Népszabadság, 2007. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-13 / 86. szám

2 • 2007. ÁPRILIS 13., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Ki fizetheti vissza a nyugtákért a vizitdíjat? Már akad, aki összeszedte a húsz vizitdíjnyugtát, így visszakérheti a további be­fizetéseket. Egyelőre a jegyző adja vissza a túlfi­zetést, ám az adatvédelmi ombudsman szerint ez ag­gályos. Nem emiatt, de vál­toztatnak a díjrendszeren. Kun J. Viktória Roham még nincs, de mind töb­ben gyűjtik össze a húsz vizit­díjnyugtát. Ezután a húsz igazo­ló szelvény ellenében a jegyző­től visszajárnak a további vizit­díjak. (Külön számítják a szak­orvosi, illetve a háziorvosi há­romszáz forintokat.) Minden önkormányzatnak legalább havi egy napot ki kell jelölnie, ami­kor kifizeti a visszajáró pénzt. Az igényt szóban és írásban is lehet jelezni - egyelőre ez a rend. Arról, hogy változik-e, az Alkotmánybíróság dönthet. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jogsértőnek tartja ugyan­is a visszaigénylés módját. Ag­gasztja, hogy a jegyzőnél kell visszakérni a vizitdíjat, aki a nyugták alapján megtudja, ki, hányszor, milyen orvosnál járt.­­ Mi köze van a jegyzőnek ahhoz, hogy orvosnál járt vala­ki? Még ha a pontos diagnózis nincs is a nyugtán, az intéz­mény neve, akár a szakrendelő is fel van tüntetve. De önmagá­ban abból a tényből is, hogy va­laki hússzor volt az orvosnál, kikövetkeztethető, hogy gyen­gébb az egészségi állapota, ami­hez szintén semmi köze a jegy­zőnek - mondja az adatvédelmi biztos, aki szerint senki sem igazolta, hogy az egészségügyi rendszeren belül mindenki al­kalmatlan lenne a visszatérítés­re, így érthetetlen, miért nem lehet ezt ott megoldani. Nemcsak Péterfalvinak van­nak fenntartásai. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint is olyan megoldást kell találni, hogy a jegyző számára ne de­rüljön ki, az illetőnek milyen betegsége van. Az ilyen infor­mációk nem kerülhetnek ki az egészségügyi ellátórendszer­ből. Még akkor sem, ha a jegy­zők is számos személyes adatot kezelnek, s a hivatali titoktartás őket is köti. A rendszer kidolgozói sze­rint viszont az egészségbiztosí­tó nem köthető össze a befize­tésekkel, egy nyugta akár egy sor vizsgálatra feljogosíthat, így képtelenek kimutatni, mikor lé­pi át valaki a határt. A vizitdíj bevezetése óta 15 százalékkal csökkent a beteg­­forgalom, ami jelzi: jobban meggondolják az emberek az orvoshoz fordulást. (A mentesí­tett csoportokon kívül beutaló­val mindenkinek 300 forint a vi­zitdíj, ami egy napon, egy intéz­ményben valamennyi szakren­delés igénybevételére jogosít. Ha valakit az adott intézmény­ből továbbküldenek, a követke­ző helyen újra fizetnie kell.) Napokon belül várható, hogy változik a rendszer, főként a mentességet élvezők körét, il­letve a szintén ingyenes sürgős­ségi esetcsoport definícióját érinthetik a módosítások. Köz­ben befejezte munkáját a vizit­díj munkabizottság. A szakér­tők többek között ismét javasol­ták a szaktárcának, hogy az ága­zati dolgozók jussanak valami­féle kedvezményhez, a kúrasze­rű ellátásokban részesülők pe­dig mentesüljenek a napidíj alól, a több napig tartó vizsgála­tokért emellett legyen elég egy­szer fizetni. Felmerül a dagana­tos betegek kórházi ápolási na­pidíjának eltörlése, a cukorbe­tegek orvoshoz fordulásának újraszabályozása, a munkavég­zés során elszenvedett sérülé­sek miatti vizit ingyenessé téte­le, illetve, hogy a 18 évnél fiata­labbak differenciáltan ugyan, de mégiscsak fizessenek az or­vosi látogatásért. • A vizit- és kórházi napidíj febru­ár 15-i bevezetése óta az intézmé­nyek hatvan százalékánál csök­kent a járóbeteg-forgalom, átlago­san tíz-tizenöt százalékkal keve­sebben fordulnak orvoshoz. A fek­vő betegeknél viszont nem érezhe­tő változás - derült ki a Magyar Kórházszövetség