Népszabadság, 2007. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-01 / 126. szám
NÉPSZABADSÁG 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEK • LXV. ÉVFOLYAM, 126/2. SZÁM, 26 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 138 FORINT Pedagógusnap Tüntetéssel ünnepelnek Keserűen, tüntetéssel ünnepelnek ma a pedagógusok: a tanárok, tanítók fizetése 8-16 százalékkal csökkent, a tanév végén 15 ezer álláshely szűnik meg. 2. oldal Nemzeti parkok Ősember a pincében Páratlan denevérmúzeum, élő kézművesműhely és „korhű” ősemberbarlang - efféle különlegességek várják ma már az érdeklődőket a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban. A természetrajz mellett a kulturális kínálat is gazdag. 10. oldal A tévé behálózza a netet Választékban műholdas A magyar tévézési szokások miatt a műsorszórási piac továbbra is aranybánya. A versenyt az internet is színesíti, amely tévéválasztékban a műholdas, minőségben az igényesebb kábeles megoldások alternatívája lehet. 23. oldal Hernádcéce Hídavatás és kéktúra Negyven éve tönkrement a fából és drótkötelekből készült híd, később a kompközlekedés is megszűnt. Hernádcécét, a Hernád folyó mellett fekvő zempléni falut azóta elkerüli az országos kéktúra útvonala, nincs hol átkelni a folyón. Mostanáig ma hídavató ünnepséget tartanak, s csábítják a kéktúrát is... 4. oldal FTC-tisztújítás Vége a Dámosy-kornak Hétfőn választja meg soraiból legfőbb elöljáróját az FTC - három tag híján - újraválasztott elnöksége: a tegnapi közgyűlést követően az erősorrendet a labdarúgó zrt. vezetője, Hermány Csaba vezette, a klub jelenlegi első embere, Dámosy Zsolt csak negyedik volt. Utóbbi késő este közölte: a továbbiakban nem kíván a posztján maradni. 26. oldal Eltemetett gyerekek Egy titkos tó Eltemették tegnap azt a három tizenéves fiatalt, aki múlt vasárnap fulladt bele a Nógrád megyei Ságújfalu és Karancsság határában lévő tóba. A magántulajdonú, feltehetően illegális tóról az illetékes vízügyi hatóságnál eddig még csak nem is hallottak. 25. oldal Könyv utcákon, tereken Apad az olvasótábor, bővül a választék Varsányi Gyula Szemerkélő esőben, építkezés légkalapácsainak háttérzajában nyílt meg tegnap délután a 78. Ünnepi Könyvhét és a 6. Gyermekkönyvnapok a budapesti Vörösmarty téren. A körülmények ellenére lelkes tömegből aki hallotta, megtapsolta a Marosvásárhelyről érkezett babérkoszorús költő, Kovács András Ferenc verses köszöntőjét. A megnyitó alkalmából átadták a Szép Magyar Könyv elismeréseket és a kereskedők Hermész-díjait. A központi helyszínen 140 pavilon áll, itt 250 hazai és határon túli magyar kiadó kínálja újdonságait - 342 művet - és régebbi köteteit. Budapest több helyszínén és az ország ötven városában kerül most néhány napra az érdeklődés középpontjába a könyv, az olvasás. Ez jó, mert évek óta kedvezőtlen híreket hallani az irodalom szűkülő hatóköréről, a lanyhuló olvasási kedvről - részben gazdasági-szociális okokból, de olyan világtendenciák hatására is, mint az internet és a mozgóképes kultúra rohamos térnyerése. A kutatók szerint már 2000-ben a felnőtt lakosság 54 százaléka nem olvasott egyetlen könyvet sem, két éve pedig csupán 40 százalék tudott beszámolni évi egy könyv megismeréséről (1964-ben az arány még 60 százalék volt). A kiadók viszont egyre több könyvet dobnak piacra szűkülő olvasórétegnek, mind kisebb példányszámban. Az évente megjelenő címek száma 1990-ben még a 7500-at sem érte el, 2000-ben már csaknem 9 ezer volt, tavaly meghaladta a 11 ezret, miközben a könyvforgalom stagnált. Szakértők szerint tetőzött a könyvkínálat, a kiadóknak ezután egy-egy mű piaci bevezetésére kell majd nagyobb hangsúlyt fektetniük. Ázik a könyvnap, védik az olvasót a budapesti Vörösmarty téren Fotó: Szabó Bernadett Járulékok: jöhet a csökkentés? A járulékok csökkentésével kárpótolhat a pénzügyminiszter az ingatlanadó bevezetéséért - erre lehet következtetni Veres Jánosnak egy konferencián elhangzott szavaiból. Azt mondta: lehetőség van, hogy a következő hetekben „érdemben áttekintsék” az