Népszabadság, 2006. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-02 / 282. szám

16 • 2006. DECEMBER 2., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Öl, butít vagy nemesít a média? Haszán Zoltán Megváltoztatja-e a média az emberek gondolkodását és vi­selkedését? Manipulálja-e a közvéleményt? Ki vannak-e szolgáltatva az emberek a mé­dia hatalmának? A válasz egy határozott talán. A média öl, butít és nyo­morba dönt híveinek, illetve a tudást, ízlést, morált az ottho­nokba elvivő, a társadalmat ne­mesítő sajtó mellett kiállók ér­veit veszi sorra Bajomi-Lázár Péter Média és társadalom cí­mű, most megjelent kötetében. A politika a maga részéről már igen korán arra az állás­pontra jutott, hogy igenis hatás­sal van a társadalomra a média, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a tömegtájékoztatás­sal egyidős a propaganda és a cenzúra. És bár az Egyesült Ál­lamok e tekintetben ártatla­nabbnak tűnik több más ország­nál, azért érdemes lejegyezni, hogy az első tényfeltáró újság­írókat Theodore Roosevelt elnök trágyatúróknak minősítette. Vannak ugyanakkor kérlel­hetetlen ellenzői a cenzúrának. Álljon itt egy idézet: „A cenzú­rázott sajtónak demoralizáló hatása van. A Rossz potenciális forrása, amelytől elválasztha­tatlan a képmutatás, és ebből az alapvető hiányosságból ered minden további hibája. A kor­mány csak a saját hangját hall­ja, tudja is, hogy csak a saját hangját hallja, de mégis azzal álltatja magát, hogy a nép hangját hallja és megköveteli az emberektől, hogy ők is elfo­gadják ezt az önámítást”. Lábjegyzet: Ez az 1842-es Marx-idézet - láss csodát! - nem jelent meg az 1974-ben idehaza kiadott Marx-Engels- Lenin: A sajtóról című szöveg­­gyűjteményben. Az bizonyos, hogy a politika és a sajtó a könyvben is ala­posan részletezett kölcsönha­tással van egymásra. De az erő­sen vitatott, hogy mindez hat-e az emberekre. Mert informáci­óink legfőbb forrásává a tö­megközlési eszközök váltak, de korábban is csak tudásunk töredékére tettünk szert sze­mélyes tapasztalás útján. Rá­adásul olyan sokszínű és sok­­csatornás a mai média, hogy nem lehet egységes médiakép­ről beszélni. Hogy a szakma sem jutott dűlőre e kérdésben, azt jelzi, hogy a számos kutatás és elmé­let ellenére a médiának az em­berekre gyakorolt hatásáról a kutatók legfeljebb azt merik ki­jelenteni: „bizonyos médiu­mok, bizonyos üzenetei, bizo­nyos időkben bizonyos hatást gyakorolnak a közönség bizo­nyos részére”. Ami lássuk be, igényel még némi utánajárást. Maga a szerző szerint egyébként a média manipulá­ciós potenciálja, ha van egyál­talán, igen csekély. De ez is csak egy vélemény. Miközben a szobában lassan már tűzfal nagysá­gúra nőnek a televíziók, a mobiltelefonok miniké­pernyőjén is megjelent a mozgókép. A legtöbb magyar ma még lu­xuscikknek tartja a mobil­televíziózást - derül ki a héten ismertetett közvélemény-kuta­tásból. A Magyar Telekom és a TV2 által a TNS közvélemény­kutató céggel végeztetett fel­mérés eredményeinek van egy optimista magyarázata is: a legtöbb potenciális felhaszná­ló kivár, hiszen a korábban a piacra bevezetett újdonságok esetében azt tapasztalta, hogy ezek nem is túl hosszú idő el­teltével már jóval olcsóbban beszerezhetőek. Van azért egy másik jel is: a megkérdezettek körében igen alacsony volt a szolgáltatás kipróbálása iránt érdeklődök aránya. Nézzük azokat, akik látnak fantáziát a mobiltévézésben. Sokan akkor használnák, ami­kor nem férnek hozzá a nagy