Népszabadság, 2007. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-02 / 127. szám

www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2007. JÚNIUS 2., SZOMBAT • 7 Klímaváltozás a Fehér Házban Új nemzetközi tárgyalásokra tett javaslatot Bush, a téma a globális felmelegedés Horváth Gábor Washington Az Egyesült Államok vezetni fog, ezt az üzenetet viszem a G8-nak - mondta új környezet­­védelmi kezdeményezését be­jelentve George W. Bush. Az el­ső mandátuma során a globális felmelegedésnek még a gondo­latát is elutasító elnök most a legtöbb káros anyagot kibocsá­tó államok új konferenciasoro­zatát hirdette meg. A lépés a tá­mogatói szerint a jó irányba mutat, de mit sem ér, ha Ameri­ka nem korlátozza saját környe­zetszennyezését. Bírálói vi­szont attól tartanak, hogy az egész csak a felelősség elhárítá­sa, időhúzás, illetve a témáról az ENSZ keretében folyó tár­gyalások elleni manőver. A Bush-javaslat értelmében a globális klímaváltozást okozó gázok kibocsátásáért leginkább felelős országok (köztük az 1997-es kiotói megállapodásból kimaradó Kína és India) még az idén tárgyalásokat kezdené­nek. A cél ötvenéves távlati cé­lok megfogalmazása, miközben minden nemzet saját maga szab középtávú, tíz-húsz éves határokat a károsanyag-kibo­­csátásának. Bár Bush vagy a be­jelentést kommentáló szóvivő­je ezt nem mondta ki, a kezde­ményezés önkéntes lépéseket feltételez, a megállapodás be nem tartásáért semmilyen szankció nem járna. Az amerikai elnök először 2005-ben ismerte be, amit ko­rábban tagadott: úgy tűnik, az emberi tevékenységnek mégis­csak van köze a klímaváltozás­hoz. A tudományos világ azóta sok erre vonatkozó bizonyíték­kal szolgált, és Bush éppen erre hivatkozva mondhatta, hogy ma már több ismerettel rendel­kezünk a folyamatról. A Fehér Házra fokozódó nyomást gya­korolnak Amerika európai szö­vetségesei, elsősorban Nagy- Britannia és Németország, va­lamint Japán. Angela Merkel kancellár már be is jelentette, hogy 2050-re a fejlett ipari országok a felére akarják csökkenteni a káros anyagok kibocsátását. A jövő héten sorra kerülő G8-csúcson Merkel ezt is napirendre akarja venni, az amerikai diplomácia azonban ellenáll. Amerikai kommentárok szerint Bush el akarja kerülni, hogy már a jövő héten pellengérre állítsák, és végül úgy vonuljon be a törté­nelembe, mint aki az egész em­beriség jövőjét veszélyeztető probléma elől menekülve a ho­mokba dugta a fejét. Szélmalmok a kaliforniai Mohave-sivatagban Fotó: Reuters Toby Melville Berlin szerint Washington PR-fogásáról van szó Angela Merkel (CDU) német kancel­lár udvarias házigazdához illően üdvözölte Bush klímajavaslatát, de hangoztatta: a G8 közös nyilatko­zatán még tovább kell dolgozni. A német sajtó szerint az amerikai el­nök ügyes PR-fogással megpróbál­ja elérni, hogy ne őt tegyék felelős­sé, ha mégsem sikerül megállapod­ni a jövő heti heiligendammi G8- csúcson. Ennek érdekében - a né­­ met Frankfurter Allgemeine Zei­ tungnak és a ZDF televíziónak nyi­latkozva - a klímaváltozás elleni globális harc új vezetőjének szere­pében igyekezett bemutatkozni. A németek továbbra is ragasz­kodnak hozzá, hogy a tárgyalások a klímavédelemről az ENSZ-ben, és ne egy zárt csoportban folytatódja­nak. Sigmar Gabriel német környe­zetvédelmi miniszter „trójai lónak” minősítette az amerikai javaslatot, amely roppant veszélyes, hiszen nem tartalmaz konkrét célkitűzé­seket, viszont alááshatja a többi ál­lam elszántságát. (I. E.) Cindy Sheehan feladja a tiltakozást A George W. Busht és az iraki