Népszabadság, 2007. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-03 / 29. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2007. FEBRUÁR 3., SZOMBAT • 9 Kultúra Minta lehet a Korda-stúdió Bokrétaünnepséget tartottak tegnap Etyeken Májusra elkészül, júniusban már szuperprodukció gyártását kezdi meg az etyeki Korda Filmstúdió első épületkomplexuma - derült ki a beruházók és építők tegnapi bokrétaünnepségén. Év végéig 83 millió eurós rész kerül tető alá a megaberuházásból. Csákvári Géza-Varsányi Gyula Népes vendégsereg gyűlt össze tegnap a fővárosközeli Etyek határában. Ott, ahol már a leendő Korda Sándor Filmstúdió falai magasodnak, csak a tető nincs még készen, terebélyes, színes pántlikákkal megtűzdelt fenyőfát emelt magasba a daru. Demján Sándor vállalkozó, valamint Hiller István oktatási és kulturális miniszter elégedetten tapsolt a sokasággal együtt, amikor a fát elhelyezték a fenti vasszerkezeten. Ezt megelőzően a bokrétaünnepség a szokásos beszédekkel vette kezdetét. Hiller a filmtörvényben megmutatkozó vállalkozóbarát kultúrpolitikát dicsérte, Demján pedig cége, az Arcadom beruházói gyorsaságát, és magát az etyeki vállalkozást, amelyhez már nemcsak a híres hollywoodi producer, Andy Vajna társult, hanem Peter Munk vállalkozó és a Rotschild család is. Megtudtuk, az első négy stúdiót magába foglaló épületegyüttes májusra készül el. Az egész komplexumhoz hasonló vagy ennél akár nagyobb építése iránt máris érdeklődnek külföldön - említette büszkén Demján, vagyis a plázák után filmstúdiókat is szívesen telepítenének Kelet-Közép-Európába. Nálunk persze másról is szó van. - Szeretnénk újra elhelyezni Magyarországot a filmgyártás világtérképén, a stúdió szlogenje is ez lesz - mondta lapunknak az ünnepség után Krisán László, a Korda Filmstúdió Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi: ahhoz, hogy ez sikerüljön, méghozzá a kitűzött ütemterv szerint, hétköznap mintegy 250-400, hét végén körülbelül 150 munkás dolgozik az éjjel-nappal folyamatos üzemű építkezésen. Az első fázis - hat stúdió - idén december 31-ig készül el. Ebben már működőképes lesz a világ legnagyobb, csaknem hatezer négyzetméteres, vízi és víz alatti felvételekre alkalmas műterme. Az igazgató szerint a Kordakomplexum világszínvonalú, és teljes körű szolgáltatást kíván nyújtani, például a legkifinomultabb akusztikai, nagyzenekari igényeket kielégítő zenetermet is magában foglal majd - Krisán kevés ehhez fogható hangstúdióról tud a földkerekségen. - Az idén fölépülő rész 83 millióba kerül - árulja el az ügyvezető. Az itt elkészülő infrastruktúra akár évi két, úgynevezett A kategóriás, azaz 30 és 100 millió dollár közötti (hozzávetőleg hatmilliárd és húszmilliárd forint közötti) költséggel készülő hollywoodi szuperprodukció vagy több kisebb film teljes kiszolgálására lesz alkalmas. A Korda árait a legnagyobb konkurencia, a prágai Barrandovstúdióhoz igazítják majd. Krisán szerint már csak a filmtörvény biztosította 20 százalékos adóvisszatérítés miatt is Etyekre, vagy akár a nemrég megnyitott pomázi Stern Stúdióhoz érdemesebb lesz jönniük a forgató stáboknak a jövőben. Érdeklődünk a beruházás várható megtérüléséről is. Erre a kérdésre Krisán László nem tud konkrét válasz