képernyőhöz, azaz utazás, vá­rakozás közben, vagy nyaralás­kor. Ami a szakembereket is meglepte, többen akár hos­­szabb élő műsorokat vagy akár focimeccset is néznének mobi­lon, ami azért érdekes lenne, hiszen a labda nem igazán ki­vehető ekkora monitoron. A két nagy kereskedelmi té­vé, a TV2 és az RTL Klub egyébként júliusban egyszerre jelentette be, hogy kifejezetten mobilra gyártott műsorokkal jelentkeznek. A TV2 az Aktív optimalizált változatával je­lentkezett, az RTL Klub a Ba­rátok közt miniepizódjaival. A pénteken nyílt Mobil­­show-n a TV2 standján letesz­teltük a szolgáltatást. Az első nap első órájában még gondot okozott, hogy mind a négy mo­biltelefonon sikerüljön behoz­ni a Megatáncot. Már ha gond­nak lehet nevezni, hogy a négyből egy telefon képernyő­jén volt látható kicsiben a Megatánc. Kicsit később már kettőn. De négyen egyszer sem. A vasárnapi zárásig lehet gyakorolni (H. Z.) Tévé a zsebben Műsorok a mobilon: egyelőre csak barátkozunk vele­­ Bulvárhíradó és szappanopera a miniképernyőn az összes kap­­csolat *■ használatban. Uóbb bontson egy aktív kapcsolatot Mobiltelevízió-teszt. Szaporodnak a harmadik generációs készülékek, de a technikai forradalom még odébb van Fotó: Kurucz Árpád A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Dobbantott a BBC-től karizmatikus elnöke Belpolitikai szenzációt oko­zott Angliában, hogy a köz­­szolgálati BBC elnökét át­csábította a legfőbb keres­kedelmi vetélytársa, a sú­lyos gondokkal küzdő ITV kereskedelmi televízió. R. Hahn veronika London A 63 éves televíziós orákulum, Michael Grade mindössze két és fél évet töltött a brit köz­­szolgálati tévé- és rádiótársa­ság élén, igaz, éppen a legsú­lyosabb morális válsága után vette át a BBC-t. (Mint ismere­tes, a társaság egy rádióműsor­ban azt állította, hogy a Blair­­kormány összehordott bizo­nyítékok alapján úgy tudja, hogy Iraknak van tömegpusztí­tó fegyvere, amely alapot adott a háborúban való részvételre. A botrányt fokozta, hogy az in­formátor David Kelly neve ki­tudódott, s a fegyverszakértő öngyilkos lett. Az ügyben vizs­gálatot folytató Lord Hutton pedig elmarasztalta a BBC-t. A közszolgálati intézmény Mun­káspárthoz közel álló elnöke, Gavyn Davies és vezérigazga­tója, Greg Dyke lemondott.­ Grade-et 79 jelentkező kö­zül választották ki 2004-ben. A független és önfejű mogul mel­letti döntés kockázatosnak tűnt, de végül a BBC és Grade jól járt egymással. A világszer­te példaképnek tekintett médi­um súlyt adott a diplomával nem rendelkező, így az estab­­lishmentből parányit kilógó, a szórakoztatásban óriási ta­pasztalattal rendelkező kreatív tehetségnek. Ő pedig tévés ta­pasztalatával, politikai semle­gességével, pénzügyi érzéké­vel, kapcsolatteremtő képessé­gével helyreállította az intéz­mény tekintélyét. Vezetése alatt komoly előrehaladás tör­tént a BBC struktúrájának át­alakításában. Grade mégis kényes idő­szakban hagyta el a BBC-t. Az utóbbi időben ugyanis a televí­ziós előfizetési díj megállapí­tásáról folytatott tárgyalásokat a kormánnyal. A BBC, amely egyedül söpri be a jelenleg évi 131,50 fontos (közel 50 ezer fo­rint) előfizetési díjat, cserébe viszont nem sugároz reklámot, el szerette volna érni, hogy 2007 áprilisától hét éven át a mindenkori inflációval plusz évi 1,8 százalékkal emelkedjen ennek összege. Azaz 2013-ra el­érné a 178 fontot (közel 68 ezer forintot). Michael Grade közel állt ahhoz, hogy kompromisz­­szumot találjon a pénzügymi­nisztériummal, amely