Népszabadság, 2007. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-23 / 19. szám
16 • 2007. JANUÁR 23., KEDD • NÉPSZABADSÁG Állástrend Hat-nyolc év múlva 350 ezer szakmunkás hiányával kell számolni a kereskedelmi és iparkamara előrejelzése szerint, ha nem változik a szakképzés. Két kutató viszont úgy véli, éppen a képzés központi hozzáigazítása a vállalati érdekekhez „termeli” a pályaelhagyókat és munkanélkülieket. Hámor Szilvia Ibolya azt vette észre, hogy egyik napról a másikra ide-oda dobált kisegítő lett a vállalatnál. Korábban mindegyik főnök őt kérte, ha feljegyzést, levelet akart diktálni, gyorsíróként ő volt a legjobb és a legprecízebb. A cég elektronizálását követően viszont szigorúan ellenőrzött normává vált, hogy a vezetők is maguk írják leveleiket. Ilyen és hasonló példák tucatjával sorolhatók a technikai fejlődéssel és a világgazdasági átrendeződéssel a gyors- és gépírónői szakma csak egy az eltűntek közül. Kézdi Gábor és Varga Júlia egyetemi oktatók, kutatók azonban nemcsak a világ gyors változásával érvelve kérdőjelezik meg azokat a - közmegegyezéssé érett - állításokat, hogy az oktatás nem felel meg a munkaerő-piaci igényeknek, és Magyarországon túl kevés a szakmunkás és túl sok a diplomás, hanem az elmúlt évek és évtizedek tapasztalataival is. Szerintük tévhit, hogy a diákok irányítása, a hiányszakmák meghatározása, az ezekben nyújtott képzések arányának növelése megoldaná a gondokat. Mi több, ez csak tetézi a bajokat. A felsőoktatásból vett példákkal illusztrálják, hogy általában a fogyasztók - ez esetben a diákok, illetve szüleik - döntenek jól. Hiszen, ha valóban túlkínálat lenne diplomásokból, akkor az árnak - a fizetéseknek - csökkennie kellene. Márpedig annak, hogy a diplomások kereseti előnye mérséklődne, egyelőre nincs jele. A tények azt sem igazolják, hogy műszaki végzettséggel könnyebb az elhelyezkedés, magasabbak a keresetek, mint jogi vagy közgazdasági diplomával. Jóval több adóforintba kerül - mutatják ki -, ha szakmák és szakok szintjén meghatározott keretszámok alapján lehet bekerülni egy-egy intézménybe, így sokan olyan szakon kezdenek tanulni, ahol munkaerő-piaci esélyeik kisebbek, vagy csak nincs kedvük az adott szakmához. Többségük a végzést követően szerez újabb - piacképesebb vagy hozzá közelebb álló - képesítést, aminek költségeit is részben vagy egészben az adófizetők állják. Ez is az oka - állítják -, hogy a keretszámok részletes központi szabályozása nálunk „felvilágosultabb” országokban soha nem volt szokás, illetve régen kiment a divatból. Ráadásul a tények azt mutatják, hogy azok, akik saját vagy gyermekeik sorsáról döntenek, sokkal jobb döntéseket hoznak, mint az oktatáspolitikusok. Miért lenne ez másképp a szakképzésben? - tehetjük fel a kérdést. A szerzőpáros nemcsak azt kérdőjelezi meg, hogy a cégek jobban tudnák, mire van szükségük, mint a „divat” után loholó fiatalok, de azt is hogy „ők fizetnék a zenét”. A vállalatok által fizetett szakképzési hozzájárulás ugyanis a képzési költségeknek csak töredékét fedezi. Ennél fontosabbnak tartják azonban: míg a vállalatok számára nincs komoly tétje annak, hogy a szakképzési rendszer hamar elavuló tudást ad, a fiatalok esetleg életük végéig fizetik a rossz képzés árát. A tanulók jó részének életét már a rendszerváltozás előtt megkeserítette, hogy divatszakmákból átirányították őket „hiányszakmákba”. Ezek gyakran pár év alatt elavultak, és sokszor jóval alacsonyabb jövedelemmel jártak, mint a divatszakmák. Semmi alapja annak, hogy egy hasonló mechanizmus most másképp működne. Már csak azért sem, mert például a foglalkoztatási hivatal által rendszeresen közzétett, keresett és romló pozíciójú szakmák között sokszor átfedés van, az egyik régióban keresik, a másikban nincs szükség rá. Vajon ennek alapján hogyan dönti el az oktatáspolitika, hogy csökkenteni vagy növelni kell-e a lakatosok, forgácsolók vagy éppen kárpitosok számát? Tegyük fel mégis, a vállalatoknak és az oktatáspolitikusoknak sikerül eltalálniuk, hogy a megszerzett szakmára a munkaerőpiacra lépés pillanatában igény van, ám az ifjú szakmunkás úgy negyven évet