adni, mert ahogy Demján Sándor is fogalmazott: prototípust építenek, azaz most a legfontosabb, hogy a komplexum sikeresen debütáljon, és olyan jól működjön, hogy később külföldön tudjanak stúdióépítőként is terjeszkedni. Ehhez az első fontos lépés, hogy az Etyeken készített első produkció referenciaértékű legyen. Hogy konkrétan milyen film munkálatait kezdik el június 15-én, még titok. Az igazgató csak annyit árul el, jelentős tengerentúli mozi lesz. A kultúra fekete dobozokba költözik Tímár Katalin muzeológus nyerte az idei, 52. velencei képzőművészeti biennále kapcsán kiírt kurátori pályázatot - jelentette be tegnap a Műcsarnok főigazgatója, Petrányi Zsolt nemzeti biztos. A beérkezett tizenkét pályamunkából az első két fordulóban formai hiányosságok és egyéb okok miatt nem sikerült kiválasztani a győztest, így Petrányi akár új pályázatot is kiírhatott volna, de erre már kevés volt az idő, ráadásul - mivel nagyon sokan jelentkeztek - valószínűsíthető volt, hogy érdemi pályázatok már nem érkezhetnek. A nemzeti biztos ezért úgy döntött, hogy ismét összehívja a zsűritagokat. A művészettörténészekből álló bizottság: András Edit, Boros Géza, Nemes Attila, P. Szűcs Julianna és Páldi Lívia végül a megvalósíthatóság, a művészi kvalitás, a költségvetés hitelessége (30 millió forint), illetve a várható publicitás és utóélet szempontjait figyelembe véve választotta ki Tímár Katalin és Andreas Fogarasi Kultur und Freizeit című munkáját. Fogarasi magyar származású, Ausztriában élő építész, képzőművész, aki hét éve rendszeresen kiállít, előadásokat tart Magyarországon - mondja Tímár Katalin, a Ludwig Múzeum munkatársa. A biennále magyar pavilonjában nyolc, hatalmas fekete dobozban vetítjük majd azokat a videofilmeket, amelyeket Fogarasi az elmúlt egy évben forgatott budapesti kultúrházakban. (Sz. E.) Szászi Júlia Bécs Nagy kérdés, vajon előny vagy éppen hátrány-e, hogy Linz nem az első osztrák városként lehet 2009-ben Európa Kulturális Fővárosa. Kétségkívül hasznos, hogy kevesebb mint 200 kilométernyire már ott a tapasztalat, de az összehasonlítás, a „Bezzeg Grazban” felemlegetésének lehetősége nem túl vonzó. Nem beszélve az érdeklődés esetleges hanyatlásáról. Linz egyelőre valóban a 2003-as esztendő grazi tanulságainak leszűrésével foglalkozik, vagyis igyekszik inkább az előnyöket kihasználni. Igaz, Graztól eltérően a felső-ausztriai tartományi főváros 2009-ben nem egyedül viseli az Európa Kulturális Fővárosa büszke címet, hanem Vilniusszal osztozik rajta, de ez egy csöppet sem kisebbíti a felelősségét. Különösen, hogy ez a korábban nem éppen kulturális életéről, inkább ipari létesítményeiről ismert szép kis barokk városka immár több évtizede igyekszik megtalálni a helyét az osztrák kultúra színes palettáján. Linznek súlyos örökséggel kellett megküzdenie: a festőművészi ambíciókat dédelgető későbbi tömeggyilkos diktátor mégiscsak innen származik, s itt tervezték felépíteni múzeumát is, amelyhez hű kiszolgálói Európa-szerte rabolták a műkincseket. Linz egy ideje már megtalálta azt a fehér foltot, amelynek eltüntetésével elismerést szerezhet. Nagy zeneszerző szülötte nemcsak Salzburgnak van: ők méltán büszkék Anton Brucknerre. Bár a háború után évtizedekig eltartott, 