Népszabadság, 2007. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-23 / 119. szám

2007. MÁJUS 23., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 8«Világ TÁVIRATI STÍLUSBAN A Greenpeace vizsgálja a Rába szennyezését A Greenpeace is bekapcsoló­dott a Rába folyó ausztriai (burgenlandi és stájerorszá­gi) szennyezése körül zajló vitába, munkatársai három kémiai laboratóriummal együttműködésben szenny­vízmintákat vettek - jelentet­te be a nemzetközi környe­zetvédő szervezet Kismar­tonban (Eisenstadt). Mint Herwig Schuster, a Green­peace vegyésze közölte, egyes minták a próbavétel során „rendkívül gyanúsnak” tűntek. A laboratóriumi eredmények, amelyek a ter­vek szerint május 30-ig ké­szülnek el, s amelyeket Graz­ban fognak a nyilvánosság elé tárni, világosabb képet adnak majd a Rába szennye­ződésének okairól. (MTI) NATO-kitüntetés magyar katonatisztnek A NATO legmagasabb rangú elismerésével, a Kiváló Szol­gálatért Érdeméremmel tün­tettek ki egy magyar katona­tisztet. Szpisják József alezre­desnek Lance Smith tábor­nok, a NATO norfolki átala­kítási parancsnokságának (SATC) főparancsnoka nyúj­totta át a medált. Szpisják Jó­zsef az MTI-nek telefonon elmondta, hogy az iraki kato­nák és rendőrök külföldi ki­képzésének koordinálásával foglalkozó munkacsoportot irányította, tavaly több hóna­pot töltött Bagdadban. Geor­ge W. Bush elnök bagdadi csapaterősítési terve kapcsán a magyar tiszt magánvéle­ménye az, hogy „katonailag már nincs mit tenni”, az amerikaiak nem képesek megoldani a polgárháború­hoz közeli helyzetet. (MTI) Robbantás Ankarában Erős robbanás történt kedd este a török főváros, Ankara egyik belső kerületében egy bevásárlóközpont bejáratá­nál. Az első jelentések sze­rint öten meghaltak, a sebe­sültek száma megközelíti az ötvenet. A helyszínre érke­zett Recep Tayyip Erdogan kormányfő szerint valószínű­leg terrorista merénylet tör­tént a kereskedelmi létesít­ményeiről és turisztikai lát­ványosságairól ismert Ulus kerületben. (MTI) Izraeli légi csapások Gázában Három rakéta csapódott be kedden izraeli területre a Gázai övezetből, az izraeli hadsereg pedig újabb légi csapásokat mért a Hamasz fegyveres szárnyának gázai bázisaira - főleg azokra, ahonnan rakétákat lőttek ki. A Hamasz egyik rakétatáma­dásában életét vesztette egy 35 éves izraeli nő a dél-izrae­li Szderót városában, novem­ber óta ő az első halálos ál­­­­dozata palesztin rakétáknak. Az elmúlt napokban mintegy 150 palesztin rakéta csapó­dott be izraeli területen. (MTI) Összeomlott a libanoni tűzszünet Több ezer palesztin kezdett menekülni kedd este az észak-libanoni Nar al-Bared táborból azután, hogy szü­net állt be az iszlamista fegy­veresek és a hadsereg három napja tartó tűzpárbajában. Előzőleg kevesebb mint egy óra alatt a harmadik tűzszü­­neti kísérlet is összeomlott Észak-Libanonban, ahol kedd délután ismét lőni kezdték egymást a kormánykatonák és az iszlamisták. (MTI) London Litvinyenko gyilkosát akarja R. Hahn veronika London Kedden az angol ügyészség vezetője, Sir Ken Macdonald hivatalosan bejelentette, hogy utasította a vádhatóság ügyé­szeit Andrej Lugovoj kiadatási kérelmének beindítására. Megítélése szerint elég bizo­nyíték áll rendelkezésre az orosz üzletember elleni vád­emelésre. Az egykori KGB-tisztet az­zal gyanúsítják, hogy múlt év november 1-jén szándékosan, hatalmas