába. A Győri Keksz- és Ostyagyár székesfehérvári dolgozói 53 ezer kekszből rakták ki tavaly a város jelképét Fotó: MTI - Danis Barna HIRDETÉS Hat program a kormány előtt Több mint négyezermilliárdnyi uniós támogatásról döntenek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv hat programjáról dönt ma a kormány, így rövidesen megnyílik az út a pályázatok kiírása előtt. Szabó Brigitta Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 15 programjából ma hat elfogadásáról dönt a kormány. A többi várhatóan jövő héten kerül a kabinet elé. Mint azt Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos mondta, a kormány döntése után hivatalosan is benyújtják a dokumentumokat az Európai Bizottságnak. Ezzel kezdetét veszi egy több hónapos egyeztetési folyamat, illetve megnyílik a lehetőség a pályázatok kiírása előtt. Attól kezdve ugyanis, hogy Brüsszel befogadja az operatív programokat, Magyarország kötelezettséget vállalhat azok pénzügyi kereteire. Az ÚMFT-ről és operatív programjairól nemrég zárult le a társadalmi vita. Mint megtudtuk, négyezer különböző szervezetet kértek fel egyeztetésre, az internetről 18 ezren töltötték le a tervet, levélben, e-mailben hatszáz egyéni hozzászóló küldte be javaslatait. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbeszéléseket folytatott az esélyegyenlőségi, a gazdasági és szociális, az országos területfejlesztési, az országos érdekegyeztetési tanáccsal, a Magyar Tudományos Akadémia szervezeteivel, valamint a történelmi egyházak, a kis egyházak vezetőivel, végül a parlamenti pártok szakértőivel. Ahhoz, hogy a pályázatok megjelenhessenek, előbb el kell készíteni egy úgynevezett akcióprogramot is, amely konkrétan tartalmazza a kiírások részleteit, kinek, mire, hogyan, meddig lehet pályázni. Benne lesznek azok az úgynevezett nagyprojektek is, amelyek vagy méretük, vagy céljuk miatt nem fértek bele a pályázati rendszerbe, ezért azokról külön dönt az EU. Az ígéretek szerint januárra lesz kész egy ideiglenes akcióprogram, amely a január, február során kiírandó kis- és középvállalkozásoknak szóló, valamint a munkahelyteremtéssel kapcsolatos humán felhívások részleteit tartalmazza majd. A végső változat, amely a következő két évre szól, március folyamán készülhet el. Mint azt Bajnai Gordon a Népszabadságnak mondta: a 2007-2013-as időszak uniós támogatásainak hatását pontosan egyelőre nem lehet felmérni, hiszen igen messze van még 2015, amíg a pénzeket ténylegesen el kell költeni. Még az első nemzeti fejlesztési tervről is inkább csak hatástanulmányok készültek, miután az év végéig a megítélt támogatásoknak csak mintegy 50 százaléka jut el a kifizetésig. A becslések szerint 2004-2010 között az NFT I tíz százalékkal növeli a GDP-t, ami 16 ezermilliárd forint többletet jelent. Számítások szerint a lakossági fogyasztás ezen időszak alatt összességében 17,5 százalékkal lehet magasabb, mint az uniós pénzek nélkül lenne. A közösségi támogatásoknak köszönhetően évente átlagosan 30-40 ezerrel több munkahely jöhet létre, és mintegy 126 ezer munkahely maradhat meg az előrejelzések alapján. Mint megtudtuk, 2004 és 2006 között a vállalkozások több mint 293 milliárd forintot adtak az elnyert uniós pénzekhez, azaz egyforintnyi közösségi forrás 1,5 forint magántőkét von be a fejlesztésekbe. Az első NFT-ből Magyarországon az egy főre jutó támogatás értéke több mint 62 ezer forint. Az uniós forrásoknak köszönhető többlet-GDP (becslés, százalék) Forrás: ÚMFT / Népszabadság-grafika A ma kormány elé kerülő programok - Államreform operatív program: 41,1 milliárd forint. - Elektronikus közigazgatás operatív program: 99,5 milliárd forint. - Közlekedési operatív program: 1721,5 milliárd forint. - Környezet és energia operatív program: 1053,5 milliárd forint. - Gazdaságfejlesztési operatív program: 674 milliárd forint. - Társadalmi infrastruktúra operatív program (oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, kulturális, közművelődési intézmények fejlesztésére): 538,9 milliárd forint. fm) BUDAPEST BANK A GE Money Bank tagja Sokat kutattunk, elemeztünk és sikerült! Budapest Világválogatott 3. Alap Szakértőink olyan elemekből állították össze a Budapest Világválogatott 3. Alap portfólióját, amelyek a múltban 3 év alatt, átlagosan 22,3%*-os elméleti hozamot biztosítottak volna a befektetőknek.Azoknak a 3 éves, a Tájékoztató 13.12 és 13.13 pontja szerint kialakított konstrukciók elméleti hozamainak átlaga, melyek 2002. január 25. és 2006. szeptember 27. között jártak volna le. A származtatott alap a szokásostól eltérő kockázatú. Az elméleti konstrukció múltbeli hozama nem jelent garanciát az Alap jövőbeli tényleges hozamára. A Budapest Világválogatott 3. Garantált Származtatott Zártvégű Befektetési Alapot a Budapest Alapkezelő Zrt kezeli. Jelen hirdetés nem minősül befektetési ajánlásnak, ajánlattételi felhívásnak vagy befektetési tanácsadásnak. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletes felvilágosítást annak hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából kaphat, melyek megtalálhatók a Budapest Bank fiókjaiban, a forgalmazási helyeken és a www.bpalap.hu internetes oldalon. Engedély: 111/41.038-16/2002. Mi igent mondunk ügyfeleink elképzeléseire. Ezért az ügyfeleink. ■ Budapest Telebank: 06-40/477-777 ■ www.bpalap.hu