Népszabadság, 2007. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-22 / 118. szám

2007. MÁJUS 22., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 Magyarország Orbán kész a kormányzásra Csuhaj Ildikó A Fidesz akár már holnaptól kész a kormányzásra - erről Orbán Viktor beszélt tegnap a kongresszusértékelő sajtótájé­koztatóján. A Fidesz ismét megválasztott elnöke figyel­meztetett, hogy ellenzékből nem lehet erős Magyarorszá­got építeni, de ha a Fidesz megkapná a bizalmat, három azonnali lépést tenne: először is reálértéken befagyasztaná a kormányzati közkiadásokat, például azért, hogy ne történ­hessen meg, ami az egészség­ügyet fenyegeti - vagyis, hogy három év alatt 250 milliárd fo­rintot vonnának el. Második intézkedésként a Fidesz adót is csökkentené. Azt a gazdasági élet szereplőivel kellene meg­vitatni, hogy radikális adó­­csökkentésre van-e lehetőség - tette hozzá Orbán Viktor, aki a harmadik „azonnali intézke­désként” említette, hogy a Fi­desz elhárítana minden, a gaz­dasági növekedést akadályozó tényezőt. Ezek között említette a korrupciót és a túlságosan bürokratikus adminisztrációt. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor a mai magyar politikát provinciálisnak, kisszerűnek és tájékozatlannak nevezte, s megismételte kongresszusi be­szédének egyik gondolatát, mi­szerint ma „Európában min­den a munkáról szól, s cél a tel­jes foglalkoztatottság”. Ezt a Fidesz elnöke közös EU-célnak nevezte. Emlékeztetett a lis­­­szaboni stratégiára, melyet évekkel ezelőtt fogadtak el. A sajtótájékoztatón azt is megismételte, hogy a Fidesz akár már holnap reggel készen áll az erős Magyarország fel­építésére, mindehhez rendel­kezik megfelelő politikusok­kal, értékekkel és programmal. Arra, hogy a Fidesz tervezi-e árnyékkormány felállítását, Or­bán Viktor úgy válaszolt: egy­­egy új intézmény bevezetése kellő körültekintést igényel, s úgy tűnik, Magyarországon ma a fogadókészség, az igény még nem nyilvánult meg erre. „Az ötlet megfontolandó, s noha nem kapkodnék vele, nem is zárom ki” - mondta végezetül. Mint ahogyan beszámoltunk róla, már tavaly felvetődött egy fideszes árnyékkormány létre­hozása, Orbánnak ugyanakkor azt tanácsolták, hogy halassza ezt az önkormányzati választá­sok utáni időszakra. Az október 23-i zavargások után viszont a fideszesek úgy gondolták: az árnyékkormánnyal várni kéne még. Pápán lehetne NATO-bázis Szekeres Imre a Népszabadság Online fórumán Munkatársunktól Növelik a csapatoknál szolgáló katonák számát, javasolják,,, a honvédelmi ismeretek iskolai oktatását, és Pápán szeretnék látni a NATO új szállítóbázisát - mondta tegnap Szekeres Im­re. A honvédelmi miniszter a Népszabadság Online olvasói­nak kérdéseire válaszolt a NOL fórumán. Elmondta azt is, hogy a hon­védség a szállítási és a mentési kapacitás bővítésére szeretne helikoptereket beszerezni. Az említett pápai bázison 13 NATO-tagállam stratégiai szál­lítási igényeit elégítenék ki, a C-17-es gépekből álló flottával. A Tubes-radar körüli vitáról a miniszter azt hangsúlyozta, hogy „egyaránt fontos a légtér és a környezet biztonsága, vala­mint a pécsiek nyugalma”. A radar telepítésével kapcsolat­ban nincsenek titkok (a katonai vonatkozásokon túl), és nincs semmilyen adat, amely környe­zeti vagy egészségi kockázatra utalna. Az egész beruházást a lehető