háborút támogató Move Ame­rica Forward (Mozdítsuk Előre Amerikát) mozgalom akarja megvenni Cindy Sheehan két­­hektáros crawfordi birtokát. A katonák hazahozataláért kam­­pányoló anya, akinek fia 2004- ben esett el Irakban, tavaly 52 500 dollárért vásárolta meg az amerikai elnök texasi ranchához közel lévő mező­­gazdasági földet. Sheehan a hét elején jelen­tette be, hogy csalódott a hábo­rús pótköltségvetést csapatki­vonási határidő nélkül megsza­vazó demokrata párti politiku­sokban, és visszavonul az akció­zástól. A telek kikiáltási ára 80 ezer dollár, az internetes licit a jövő héten kezdődik. Sheehan keserűen ismerte be, hogy a háború elleni tilta­kozásra ráment a házassága, az egészsége és minden vagyona. Fia halála után az asszony számtalan nagygyűlésen köve­telte az iraki kivonulást, több­ször őrizetbe is vették. Két éve Bush nyári szabadsága alatt 26 napos tiltakozó tábort szerve­zett Crawfordban. A felfordu­lás nyomán a helyi önkor­mányzat megtiltotta a közterü­letek állandó politikai haszná­latát, ezért vette meg az as­­­szony saját pénzén az egyik gazda eladó földjét. (H. G.) Épül az első német Chinatown Inotai Edit Berlin A Mennyek Pagodája nem messze a berlini körgyűrűtől magasodik - akkora, hogy az ember szinte beleszédül. Piros­­zöld-arany színekben pompá­zik, sárkányok díszítik, és bár minden kissé műanyagszerű, a németek szívesen járnak ide vacsorázni. Péntek esténként tele van a parkoló Mercedesek­­kel és BMW-kkel. Nincs kizárva, hogy a jól me­nő Mennyek Pagodája adta az ötletet a szomszédos Oranien­burg városka polgármesteré­nek, aki az első németországi Chinatown (kínai negyed) meg­építésén töri a fejét. Oranien­burg eddig legfeljebb a sach­­senhauseni koncentrációs tá­borról volt hírhedt, a negyvenezres, tüchtig német városkában 14 százalékos a munkanélküliség, a környéken kevés a beruházó. De hátha jön­nek majd Kínából - reményke­dik a szociáldemokrata város­atya. A tervek ugyan nem olyan grandiózusak, mint a magyar kormány elképzelései a China Brand Trade Centerről, és arról, hogy Budapest válhatna a kínai vállalatok európai logisztikai központjává - de hát kis város beéri kis kínai negyeddel. A Mennyei Pagoda főpincé­re még így is szkeptikusan vo­­nogatja a vállát: - Magam is kíváncsi vagyok, mi valósul meg a tervekből - szinte tökéletesen beszél né­metül, legfeljebb arcvonásai árulják el a származását. - A kí­nai negyedek maguktól szoktak kialakulni, a folyamatosan be­telepedő kínaiak maguk for­málják a saját képükre. A XX. század elején Hamburgban volt ugyan egy kisebb kínai negyed, de a nácik hatalomra jutásakor a legtöbb kínainak menekülnie kellett. Európai, pláne amerikai összehasonlításban Németor­szágban ma is kevesen va­gyunk, mert nehéz vízumot kapni. Szóval kötve hiszem, hogy egy valódi Chinatownt ál­lami elhatározásból, felülről létre lehetne hozni. Németország első China­­townjából még semmi sem lát­szik. A városháza építésügyi bi­zottsága egy hete megszavazta a javaslatot, ám a végső döntés­re még őszig várni kell. De ha minden jól megy, az építkezés jövő télen meg is kezdődhetne a régi szovjet katonai repülőtér helyén: a Brandenburg-China­ Projekt Management GmbH tervei már készen állnak, csak az 500 millió eurós beruházás befektetőit keresik még.