Népszabadság, 2007. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-02 / 101. szám

007. MÁJUS 2., SZERDA • NÉPSZABADSÁG­­ • Magyarország A határidő lejárt, mégis habzik a Rába Szennyezés hat éven át - Május 7-én az osztrák-magyar határvízi bizottság foglalkozik az üggyel Immár hatodik éve habzik a Rába. Szakemberek attól tartanak, hogy a folyó tel­jes magyarországi szaka­szát elborítja majd íz a szürkés-fehér-sárgás paplanszerű szennyezés, ami a határhoz közeli három osztrák bőrgyárból kerül a Rábába. Az üggyel a ha­tárvízi bizottság május 7- én foglalkozik Budapesten. Győri Zoltán Május elején lejár a Rába hab­zásának megszüntetésével kap­csolatos határidő, amit Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter adott az oszt­rák hatóságoknak. A hamarosan távozó miniszter arra szólította fel nyugati szomszédunkat: te­gyék meg a szükséges intézke­déseket, hogy a határhoz közeli három osztrák bőrgyár - a jen­­nersdorfi, a feldbachi és a wollsdorfi - ne szennyezze a Rábát. Ehhez arra lenne szük­ség, hogy megfelelő technoló­giával és szennyvízszűrő beren­dezésekkel szereljék föl az érin­tett üzemeket. Ha nem változik a helyzet, akkor a magyar ható­ság megvonja a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyéhez adott hozzájárulását - közölte decemberben Persányi Miklós. Erre a határon átnyúló szennye­ződések esetén, nemzetközi jogszabály értelmében van le­hetőségük a szomszédos ország hatóságainak. A Szentgotthárd körzetében élők szerint az elmúlt hóna­pokban nem változott a hely­zet: a Rába habzik, komolyan veszélyeztetve a vasi körzet idegenforgalmi bevételeit. A napokban már a Répcelak mel­letti nicki gátnál is erős hab­zást állapítottak meg. Az pedig 75 kilométerre van Szentgott­­hárdtól, ahol 2002-ben észlel­ték először a vízfelületet elcsú­fító mocskot, amely a horgá­szok szerint elzárja az oxigént a vízi élőlények elől. Labritz Béla szentgotthárdi önkor­mányzati képviselő szerint ez azzal a veszéllyel járhat, hogy megszakadhat a tápláléklánc, s visszafordíthatatlan folyama­tok indulhatnak el a folyóban. Ha ez bekövetkezne, a folyó turisztikai hasznosítása ellehe­tetlenülhet. A Rába folyó szennyezése ellen hatodik éve tiltakoznak a szentgotthárdiak és a térségben élők, akik úgy vélik: a környe­zetvédelemben korábban pél­damutató eredményeket elért Ausztriában nem sokat tesznek annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Sőt, a határ túloldalán elhangzottak olyan vélemények is, hogy a Rá­ba habzása csupán esztétikai probléma. A magyar környezet­­védelmi szakemberek nem osztják ezt a véleményt. Nemzetközi és magyar de­monstrációk hatására azonban az osztrák illetékesek tavaly kénytelen-kelletlen elismerték, hogy a habzást a jennersdorfi, feldbachi és a wollsdorfi bőr­gyárak okozzák. Sokak szerint a szennyezés megszüntetésének folyamata azért ilyen lassú, vél­hetően azért szenved csorbát, mert az osztrák tartományok önállóak. Ez azt jelenti, hogy a szövetségi minisztériumok ajánlást tehetnek a tartományi vezetésnek a probléma megol­dására, a pénzt helyben kell elő­teremteni. A tartományi kör­nyezetvédelmi hivatal azt java­solta a jennersdorfi bőrgyár ve­zetőinek, hogy az üzem szenny­vizét a gyári tisztító után ne ve­zessék közvetlenül a Rábába, hanem egy vezetéken juttassák el előbb a közeli Heiligenkreuz tisztítójába, s csak azután kerül­jön az élővízbe. Ez azonban, feltehetőleg anyagi okokból, mindeddig nem történt meg - közölte kér­désünkre válaszolva Hompasz Gyula, a Nyugat-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Igazgatóság ve­zetője. A szakember szerint a Bécsi Egyetem szakértői azt ál­lapították meg: a Rába-habzás keletkezéséhez köze van a bőr­gyári technológiának. Csak­hogy­­ közölték -, mivel a hab­zásra nincs nemzetközileg megállapított határérték, az szerintük jogilag nem kifogá­solható. S