mennyiségű poló­­nium-210-es sugárzó izotóp­pal mérgezte meg volt kollé­gáját, Alekszandr Litvinyen­­kót. Mint arról korábban több­ször is beszámoltunk, a Lon­donban élő emigráns borzal­mas szenvedés után novem­ber 23-án hunyt el. Litvinyenko, Lugovoj és egy harmadik üzletember, Dimitrij Kovtun az amerikai nagykövetséghez közeli Mil­lennium szállodában találko­zott és teázott. Litvinyenko még aznap este ágynak esett és kórházba került, de az or­vosok csak jóval később mu­tatták ki szervezetében a halá­los mennyiség többszörösét kitevő radioaktív anyagot. Ha­lála előtt a volt KGB-őrnagy Vlagyimir Putyin orosz elnö­köt tette felelőssé az akcióért. A Kreml következetesen cá­folta, hogy köze lenne a tör­téntekhez. Sir Ken Macdonald „rend­kívül súlyos bűncselekmény­ként” ítélte meg Litvinyenko halálát. Meglátása szerint a „vádemelés mindenképpen közérdek”, és Lugovoj­t a lehe­tő leghamarabb Londonba kell hozni és bíróság elé állí­tani. Margaret Beckett külügymi­niszter tájékoztatta Oroszor­szág londoni nagykövetét, hogy Moszkva teljes együttműködé­sét várja az ügyben. Mint emlé­kezetes, korábban az orosz ügyészség sikertelenül próbálta elérni Borisz Berezovszkij me­nekültstátusának visszavoná­sát. A Moszkvából Angliába menekült milliárdos üzletem­ber anyagilag segítette a nehéz­ségekkel küzdő Litvinyenkót, akinek le volt kötelezve azután, hogy a KGB-tiszt meghiúsította az életére törő titkosszolgálati összeesküvést. Az angol ügyészség közle­ménye nem szolgál részletek­kel a bizonyítékok felől, és nem szól arról sem, miért tet­te el láb alól Lugovoj régi is­merősét? Litvinyenko özve­gye, Marina elégedettségének adott hangot a vádemelés hí­rének hallatán. • Még meg sem érkezett Londonból Andrej Lugovoj hivatalos kiadatási kérelme Moszkvába, az orosz ható­ságok már el is utasították azt. A brit ügyészség által Alekszandr Litvi­nyenko megmérgezésével vádolt fér­fi átadását az orosz főügyészség sze­rint az alkotmány is kizárja. A radioaktív polónium-210-et London szerint Litvinyenko teájába csempésző Lugovoj azonban felelős­ségre vonható Oroszországban is, amennyiben a királyi ügyészség el­juttatja a vizsgálati anyagot Moszk­vának - tudatta a Ria Novosztyi orosz hírügynökséggel az ügyészség szóvivője, Marina Gridnyova. A jelenleg őrző-védő vállalkozást működtető Lugovoj tegnapi sajtótá­jékoztatón kijelentette, hogy az elle­ne felhozott vád politikai alapon megfogalmazott „hazugság, kor­mányzati propaganda”. A közeljövő­ben olyan nyilatkozatokat ígért, amelyek alapvetően megváltoztat­ják a brit közvélemény elképzeléseit az ott élő oroszok egyes tagjairól, utalva elsősorban Berezovszkijra, aki a Kreml szerint a polónium­­botrány valódi szervezője. (Ny. G.) Litvinyenkóról készített festmény egy moszkvai galériában Fotó: Reuters - Szergej Karpukhin Párizs nem kér a törökökből A Sarkozy-féle külpolitika várhatóan nem vétózza meg a csatlakozási tárgya­lások folytatását, de csak „kiemelt partnerséget” akar Ankarával. Szőcs László Brüsszel Derűre ború jön az Európai Parlamentben: tegnap Romano Prodi olasz miniszterelnök, az Európai Bizottság előző elnöke az unió alkotmányos szerződé­sének védelmében szólalt fel, ma viszont holland kollégája, Jan Peter Balkenende már a ke­délyek lehűtésére készül Strasbourgban. Az EU-alkot­­mány - amelyet egyébként a brüsszeli