1976-ra végül megépült a Brucknerhaus. De itt is volt mivel megküzdeni: Alfred Speer fiókjában is maradt konkrét dokumentáció egy gigantomán Bruckner-csarnok létesítéséről. A háború után az újjáépítés első percétől szorgalmazták egyes kulturális vezetők az új intézmény létrehozását, eleinte az elszántság hiányzott, később a pénz. Nem kisebb mesterek koncerteztek a nemes cél érdekében, mint Herbert von Karajan és Wilhelm Furtwängler. Ha már volt terem, lett hozzá fesztivál is - ünnepnek nevezik -, igaz, nem olyan patinás és gazdag, mint a salzburgi vagy a bregenzi. Mindez kevés volt. Linz tartományi vezetői hamarosan rájöttek, hogy az igazi hiány az ausztriai kulturális életben a kortárs művészet terén mutatkozik meg. A Duna-parti épület, amely a kelta eredetű Lentos nevet kapta, nemcsak építészetileg vált a város díszére. Bécs és Graztól eltérően a felsőausztriai tartományi főváros 2009-ben nem egyedül viseli az Európa Kulturális Fővárosa büszke címet, hanem Vilniusszal osztozik rajta, után itt rendezik meg a legjelentősebb kortárs kiállításokat. Ami pedig a zenét illeti, Linz immár jó negyedszázada ad otthont az Ars Electronica fesztiválnak, amely - ősszel, a Brucknerfest előtti hetekben - a létező legújabbat keresi. Az internet világát, a high-tech kultúrát, elektronikus és tudományos eszközöket, a médiakultúrát köti a zenéhez, s a hangzásában néha különös végeredménynek a Brucknerhaus is szívesen ad bemutatkozási lehetőséget. Ez persze a közelmúlt és a jelen. 2009-re mással is illik előrukkolni. Amit Linz semmiképpen sem szeretne eltanulni Graztól, az a „mindent bele ebbe az egyetlen esztendőbe” nem éppen szerencsés gyakorlata. A stájer fővárosban a kortárs művészek bizony megsínylették a gigantikus rendezvénysorozatot: 2004-ben sanyarú sors jutott nekik, a szokott támogatások a túlköltekezés miatt rendre elmaradtak. Igaz, a város gazdagodott: ott maradt a Sziget a Murán, a csodálatos Kunsthaus, a Helmut List koncertterem. A linzi tervekben is szerepelnek maradandó új létesítmények - a tartományi kormány 350 millió eurót szán ilyen célra, ami szépen „felkerekíti” a rendezvényekre és programokra fordítható 60-65 millió eurós költségvetést. Ötven-hatvan rendezvényt terveznek, s az már bizonyos, hogy közülük sok nem csak a 2009-es évre korlátozódik. Graz egyik hibája volt ugyanis, hogy az utózöngékre nem gondolt. Amit azonban mindenképpen szeretnének eltanulni az elődtől, az a graziak öntudatra ébredése. Az, ahogyan átértékelték városuk helyzetét, szerepét, ahogyan az álmos kisvárosban a helybeliek önbizalma révén is pezsegni kezdett az élet. Valami ilyesmire vágynak Linz vezetői is, s minden remény megvan, hogy sikerül is elérniük. Linz is öntudatra ébredne Alapvető változás előtt áll a barokk kisváros Fotó: AFP Wysocky Pawel Ízelítő az új számból Modern ékszeres doboz: Buszpályaudvar az Erzsébet téren - Múzeum és mauzóleum: Krasznahorka vára - Az ötezer templom városa: Vrindavan - Újra együtt: Az Esterházy-kincstár - A háború árnyékában: Útkeresés az amerikai ékszerészetben - Fiume, Buda-Pest, Lajta: Régi hajók, régi lapok - Káprázatok: Csodálatos mandarin - Érzelmi választás: P. László Zoltán gyűjteménye - Az MKB Bank galériája: Konkoly Gyula - Két