általá­ban szigorúbb fegyelmet köve­tel az állami szektortól, és leg­feljebb négy évben maximálná az engedményt. A vastag szivarjairól ismert Grade mind a BBC-t, mind a kormányt sokkolta hét eleji be­jelentésével. A hír hallatán a közszolgálati óriás vezetése ál­lítólag „tajtékzott a dühtől”. Ahogy az általa kinevezett ve­zérigazgató, Mark Thompson fogalmazott, „a döntés tipiku­san Michael Grade-re vall, az­az intuitív és váratlan”. Pedig neki igazán tudnia kellett vol­na, hogy a „Governort” nem tette volna boldoggá január elejétől érvényes új munkakö­re, a felügyeleti szervként mű­ködő BBC Trust elnöksége. A BBC stábjához intézett búcsúlevelében a távozó elnök hangsúlyozta, hogy „karrier­döntésről van szó, és nem vala­mi külső vagy belső tényező el­leni reakcióról. A választás úgy szólt, hogy visszakerülni a programkészítésbe vagy bizo­nyos távolságból kormányozni a BBC-t.” Grade elegánsan nem szólt arról, hogy már alapfizetése is megtízszerező­dik, hírek szerint évi 825 ezer­fontra (313 millió forint), mely­hez többmilliós nagyságrendű, nagyvonalú részvényopciók és prémiumok járulnak. Az új el­nök ideális az ITV irányításá­ra, hiszen nem pusztán ismeri a kereskedelmi televíziózást, hanem a vérében van. Grade hároméves volt, mikor édes­anyja elhagyta színházi ügy­nök édesapját, aki azután fiata­lon meg is halt, és attól kezdve befolyásos nagybátyjai egyen­gették az útját. A legendás Lew (későbbi Lord) Grade volt az ITV alapítója, a nevéhez köt­hető az Angyal sorozat és a Muppet-show. Bernard (ké­sőbb szintén Lord) Delfont pe­dig kirobbanóan sikeres pro­ducer volt a West Enden és a Broadwayn. Az általuk fel­ügyelt Michael 4 Daily Mir­­rornál sportriporterként kezd­te pályafutását­­ a legenda sze­rint a 17 éves focirajongó fiú nagybátyja Rolls-Royce-szával érkezett az állásinterjúra -, majd a családi show-biznisz­­ben segédkezett, de 30 éves ko­rára eljegyezte magát a televí­ziózással, amikor az ITV háló­zatához tartozó London Week­end Television szórakoztatási részlegének egyik vezetője lett, a nevéhez köthető Rowan Atkinson (a későbbi Mr. Bean) karrierjének beindítása. Ugyanakkor immár 45 éves pályafutása a médiában nem volt ellentmondásoktól men­tes. Amikor 1988 és 1997 között a Channel 4 vezérigazgatója volt, a Daily Mail jóvoltából „Nagy-Britannia főpornográf­jaként” emlegették. Ezt a repu­tációját a műsorok színvonalá­nak csökkenésével, sikamlós, a prűd brit nézőközönség felhá­borodását kiváltó programok­kal alapozta meg. A nézettség és a bevétel ugyanakkor őt iga­zolta. Innen is távozott, az éj­szakai bárokat és fitneszklu­­bokat működtető céghez, ahol viszont nem sikerült ered­ményt elérnie. Mielőtt a BBC megmentője­­ként pozíciójába került, a har­madik házasságában élő mogul a Pinewood filmstúdió, a Camelot szerencsejáték-válla­lat és a Millennium Dome el­nökeként tevékenykedett. BBC-s kinevezésének a híré­re spontán tapsban tört ki a csa­torna munkatársainak többsé­ge, a lapok pedig arról cikkez­tek, hogy csak ő tudja megmen­teni a BBC-t. Most innen is to­vábbáll. Az első brit kereske­delmi tévé, az ITV augusztus óta keresi új vezetőjét és még régebben új irányvonalát, mű­sorpolitikáját, melynek köszön­hetően megállhatna nézettségi háttérbe szorulása a BBC mö­gött. A brit média fenegyereké­re itt sem kis feladat vár. Michael Grade, a brit média fenegyereke Fotó: AFP­­ Odd Andersen MŰSORAJÁNLÓ Magyar elsők december 3. Duna TV 03.35 MTV 14.45 Bárkay Tamás komisza

Next