munkadokumentu­mokban egyre kevésbé illetnek ezzel a névvel - halott, s nem terjesztik még egyszer elfoga­dásra a holland szavazók elé, fejti majd ki Balkenende megfi­gyelők szerint. Ennél is na­gyobb érdeklődéssel várják az EU-vezetők Nicolas Sarkozy, az új francia államfő szerdai be­mutatkozó látogatását. Noha emlékeznek, hogy belügymi­niszterként alig-alig tette tiszte­letét Brüsszelben, azt remélik: Sarkozy nemcsak szavakban akar túllépni a Jacques Chirac elnökségét jellemző mozdulat­lanságon. Van azonban két kulcsfontosságú kérdés, amely­ben Sarkozy és az EU zöme el­lentétben áll egymással. Az egyik a mostani alkotmányt fel­váltó „miniszerződés” elképze­lése, amelyet csak a parlamen­teknek kellene ratifikálniuk. A szöveg az EU intézményi meg­újulásának elemeit (állandó el­nökség, külügyminiszter, a többségi döntéshozatal kiter­jesztése) rögzítené. Számos tagállam mellett azonban most az európai szakszervezetek és az EP alkotmányügyi bizottsága is jelezte: a mostani szöveg ilyesféle megcsonkítása, példá­ul az Alapjogi Charta mellőzése számukra elfogadhatatlan. A másik nagy vitakérdés a törökügy. Jean-Pierre Jouyet, az új francia kormány EU-ügyi ál­lamtitkára tegnap bejelentette: Párizs politikája immár az, hogy „kiemelt partnerséget”, nem pedig tényleges uniós tag­ságot kell ajánlani Törökor­szágnak. Ezt az elképzelést osztja Ausztria, illetve a német uniópártok is. Párizs elvileg meg is vétózhatná a nyáron az újabb témafejezetek megnyitá­sát az Ankarával folytatott csat­lakozási tárgyalásokon, de meg­figyelők szerint Sarkozy egy­előre nem akar ennyire konf­rontálódni. A tárgyalások egé­szének megkezdését Franciaor­szág 2005 októberében nem el­lenezte. Az EP vitanapján magyar*^ képviselők is hozzászóltak. Szájer József (Fidesz) szerint a­ „közös EU-alkotmány elfogadá­sa csak eszköz és nem végcél, Európa igazán erőssé a »keresz­tény gyökerek megvallásával, a szabadság-, és kisebbségi jogok következetes betartásával vál­hat.«” Herczog Edit (MSZP) a világkereskedelemről folytatott vitában úgy vélte: „a globális versenyben Európának szem előtt kell tartania, hogy a leg­jobb madár a lúd: énekel, úszik, fut és repül. Nem mindegyik­ben a legjobb, de mindegyikben tartósan helytáll. Megszívlelen­dő példa.” Horváth Gábor Washington Az USA tagállamai kiélezett versenyt vívnak azért, hol le­gyen előbb a két nagy párt elő­választása. A tét nagy: most dől el, melyik állam mekkora befolyással lesz az elnökjelöl­tek kiválasztására, illetve mek­kora figyelmet és bevételt kap a kampány során. A nagy tüle­kedésben máris felborították az eddigi több évtizede jól mű­ködő rendszert, és nem kizárt, hogy végül az egész folyamatot felül kell majd vizsgálni. Florida republikánus kor­mányzója hétfőn aláírta a helyi előválasztást 2008 márciusáról január 29-re hozó törvényt. Ez­zel Florida ellentétbe került mindkét nagy párt szabályai­val, amelyek tiltják, és a dele­gátusok felének megvonásával büntetik a február 5. előtti sza­vazást. Ez egyelőre egyik párt helyi szervezetét és a verseny­ben élen álló jelölteket sem lát­szik elriasztani. Florida, mi­ként a többi nagy állam is, megelégelte, hogy mire odáig ér a választási gépezet, a pár­tokban gyakorlatilag minden eldől, és a floridaiaktól (kali­forniaiaktól, New York-iaktól) az állva maradt jelöltek csak a pénzüket