kultúra metszéspontjában: Magyarok és németek - A szenvedély virágai: Kelemen Károly montázsai - Szemle: Van Gogh Budapesten. Távozások és gyanakvások Ungár Tamás Pécs Egyre több aggodalommal gondolnak a jövőre azok a pécsiek, akik döntő szerepet vállaltak abban, hogy a baranyai megyeszékhely elnyerje az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címet. Pécs győztes EKF pályázatát egy spontán módon összeálló értelmiségi csapat írta 2004- ben. Mostanra e társaság meghatározó személyiségeinek alig van érdemi beleszólásuk a megvalósításba. Először Takáts József, a csapat vezéregyénisége mondott egyet az EKF-előkészületeknek. A 44 éves irodalomtörténész tavaly nyáron távozott főtanácsosi posztjáról, azt tapasztalta: tanácsai nem kellenek. A héten Takáts szövetségese, Tarrósy István jelentette be, hogy márciustól nem folytatja a munkát a Pécs 2010 Menedzsment Központ élén. A 33 éves politológus az EKF előkészületeit kaotikusnak vélte. Tasnádi Péter, Pécs polgármestere nem örül Tarrósy búcsújának, és vitatja a politológus állítását: szerinte az előkészületek nem kaotikusak. Hozzáteszi: más a pályázatírás és más a pályamunka megvalósítása. Azok, akik megírták Pécs pályázatát, és szellemes ötleteikkel elvarázsolták a nemzetközi zsűrit, nem feltétlenül talpraesettek az operatív munkában. S ebben akár igaza is lehet. Másban is: jelesül abban, hogy az EKF előkészületei nem kaotikusak. Sőt, kifejezetten központosítottak. Mostanra felállt az EKF beruházásaiért és programszervezéséért felelős intézményrendszer. A döntéseket hozó legfőbb testületben alapvetően a város vezetőinek akarata érvényesül. A pályázat megírásában részt vevő csapatot egyedül Tarrósy képviseli (immár csak a hónap végéig), s a team számára ötleteket adó szellemi közösségnek sincs intézményi kapcsolata az EKF ügyeiért felelős csúcsszervvel. A pályázatírók csalódottsága érthető, ettől még lehet, hogy az EKF megvalósítására létrehozott intézményi struktúra remekül dolgozik majd. Az egykori pályázatíróknak az sem tetszik, hogy szerintük a kulturális tárca túlzottan belefolyhat a 2010-es programokba. Az EKF-programok költségének 40 százalékát, mintegy 3,6 milliárd forintot a kulturális minisztérium állja. Ez a pénz azonban a tárca egyik intézményén, a Hungarofest Kht.-n keresztül érkezik Pécsre. A kht.-t gyanakvó szemlélők azt feltételezik, hogy a Hungarofest - a minisztérium óhajának megfelelően - dönt majd arról, milyen programok legyenek Pécsen. Attól is tartanak, hogy a kht. százalékot szed a tárca támogatásából, így az ígért pénznél kevesebb jut a városnak. Csák Ferenc, az EKF minisztériumi koordinátora viszont biztos abban, hogy a tárca által ígért 3,6 milliárd az utolsó fillérig Pécsé, s a kht. működését a minisztérium pénzeli. Csák hangsúlyozza, hogy a tárca és a kht. nem folyik bele a programok összeállításába, azt teljesen a pécsiekre bízza. A Hungarofest se nem ajánl, se nem vétóz meg pécsi elképzeléseket. Úgy legyen! - mondják a pécsiek, de azért gyanakvásuk csak akkor múlik el teljesen, ha a tárca ígérete maradéktalanul megvalósul. HIRDETÉS A X. Ybl-bálra yHat.olum.lul, (február 17., Stefánia Palota) 481-0656 az Ybl-végzetteket szeretettel www.yblegyesulet.hu várja az Ybl Egyesület: