Népszabadság, 2006. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-15 / 293. szám

www.nol.hu Két lyukasóra pedagógussztrájk miatt Csaknem félezer iskolában szüntetik be ma két órára a munkát a pedagógusok. Több szülő emiatt később küldi iskolába a gyermekét. Négyszázötven iskola és óvo­da szünteti be ma délelőtt két órára a munkát. A figyelmez­tető sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezte, így tilta­kozva egyebek mellett a peda­gógusok számára szeptember óta külön díjazás nélkül elren­delhető heti két óra többlet­­munka, illetve a közoktatási intézmények támogatásának jövő évi csökkentése ellen. A sztrájkot támogatja töb­bek között - a PDSZ-t is a so­raiban tudó - Liga és a Nagy­­családosok Országos Egyesü­lete. A nagyobbik érdekvédő szervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azon-­­­ban nem. A PSZ a közös fellé­pésben hisz, ha az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság bértárgyalásai nem vezetné­nek eredményre, a közszféra dolgozói februárban egysége­sen lépnek sztrájkba. A PSZ ráadásul „felelőtlen akciónak” tartja a PDSZ által szervezett sztrájkot, „amely nem eredményekhez, hanem a munkavállalók elmarasztalá­sához vezethet”. A szakszer­vezet információi szerint ugyanis a sztrájkot több he­lyen politikai megfontolások alapján szervezik. Több fideszes önkormányzat körle­velekben intéz sztrájkfelhí­vást, miközben a helyi sztrájk­­bizottságok meg sem alakul­tak, a még elégséges szolgálta­tásokról - vagyis például a di­ákok felügyeletéről­­ pedig nem is tárgyaltak. Kerpen Gábor, a PDSZ el­nöke visszautasítja a vádakat. Leszögezte: szervezetük pár­toktól független, az érdekvé­delmet nem „színezik”. Ő nem tud arról, hogy bármelyik párt képviselői sztrájkra buzdítot­tak volna tanárokat. Közölte azt is: azokon a helyeken, ahol munkabeszüntetést terveznek a pedagógusok, tárgyalások folynak a diákok felügyele­téről. Ennek mikéntjéről egyéb­ként a héten komoly vita folyt a szaktárca és a szakszervezet között. A minisztérium sze­rint a diákokat nem lehet ki­zárni saját iskolájukból, a PDSZ szerint viszont ha egy fenntartónak több iskolája is van, akkor meg lehet oldani egy intézményben az összes diák felügyeletét. Több szülő inkább nem kísérletezik: ma két órával később viszi gyer­mekét az iskolába. Kerpen Gá­bor szerint egy részük azért, mert nem szeretné idegen ta­nítóra bízni, sokan viszont azért, mert szolidárisak a pe­dagógusokkal. (V. A. D.) • A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elutasította azt a keresetet, ame­lyet a PDSZ a Miniszterelnöki Hiva­tal, valamint az Oktatási és Kultu­rális Minisztérium ellen indított - közölte a szaktárca. A PDSZ azért fordult bírósághoz, mert a tárca - arra hivatkozva, hogy nem ő a munkáltató - nem tárgyalt a szak­­szervezet 2006. július 17-én meg­alakított sztrájkbizottságával, amely a pedagógusok heti két óra ingyenmunkájáról alkotott jogsza­bály visszavonását szerette volna elérni. Startol a felvételi verseny Megjelent a 2007-es felvé­teli tájékoztató, amely már nem tartalmazza, hogy az egyes képzésekre hány tá­mogatott és hány fizetős hallgató kerülhet be. Ez csak a felvételi eljárás után derül ki. Varga Dóra Ma kerül a boltokba a 2007-es felsőoktatási felvételi tájékoz­tató, a kötet több ponton is el­tér a korábbi évek ilyen kiadvá­nyaitól. Az egyes intézmények­nél az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésekre fölvehetők számát például már nem külön-külön jelöli, hanem együttesen adja meg az adott szakra fölvehetők minimális és maximális létszámát. A Man­­herz Károly felsőoktatási ál­lamtitkár által „vízválasztónak” nevezett jövő évi felvételi eljá­rás során ugyanis attól függően töltik föl az egyetemek és főis­kolák helyeit államilag támoga­tott és költségtérítéses hallga­tókkal, hogy milyen teljesít­ménnyel és milyen arányban jelentkeztek oda első helyen a diákok. Minél több jó teljesít­ményű hallgató