Népszabadság, 2007. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-02 / 1. szám
2 • 2007. JANUÁR 2., KEDD • NÉPSZABADSÁG Magyarország Lehet más a politika Az államfő ünnepi köszöntője Sólyom László köztársasági elnök - ragaszkodva elnöki működésének eddigi hagyományához - nem szilveszter éjjelén, hanem csak másnap, január elsején mondta el újévi beszédét a Sándor-palota elnöki tárgyalójában. A televíziós felvételen Sólyom László mögött egy Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyart ábrázoló portré volt látható, és - ellentétben a tavalyi évköszöntőjével - ezúttal ott volt a magyar nemzeti lobogó is. Boldog újévet kívánok mindenkinek! Tisztelt Honfitársaim! Nehéz évet hagytunk magunk mögött, és nehéz év áll előttünk. Mégis azt kívánom, legyen mindnyájunknak boldog az új esztendő. A tavalyi év sok mindent felszínre hozott. A tapasztalatok keserűek voltak, de lehetőséget kínálnak helyzetünk tisztázására. A választások után mindenki megtudta, hogy az állam nem képes jóléti szolgáltatásait fenntartani. A szigorítás elkerülhetetlen. Ám azt a tanulságot is le kell vonni, hogy a politika sem maradhat változatlan. A történtek figyelmeztettek arra, hogy a politikának is vannak erkölcsi határai. Első pillantásra úgy tűnhet, minden maradt a régiben. A társadalmat uraló pártpolitikai megosztottság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált. Ebben a közegben nehéz a történteket tárgyszerűen értelmezni. Szinte lehetetlen a mindenkit érintő politikai kérdéseket tisztázni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Lehet-e ilyen körülmények között változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politika? Hogy nem kizárólag a pártok, a politikusok pillanatnyi hatalmi érdekei, hanem a hosszabb távú szempontok, az autonóm vélemények is szóhoz juthatnak a politikában? Igenis, lehet más a politika. A megrázkódtatás után helyre kell állítani a közbizalmat. Ez nem épülhet a mesterségesen szított és fenntartott megosztottságra. A bizalom alapja a kölcsönösség, a kölcsönös megbecsülés a politika és a társadalom között. Úgy is mondhatom, hogy az elvárások egyensúlya. Mit vár el polgáraitól az állam, amely megszorításokra kényszerül? És mit vár el az emberektől a felelős kormány? Bizony, a kormány elvárja a belátást, sőt az együttműködést. Emelkedettséget kér, felelős állampolgári magatartást. Azt, hogy az emberek saját közvetlen érdekeiken, életszínvonaluk romlásán emelkedjenek felül, hozzanak áldozatot az ország érdekében. De hiszen akkor a választópolgár is hasonló emelkedettséget követelhet meg a pártoktól, az Országgyűléstől és a kormánytól. Nem az adok-kapok politikai színházat, hanem komolyságot és odafigyelést. Partneri viszonyt, és tiszteletet. A választópolgár ugyanis nem puszta eszköz a hatalom megszerzésére, hanem a hatalom forrása. És amikor a polgár erkölcsi emelkedettséget követel a politikától, egyben részvételi igényét is megerősíti. Ennek pedig alapfeltétele a tájékozottság. Mindenekelőtt világosan látnunk kell, mik a célok, milyen út vezet oda, mi a menetrend, és mik az alternatívák. Ehhez a szakmák és a civil szerveződések véleményét is érdemben mérlegelni kell. A közbizalom felépülése azért sem lehetetlen, mert a pártpolitikai megosztottság - amely ma oly sok embert elvakít - mégsem gyökerezik mélyen. Felmérések bizonyítják, hogy honfitársaink az életüket vezérlő, a tartásukat adó értékekről egyformán vélekednek, tekintet nélkül arra, hogy egyébként jobb- vagy baloldalinak tartják-e magukat. Jobb- és baloldaliak, a kormánypártiak és az ellenzékiek közül ugyanannyian - méghozzá sokan - tartják fontosnak a családot, a gyermekvállalást, a gyermekek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok. Ugyanígy egyöntetűen vallják az alapvető erkölcsi értékeket. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország alapjában véve egységes, hiszen életcéljaink közös értékeken alapulnak, ugyanazt értjük jón és rosszon. S ha így a leglényegesebb dolgokban egy nyelvet beszélünk, meg kell hogy értsük egymást az ország dolgaiban is. Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze is. A mai naptól Románia az Európai Unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyomó része - több mint 12 millióan - immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség keretében él. De természetesen a most még kívül maradt félmillió magyarral is valljuk a közösséget, és azokkal is, akik szerte a világban megtartják magyarságukat. Az unió hatalmas teret nyit, amelyben különböző nemzetek élnek együtt hol éles nyelvi és kulturális határokkal, hol egymásba ékelődve, hol vegyesen. Egy ilyen nyitott térben nyitott szívvel kell lennünk egymás iránt, ismerve és megértve a másik nemzet fiait. Minden magyar szeretheti a Kárpát-medence egészét, minden tájat, ahová történelme és kultúrája köti. És hasonlóan érezhet az összes itt élő nép. Közös értékeinkhez hozzátartozik a szolidaritás a szegényekkel. Az állam ugyan visszavonulhat, de a szegénység ott marad. Ezért a szociális felelősség viselésének át kell rendeződnie. Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Gondoljuk meg, a világ jövőjét is az határozza meg, képesek lesznek-e a gazdag országok méltányosan viselkedni a világ nélkülöző részével. Közös értékeink között mindenki első helyen említi a gyermeket és a családot. Forduljunk a gyermekek felé! Ők gazdagítanak minket a reménnyel. Értük érdemes áldozatot vállalni. Holnap ők lesznek Magyarország. Ezért most, amikor megismétlem minden magyarhoz és az ország minden lakosához intézett újévi jókívánságaimat, külön is sok örömöt és sok erőt kívánok a szülőknek, a családoknak! Fotó: MTI - Kovács Tamás www.nol.hu Tisztújítás és népszavazás Újjászervezett pártok régi vezetőkkel - 2007-ben eldől a reformok sorsa A dolgok jelenlegi állása szerint a magyar belpolitika meghatározó eseményei a következők lehetnek a 2007-es év során: a KDNP kivételével valamennyi parlamenti párt tisztújító kongresszust tart, eldől, hogy lesz-e népszavazás, s ha igen, milyen eredménnyel. Elnökváltás lesz a Magyar Nemzeti Bank élén. Munkatársainktól tisztújítások MSZP: A szocialisták gyakorlatilag csak egyetlen jelöltet választhatnak a pártelnöki posztra: Gyurcsány Ferencet. Méghozzá árukapcsolással - a kormányfő világossá tette ugyanis, hogy ha a párt élére emelik, akkor az általa javasolt programot és alapszabály-módosítást is el kell fogadni, így - az egyik forgatókönyv szerint - a szocialisták egy menetben frissítenék a vezetői kört és bólintatnának rá az alapszabály átszabására. Egy másik verzió az, hogy Gyurcsány Ferenc csak elindítaná az alapszabály átgyúrását, s azt már egy másik kongresszus hagyná jóvá. SZDSZ: Az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésének március végén, április elején kell átalakítania a pártot. Azt a pártot, amelyik Bauer Tamás szerint eltávolodott a rendszerváltáskor jellemző demokráciafelfogástól, s feladta a kormányzás demokratikus normáját. Ami biztos: a régi elnök megy, és új jön. Kuncze Gábor posztjáért vélhetően Kóka János gazdasági miniszter és Fodor Gábor ügyvivő feszül egymásnak. Fidesz: A párt májusi tisztújító kongresszusán meglepetés nem lesz: Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy pártelnök akar maradni. Riválisa Kósa Lajos lehetett volna, Debrecen polgármestere viszont deklarálta, hogy nem száll ringbe, szerinte ugyanis a pártelnöki poszt összeegyeztethetetlen lenne a polgármesterséggel. A Fideszvezérkar viszont változhat: egyelőre kérdéses, hogy az EP- képviselő Schmitt Pál, vagy a XII. kerületi polgármester, Pokorni Zoltán alelnök lesz-e. Rajtuk kívül most Pelczné Gáll Ildikó és Varga Mihály a Fidesz alelnöke. Sok fideszes úgy véli, hogy a pártstruktúrával párhuzamosan felépülő önkormányzati struktúra lesz a meghatározó döntések színtere, s noha az Önkormányzati Tanács elnökségének papíron pusztán formális szerepe lesz, ott dőlnek el „az önkormányzati pénzügyek”. MDF: A fórum tavaszi országos gyűlésén nem lesz meglepetés. Szinte biztos, hogy a parlamenti választási áttörést, az ötszázalékos eredményt hozó Dávid Ibolya lesz a pártelnök. A tavaszi választások óta volt már olyan közvélemény-kutatás, amely szerint 9 százalékos a fórum rokonszenvindexe, másrészt Dávid Ibolya az elsők között szerepel a népszerűségi listán. Kérdés, hogyan viszonyul az MDF a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett reformpolitikához. Népszavazás Egyelőre nem tudni, hogy pontosan miről és mikor lesz népszavazás az Orbán Viktor által október 23-án, az Astoria előtt meghirdetett „reformreferendum” során. Tavaly az Alkotmánybíróságon megtámadták a Fidesz-KDNP „hétigenes” népszavazási kezdeményezésének azt a három pontját is, amelyek esetében az Országos Választási Bizottság már zöld utat adott az aláírásgyűjtésre. Ezek: a gazdák termőföld-vásárlási előjogának megőrzését, valamint