legteljesebb nyilvános­ság és szigorú ellenőrzés övezi. Szekeres szólt a katonai ösz­töndíjakról, a tartalékosképzés fejlesztéséről, és egy kérdésre válaszolva elmondta: nem kell visszaállítani a kényszerkatona­ságot, de a honvédség vár min­denkit, akit hivatásának érzi ezt a pályát. Orbán újabb pártbeli győzelme után Fotó: Reviczky Zsolt ■ www.nol.hu Fidesz: a Jövőnk felülírja a múltat Orbán Viktor újraválasztott pártelnök hét végi kongres­­­szusi beszédében újfent meg­ismételte ugyan a teljes fog­lalkoztatottságot áhító, élet­­szerűtlennek tűnő vízióját, és a földben, valamint a faluban láttatta a megmaradás zálogát, a Fidesz legfrissebb program­jának néhány pontja mégis fordulatot sejtet. Úgy tűnik, a Fidesz a hétvégén elfogadott Jövőnk című programjában több ponton is felülbírálta ed­dig hangoztatott nézeteit. A kampányban ígért 10 százalé­kos járulékcsökkentésnek - a megváltozott, rosszabbá vált gazdasági körülményekre hi­vatkozva - például nyoma sincs a szövegben, sőt az el­lenzéki párt már az adócsök­kentés csekély mozgásteréről beszél. A dokumentumban ezt olvashatjuk: „Nyilvánvaló, hogy jelenleg Magyarorszá­gon - miután a szocialista új­raelosztási politika eladósítot­­ta az országot - az adócsök­kentés lehetőségei nagyon korlátozottak.” E mondat két okból is újdonság. Egyrészt a Fidesz minded­dig arról beszélt, hogy az adó­terhek nagyarányú csökkenté­sével lehetne dinamizálni a gazdaságot. Másrészt meglepő az eladósodásra való hivatko­zás, hisz az nyilvánvalóan nem a második Gyurcsány-kor­­mány restrikciós politikájának következménye. A legutóbbi választás két fordulója között viszont Orbán Viktor tévés spotokban figyelmeztetett a gazdasági csődhelyzetre, ám saját adóterveit mégsem vonta vissza. Mindebből következ­tethetünk arra, hogy a Fidesz sem lépett volna az adócsök­kentés útjára, ha nyer - vagyis legfontosabb kampányígéretét nem gondolta komolyan. Még ennél is különösebb, hogy a népszavazási kezde­ményezések dacára a friss Fi­­desz-brosúra már nem tartja ördögtől valónak több biztosí­tó megjelenését az egészség­ügyben: „A magánbiztosítók­nak nem a társadalombiztosí­tás rovására, hanem amellett, annak kiegészítéseként (...) kell megjelenniük.” A Fidesz tehát a nemzeti kockázatkö­zösség fenntartása mellett ér­vel, önkéntesen választható kiegészítő magánbiztosítások­kal, illetve ilyenek nyújtására szakosodott cégekkel megspé­kelve. Ez a modell pedig bi­zony egyike a szocialista párt­ban - igaz, az SZDSZ terveivel szemben - viaskodó tb-reform­­terveknek. Vagyis a szocialista párt (erős) „ősbalos” szárnyának fenntartásai a több-biztosítós modellel szemben ugyanazok, mint amelyeket a Fidesz né­hány napja programba foglalt. Hogy lesz ebből Gyurcsány­­buktató népszavazás? Bugyinszki György A gyengébbek igazsága Sólyom László köztársasági el­nök tegnap a Sándor-palotában búcsúlátogatáson fogadta Kal­tenbach Jenőt, a nemzeti és etni­kai kisebbségi jogok országgyű­lési biztosát. Tizenkét év után - mivel mandátumát nem lehet meghosszabbítani - távozik a kisebbségi ombudsman. - Tisztességes kisebbségi politikát csak kiegyensúlyo­zott, demokratikus viszonyok között lehet folytatni. A de­mokráciához ugyanis nemcsak egy intézményrendszer tarto­zik, hanem az a meggyőződés is, hogy nem mindig az erő­sebbnek van igaza - mondta egy interjúban Kaltenbach Je­nő, nem sokkal rá, hogy a par­lament a kisebbségi jogok biz­tosává választotta. És azt is mondta: ha a tényleges folya­matok döntően a háttérben zajlanak, ha a kamarillapolitika meghatározóvá válik, akkor legfeljebb csak „féldemokrá­ciáról” beszélhetünk. Kaltenbach Jenő elmúlt ti­zenkét éve azzal telt, hogy hoz­zájáruljon egy olyan demokrá­cia kiépüléséhez, amely nem­csak nevében vagy külsőségei­ben, hanem a lényegét tekintve is az. Hiszen a „kisebbségi problémák kezelése és a valódi demokrácia megvalósítása egymástól elválaszthatatlan, különösen ebben a térségben”. A panaszok kivizsgálása mellett (megszámlálhatatlan sok konkrét üggyel foglalko­zott) átfogó jelentéseket készí­tett, törvényjavaslatokat fogal­mazott, interjúkat adott, tévé­műsorokban szerepelt, tanul­mányokat és elemzéseket írt. A jogszabály adta keretek között minden eszközt megragadott, hogy a kisebbséghez tartozó magyar állampolgárokat sem­miféle jogsérelem ne érhesse. A legkevésbé se rajta, sokkal in­kább a közönyös nagypolitikán meg a fafejű hivatalokon múlt, hogy javaslatai és észrevételei nem mindig találtak meghallga­­­tásra. Nem rajta múlt, hogy a nálunk uralkodó állapotok min­dig csak „féldemokráciára” em­lékeztetnek. Kaltenbach Jenő rangot és méltóságot adott egy olyan in­tézménynek, a kisebbségi ombudsmani hivatalnak, amelyről tíz-egynéhány évvel ezelőtt még csak kevesen tud­ták, hogy mi fán terem. Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy nem létezik. (Cz. G.) Kaltenbach Jenő Fotó: Domaniczky Tivadar Romhányi Tamás Járókelők köpködik le a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (Rebisz) autóit, az utcán igazoltató rendőröket durván sértegetik az igazoltatott sze­mélyek, az egyik kiképzőtiszt családját pedig életveszélyesen megfenyegették. A korábban elit alakulatként számon tartott szolgálat az utóbbi napokban a rendőrséget övező botrány jelképe lett. Az egység tagjai lenézve és megalázva vég­zik mindennapos munkájukat. A hónap végén távozó rendőri vezetők egyi­ke Dobozi József dandártábornok, a Rebisz pa­rancsnoka. A speciális egységek gyűjtőhelye­ként számon tartott 2400 fős szolgálat (a beve­tési részleg mellett egyebek mellett ide tartozik a terrorelhárító és a tűzszerészegység, valamint az autópálya-rendőrség is) az őszi zavargások óta a hírek gyakori szereplője. Az október 23-i események után 32 egyenruhás ellen indult vizs­gálat rendőri túlkapások miatt, a sztrádán szol­gáló rendőrök közül tizenhármat a múlt héten helyezett letartóztatásba a miskolci bíróság, őket a gyanú szerint autómentők vesztegették meg. A legsúlyosabb váddal egy huszonegy éves lány illette a szolgálat tagjait. E. Zsanett szerint rendőrök egy éjszakai igazoltatás során elha­gyatott helyre vitték őt, és ketten szexuális kap­csolatra kényszerítették. A vizsgálat tart, a Rebisz azonban megbélyeg­zett egység lett. A legdurvább támadások Rauschenberger Gábor főhadnagy családját érték. A kurucinfo.hu szélsőséges honlap szerkesztői őt azonosították a szombaton letartóztatásba helye­zett, R. Gábor néven említett gyanúsítottal. Az iwiw nevű közösségi honlapról levett fényképét és telefonszámát azzal adták közre, hogy ő volt azok egyike, akik megerőszakolták a fiatal lányt. Rauschenberger Gábor intézkedéstaktikát és tonfás küzdelmet oktató kiképzőtiszt, aki