Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-29 / 279. szám

2006. NOVEMBER 29., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 16 * Gazdaság Mégis költözik a győri keksz Czauner Péter Öt évvel azután, hogy az orszá­gos felháborodás miatt a Danone elállt győri gyárának bezárásától, és a kekszgyártás áttelepítésétől, a francia multi­nacionális cég ismét az átszer­vezésről tárgyal. A tervek sze­rint a Rába partján maradna a Negro gyártása, a kekszeket azonban ezentúl Székesfehér­váron állítanák elő. A honi ke­­ménycukorka-piac 37 százalé­kát birtokló Negrót októberben vásárolták meg a Nestlétől, gyártását pedig teljes egészé­ben Győrbe telepítenék. Azt, hogy ez pontosan hány dolgo­zónak ad a jövőben munkát, egyelőre nem kívánják nyilvá­nosságra hozni. Annyit tudni csupán, hogy a cukorkából az eddiginél jövőre 20 százalékkal többet állítanának elő. A győri gyár menedzsmentje a tervek részleteiről egyelőre nem kí­ván nyilatkozni, mondván, az átalakítási tárgyalások a mun­kavállalókat képviselő szak­­szervezettel hétfőn kezdődtek meg. Annyit azonban a cég kommunikációs ügynökségétől megtudtunk, hogy semmilyen termék megszüntetéséről vagy a gyár bezárásáról nem szüle­tett terv. A Pilóta kekszet, Bala­ton szeletet, Vaníliás Karikát továbbra is „kifejezetten” Ma­gyarországon akarják előállíta­ni, Székesfehérváron, ahol a Danone kekszeinek 70 százalé­kát jelenleg is gyártják. A termelés átszervezéséről a végső döntés december 15-e, a konzultációk lezárásának ter­vezett időpontja után várható, addig a munkavállalók érdekeit képviselők is óvatosan nyilat­koznak. Dombóváriné, a Győri Keksz szakszervezeti vezetője csak annyit közölt: „Célunk, hogy amennyiben elkerülhetet­lenné válik dolgozók elbocsá­tása, akkor ennek hatását mér­sékeljük, illetve, hogy ezek a dolgozók a lehető legjobb tá­mogatást kapják.” Emlékezetes, hogy a Danone 2001-ben a Győri Keksz Kft. Székesfehérvárra történő tele­pítését egyszer már bejelentet­te. Ekkor megmozdult az egész város, volt tüntetés, politikai lobbizás, s a termékek bojkott­jára is sor került. Annyit akkor elértek a győriek, hogy a gyár maradt, még ha tevékenysé­gének jelentős részét át is te­lepítették Fejér megye köz­pontjába. A Győri Keksz- és Ostyagyár székesfehérvári dolgozói 53 ezer kekszből rakták ki tavaly a város jelképét Fotó: MTI - Danis Barna HIRDETÉS Hat program a kormány előtt Több mint négyezermilliárdnyi uniós támogatásról döntenek Az Új Magyarország Fej­lesztési Terv hat program­járól dönt ma a kormány, így rövidesen megnyílik az út a pályázatok kiírása előtt. Szabó Brigitta Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 15 programjából ma hat elfogadásáról dönt a kormány. A többi várhatóan jö­vő héten kerül a kabinet elé. Mint azt Bajnai Gordon fejlesz­tési kormánybiztos mondta, a kormány döntése után hivata­losan is benyújtják a dokumen­tumokat az Európai Bizottság­nak. Ezzel kezdetét veszi egy több hónapos egyeztetési fo­lyamat, illetve megnyílik a le­hetőség a pályázatok kiírása előtt. Attól kezdve ugyanis, hogy Brüsszel befogadja az operatív programokat, Magyar­­ország kötelezettséget vállal­hat azok pénzügyi kereteire. Az ÚMFT-ről és operatív prog­ramjairól nemrég zárult le a társadalmi vita. Mint megtud­tuk, négyezer különböző szer­vezetet kértek fel egyeztetésre, az internetről 18 ezren töltötték le a tervet, levélben, e-mailben hatszáz egyéni hozzászóló küldte be javaslatait. A Nemze­ti Fejlesztési Ügynökség meg­beszéléseket folytatott az esélyegyenlőségi, a gazdasági és szociális, az országos terü­letfejlesztési, az országos ér­dekegyeztetési tanáccsal, a Ma­gyar Tudományos Akadémia szervezeteivel, valamint a tör­ténelmi egyházak, a kis egyhá­zak vezetőivel, végül a parla­menti pártok