akarják, a vélemé­nyükre nem kíváncsiak. Az új helyzetben viszont a 18 millió lakosú Florida lenne az első nagy állam, ahol vok­solnának a jelöltekre. Az itt le­maradó jelöltek végleg kiesné­nek, mivel egy héttel később egyszerre tucatnyi állam ren­dez előválasztásokat, s néhány nap alatt lehetetlen kiheverni egy vereséget. Florida húzása nehéz hely­zetbe hozza a korlátozott anya­gi lehetőségekkel rendelkező jelölteket. Az eddigi rendszer felnagyította a kicsiny Iowa és New Hampshire szerepét: az itteni siker „szárnyakat adott” a jelölteknek, márpedig kis ál­lamban viszonylag kevés pénz­ből lehet kampányolni. Ráadá­sul mindkét helyen hagyomá­nyosan a személyes megjele­nés számít, ami szintén a „sze­gényebb” jelölteknek kedvez. Floridában lehetetlen minden ajtón bekopogni, minden kezet megszorítani, a tévéhirdetések viszont dollármilliókba kerül­nek. Ezt csak az eleve széles is­meretségnek és bőkezű finan­szírozói támogatásnak örven­dő politikusok engedhetik meg maguknak. A többiek számára már január 29-én, de legkésőbb február 5-én lezárulhat a vá­lasztás. A „királycsináló” pozícióját féltő New Hampshire most az­zal fenyeget, hogy 2007 de­cemberére hozza előre a saját előválasztását. Ki lesz a királycsináló? Floridának sietős az előválasztás, New Flampshire válaszcsapást ígér A legesélyesebbnek tartott republikánus elnökjelölt Rudy Giuliani kampánybeszédet mond Fotó: Reuters - Shannon Stapleton www.nol.hu Nemzeti összeborulás Bukarestben Tibori Szabó Zoltán Kolozsvár Nemzeti egységkormány vagy - ezt az alternatívát tekintették valószí­nűleg­ tegnap a nagy pem­án pár­tok a jelenlegi belpolitikai válság megoldására. Hatalmas megle­petésként, de a romániai politi­zálástól nem idegen módon, a népszavazásból megerősödve kikerült Demokrata Párt (DP) vezetői, Emil Boc és Vasile Bla­­ga, tárgyalásokat kezdeményez­tek a korábban rengeteg deho­­nesztáló jelzővel illetett ellenfe­lükkel, az ellenzéki Szociálde­mokrata Párt (SZDP) kolozsvári csoportjának vezetőivel, Ioan Russzal és Vasile Dancuval. A legvalószínűbb forgató­­könyv szerint a DP az SZDP se­gítségével buktatná meg a je­lenlegi kormányt, parlamenti bizalmatlansági indítvánnyal, hogy aztán olyan nemzeti egységkormányt alakítsanak, amelyben persze a tényleges hatalom a DP és az SZDP kezé­be kerüljön. Bukaresti informá­cióink szerint a vita már csak arról szól, hogy melyik párt ad­ja a kormányfőt. Ha az SZDP mégsem menne bele a kormánybuktatásba, a je­lenlegi kormány akár a 2008-as választásokig hatalmon marad­hatna, egyensúlyozva a parla­ment és a vele szemben ellensé­ges államfő között, miután Calin Popescu Tariceanu hétfőn bejelentette, hogy nem mond le a miniszterelnöki tisztségről. Ha az SZDP és a DP nem egyezik ki, de Tariceanu le­mond, Traian Basescu államfő­nek kell új kormányfőt kinevez­nie. Ha a parlament két jelöltet is elutasít, előre hozott válasz­tásokat kell tartani. Basescu egyébként még nem tért vissza hivatalába. A választá­sok végeredményét rögzítő jegy­zőkönyvet kedden küldték el az alkotmánybírósághoz, de annak tudomásulvétele után még a par­lamentnek is rá kell bólintania Az államelnök valószínűleg csü­törtökön veszi vissza hivatalát, de erre a napra a hétfőn kiderült „büdös cigányozása” miatt a leg­nagyobb román médiaszervezet Basescut büntető hírembargót helyezett kilátásba.

Next