­­ De máris vannak érdeklődők, kínai és német részről is­­ biztosít Stefan Kunigam építész. A nyolcvanhektáros terüle­ten nemcsak szálloda, üzletek, éttermek, kulturális központ és parkok kapnának helyet, ha­nem lenne buddhista templom, múlt századi stílusban épülő kínai házikók, sőt még a császá­ri palota kicsinyített mását is idecsempésznék. Talán érezhe­tő lesz némi Disneyworld-jel­­leg is, hiszen nehéz eldönteni: valóban kínai cégeknek építe­nék a negyedet, vagy inkább a kínai utazást drágálló, ám a sa­vanyú-erős levesért, az olcsó bóvlikért és az akupunktúráért lelkesedő német turistáknak. - Mi eleven városrészt sze­retnénk, nem vidámparkot vagy éppen gettót - nyomaté­kosig Kunigam építész. A bejá­ratnál mindenesetre jókora vá­roskapu emelkedne, és zajvédő városfal zárná körbe a kínai ne­gyedet. Ez aztán ki is ütötte a biztosítékot néhány embernél, kínai gettóra aztán végképp nincs szükség! - tiltakoztak. Az oranienburgi bevásárló­­központban három tinédzser álldogál a falnál, néha jókorát húznak a kezükben lóbált sö­rösüvegből. Nekik sincs kifo­gásuk a kínai negyed ellen, fel­téve, ha őket mint németeket nem rekesztik ki. - Falból volt már itt elég - morogja az egyi­kük. Viszont kíváncsiak, hogy miféle élet folyik majd oda­benn. - Hátha még munkát is kapunk, ha befejeztük a sulit. Az igazán király lenne - mond­ja egy lófarkas lány, ezzel meg­támogatva a polgármester el­várásait. A németek kedvelik a Mennyek Pagodáját­Fotó: Mendrey Attila TÁVIRATI STÍLUSBAN Életbe lép az EU-orosz vízumkönnyítés 2007. június elsején lépett hatályba az EU és Oroszor­szág közötti vízumkönnyíté­si megállapodás, amely az unió első ilyen tárgyú egyezménye. Az uniós pol­gárok a jelenlegihez képest könnyített feltételek mellett juthatnak oroszországi be­utazásra jogosító vízumhoz, és az orosz állampolgárok szintén könnyített feltételek mellett kérelmezhetik az EU-tagállamok vízumát. A megállapodás a magyar ál­lampolgárokra is érvényes. Hatálya olyan vízumokra terjed ki, amelyek 180 napon belül, legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosítanak. (Munkatársunktól) Az al-Kaida atomtámadást tervez? Az al-Kaida terrorszervezet atomtámadásokat készül végrehajtani hét amerikai nagyváros ellen - állítja az amerikai Szövetségi Nyo­mozó Iroda (FBI) egy volt tanácsadója új könyvében. Paul Williams szerint az Oszama bin Laden által irá­nyított szervezet hét atom­bombát tervez felrobbantani egyidejűleg New Yorkban, Washingtonban, Las Vegas­ban, Miamiban, Bostonban, Houstonban és Los Ange­lesben. A hírszerzési értesü­léseket felsorakoztató, szak­értők egész sorát megszólal­tató Williams szerint egy ki­sebb töltetű atombomba fel­­robbantása néhány nap alatt 250 ezer ember életét oltaná ki New Yorkban. (MTI) Sólyom ’56 emlékéről beszélt Máltán Fotó: MTI - Kovács Tamás A Máltai Egyetem 1956-ban diákokat küldött a magyar felkelők megsegítésére, és bár nem jutottak tovább a magyar határnál, az emlék ma is él Máltán - hangsú­lyozta Sólyom László tegnap Vallettában. A köztársasági elnök megkoszorúzta az 1956-os forradalom és sza­badságharc emlékére a tava­lyi 50. évfordulón, a város egyik legszebb parkjában felavatott emléktáblát. (MTI) London: Izrael segítette az entebbei géprablókat A brit diplomácia gyanúja szerint Izrael is benne volt abban az 1976-os repülőgép­eltérítési akcióban, amelynek izraeli kommandósok rajta­ütése vetett véget az ugandai Entebbe repülőterén. Az állí­tólagos összejátszás célja a Palesztin Felszabadítási Szervezet lejáratása lett vol­na. A brit országos levéltár­ból tegnap előkerült egyik bizalmas diplomáciai átirat­ban a párizsi brit nagykövet­ség első titkára azt írta: az el­térítést végrehajtó palesztin frakciót az izraeli belső elhá­rítás is segítette. (MTI)

Next