szakértőivel. Ahhoz, hogy a pályázatok megjelenhessenek, előbb el kell készíteni egy úgynevezett akcióprogramot is, amely konkrétan tartalmazza a kiírá­sok részleteit, kinek, mire, ho­gyan, meddig lehet pályázni. Benne lesznek azok az úgyne­vezett nagyprojektek is, ame­lyek vagy méretük, vagy céljuk miatt nem fértek bele a pá­lyázati rendszerbe, ezért azok­ról külön dönt az EU. Az ígé­retek szerint januárra lesz kész egy ideiglenes akcióprog­ram, amely a január, február során kiírandó kis- és közép­­vállalkozásoknak szóló, vala­mint a munkahelyteremtéssel kapcsolatos humán felhívások részleteit tartalmazza majd. A végső változat, amely a követ­kező két évre szól, március folyamán készülhet el. Mint azt Bajnai Gordon a Népszabadságnak mondta: a 2007-2013-as időszak uniós tá­mogatásainak hatását ponto­san egyelőre nem lehet felmér­­­­ni, hiszen igen messze van még 2015, amíg a pénzeket ténylege­sen el kell költeni. Még az első nemzeti fejlesztési tervről is inkább csak hatástanulmányok készültek, miután az év végéig a megítélt támogatásoknak csak mintegy 50 százaléka jut el a kifizetésig. A becslések szerint 2004-2010 között az NFT I tíz százalékkal növeli a GDP-t, ami 16 ezermilliárd fo­rint többletet jelent. Számítá­sok szerint a lakossági fogyasz­tás ezen időszak alatt összessé­gében 17,5 százalékkal lehet magasabb, mint az uniós pén­zek nélkül lenne. A közösségi támogatásoknak köszönhetően évente átlagosan 30-40 ezerrel több munkahely jöhet létre, és mintegy 126 ezer munkahely maradhat meg az előrejelzések alapján. Mint megtudtuk, 2004 és 2006 között a vállalkozások több mint 293 milliárd forintot adtak az elnyert uniós pénzek­hez, azaz egyforintnyi közös­ségi forrás 1,5 forint magántő­két von be a fejlesztésekbe. Az első NFT-ből Magyarországon az egy főre jutó támogatás ér­téke több mint 62 ezer forint. Az uniós forrásoknak köszönhető többlet-GDP (becslés, százalék) Forrás: ÚMFT / Népszabadság-grafika A ma kormány elé kerülő programok - Államreform operatív program: 41,1 milliárd forint.­ - Elektronikus közigazgatás operatív program: 99,5 milliárd forint. - Közlekedési operatív program: 1721,5 milliárd forint. - Környezet és energia operatív program: 1053,5 milliárd forint. - Gazdaságfejlesztési operatív program: 674 milliárd forint. - Társadalmi infrastruktúra opera­tív program (oktatás, egészség­ügy, munkaerőpiac, kulturális, közművelődési intézmények fej­lesztésére): 538,9 milliárd forint. fm) BUDAPEST BANK A GE Money Bank tagja Sokat kutattunk, elemeztünk és sikerült! Budapest Világválogatott 3. Alap Szakértőink olyan elemekből állították össze a Budapest Világválogatott 3. Alap portfólióját, amelyek a múltban 3 év alatt, átlagosan 22,3%*-os elméleti hozamot biztosítottak volna a befektetőknek.­­Azoknak a 3 éves, a Tájékoztató 13.12 és 13.13 pontja szerint kialakított konstrukciók elméleti hozamainak átlaga, melyek 2002. január 25. és 2006. szeptember 27. között jártak volna le. A származtatott alap a szokásostól eltérő kockázatú. Az elméleti konstrukció múltbeli hozama nem jelent garanciát az Alap jövőbeli tényleges hozamára. A Budapest Világválogatott 3. Garantált Származtatott Zártvégű Befektetési Alapot a Budapest Alapkezelő Zrt kezeli. Jelen hirdetés nem minősül befektetési ajánlásnak, ajánlattételi felhívásnak vagy befektetési tanácsadásnak. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletes felvilágosítást annak hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából kaphat, melyek megtalálhatók a Budapest Bank fiókjaiban, a forgalmazási helyeken és a www.bpalap.hu internetes oldalon. Engedély: 111/41.038-16/2002. Mi igent mondunk ügyfeleink elképzeléseire. Ezért az ügyfeleink. ■ Budapest Telebank: 06-40/477-777 ■ www.bpalap.hu

Next