Népszabadság, 2007. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-02 / 101. szám
007. MÁJUS 2., SZERDA • NÉPSZABADSÁG • Magyarország A határidő lejárt, mégis habzik a Rába Szennyezés hat éven át - Május 7-én az osztrák-magyar határvízi bizottság foglalkozik az üggyel Immár hatodik éve habzik a Rába. Szakemberek attól tartanak, hogy a folyó teljes magyarországi szakaszát elborítja majd íz a szürkés-fehér-sárgás paplanszerű szennyezés, ami a határhoz közeli három osztrák bőrgyárból kerül a Rábába. Az üggyel a határvízi bizottság május 7- én foglalkozik Budapesten. Győri Zoltán Május elején lejár a Rába habzásának megszüntetésével kapcsolatos határidő, amit Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter adott az osztrák hatóságoknak. A hamarosan távozó miniszter arra szólította fel nyugati szomszédunkat: tegyék meg a szükséges intézkedéseket, hogy a határhoz közeli három osztrák bőrgyár - a jennersdorfi, a feldbachi és a wollsdorfi - ne szennyezze a Rábát. Ehhez arra lenne szükség, hogy megfelelő technológiával és szennyvízszűrő berendezésekkel szereljék föl az érintett üzemeket. Ha nem változik a helyzet, akkor a magyar hatóság megvonja a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyéhez adott hozzájárulását - közölte decemberben Persányi Miklós. Erre a határon átnyúló szennyeződések esetén, nemzetközi jogszabály értelmében van lehetőségük a szomszédos ország hatóságainak. A Szentgotthárd körzetében élők szerint az elmúlt hónapokban nem változott a helyzet: a Rába habzik, komolyan veszélyeztetve a vasi körzet idegenforgalmi bevételeit. A napokban már a Répcelak melletti nicki gátnál is erős habzást állapítottak meg. Az pedig 75 kilométerre van Szentgotthárdtól, ahol 2002-ben észlelték először a vízfelületet elcsúfító mocskot, amely a horgászok szerint elzárja az oxigént a vízi élőlények elől. Labritz Béla szentgotthárdi önkormányzati képviselő szerint ez azzal a veszéllyel járhat, hogy megszakadhat a tápláléklánc, s visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el a folyóban. Ha ez bekövetkezne, a folyó turisztikai hasznosítása ellehetetlenülhet. A Rába folyó szennyezése ellen hatodik éve tiltakoznak a szentgotthárdiak és a térségben élők, akik úgy vélik: a környezetvédelemben korábban példamutató eredményeket elért Ausztriában nem sokat tesznek annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Sőt, a határ túloldalán elhangzottak olyan vélemények is, hogy a Rába habzása csupán esztétikai probléma. A magyar környezetvédelmi szakemberek nem osztják ezt a véleményt. Nemzetközi és magyar demonstrációk hatására azonban az osztrák illetékesek tavaly kénytelen-kelletlen elismerték, hogy a habzást a jennersdorfi, feldbachi és a wollsdorfi bőrgyárak okozzák. Sokak szerint a szennyezés megszüntetésének folyamata azért ilyen lassú, vélhetően azért szenved csorbát, mert az osztrák tartományok önállóak. Ez azt jelenti, hogy a szövetségi minisztériumok ajánlást tehetnek a tartományi vezetésnek a probléma megoldására, a pénzt helyben kell előteremteni. A tartományi környezetvédelmi hivatal azt javasolta a jennersdorfi bőrgyár vezetőinek, hogy az üzem szennyvizét a gyári tisztító után ne vezessék közvetlenül a Rábába, hanem egy vezetéken juttassák el előbb a közeli Heiligenkreuz tisztítójába, s csak azután kerüljön az élővízbe. Ez azonban, feltehetőleg anyagi okokból, mindeddig nem történt meg - közölte kérdésünkre válaszolva Hompasz Gyula, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint a Bécsi Egyetem szakértői azt állapították meg: a Rába-habzás keletkezéséhez köze van a bőrgyári technológiának. Csakhogy közölték -, mivel a habzásra nincs nemzetközileg megállapított határérték, az szerintük jogilag nem kifogásolható. S hogy mindeddig mit tettek Ausztriában a