hogy mindeddig mit tettek Ausztriában a habzás megakadályozására? Felszerel­tek egy webkamerát a Rába szentgotthárdi gátjára, ahol a világháló segítségével a szem­lélő meggyőződhet a folyó min­denkori állapotáról - tudtuk meg az igazgatótól. Mit tesz ebben a helyzetben a magyar környezetvédelmi tárca? R. Bakonyi Ágnes, a mi­nisztérium szóvivője elmondta: ha a következő napokban sem javul a Rába vízminősége, Persányi Miklós környezetvé­delmi miniszter - egyeztetve Fodor Gáborral, aki várhatóan május 7-től veszi át a tárca ve­zetését - újra felveti az ügyet a magyar-osztrák határvízi bi­zottság május 7-én Budapesten kezdődő ülésén. A tárcavezető - mivel az osztrák fél nem tar­totta be korábbi ígéretét a szennyezés okainak megszün­tetésére - várhatóan azt fogja javasolni, hogy vonják vissza a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét. Ennek következ­ménye a gyár leállása lehet. Ha ennek ellenére sem szüntetik be a habzást előidéző termelést, akkor miniszteri javaslat készül arról, hogy a magyar fél az EU strasbourgi bíróságához fordul - közölte a szóvivő. Tájkép, szürkés-fehérben Fotó: Labritz Béla • Mintegy negyvenen szálltak ka­jakba, kenuba tegnap - túlnyomó­an a szombathelyi Arraba Szabad­idősport Egyesület tagjai -, hogy a burgenlandi Jennersdorfból Szent­­gotthárdra evezzenek a Rábán az unióhoz való csatlakozás napján. Céljuk az volt, hogy felhívják a fi­gyelmet a levegő és a Rába tiszta­ságának fontosságára. Décsi Sán­dor, az egyesület vezetője tudósí­tónknak azt mondta: a magyar és osztrák túrázók reggel a szentgott­hárdi kempingtől autóbusszal mentek át a mintegy 20 kilométer­re lévő osztrák községbe, ahol víz­re tették járműveiket. A vadregé­nyes szakaszt délutánra teljesítet­ték. Útjuk során a folyó felszínén ugyan nem tapasztaltak habzást, de a gátak alatt látták az össze­gyűlt a szennyeződést. HIRDETÉS Sebesség, szesz, öv Decemberig mérnek és szondáztatnak Május elsejétől december végéig tartó közlekedés­­biztonsági akciósorozatba kezdett a rendőrség. Gyorshajtókra, ittas veze­tőkre „vadásznak”, s azok­ra, akik nem használják a biztonsági övet. Fekete Gy. Attila A legfrissebb uniós felmérés Magyarországot még mindig a sereghajtók között említi a ha­lálos kimenetelű közlekedési balesetek és a közúti tragédiák halálos áldozatainak számát te­kintve egyaránt. Miközben a ré­gi és új uniós országok az el­múlt hat évben, azaz az EU Fe­hér könyvének 2001-es elfoga­dása óta jelentős sikereket ér­tek el a balesetek (főleg a halá­los kimenetelűek) számának csökkentése terén. (A Fehér könyv azt írja elő a tagállamok­nak, hogy 2010-ig csökkentsék a felére a balesetek halálos áldo­zatainak számát.) Magyarorszá­gon az első negyedévben 30 százalékkal több halálos baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. Az ORFK közlekedési osztá­lyának vezetője, Pausz Ferenc elismerte: a lesújtó közlekedés­­biztonsági adatok miatt kezdett május elsején december 31-ig tartó közlekedési akciósoroza­tot a rendőrség. Elsősorban a gyorshajtókra és az ittas veze­tőkre „vadásznak”, de szigorú büntetésre számíthatnak azok is, akik „elfelejtik" bekapcsolni a biztonsági övet. Rendőrségi körökben ugyan­akkor azzal is tisztában vannak, hogy a hét hónaposra tervezett akcióval az országosan 2700 fős közlekedésrendészet erején felül vállal feladatot. Az akció ugyanis csak akkor lehet hatá­sos, ha folyamatos (s nemcsak naponta, kétnaponta egy-két órát tart), és a rendőrök min­den gyorshajtót megállítanak és igazoltatnak. Tavaly valamivel több, mint félmillió gyorshajtót mértek be és fotóztak le, azonban több mint 300 ezren megúszták a büntetést: a lefotózott autók tu­lajdonosai a rendőrség felszólí­tására azt válaszolták, hogy „nem ők vezettek a kérdéses időben, közvetlen hozzátarto­zójukra viszont nem kívánnak terhelő vallomást tenni, ezért nem árulják el, hogy ki volt a szabálysértő”. Franciaországban jogsza­bályt alkottak, amely kimondja: az autótulajdonos pénzügyileg felelős azokért a balesetekért, amelyeket a gépkocsijával kö­vettek el. Szlovéniában a jármű­­tulajdonos felelős azokban az esetekben, amikor a szabálysér­tő kilétét nem sikerült megálla­pítani. Nálunk a szaktárca szerint alkotmányellenes lenne a vélel­mezett szabálysértő intézmé­nyének bevezetése, csakúgy, mint az objektív felelősségé. Ezek hiányában azonban gya­korlatilag értelmetlen automata sebességmérő-rendszereket te­lepíteni, s általában maga a se­bességmérés is, ha a szabálysér­tőt a mérés helyszínének köze­lében nem állítják meg. Az önkontroll lehetősége Fotó: MTI - Czika László I J www.nol.hu Gyanúsnak tartott alapítványok Alig százan jelentek meg azon a jótékonysági kon­certen, amelyet a Segíts Hogy Élhessek Alapítvány szervezett egy beteg kis­lány megsegítésére. Az ala­pítvány vezetője szerint a nemrég kirobbant adó­csalási botrány miatt ful­ladt kudarcba akciójuk. Scherer Zsuzsa A múlt szombaton minden ké­szen állt, hogy egy nagy koncert bevételeiből megvehessék a lé­legeztetőkészüléket Barbará­nak Csakhogy a Városligeti Műjégpályán felállított színpad előtt alig száz ember jelent meg. Pedig az 1500 forintos je­gyért Somló Tamás, Gerendás Péter, Tunyogi Orsi, Falusi Mari­ann, Charlie, Rácz Kati és Anita produkcióját kínálták. A 11 éves Barbara hófehérbe öltöztetve, speciális babakocsiban nézte és hallgatta a koncertet. Ami rajta most nem sokat segített. Babakislánynak nevezik Barbit, aki a Madarász utcai kórház ágyában fekve él. Ko­rábban szinte soha nem volt beteg.­­ Másfél éve, egy szep­temberi délelőtt az iskolából telefonáltak. Barbi rosszul van. Lázas volt és hányt. Kihívtuk az orvost, kapott gyógyszert, influenzára gondoltunk, ám másnap reggelre lebénult a bal karja. A következő nap már a másik kezét sem tudta mozdí­tani, aztán a két lábát sem. Há­rom nap alatt nyaktól lefelé megbénult. A vírus okozta ge­rincvelő-gyulladás tette ezt ve­le. A szakemberek szerint tel­jesen rendbe jöhet - mondja az édesanya, aki a színpad elé tol­ja a kislányát. Barbi már lábra áll segítséggel, de lépni még nem tud. Hazamehetne a kór­házból is, otthon talán hama­rabb gyógyulna. Csakhogy éj­szakára lélegeztetőgépre van szüksége, legalább még egy évig. Gyengék az izmai, nappal képes lélegezni, mert odafi­gyel, de alvás közben fulladhat. Az OEP-nek nincs rá pénze. - Egy új lélegeztetőgép há­rom és fél millióba kerülne - mondja Kara Istvánné, a Segíts Hogy Élhessek Alapítvány ve­zetője. - Meghalt egy kisfiú, aki használt egy ilyen műszert, így felszabadult egy gép, ami használtan csupán hétszázezer forintba kerülne. Felújítás után Barbié lehetett volna. Hátbor­zongató, hogy egy gyerek halá­la - ilyen áttételesen is -, de jó hírt jelent egy másik betegnek. Azt gondoltuk, a koncerttel összegyűjthetjük a hétszázezer forintot, de nem sikerült - tárja szét az asszony a kezét. - Határozottan észrevehető, hogy csökkent az adakozási kedv, megingott az alapítvá­nyok iránti bizalom. Aktivis­ták, munkatársaink, de magam is tapasztaltam az elmúlt há­rom hétben, hogy az Egymá­sért, Egy-Másért Alapítvány körül kirobbant botrány óta másképp reagálnak a segítség­kérésre. Cégeket, magánembe­reket hívunk fel. Elmondjuk, mire gyűjtünk pénzt, kinek. Ha eljutunk odáig, postázzuk, vagy faxoljuk a cégbejegyzé­sünket, a megsegítésre váró történetét, és a kórház bank­számlaszámát. Három hete majdnem mindenki lecsapja a telefont. Barbara tehát még várja a segítséget, de Gerzson szeren­csére már megkapta. A kamasz fiút súlyos áramütés érte, de életben maradt, bár amputálni kellett egyik karját. A karitatív szervezet „kolduló kampánya” az ő esetében sikeres volt. Há­romszor utaztatták Ausztriába. Ott tudtak elvégezni egy spe­ciális műtétet.

Next