Népszabadság, 2006. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-09 / 288. szám

2 • 2006. DECEMBER 9., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Magyarország Újabb győri bojkott a Danone ellen Tüntettek a kekszgyár tervezett átszervezése miatt Ismét a francia Danone­­termékek bojkottjára szólí­tották fel az embereket a Győri Keksz Kft. leépítése ellen tegnap tüntető győri­ek a Fidesz és a Fidelitas által szervezett rendezvé­nyen. A cég vezetői nem látnak esélyt a kekszgyár­tás Győrben maradására. A Danone Zinedine Zidane­­nal erősített­ Hajba Ferenc Győr A Győri Keksz Kft. tulajdono­sa, a Danone cég nemrég köz­leményben jelentette be: ter­vei szerint a kekszek - például a közismert Pilóta - gyártását korszerű székesfehérvári gyá­rába telepíti át, s Győrött ezentúl csak a cukorkák ké­szülnek majd, így a Negro is, amelynek márkarészét meg­vették a Nestlétől. A Danone azt hangoztatja: csak átszerve­zésről van szó, nem zárnak be gyárat, és terméket sem szün­tetnek meg. Hivatalosan senki sem mondta, hány győri dol­gozót érintene az átszervezés, kiszivárgott hírek szerint azonban a jelenlegi 150 fős lét­szám a harmadára csökkenne a városban. A győri önkormányzat nyílt levélben tiltakozott az intézke­dés ellen a társaság ügyvezető­jénél. Ennek hatására Boris Bourdin ügyvezető igazgató tegnap a városházán tárgyalt Borkai Zsolt polgármesterrel, aki a megbeszélések után tu­dósítónknak elmondta: a cég vezetőinek szavaiból az derült ki, hogy nem látnak esélyt a kekszgyártás Győrben tartásá­ra. Az átszervezést egyebek között azzal indokolták, hogy csökken a kereslet a hagyomá­nyos győri keksztermékek iránt. - Boris Bourdin úgy fogal­mazott, ha a város tud egy jobb, számukra is elfogadható­­ alternatívát kínálni, akkor nem ragaszkodnak eredeti szándé­kukhoz - idézte fel a tárgyalás részleteit Borkai, hozzátéve: - Természetesen nem a mi dol­gunk alternatívát kínálni, a ter­mékcsalád Győrben maradásá­hoz azonban a végsőkig ra­gaszkodunk. Borkai nem hallgatta el: a gyár bezárása nem került szó­ba, az átszervezés miatt munka nélkül maradó dolgozóknak pedig a kollektív szerződés előírásaihoz képest extra jutta­tásokat ígérnek a franciák. A Fidesz és a Fidelitas - a Győri Keksz által korábban tá­mogatott városi Mikulással - tegnap tüntetést szervezett a gyár előtt. Itt Szijjártó Péter győri országgyűlési képviselő beszédében úgy fogalmazott: a Danone 2001-ben már be akar­ta zárni a kekszgyárat, de a helybeliek, az önkormányzat és az akkori kormány összefo­gása eredményeként sikerült megmenteni. Szerinte a polgá­ri kormány „radikálisan hatá­rozott, a magyar ipar érdekeit védő magatartása” eredménye­ként maradhatott fenn a gyár. A mostani kormánytól hasonló cselekvést várnak. A győri pol­gármesterrel együtt találko­zást kezdeményeznek a gazda­sági miniszterrel a gyár dolgo­zóinak érdekében. Dézsi Csaba András fide­­szes önkormányzati képviselő - aki öt éve alpolgármester­ként szervezője volt az akkori tüntetésnek - Balogh József szocialista országgyűlési kép­viselőt, a város korábbi polgár­­mesterét hiányolta a tünteté­sen. Emlékezetes, hogy Balogh 2001-ben a Danone elleni boj­kott élére állt, s a francia cég termékeit jelképesen egy ku­kába dobta. Borkai Zsolt kez­deményezte ennek az akciónak a megismétlését, és azt kérte: mindaddig, amíg Győr számá­ra kedvező döntés nem szüle­tik, aki teheti, ne fogyasszon Danone-termékeket. 2001-ben sikerült Győrben tartani a céget, bár a leépítés során 330-an veszítették el munkahelyüket. Kétségtelen, hogy a Danone akkor a törvé­nyesnél és a szokásosnál sok­kal több juttatást adott a mun­ka nélkül maradt dolgozóknak. Segítette azoknak a dolgozók­nak a Székesfehérvárra tele­pülését, akik ettől nem zárkóz­tak el, és vállalta a korkedvez­ményes nyugdíjazások költsé­geit. Valószínűleg ennek is kö­szönhető, hogy a gyár érdek­­képviseletének vezetői eddig nagyon óvatosan szólaltak meg ebben az ügyben. A várostól nem kértek segítséget, s úgy fogalmaztak: az átszervezés okozta károk mérséklése a cél, s az eddigi