tölt majd el a munkaerőpiacon. A technológiák gyors ütemű változása azt vetíti előre, hogy egyetlen szakmával aligha marad évtizedekig „piacképes”. Ha a fő szempont, hogy tudásuk a napi igényeknek feleljen meg, a képzésben a szűk szakmai tartalom és ne az általános ismeret domináljon, képesek lesznek-e új készségek elsajátítására, ha úgy hozza a sors, megtanultak-e egyáltalán tanulni? Megfelelő alapkészségek nélkül hivatkoznak nemzetközi és hazai tapasztalatokra - az is kidobott pénz, amit a felnőttképzésre költenek. Ha valakit rutinműveletek végzésére képeztek ki, és saját erőből vagy a vállalati képzések révén nem tudott új ismereteket elsajátítani, akkor erre államilag finanszírozott képzéseken sem lesz képes - érvelnek. A munkaerőpiac igényeinek megfelelő oktatási szerkezet kialakítása - ebből következtetve - aligha jelenti azt, hogy az iskolai képzés a vállalatok éppen aktuális igényeinek tegyen eleget. Az oktatás célja - szögezik le a kutatókat, hogy az életpálya egészére nyújtson megfelelő alapot. A rugalmas alkalmazkodásra csak azok képesek, akik bizonyos alapkészségek birtokában vannak, amelyek csak gyerek- és fiatalkorban sajátíthatók el. Épp ezért - véleményük szerint - a fiatalkori oktatásra és a szegény családok gyerekeire kellene sokkal többet költeni, a képzési szint és szakma választását pedig rá kellene bízni az érintettekre, a leendő tanulókra és családjaikra. Szakmák rulettasztalon Aki megtanul tanulni, bátran válasszon hivatást tetszés szerint Nincs garancia arra, hogy a ma kapós végzettség az is marad Szakmai bemutató Budapesten. A fiatalokat sokan próbálják orientálni Fotók: Kovács Bence HIRDETÉS Holcim is one of the world's leading suppliers of cement and employs more than 90 000 people in over 70 countries. The Group also operates in the aggregates (gravel and sand), concrete and construction-related services sectors. Our plant in Lábatlan is looking for a candidate to the following position: Deputy Occupational Health and Safety / Munkavédelmi Szakember Cement Unit - Lábatlan / Cement Üzletág - Lábatlan Required qualification and skills: ■ University or college degree in engineering (preferred: mechanics, processing, mining) ■ Relevant knowledge in Occupational Health and Safety ■ Knowledge in maintenance, chemistry and environmental issues ■ Minimum 6 years experience in combination with occupational Health and Safety area, and production area an international production company ■ Experience in leading a team and project management work (subcontractors) ■ Cost and result orientation ■ PC knowledge MS Office (Word, Excel and PowerPoint is must), SAP advantageous ■ Excellent communication, negotiation and presentation skills ■ Dynamic & hard - working personality with strategic thinking ■ Excellent stress management ■ Hungarian mother tongue ■ Excellent written and spoken English Responsibilities and tasks: ■ Provide OH&S functional expertise/support for all line managers ■ Lead establishment of OH&S policy, aims, principles, system, procedures, practices, initiatives ■ Ensure all business projects (and own staff) comply with OH&S legislative requirements, as well as company/Group OH&S policies, principles, procedures, practices, etc ■ Take part in OH&S inspections, incident investigations and audits. Review reports and analyses of OH&S issues, statistics, trends and r isks, identify improvements to be made and present reports to site management. ■ Give facilitation and coaching in all OH&S issues and provides OH&S training as required for the site ■ Plan and lead OH&S management system review and OH&S business/improvement planning activities. Does all necessary OH&S reporting in an accurate and timely manner. ■ Motivate, support and develop his people Munkavégzés helye: Lábatlan. If you are interested, please send your English and Hungarian CV with cover letter and a photo ^ to the following e-mail address, indicating the t relevant motto: Deputy Occupational Health and Safety - Lábatlan, cv@larkinandlimerick.com M I w I I http://applicant.holcim.hu www.nol.hu Az Állástrend mellékletet