habzás megakadályozására? Felszereltek egy webkamerát a Rába szentgotthárdi gátjára, ahol a világháló segítségével a szemlélő meggyőződhet a folyó mindenkori állapotáról - tudtuk meg az igazgatótól. Mit tesz ebben a helyzetben a magyar környezetvédelmi tárca? R. Bakonyi Ágnes, a minisztérium szóvivője elmondta: ha a következő napokban sem javul a Rába vízminősége, Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter - egyeztetve Fodor Gáborral, aki várhatóan május 7-től veszi át a tárca vezetését - újra felveti az ügyet a magyar-osztrák határvízi bizottság május 7-én Budapesten kezdődő ülésén. A tárcavezető - mivel az osztrák fél nem tartotta be korábbi ígéretét a szennyezés okainak megszüntetésére - várhatóan azt fogja javasolni, hogy vonják vissza a jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét. Ennek következménye a gyár leállása lehet. Ha ennek ellenére sem szüntetik be a habzást előidéző termelést, akkor miniszteri javaslat készül arról, hogy a magyar fél az EU strasbourgi bíróságához fordul - közölte a szóvivő. Tájkép, szürkés-fehérben Fotó: Labritz Béla • Mintegy negyvenen szálltak kajakba, kenuba tegnap - túlnyomóan a szombathelyi Arraba Szabadidősport Egyesület tagjai -, hogy a burgenlandi Jennersdorfból Szentgotthárdra evezzenek a Rábán az unióhoz való csatlakozás napján. Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet a levegő és a Rába tisztaságának fontosságára. Décsi Sándor, az egyesület vezetője tudósítónknak azt mondta: a magyar és osztrák túrázók reggel a szentgotthárdi kempingtől autóbusszal mentek át a mintegy 20 kilométerre lévő osztrák községbe, ahol vízre tették járműveiket. A vadregényes szakaszt délutánra teljesítették. Útjuk során a folyó felszínén ugyan nem tapasztaltak habzást, de a gátak alatt látták az összegyűlt a szennyeződést. HIRDETÉS Sebesség, szesz, öv Decemberig mérnek és szondáztatnak Május elsejétől december végéig tartó közlekedésbiztonsági akciósorozatba kezdett a rendőrség. Gyorshajtókra, ittas vezetőkre „vadásznak”, s azokra, akik nem használják a biztonsági övet. Fekete Gy. Attila A legfrissebb uniós felmérés Magyarországot még mindig a sereghajtók között említi a halálos kimenetelű közlekedési balesetek és a közúti tragédiák halálos áldozatainak számát tekintve egyaránt. Miközben a régi és új uniós országok az elmúlt hat évben, azaz az EU Fehér könyvének 2001-es elfogadása óta jelentős sikereket értek el a balesetek (főleg a halálos kimenetelűek) számának csökkentése terén. (A Fehér könyv azt írja elő a tagállamoknak, hogy 2010-ig csökkentsék a felére a balesetek halálos áldozatainak számát.) Magyarországon az első negyedévben 30 százalékkal több halálos baleset történt, mint az előző év azonos időszakában. Az ORFK közlekedési osztályának vezetője, Pausz Ferenc elismerte: a lesújtó közlekedésbiztonsági adatok miatt kezdett május elsején december 31-ig tartó közlekedési akciósorozatot a rendőrség. Elsősorban a gyorshajtókra és az ittas vezetőkre „vadásznak”, de szigorú büntetésre számíthatnak azok is, akik „elfelejtik" bekapcsolni a biztonsági övet. Rendőrségi körökben ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a hét hónaposra tervezett akcióval az országosan 2700 fős közlekedésrendészet erején felül vállal feladatot. Az akció ugyanis csak akkor lehet hatásos, ha folyamatos (s nemcsak naponta, kétnaponta egy-két órát tart), és a rendőrök minden gyorshajtót megállítanak és igazoltatnak. Tavaly valamivel több, mint félmillió gyorshajtót mértek be és fotóztak le, azonban több mint 300 ezren megúszták a büntetést: a lefotózott autók tulajdonosai a rendőrség felszólítására azt válaszolták, hogy „nem ők vezettek a kérdéses időben, közvetlen hozzátartozójukra viszont nem kívánnak terhelő vallomást tenni, ezért nem árulják el, hogy