tapasztalatok sze­rint a Danone ebben partner­nek ígérkezik. Az üzemi tanács illetékese pedig azt emelte ki: az a fontos, hogy az ismert kekszmárkák, ha nem is Győ­rött, de legalább Magyarorszá­gon készülnek a jövőben is. A Danone-nál egyébként nem okozott fejetlenséget a tervbe vett győri akció, ők ugyanis korábban 2015-ig szóló szerződést kötöttek minden idők egyik legnagyobb labda­rúgójával, a legutóbbi világbaj­nokság döntőjében az olasz Materazzit lefejelő Zinedine Zidane-nal, aki jelenleg a cég utazó nagykövete, s szó van ar­ról, hogy az igazgatótanácsban is helye lesz. Pilóta-rajongók Fotó: MTI­­ Győri Károly • Miként Makó­ jelképe a hagyma, Győré a keksz, a kekszgyártás. Jel­képeinktől nem hagyhatjuk magun­kat elválasztani - mondta Győrben, a kekszgyár előtt rendezett 2001. áprilisi tüntetésen Rogán Antal, aki még a Fidelitas alelnökeként azt hangsúlyozta: a Danone gyárbezárá­si szándéka ellen megmutatkozó széles körű összefogás mindenkép­pen figyelemre és elismerésre mél­tó. Mintegy ezer fő gyűlt össze a gyárkapu előtt, és nem csupán a Pi­lóta kekszért aggódó, jelmezes Mi­kulás jelent meg, de a halálra ítélt üzem jó néhány dolgozója is. Érthe­tő az aggodalmuk, hiszen nem egy­szerűen a munkahelyüket veszíte­nék el. A beharangozott bezárás egy több mint százéves múltra visszate­kintő, s legalább egy hozzátartozója révén talán minden győri család éle­tében szerepet játszó üzem eltűné­sét jelentené - mondta akkor Rogán. HIRDETÉS Fodor Zsuzsa, az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi elnöke 2 millió Ft-os adományt vesz át 2006. december 7-én Kiss-Szigeti László Zsolttól, a Gfb-Global Life Broker Holding - a magyar pénzpiac élvonalába tartozó független pénzügyi tanácsadó biztosítási alkuszcég­­ ügyvezető igazgatójától Gyermekonkológiai Sürgősségi Betegszállító Mentőautó megvásárlásához. V­ész Sólyom Kádárral, Hornnal vív Hírösszefoglalónk 1956 öröksége azért súlyos, mert saját életünkkel szembe­sít - mondta a köztársasági el­nök Salgótarjánban a decem­ber 8-i sortűz 50. évfordulóján tartott városi gyásznapon. 56- ra nem lehet úgy emlékezni, hogy ne emlékeznénk egyszer­smind a Kádár-korszak hosszú éveire - jelentette ki Sólyom László. Hozzátette: 1956 nem tűri a kétértelműséget, ezért nem lehet viszonylagossá ten­ni az elhatárolást. „Ragaszkod­nunk kell ahhoz, hogy nincs fo­lyamatosság a Kádár-rendszer és mostani, demokratikus jog­államunk között.” Sólyom beszédében kitért rá: nem tudhatjuk, hogy Ká­dár számára az emberéletek sokaságának kioltása közöm­bös eszköz volt-e hatalma megszilárdítása érdekében, hogy viaskodott-e azok árnyá­val, akiket számolatlanul le­­géppuskáztatott, de nincs semmilyen körülmény, érv, szempont, ami ezt az iszonyú bűnt igazolhatná. „A magyar nép számára az összefogás és a szolidaritás élménye volt a forradalom nagy ajándéka. Ezt kellett megtörnie Kádárnak, megtörte, és nem is állt helyre azóta sem” - mondta az ál­lamfő. Sólyom László különösen fájónak nevezte, hogy a forra­dalom 50. évfordulóján „a kül­földön legismertebb magyar politikusok egyike” azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet véd­ték. (Horn Gyula nyilatkozott így egy külföldi lapnak - a szerk.)­­ Nem lehet erről a nyilat­kozatról hallgatni, nehogy be­leegyezésnek tűnjön - tette hozzá. Kijelentette: azt az úgyne­vezett törvényes rendet, amely még saját jogszabályai szerint is törvénytelenül működött, a forradalom és mai rendsze­rünk szemszögéből csakis el­ítélni és elvetni lehet. A salgótarjáni önkormány­zat és a Pofosz Nógrád megyei szervezete által szervezett vá­rosi gyásznapon mintegy ezer emlékező előtt beszédet mon­dott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, és Székyné Sztrémi Melinda, Sal­gótarján polgármestere is. A rendezvényt megelőzően külön emlékezett az SZDSZ helyi szervezete a sortűz áldozataira; a szabad demokraták ezzel je­lezték, hogy nem vállalnak kö­zösséget Schmidt Máriával, akit a város vezetői kértek fel emlé­kező beszéd megtartására. Hozzák-viszik a gyárakat Az elmúlt években