a Ke­repesi úti laktanyában dolgozik, utcai szolgálat­ba nem jár. Az első hívást szombat délelőtt kap­ta, valaki durva becsmérléseket hadart a tele­fonba, majd bontotta a vonalat. Az első két-há­­rom gyalázkodó hívást félvállról vette, amikor azonban a feleségét is zaklatni kezdték a telefo­nálók, és házuk felgyújtását is kilátásba helyez­ték, jobbnak látta, ha lemondja programjait, és otthon marad feleségével és négy hónapos gyer­mekével. Fényképét bemutatta az egyik televí­zió is, s bár arcát kitakarták, mégis sokan ráis­mertek és felhívták. Másnap a kurucinfo annyi­ban pontosította közlését, hogy lehetséges, hogy mégsem ő volt az erőszakoló rendőr. A Rebisz vezetői szerint a szolgálat tagjain ősz óta az átlagosnál jóval nagyobb a nyomás, az emberek olyan extrém stresszhelyzetbe kerül­tek, amire nem lehetett felkészülni. A mostani támadások bizonyos szempontból arra az idő­szakra emlékeztetnek.­­ A Rebisz dolgozói az őszi események során szembesültek először azzal, hogy az állampol­gárok ellenük fordultak, céltáblává váltak egy olyan helyzetben, amelyhez nem volt közük - állítja a szolgálat egyik pszichológusa. - Az ese­ményeket néhányan nehezen dolgozták fel, csa­ládok, baráti kapcsolatok mentek tönkre. Az­­őket ért támadásnál is súlyosabb élményt jelen­tett azonban, amikor kollégáikat vonták vizsgá­lat alá, szembesítésre vitték, rabosították őket. A bevetési egység egyik csoportvezetője, aki ellen az őszi zavargások után eljárás indult, úgy véli, ebből a helyzetből csak előre vezet kiút.­­ A szabályok betartásával, a feladatok precíz elvégzésével szerezhetjük vissza becsületünket - mondja. - Annak ellenére állítom ezt, hogy szá­mos kollégámmal együtt éppen ennek „köszön­hetjük” az ellenünk indult vizsgálatot. Az ügyé­szek ugyanis az őszi események után első körben azokat a rendőröket találták meg, akik az intéz­kedésről felvett jegyzőkönyvben leírták, hogyan csavarták hátra a gyanúsított kezét, hogyan vit­ték földre, és a többi és a többi. Mégis azt mon­dom, az előírt viselkedési normák betartása mel­lett láthatjuk el csak a szolgálatot. Az autót, ami kollégáimat tegnap egy helyszínre vitte, a Mar­git hídon leköpködték. Lehet, hogy meg kellett volna állni intézkedni, de ők felvették a pléhpo­­fát, és mint egy focimeccsen gyalázkodó szurko­lók esetében szokás, elnéztek a fejük fölött. Csakhogy közben forrt a vérük a megaláztatás miatt. - Tűrnünk kell, és ha olyan helyzetbe kerü­lünk, amit ép ésszel már alig lehet elviselni, ak­kor is tovább kell tűrnünk, mert nem tehetünk mást - állítja Pigler István alezredes, a Rebisz osztályvezetője. - Munkatársaim olyan helyze­tekbe keverednek, amilyenekre nem készíthet­tük fel őket korábban. Az előző éjszaka egy iga­zoltatott személy azt mondta a járőrnek, amíg nincsenek öten, csak ketten, nem fél tőlük. Elen­gedték a megjegyzést a fülük mellett, ahogyan az egyik mérkőzés biztosítására kivezényelt kol­légák sem szálltak ki az autóból, amikor köp­ködni és gyalázni kezdték őket. A Rebisz vezetői és dolgozói azt mondják, mélyen elítélik a bűncselekmények elkövetőit, de sokan egyszerűen nem hiszik el a kollégáikat ért vádakat. Néhány napja azonban megfordult velük a világ - mintha mindenki feljogosítva érezné magát arra, hogy elítélő véleményét az arcukba vágja. A megbélyegzett szolgálat k­r j­f *

Next