Népszabadság, 2007. április (65. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-13 / 86. szám
2 • 2007. ÁPRILIS 13., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Ki fizetheti vissza a nyugtákért a vizitdíjat? Már akad, aki összeszedte a húsz vizitdíjnyugtát, így visszakérheti a további befizetéseket. Egyelőre a jegyző adja vissza a túlfizetést, ám az adatvédelmi ombudsman szerint ez aggályos. Nem emiatt, de változtatnak a díjrendszeren. Kun J. Viktória Roham még nincs, de mind többen gyűjtik össze a húsz vizitdíjnyugtát. Ezután a húsz igazoló szelvény ellenében a jegyzőtől visszajárnak a további vizitdíjak. (Külön számítják a szakorvosi, illetve a háziorvosi háromszáz forintokat.) Minden önkormányzatnak legalább havi egy napot ki kell jelölnie, amikor kifizeti a visszajáró pénzt. Az igényt szóban és írásban is lehet jelezni - egyelőre ez a rend. Arról, hogy változik-e, az Alkotmánybíróság dönthet. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jogsértőnek tartja ugyanis a visszaigénylés módját. Aggasztja, hogy a jegyzőnél kell visszakérni a vizitdíjat, aki a nyugták alapján megtudja, ki, hányszor, milyen orvosnál járt. Mi köze van a jegyzőnek ahhoz, hogy orvosnál járt valaki? Még ha a pontos diagnózis nincs is a nyugtán, az intézmény neve, akár a szakrendelő is fel van tüntetve. De önmagában abból a tényből is, hogy valaki hússzor volt az orvosnál, kikövetkeztethető, hogy gyengébb az egészségi állapota, amihez szintén semmi köze a jegyzőnek - mondja az adatvédelmi biztos, aki szerint senki sem igazolta, hogy az egészségügyi rendszeren belül mindenki alkalmatlan lenne a visszatérítésre, így érthetetlen, miért nem lehet ezt ott megoldani. Nemcsak Péterfalvinak vannak fenntartásai. Halmai Gábor alkotmányjogász szerint is olyan megoldást kell találni, hogy a jegyző számára ne derüljön ki, az illetőnek milyen betegsége van. Az ilyen információk nem kerülhetnek ki az egészségügyi ellátórendszerből. Még akkor sem, ha a jegyzők is számos személyes adatot kezelnek, s a hivatali titoktartás őket is köti. A rendszer kidolgozói szerint viszont az egészségbiztosító nem köthető össze a befizetésekkel, egy nyugta akár egy sor vizsgálatra feljogosíthat, így képtelenek kimutatni, mikor lépi át valaki a határt. A vizitdíj bevezetése óta 15 százalékkal csökkent a betegforgalom, ami jelzi: jobban meggondolják az emberek az orvoshoz fordulást. (A mentesített csoportokon kívül beutalóval mindenkinek 300 forint a vizitdíj, ami egy napon, egy intézményben valamennyi szakrendelés igénybevételére jogosít. Ha valakit az adott intézményből továbbküldenek, a következő helyen újra fizetnie kell.) Napokon belül várható, hogy változik a rendszer, főként a mentességet élvezők körét, illetve a szintén ingyenes sürgősségi esetcsoport definícióját érinthetik a módosítások. Közben befejezte munkáját a vizitdíj munkabizottság. A szakértők többek között ismét javasolták a szaktárcának, hogy az ágazati dolgozók jussanak valamiféle kedvezményhez, a kúraszerű ellátásokban részesülők pedig mentesüljenek a napidíj alól, a több napig tartó vizsgálatokért emellett legyen elég egyszer fizetni. Felmerül a daganatos betegek kórházi ápolási napidíjának eltörlése, a cukorbetegek orvoshoz fordulásának újraszabályozása, a munkavégzés során elszenvedett sérülések miatti vizit ingyenessé tétele, illetve, hogy a 18 évnél fiatalabbak differenciáltan ugyan, de mégiscsak fizessenek az orvosi látogatásért. • A vizit- és kórházi napidíj február 15-i bevezetése óta az intézmények hatvan százalékánál csökkent a járóbeteg-forgalom, átlagosan tíz-tizenöt százalékkal kevesebben fordulnak orvoshoz. A fekvő betegeknél viszont nem érezhető változás - derült ki a Magyar Kórházszövetség felméréséből. A díjakkal