jelentkezik egy képzésre, annál több lesz ott az államilag támogatott helyek száma. Jövőre kevesebben jut­hatnak majd be államilag támo­gatott képzésekre. Az idei 62 ezer helyett csak 56 ezer diák vehető föl ilyen oktatási formá­ra. A csökkentés elsősorban a bölcsész-, a jogi, az agrár-, a gazdasági és a pedagóguskép­zésekre pályázókat érinti, a műszaki és a természettudo­mányos szakokon viszont vala­mivel többen tanulhatnak majd állami támogatással. Számukra sem lesznek azonban már teljesen ingyene­sek a tanulmányok: a jövőre felvételiző diákoknak már kép­zési hozzájárulást kell fizetni­ük, az alapképzésre járóknak csak a harmadik szemesztertől, a mesterképzésre fölvetteknek viszont már az első félévtől. Az előbbi képzési formában a hoz­zájárulás összege átlagosan évi 105 ezer forint lesz, utóbbinál pedig évi 150 ezer. A pontos összeget azonban egyelőre nem tudni - ezt nem tartalmaz­za a felvételi tájékozató sem -, az intézmények ugyanis az át­lagos összegtől ötven százalék­kal fölfelé is, lefelé is eltérhet­nek. Az államtitkár szerint „olyan javaslat körvonalazódik a rektorok többségénél”, hogy az első évben a törvényben elő­írt összeget szedjék be az intéz­mények. A pontos összeget az egyete­mek és a főiskolák - várhatóan a honlapjukon - február 15-ig te­szik közzé. E napig kell postára adniuk jelentkezési lapjaikat a felsőfokú alapképzésre jelent­kezőknek, a mester- vagy a ki­egészítő képzésre jelentkezők ráérnek ezzel március 15-ig. Változás az is, hogy a korábbi A és B jelű lapok helyett elég csu­pán egyetlen jelentkezési lapot kitölteni. A jelentkezés alapdíja is változik: kilencezer forint lesz, ennek fejében viszont há­rom helyre is lehet jelentkezni, és mindhárom szakot meg lehet jelölni költségtérítéses és álla­milag finanszírozott formában is. Minden további jelentkezés újabb kétezer forintba kerül. A www.felvi.hu weboldalon ke­resztül 2007-ben is lehet majd elektronikus úton jelentkezni. A pontszámítás változatlan marad: a felvételi során 120, plusz 24 pontot lehet elérni. A pontokat kétféle módon szá­molhatják ki: a középiskolában szerzett tanulmányi és érettsé­gi pontokat (maximum 60-60) összesítik és egészítik ki a ma­ximum 24 többletponttal, vagy az érettségi pontok kétszeresét (legfeljebb 120 pont) számítják, a többletpontokkal bővítve. Pontvadászok Fotó: Teknős Miklós NÉPSZABADSÁG • 2006. DECEMBER 15., PÉNTEK Magyarország • 5 Pihentetett kábeltörvényért EU-intő Haszán Zoltán Az Európai Bizottság az Euró­pai Bírósághoz fordul, mivel Magyarország elmulasztotta a kábeltelevíziós szolgáltatások korlátozásának megszünteté­sét, jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület. A közlemény szerint Magyarország nem tett eleget az EU versenyszabályai­nak, különösen az elektronikus hírközlésről szóló bizottsági irányelvnek. Ennek értelmében Magyarországnak 2004. május 1-jéig meg kellett volna szüntet­nie az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó korlátozásokat. Ez azonban nem történt meg. Hatályban van a médiatörvény rendelke­zése, amely szerint a kábeltele­víziós szolgáltatók a lakosság legföljebb egyharmadának nyújthatnak kábeltelevíziós szolgáltatásokat. A médiatörvény betartatásá­ért felelős Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) mindazonáltal már nem alkal­mazza a Brüsszel által kifogá­solt korlátozást, Kovács György, az ORTT elnöke szerint ezt a szabályt automatikusan kiiktat­ták. Szerinte ennek a korláto­zásnak egyébként is csak akkor volt értelme, amikor csak kábe­len lehetett terjeszteni több té­vécsatornát. Akkor biztosította, hogy ne kerüljön egy kézbe ez a lehetőség. Azóta már műhol­don és egyéb digitális formában - például az interneten is - le­het műsorokat továbbítani. A magyar parlament megpróbálta a törvényt módosítani, a média­­törvényhez azonban csak két­harmados többséggel lehet hozzányúlni, amit ebben az esetben sem lehetett elérni. HIRDETÉS

Next