ki volt a szabálysértő”. Franciaországban jogszabályt alkottak, amely kimondja: az autótulajdonos pénzügyileg felelős azokért a balesetekért, amelyeket a gépkocsijával követtek el. Szlovéniában a járműtulajdonos felelős azokban az esetekben, amikor a szabálysértő kilétét nem sikerült megállapítani. Nálunk a szaktárca szerint alkotmányellenes lenne a vélelmezett szabálysértő intézményének bevezetése, csakúgy, mint az objektív felelősségé. Ezek hiányában azonban gyakorlatilag értelmetlen automata sebességmérő-rendszereket telepíteni, s általában maga a sebességmérés is, ha a szabálysértőt a mérés helyszínének közelében nem állítják meg. Az önkontroll lehetősége Fotó: MTI - Czika László I J www.nol.hu Gyanúsnak tartott alapítványok Alig százan jelentek meg azon a jótékonysági koncerten, amelyet a Segíts Hogy Élhessek Alapítvány szervezett egy beteg kislány megsegítésére. Az alapítvány vezetője szerint a nemrég kirobbant adócsalási botrány miatt fulladt kudarcba akciójuk. Scherer Zsuzsa A múlt szombaton minden készen állt, hogy egy nagy koncert bevételeiből megvehessék a lélegeztetőkészüléket Barbarának Csakhogy a Városligeti Műjégpályán felállított színpad előtt alig száz ember jelent meg. Pedig az 1500 forintos jegyért Somló Tamás, Gerendás Péter, Tunyogi Orsi, Falusi Mariann, Charlie, Rácz Kati és Anita produkcióját kínálták. A 11 éves Barbara hófehérbe öltöztetve, speciális babakocsiban nézte és hallgatta a koncertet. Ami rajta most nem sokat segített. Babakislánynak nevezik Barbit, aki a Madarász utcai kórház ágyában fekve él. Korábban szinte soha nem volt beteg. Másfél éve, egy szeptemberi délelőtt az iskolából telefonáltak. Barbi rosszul van. Lázas volt és hányt. Kihívtuk az orvost, kapott gyógyszert, influenzára gondoltunk, ám másnap reggelre lebénult a bal karja. A következő nap már a másik kezét sem tudta mozdítani, aztán a két lábát sem. Három nap alatt nyaktól lefelé megbénult. A vírus okozta gerincvelő-gyulladás tette ezt vele. A szakemberek szerint teljesen rendbe jöhet - mondja az édesanya, aki a színpad elé tolja a kislányát. Barbi már lábra áll segítséggel, de lépni még nem tud. Hazamehetne a kórházból is, otthon talán hamarabb gyógyulna. Csakhogy éjszakára lélegeztetőgépre van szüksége, legalább még egy évig. Gyengék az izmai, nappal képes lélegezni, mert odafigyel, de alvás közben fulladhat. Az OEP-nek nincs rá pénze. - Egy új lélegeztetőgép három és fél millióba kerülne - mondja Kara Istvánné, a Segíts Hogy Élhessek Alapítvány vezetője. - Meghalt egy kisfiú, aki használt egy ilyen műszert, így felszabadult egy gép, ami használtan csupán hétszázezer forintba kerülne. Felújítás után Barbié lehetett volna. Hátborzongató, hogy egy gyerek halála - ilyen áttételesen is -, de jó hírt jelent egy másik betegnek. Azt gondoltuk, a koncerttel összegyűjthetjük a hétszázezer forintot, de nem sikerült - tárja szét az asszony a kezét. - Határozottan észrevehető, hogy csökkent az adakozási kedv, megingott az alapítványok iránti bizalom. Aktivisták, munkatársaink, de magam is tapasztaltam az elmúlt három hétben, hogy az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány körül kirobbant botrány óta másképp reagálnak a segítségkérésre. Cégeket, magánembereket hívunk fel. Elmondjuk, mire gyűjtünk pénzt, kinek. Ha eljutunk odáig, postázzuk, vagy faxoljuk a cégbejegyzésünket, a megsegítésre váró történetét, és a kórház bankszámlaszámát. Három hete majdnem mindenki lecsapja a telefont. Barbara tehát még várja a segítséget, de Gerzson szerencsére már megkapta. A kamasz fiút súlyos áramütés érte, de életben maradt, bár amputálni kellett egyik karját. A karitatív szervezet „kolduló kampánya” az ő esetében sikeres volt. Háromszor utaztatták Ausztriába. Ott tudtak elvégezni egy speciális műtétet.