egyébként a súlyponti kórházak mintegy 6-10 millió, míg a területi ellátóhelyek 4-6 millió forintnyi havi bevételre számítanak, ami a kórházi bevételek egymásfél százaléka. A kétféle díj bevezetését a betegek „jobban fogadták", mint az intézmények munkatársai. Utóbbiak 35 százaléka, míg a betegek 40 százaléka vette tudomásul a díjfizetést, a „megértéssel fogadta” kategória esetében azonban fordult az arány: a betegek 16, míg az ellátóintézményekben dolgozók 22 százaléka fogadta el az új szabályozást. (K. J. V.) Vizitdíjnyugta - részletek nélkül HIRDETÉS * www.nol.hu Az SZDSZ versenyt akar Fodor Gábor feltételekkel vállalná a zöldtárcát Induljon be a verseny! - a több-biztosítós modell melletti demonstratív kiállással jelezték tegnap a szabad demokraták: nem hagyják sem megakadályozni, sem lassítani az egészségügyi reform végigvitelét. A miniszter személyéről azonban még nem döntöttek. Nyusztay Máté A szocialista típusú egészségügyi rendszernek nincs jövője, finanszírozhatatlan és nem szolgálja a betegek érdekeit - hangoztatta Kóka János, az SZDSZ elnöke a párt egészségügyi és gazdasági tanácsának együttes ülése utáni tájékoztatóján. A pártelnök a Molnár Lajos lemondásával megüresedett egészségügyi miniszteri posztra legesélyesebbként emlegetett Horváth Ágnes államtitkárral az oldalán jelentette ki: sikeres volt a reform első, az ellátórendszer racionalizálását jelentő szakasza. A rendszerváltás óta először kerültek egyensúlyba a társadalombiztosítás bevételei és kiadásai: az első negyedévben többlettel zártak. A második, az elsőhöz hasonlóan konfliktusos szakaszt jelentené a több-biztosítós modell. Kóka igyekezett már előre tompítani a társadalmi feszültségeket: szolidáris, biztonságos, a betegekért versengő, a szakdolgozóit megbecsülő rendszert szeretnének; a biztosítók pedig nem válogathatnának a betegek között - nem lesz tehát szegény és gazdag egészségügyi ellátás. A több-biztosítós modell bevezetéséről a szakmai egyeztetések már megkezdődtek. Kóka lapunk kérdésére (a koalíció feltétele-e a 2008. januári bevezetés), kitérően válaszolt: alig négy hónapjuk van a koalíciós partnerrel való megegyezésre annak érdekében, hogy ősszel benyújthassák a parlamentnek a javaslatot, majd jövő januártól piacosíthassák a rendszert. Az átállás - persze, ha az MSZP is támogatná - már az új szakminiszterre várna. Noha az SZDSZ a mielőbbi jelölésben érdekelt, Kóka szavai szerint egyelőre nincs az asztalon személyi javaslat - még tárgyal a jelöltekkel, majd javaslatát az ügyvivői testület (üt) elé terjeszti. Az üt tegnap este megkezdte az egyeztetést az utódlásról. A lapunk által megkérdezett ügyvivők többsége Horváth Ágnes miniszteri kinevezését pártolja - Horváth államtitkári tisztségét pedig az SZDSZ egészségügyi programjának egyik kidolgozója, Mihályi Péter közgazdász, Radnai Zoltán, a Szent Imre-Szent László Kórház közös igazgatója, esetleg a Fodor Gábor által favorizált Ungár Klára tölthetné be. A Horváth-Radnai páros mellett lobbizik többek között Demszky Gábor főpolgármester, aki lapunknak ezt azzal indokolta: a folytonosság érdekében olyan emberekre van szükség, akik elkötelezettek a megkezdett reform iránt, és belülről ismerik a folyamatokat. A minisztercsere egyúttal „konszolidációra és stílusváltásra” is lehetőséget nyújt, amire a főpolgármesterügyvivő szerint mindenképpen szükség van. Demszky Molnárnál higgadtabb személyiségnek tartja Horváth Ágnest, akitől azt reméli, elődjénél alaposabb, nyugodtabb munkát végezne miniszterként. (Demszky a Molnár által túlfeszített tempónak tudja be, hogy a főváros a mai napig nem tudja, az orvosok végkielégítéséhez meglesz-e az ígért állami támogatás.) Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője mindenesetre közölte tegnap este, hogy a jövő hét elején megnevezi egészségügyi miniszterjelöltjét az SZDSZ, mert azt szeretnék, hogy egy héttel később letegye a parlamenti esküt. Az ügyvivői testület hamarosan dönthet Fodor Gábor sorsáról is. Az „örök ellenzéki” Fodor a környezetvédelmi miniszteri poszton válthatja Persányi Miklóst - ha meg tudnak állapodni Kóka Jánossal. A Népszabadság értesülése szerint Fodor elvállalja a miniszterséget - de csak feltételekkel. A döntést, úgy tűnik, halogatják, részben azért, mert Fodor számára meglehetősen kínos a történet. A más, szóba kerülhető tisztségek közül a párt országos tanácsának elnöki posztja súlytalan, a frakcióvezetőségre pedig egyrészt esélytelen (ellentétben Eörsi Mátyással, akiről pénteken szavaz a képviselőcsoport), másrészt e poszton az ellenzékkel szemben arra kényszerülne, hogy folyamatosan Kókát védje. A kormánytagság sem egyszerű: Fodor a rendészettől megtisztított igazságügyi tárcát preferálná - viszont nem várná ki, amíg esetleg átalakítják a kormányt. A környezetvédelmi tárca pedig a kormányon belül súlytalan - úgy tudjuk, a minisztérium kormányon belüli súlyának növelését szabta feltételül. Fodor nehéz helyzetben van. Ha két év múlva ismét ringbe szállna a pártelnökségért, Kókától tartania kell a távolságot, miközben együtt is kell működniük. Kóka János és Horváth Ágnes megérkezik a sajtótájékoztatóraFotó: Kovács Bence Sokmilliárdos többlet az egészségkasszában 24 milliárdos többlet van az egészségbiztosítás kasszájában. Hasonló jelenségre időtlen idők óta nem volt példa. Danó Anna Emberemlékezet óta először többlet van az egészségbiztosító kasszájában - erről Matejka Zsuzsa, az egészségügyi miniszter kabinetfőnöke számolt be az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén. Az első negyedév után 24 milliárdos többlete van az OEP-nek, noha a költségvetési törvény szerint csaknem hétmilliárdos hiánynak kellene lennie. A magyarázat: a tervezettnél több volt a bevétel és kevesebb a kiadás. A többlet kétharmada a járulékbevételekből adódott - számolt be Molnár Barbara, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szóvivője. A múlt évben szeptembertől 2 százalékkal nőtt a munkavállalók egyéni járuléka, noha januártól már visszaállt a régi négyszázalékos mértékre, az áthúzódó hatás több milliárdot hozott az OEP-nek. A decemberi többletet ugyanis januárban kapta meg az adóhatóság, illetve az egészségbiztosítás. A jogviszony-ellenőrzésről szóló kormányzati bejelentéseknek is volt hatásuk: sokan jelentkeztek új járulékfizetőkként. (Az APEH kérdésünkre közölte, hogy az első negyedévben 14 675 új bejelentőt regisztráltak. Ráadásul egy adatlapon több személy is szerepelhet, de a hivatal még nem dolgozta fel az adatokat.) Mindez 16 milliárddal növelte a bevételeket az év első három hónapjában. Molnár Barbara szerint a tervezettnél kevesebbet költöttek gyógyszertámogatásra, illetve a vizitdíj bevezetése mérsékelhette az orvoshoz fordulások számát, mert a szolgáltatók is kevesebb esetet számoltak el a biztosítónak. E két tétel együtt 8 milliárddal javította az OEP mérlegét. Egy negyedév alapján még nem lehet arra következtetni, hogy év végére eltűnik az egészségbiztosítási alap hiánya, netán többlete lesz - mondta lapunknak Sinkó Eszter közgazdász, rendszerelemző. Állítja: a megtakarítás egyik része abból adódik, hogy a kormány két oldalról is visszafogta a szolgáltatások iránti keresletet. Egyfelől csökkentették az elszámolható gyógyítási feladatokat. Ebből 3 milliárd forintot nyertek. Mindennek „ára”, hogy az intézmények vagy a saját szakállukra, ingyen végeztek kezelést, vagy elküldték a beteget, azaz későbbre halasztották a gyógyítását. Jelentkezett a reformintézkedések pénzvisszafogó hatása is. r*1 r