felméréséből. A díjakkal egyébként a súlyponti kórházak mintegy 6-10 millió, míg a területi ellátóhelyek 4-6 millió forintnyi havi bevételre számíta­nak, ami a kórházi bevételek egy­másfél százaléka. A kétféle díj be­vezetését a betegek „jobban fo­gadták", mint az intézmények munkatársai. Utóbbiak 35 százalé­ka, míg a betegek 40 százaléka vette tudomásul a díjfizetést, a „megértéssel fogadta” kategória esetében azonban fordult az arány: a betegek 16, míg az ellá­tóintézményekben dolgozók 22 százaléka fogadta el az új sza­bályozást. (K. J. V.) Vizitdíjnyugta - részletek nélkül HIRDETÉS * www.nol.hu Az SZDSZ versenyt akar Fodor Gábor feltételekkel vállalná a zöldtárcát Induljon be a verseny! - a több-biztosítós modell melletti demonstratív kiál­lással jelezték tegnap a szabad demokraták: nem hagyják sem megakadá­lyozni, sem lassítani az egészségügyi reform végigvitelét. A miniszter személyéről azonban még nem döntöttek. Nyusztay Máté A szocialista típusú egészség­­ügyi rendszernek nincs jövője, finanszírozhatatlan és nem szolgálja a betegek érdekeit - hangoztatta Kóka János, az SZDSZ elnöke a párt egészség­­ügyi és gazdasági tanácsának együttes ülése utáni tájékozta­tóján. A pártelnök a Molnár La­jos lemondásával megüresedett egészségügyi miniszteri poszt­ra legesélyesebbként emlege­tett Horváth Ágnes államtitkár­ral az oldalán jelentette ki: sike­res volt a reform első, az ellátó­­rendszer racionalizálását jelen­tő szakasza. A rendszerváltás óta először kerültek egyensúly­ba a társadalombiztosítás bevé­telei és kiadásai: az első ne­gyedévben többlettel zártak. A második, az elsőhöz hasonlóan konfliktusos szakaszt jelentené a több-biztosítós modell. Kóka igyekezett már előre tompítani a társadalmi feszült­ségeket: szolidáris, biztonságos, a betegekért versengő, a szak­dolgozóit megbecsülő rend­szert szeretnének; a biztosítók pedig nem válogathatnának a betegek között - nem lesz tehát szegény és gazdag egészség­­ügyi ellátás. A több-biztosítós modell be­vezetéséről a szakmai egyezte­tések már megkezdődtek. Kóka lapunk kérdésére (a koalíció feltétele-e a 2008. januári beve­zetés), kitérően válaszolt: alig négy hónapjuk van a koalíciós partnerrel való megegyezésre annak érdekében, hogy ősszel benyújthassák a parlamentnek a javaslatot, majd jövő januártól piacosíthassák a rendszert. Az átállás - persze, ha az MSZP is támogatná - már az új szakminiszterre várna. Noha az SZDSZ a mielőbbi jelölésben érdekelt, Kóka szavai szerint egyelőre nincs az asztalon sze­mélyi javaslat - még tárgyal a jelöltekkel, majd javaslatát az ügyvivői testület (üt) elé ter­jeszti. Az üt tegnap este meg­kezdte az egyeztetést az utód­lásról. A lapunk által megkérdezett ügyvivők többsége Horváth Ágnes miniszteri kinevezését pártolja - Horváth államtitkári tisztségét pedig az SZDSZ egészségügyi programjának egyik kidolgozója, Mihályi Pé­ter közgazdász, Radnai Zoltán, a Szent Imre-Szent László Kór­ház közös igazgatója, esetleg a Fodor Gábor által favorizált Ungár Klára tölthetné be. A Horváth-Radnai páros mellett lobbizik többek között Demsz­ky Gábor főpolgármester, aki lapunknak ezt azzal indokolta: a folytonosság érdekében olyan emberekre van szükség, akik el­kötelezettek a megkezdett re­form iránt, és belülről ismerik a folyamatokat. A minisztercsere egyúttal „konszolidációra és stílusváltásra” is lehetőséget nyújt, amire a főpolgármester­ügyvivő szerint mindenképpen szükség van. Demszky Molnár­nál higgadtabb személyiségnek tartja Horváth Ágnest, akitől azt reméli, elődjénél alaposabb, nyugodtabb munkát végezne miniszterként. (Demszky a Molnár által túlfeszített tempó­nak tudja be, hogy a főváros a mai napig nem tudja, az orvo­sok végkielégítéséhez meglesz-e az ígért állami támogatás.) Horn Gábor, az SZDSZ ügy­vivője mindenesetre közölte tegnap