a gyógyszer-liberalizáció és az egészségügyi intézmények privatizációjának a megakadályozását célzó kérdések. A Fidesz viszont a vizitdíj megtiltására, a fejlesztési részhozzájárulás, vagyis a tandíj bevezetésére, a nyugdíjasok foglalkoztatási és adózási feltételeinek a módosítására, illetve a kormány és a miniszterek „személyes pénzügyi felelősségvállalására” vonatkozó kérdések OVB általi elutasítása ellen emelt panaszt az AB-nél. MNB: elnökváltás Állóháborúból valamiféle együttműködéssé szelídült a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszonya. A legutóbbi balatonőszödi kormányülésen a jegybank képviselője többé-kevésbé egyetértett a konvergenciaprogrammal. A viszonylagos harmónia persze nem jelenti azt, hogy Járai Zsigmond mandátuma 2007-es lejárta után újrázhat. Mindenesetre a kapcsolat a kormány és a jegybank között a jövőben sem lesz feltétlenül felhőtlen, legalábbis erre enged következtetni Gyurcsány Ferenc szeptember 17-én napvilágot látott őszödi beszédének egy részlete: „aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdasági ügyekben, Komártól Bokrosig, Békésitől Surányiig, Vértestől a jó ég tudja, kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. (...) És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak...” Fordulat? Fotó: Kovalovszky Dániel Új év - új hangnemben? Pártcsatározások zárójelben, jönnek a „dolgos politikai hétköznapok” - ezt prognosztizálják szocialista és fideszes politikusok 2007-re. MDF: vége lesz az „őszi permanens forradalomnak”. Az SZDSZ zavargásokra nem, sztrájkokra viszont számít. Csuhaj Ildikó - Nagy B. György Az MSZP életében a februári kongresszus fordulópont lehet, de a társadalom mindennapjaira akkor lesz hatása, ha a „politikai pankrációt” hozó 2006-os év után a párt váltani tud, s közvetítői szerepet vállal a társadalom és a politikai döntéshozatal intézményei között Újhelyi István szocialista alelnök szerint a változás egyik előfeltétele az MSZP szervezeti modernizációja, az, hogy mindennapi kapcsolatot teremtsenek a társadalommal. Mindez azt eredményezheti, hogy a politikai teljesítmény nem hangerőben és ütőképességben méretik meg: a politikusoknak a hangsúlyt „a mindennapi ügymenetre” kell helyezni, s a megfontolt konzultációsorozatra. Az év során valószínűleg az is eldől: a populizmus centrumai helyett a választók az érvelő és a modernizációs képességüket bizonyító pártok és a reformok mellé állnak-e. Ehhez helyre kell állítani a politikusok presztízsét. - 2007 során a pártpolitikai küzdelmek és a szembenállás valószínűleg zárójelbe kerül, s a hétköznapi problémák megoldásán lesz a hangsúly - véli Répássy Róbert. A fideszes politikus szerint azért sem a pártpolitikai küzdelmek lesznek a meghatározóak, mert szerinte a parlamenti választások után a társadalom került szembe a kormánnyal. De a Fidesz számára sem lesz közömbös, hogy a kormány intézkedéseinek következménye egy megélhetési válság lesz-e. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint számukra az Orbán Viktor által kezdeményezett reformnépszavazás lesz az év „legfontosabb napirendi pontja”. A folyamatok kiszámíthatatlanok, de Répássy szerint előre hozott választásra kicsi az esély. „Arra számítok, hogy folytatódnak a reformok, és idén már a változások pozitív hatásait is érzik az emberek” - nyilatkozta Horn Gábor. A szabad demokrata ügyvivő megemlítette: a patikaliberalizáció kapcsán nemsokára tapasztalni lehet, hogy a több patika, illetve egyes medicinák gyógyszertáron kívüli beszerzése megkönnyíti az életet. A 2007-es évre a Fidesz álságos népszavazási kezdeményezése erőteljesen rányomja majd a bélyegét, ha lesz népszavazás, ha nem - véli. Horn tart ugyanakkor attól, hogy tavasszal megmozdulások, sztrájkok lesznek. Egyrészt a változások miatt, másrészt azért, mert a Fidesz igyekszik majd jobban kézben tartani az elégedetlenséget, ősszel ugyanis kicsúsztak az események a kezéből. - Ennek ellenére bízom benne, hogy a politikát jellemző gyilkos indulat alábbhagy, és szelídül a hangnem - mondta Horn Gábor. Reformok és a középosztály megerősítése - az MDF szerint ez lesz az év meghatározó „eseménye”. Herényi Károly, a fórum frakcióvezetője szerint lesz belpolitikai jelentősége, hogy február elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök konzultál a reformokról az MDF-frakcióval. Herényi reméli, hogy 2007 során nem lesz „semmi hasonló, mint az őszi kísérlet a permanens forradalomra”.