szerkeszti: Csík Ágnes e-mail: csikadmepszabadsag.hu • A Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kara felvételt hirdet a közlekedésmérnöki szak légi közlekedési hajózó szakirányára. A vadászpilóta-előképzésre február 15-ig várják a jelentkezőket. A felvételt nyert fiatalok - legfeljebb 22 éves korig - a Magyar Honvédséggel ösztöndíjszerződést köthetnek, amely biztosítja továbbtanulási költségeik fedezését. A tanulmányaikat eredményesen befejezők vadászpilóta képzést kapnak Kanadában. A jelentkezés feltételei: középiskolai érettségi bizonyítvány, angol középfokú „C” típusú nyelvvizsga, valamint orvosi és pályaalkalmassági vizsgálaton való megfelelés. A képzésre nők is jelentkezhetnek. Modulokkal könnyebb lesz a váltás Munkatársunktól Az Országgyűlés az év végén fogadta el egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosítását. A változásoktól a rugalmasság javulását és a keretek jobb felhasználását várják. Mivel a kormány tavaly nyáron a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) feladatkörébe sorolta a szakképzés irányítását, a felnőttképzés pedig korábban is e tárca hatáskörébe tartozott, az addig különálló szakképzés és felnőttképzés intézményrendszerét összehangolják. Ennek jegyében a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészét és a felnőttképzési célú keretet összevonják, de emiatt egyik támogatási cél sem fog hátrányt szenvedni. A kormányzati struktúra nyári változása nyomán a Nemzeti Szakképzési Intézet az SZMM irányítása alá került, és indokolttá vált, hogy összevonják a Nemzeti Felnőttképzési Intézettel. Ez az intézmény elvégzi a korábban két különálló szervezet munkáját. Szintén az ésszerűbb munka a célja az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács összevonásának - az új testület neve Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács. Folyamatban van a moduláris képzés bevezetése a szakképzésben. Ebben az új rendszerben egy-egy szakma ismeretanyagát egységekre (modulokra) bontják, ezáltal lesznek olyan egységek, amelyek több hasonló szakmához is használhatók. Ez lehetőséget ad arra, hogy újabb, rokon szakma elsajátításához akár a korábban elsajátított modulok fele is hasznosítható legyen, így a szakképzés rugalmasabban alkalmazkodik a munkaerőpiac igényeihez. Ehhez az új szerkezetű szakképzéshez alkalmazkodik egy új szakmai felügyeleti rendszer. Ezért az OKJ-bizottságok funkcióját a későbbiekben egy 30 tagú tanácsadó testület mintájára létrehozott bizottság veszi át. E testület munkájában az SZMM és az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), a gazdasági és szakmai kamarák, az országos gazdasági érdekképviseletek képviselői vesznek részt, így a szakképzés területén jobban érvényesül a gazdasági szereplők és a szociális partnerek szerepe. A törvénymódosítás átalakítja a saját dolgozók képzési támogatásának rendszerét. E változástól a kormányzat azt várja, hogy a mikro- és kisvállalkozások az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben képezik tovább saját dolgozóikat a szakképzési hozzájárulás terhére. A mikro- és kisvállalkozások által felhasználható kötelezettséghányad emelése nyomán a jövőben a kis cégek is 200-500 millió forinttal többet fordítanak majd erre a célra. A törvénymódosítás nyomán növekszik a tanulószerződések száma. A változtatás értelmében ha a központi képzési programban meghatározott, a képzési idő több mint ötven százalékában adott gyakorlati képzőnél folyik a képzés, az csak tanulószerződés alapján végezhető. Tanulószerződést a képzés megkezdését követő első féléven belül csak nagyon szigorú törvényi előírások mentén bonthat fel a gazdálkodó szervezet, ha a kamarák gondoskodnak arról, hogy más vállalkozással újra megköthesse a szerződést a fiatal. Fontos változás, hogy a közoktatásban részt vevő szakképző intézmények, iskolák a korábbinál egyszerűbben kaphatják meg az akkreditációt. Átalakul a Felnőttképzési Akkreditáló testület is: a tagok számát 15-re csökkentik úgy, hogy a szaktárcák helyett a gazdaság szereplőinek képviselete erősödjön benne. A sütőipari szakmákat is próbálják népszerűsíteni