Magyarországon mind gyakrabban kellett megismer­kedni a gyártásáthelyezés számunk­ra szomorú következményeivel. Ez már a hagyományos ágazatokat és termékeket sem kímélte. A hazai do­hányipar két, régi nagy gyárát is el­vesztette: 2004-ben az amerikai ITG jelentett gyárbezárást Debrecenben, egy évvel később pedig a Philip Morris vonult ki Egerből. Az élelmi­szeriparban is voltak nagy áldoza­tok: 2004-ben a Kraft Foods bezárta fővárosi gyárát - a termelést a po­zsonyi egységbe telepítették, és ez­zel hagyományos hazai márkák elő­állítása került külföldre. A Unilever idén a hazai margaringyártás befe­jezését jelentette be. A régiós kapa­citáspartiban akad arra is példa, hogy a magyar gyárak nyernek és veszítenek egyszerre, esetleg egy­más kárára. A Nestlé egyes termé­kek gyártását külföldre vitte, míg másokét ide koncentrálta. A leg­újabb példa a Frieslandé, amely debreceni üzemét bővíti, de ezért beáldozza a gyöngyösit, és Szlová­kiában csökkenti a nyitrai gyár ter­melését. Hasonló a helyzet a Danone-nál is, amely a nagy tiltako­zás hatására végül meghagyta a győri gyárát, de a kekszek termelé­sét mindinkább elvitte a székesfe­hérvári és lengyelországi üzemébe. (Munkatársainktól) www.nol.hu ­ RÖVIDEN Párt lehet a Kisgazda Polgári Egyesületből Jövőre párttá alakulhat a Fi­desszel szövetséges Kisgaz­da Polgári Egyesület, ha sike­rül egységes pártszövetséget építeni a kisgazda világon belül, bevonva a jelenleg még rendezetlen jogi hátterű Független Kisgazda Pártot (FKGP) is. Turi-Kovács Béla, a szervezet elnöke elmondta: novemberi országos gyűlé­sükön a tagok 95-98 százalé­ka támogatta ezt. (MTI) Felfüggesztett adatfeldolgozói sztrájk Átmenetileg felfüggesztet­ték 12 nappal ezelőtt kezdett sztrájkjukat a központi adat­­feldolgozó hivatal géptermé­nek dolgozói. A 16 köztiszt­viselő a tervezett 50 százalé­kos létszámleépítés ellen til­takozik. (Munkatársunktól) Közokirat-hamisítás a kisebbségi választáson? Közokirat-hamisítás miatt keres a rendőrség egy férfit, aki még az októberi kisebb­ségi önkormányzati választás előtt megtévesztett négy bu­dapesti lakost. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tegna­pi közleménye szerint a férfi júliusban azzal kereste fel a négy embert, hogy támogas­sák a jelöltségét. A kitöltetett papír azonban a kisebbségi névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem volt, így a ke­rületi választási irodán a sér­tetteket felvették a választói névjegyzékbe. A megtévesz­tés akkor derült ki, amikor erről értesítést kaptak. (MTI) Együttműködés a szak­képzés fejlesztéséért A versenyképes szakképzés kialakítására, a fizikai szak­mák társadalmi megítélésé­nek javítására írt alá együtt­működési megállapodást teg­nap Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Par­­ragh Lászlóval, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nökével. A dokumentum sze­rint együttműködnek a szak­képzés intézményrendszeré­nek átalakításában és a fiata­lok gyakorlati szaktudásának fejlesztésében. (K. J. E.) Szegeden januártól drágul az élet Szegeden a hőszolgáltatás díja csaknem 55 százalékkal emelkedik, a tömegközleke­dés 30, a víz- és csatornadíj 10, a hulladékszállítás ára 18 százalékkal lesz drágább ja­nuártól - döntött pénteken a város közgyűlése. Az ipar­űzési adónál meglévő, két­millió forint árbevételhez kötött adómentességet egy­millióra csökkentik. Az épít­ményadót 900 forint négy­zetméterenkénti árban hatá­­rozták meg. A hódmezővá­sárhelyi önkormányzat dön­tése nyomán viszont csök­kenhet a távhőszolgáltatás összege. Lázár János polgár­­mester elmondta: noha a szakminiszter 90 százalékos emelést javasolt, az önkor­mányzat olyan konstrukciót dolgozott ki, amelynek értel­mében a 80 ezer forintnál nagyobb egy főre jutó jöve­delemmel rendelkezők ese­tében stagnál a díj, az ennél kevesebből élő családoknál meg csökken. Ezt úgy érik el, hogy a távhő összegén belül csak a hődíjat emelik 30 százalékkal, a többi díjté­tel változatlan. Hozzátette: nem emelték a helyi adókat, a víz- és csatornadíjakat sem. (MTI)

Next