este, hogy a jövő hét ele­jén megnevezi egészségügyi miniszterjelöltjét az SZDSZ, mert azt szeretnék, hogy egy héttel később letegye a parla­menti esküt. Az ügyvivői testület hama­rosan dönthet Fodor Gábor sor­sáról is. Az „örök ellenzéki” Fo­dor a környezetvédelmi minisz­teri poszton válthatja Persányi Miklóst - ha meg tudnak álla­podni Kóka Jánossal. A Népsza­badság értesülése szerint Fodor elvállalja a miniszterséget - de csak feltételekkel. A döntést, úgy tűnik, halogatják, részben azért, mert Fodor számára meg­lehetősen kínos a történet. A más, szóba kerülhető tisztségek közül a párt országos tanácsá­nak elnöki posztja­­ súlytalan, a frakcióvezetőségre pedig egy­részt esélytelen (ellentétben Eörsi Mátyással, akiről pénte­ken szavaz a képviselőcsoport), másrészt e poszton az ellenzék­kel szemben arra kényszerülne, hogy folyamatosan Kókát véd­je. A kormánytagság sem egy­szerű: Fodor a rendészettől megtisztított igazságügyi tárcát preferálná - viszont nem várná ki, amíg esetleg átalakítják a kormányt. A környezetvédelmi tárca pedig a kormányon belül súlytalan - úgy tudjuk, a mi­nisztérium kormányon belüli súlyának növelését szabta felté­telül. Fodor nehéz helyzetben van. Ha két év múlva ismét ringbe szállna a pártelnökségért, Kókától tartania kell a távolsá­got, miközben együtt is kell működniük. Kóka János és Horváth Ágnes megérkezik a sajtótájékoztatóra­Fotó: Kovács Bence Sokmilliárdos többlet az egészségkasszában 24 milliárdos többlet van az egészségbiztosítás kas­­­szájában. Hasonló jelen­ségre időtlen idők óta nem volt példa. Danó Anna Emberemlékezet óta először többlet van az egészségbizto­sító kasszájában - erről Matejka Zsuzsa, az egészség­­ügyi miniszter kabinetfőnöke számolt be az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén. Az első negyedév után 24 milliárdos többlete van az OEP-nek, noha a költségvetési törvény szerint csaknem hét­milliárdos hiánynak kellene lennie. A magyarázat: a tervezett­nél több volt a bevétel és keve­sebb a kiadás. A többlet két­harmada a járulékbevételek­ből adódott - számolt be Mol­nár Barbara, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szóvivője. A múlt év­ben szeptembertől 2 százalék­kal nőtt a munkavállalók egyé­ni járuléka, noha januártól már visszaállt a régi négyszá­zalékos mértékre, az áthúzódó hatás több milliárdot hozott az OEP-nek. A decemberi többle­tet ugyanis januárban kapta meg az adóhatóság, illetve az egészségbiztosítás. A jogvi­szony-ellenőrzésről szóló kor­mányzati bejelentéseknek is volt hatásuk: sokan jelentkez­tek új járulékfizetőkként. (Az APEH kérdésünkre közölte, hogy az első negyedévben 14 675 új bejelentőt regisztrál­tak. Ráadásul egy adatlapon több személy is szerepelhet, de a hivatal még nem dolgozta fel az adatokat.) Mindez 16 milliárddal növelte a bevétele­ket az év első három hónapjá­ban. Molnár Barbara szerint a tervezettnél kevesebbet köl­töttek gyógyszertámogatásra, illetve a vizitdíj bevezetése mérsékelhette az orvoshoz fordulások számát, mert a szolgáltatók is kevesebb esetet számoltak el a biztosítónak. E két tétel együtt 8 milliárddal javította az OEP mérlegét. Egy negyedév alapján még nem lehet arra következtetni, hogy év végére eltűnik az egészségbiztosítási alap hiá­nya, netán többlete lesz - mondta lapunknak Sinkó Esz­ter közgazdász, rendszerelem­ző. Állítja: a megtakarítás egyik része abból adódik, hogy a kormány két oldalról is vis­­­szafogta a szolgáltatások iránti keresletet. Egyfelől csökken­tették az elszámolható gyógyí­tási feladatokat. Ebből 3 mil­liárd forintot nyertek. Mind­ennek „ára”, hogy az intézmé­nyek vagy a saját szakállukra, ingyen végeztek kezelést, vagy elküldték a beteget, azaz ké­sőbbre halasztották a gyógyí­tását. Jelentkezett a reformin­tézkedések pénzvisszafogó hatása is. r*1 r

Next