élőmunkát terhelő, a fogyasztási jellegű adók, illetve a vagyoni közterhek arányát, mértékét és az ökoadókat. A konvergenciaprogramban a kabinet a járulékbevételek arányának mérséklésére, vagyis a járulékok csökkentésére tett ígéretet - ezt sürgetik a szakértők, a vállalkozói érdekképviseletek is. Az ingatlanadó bevezetése is uniós vállalás - gond persze, hogy politikai-társadalmi támogatottsága kétséges - a Fidesz dupla sarcot emleget. A javaslat ősszel kerülhet a parlament elé, de még ez előtt a PM egy biztosan kedvező fogadtatású javaslattal is előáll. Veres bejelentése szerint június közepén bemutatják azt a vállalkozásokkal közösen kialakított javaslatot, amely jelentősen egyszerűsíti az adózást, és rövidebbé teszi az íveket. Részletek a 14. oldalon Százezrek ok nélkül kórházban Magyarországon az orvosok az esetek alig több mint tíz százalékában döntenek az egynapos műtét mellett. A fejlettebb egészségüggyel rendelkező országokban a tervezhető műtétek 40-70 százaléka egynapos beavatkozással történik. Danó Anna Nyugat-Európában a tervezhető műtétek 40-70 százaléka után a betegek nem maradnak kórházban. Magyarországon viszont az egészségbiztosító által finanszírozott több mint egymillió műtét alig több mint tíz százalékát végezték el ily módon. A veszteség a páciensek számára napokban mérhető, a társadalombiztosításnál milliárd forintokban. A kórházak jól járnak: a befektetett betegek náluk eltöltött napjai után megkapják a tbtől az adott betegségcsoportra kalkulált összeget. Akkor is, ha adott esetben elvégezhették volna a műtétet ambulánsan is. Ennek a bizonyítása ugyanis meglehetősen körülményes. Az egészségügyi kormányzat inkább azzal próbálkozik, hogy jelentős mértékű pályázati pénzt bocsát rendelkezésre azoknak a kórházaknak, amelyek a megszüntetett aktív ágyaik miatt feleslegessé vált kapacitásaikat egynapos ellátással kötnék le. Egy ilyen pályázat sikere sem fordítja meg azonban a rendszer logikáját. Ez még a mérhetetlenül drága kórházi ápolás felé húz. Hiába sokkal olcsóbb az egynapos beavatkozás, sokszor mégsem végzik el akkor sem, amikor semmi akadálya nem volna. Kórházban... folytatás a 4. oldalon Vissza a kelkáposzta-főzelékhez! A budapestiek lassan kijönnek a gyorséttermekből, és bemennek a kifőzdékbe. Mi a titkuk? - megpróbáltunk utánajárni. Bárkay Tamás A Magyar Vendéglátók Ipartestületének alelnöke szerint a kifőzdék növekvő sikerének nem kevesebb mint négy titka van. Az első nyilván a kedvező ár - ez a szolgáltatást nézve persze nem kifejezetten alacsony, de mégis csábítóbb, mint a hagyományos éttermeké. A másik a minőség és a mennyiség: Herz György - mellesleg egy ismert és elegáns belvárosi hely tulajdonosa - a leghatározottabban állítja, hogy a budapesti kifőzdékben általában színvonalas a konyha és tisztességesek az adagok. Nem mellékes a sebesség sem, ezeken a helyeken a készételeké a főszerep, a betérő hamar végez, aztán futhat a tennivalói után. A negyedik ok pedig, hogy az emberek kezdenek visszaszokni a főtt ételekre; a gyorséttermek irtózatos tárolása már a múlté, a láz alábbhagyott, a klasszikus vendéglőket amúgy - főleg anyagi okból - kerülő közönség újra a hagyományos ízek felé fordul. Herz György szerint kedvező folyamatot élhetünk át: az emberek rákapnak a minőségi ételekre, ez is segíthet közelebb hozni azokat az időket, amikor majd a hagyományos éttermek is megtelnek élettel - ahogy az egy nagyvárosban illik. Emlékeztetett: a New York-iak hetente három-négyszer, a budapestiek jó, ha havonta egyszer ülnek be enni valahova. Van honnan hová feljönnünk. A konjunktúrát talán a Főzelék Faló névre keresztelt hálózat története jelzi leginkább. Nem klasszikus, viaszosvászon abroszos kis helyiségekről van ugyan szó - ahogy a kor, a miliő is változik, a Bécsi úti bevásárlóközpontban berendezett egység például tipikus plázaétkezde, de a fő paramétereket tekintve mégiscsak kifőzdék ezek is. Vissza... folytatás az 5. oldalon Jót eszik, hamar végez, aztán futhat a tennivalói után Fotó: Reviczky Zsolt HIRDETÉS