Népszabadság, 2007. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-26 / 147. szám

12 • 2007. JÚNIUS 26., KEDD • NÉPSZABADSÁG Gazdaság www.nol.hu Felvásárlási célpont lett a Mol: az osztrák OMV és Megdet Rahimkulov is ér­deklődik a cég iránt. Az OMV együttműködne, az orosz tőke itteni letétemé­nyeseként jegyzett üzlet­ember pénzügyi befektető­nek mondja magát. A Mól saját vásárlásokkal védeke­zik. A csata nyertesei egy­előre a kisrészvényesek: az árfolyam az egekben. Várkonyi Iván Egy nap alatt majdnem 9 száza­lékot, egy hét alatt 15-öt, egy év alatt majdnem 40 százalékot hozott a Mol a részvényeseknek - a tegnapi zárással számolva. A magyar olajcég felvásárlási cél­ponttá vált, három nagybefek­tető küzd a részvényekért, az egekig emelve az árfolyamot: a papírok tegnap 28 300 forinton zártak - persze ez történelmi csúcs, és ennek nyomán a BUX is soha nem látott magasságba, 28 640 pontra tornászta fel ma­gát (3,4 százalékot emelkedett egyetlen nap alatt). Az olajcég kisrészvényesei­nek örömünnepe azonban meglehetős fejtörést okozhat a nagyoknak: a Malért óriásbe­fektetők vívják jelenleg a csa­tájukat. Az osztrák OMV teg­nap bejelentette: 10 százalékos részesedését 8,6 százalékkal emelte az elmúlt héten (ez, ha a múlt heti, jóval alacsonyabb, 24 500 forintos árakkal számo­lunk is, több mint 230 milliárd forintos befektetés). Az elem­zők szerint az OMV itt bizto­san nem áll meg, bár most már eléggé drágák lettek a magyar olajcég papírjai. Az OMV most barátságos szándékait és együttműködését hangsúlyoz­za - a Mol erre egy tegnapi közleményben tulajdonképpen egyértelmű nemmel felelt. Azt közölték: olyan partnereket ré­szesít a cég előnyben, amely­ben az állami tulajdonosok aránya nem meghatározó. Márpedig az OMV-ben az osztrák állam 31,5 százalékkal rendelkezik, és további jelen­tős részesedése van az Egye­sült Arab Emírségeknek is. A 8,6 százalékos, most meg­szerzett többlettel az osztrák cég az alapszabályról nem sza­vazhat (vagyis befolyását a tár­saság életére így elvben nem növelheti), és az elemzők sze­rint nem is a közvetlen befo­lyás megszerzése volt­­ most­­ a cél. Az elemzők biztosak ab­ban, hogy az OMV itt nem áll meg - az egyesülési, fúziós esé­lyeket latolgatják, ám a Mol er­re is nemet mondott, közölve, hogy a cég saját stratégiáját kí­vánja megvalósítani. Az elem­zők persze utalnak arra is: az OMV a lépéssel esetleg azt akarta megakadályozni, hogy közvetlenül a szomszédjában orosz érdekeltségű versenytár­sat kapjon, vagy hogy őt magát orosz érdekeltségbe adják. (Hi­szen, ha - legalább részben - övé a Mol, akkor ez így együtt már túl nagy falat lenne a kele­tebbről jövő befektetőknek is). Az osztrák cég ugyanis látha­tóan azt követően indult be, hogy Megdet Rahimkulov, az Ál­talános Értékforgalmi Bank tu­lajdonos-vezérigazgatója na­gyobb Mol-pakettet szerzett. Azt május végén közölték, hogy a korábban a Gazprom-Mol le­ányvállalatot irányító Rahim­kulov és családja birtokában lé­vő érdekeltségek öt százalék fe­letti részesedést szereztek a ha­zai olajcégben. Rahimkulov ko­rábban sem csinált titkot abból, hogy részesedését a Malban 10 százalék környékére is fel sze­retné tornászni - a piaci plety­kák arról is szóltak, hogy a beje­lentett részvénymennyiség mel­lett a befektető befolyása alatt lévő cégek további jelentős há­nyaddal rendelkezhetnek. Az pedig, hogy az OMV-bejelentés hatására igencsak megugrott az ár, újabb óriásvásárlásokat is fel­tételez, és a hírek szerint Rahimkulov-érdekeltségek is a vevők között voltak tegnap. Ezt az érintett nem cáfolta tegnap, igaz, nem is erősítette meg. Az üzletember titkárságán át ezt firtató kérdésünkre válaszul azt üzente: ő, mint pénzügyi befek­tető a banki és energetikai szfé­rában kíván részt venni olyan ügyletekben, ami a számára megfelelőnek tűnik. Hozzátette azonban: a Mol is ehhez a szfé­rához tartozik. A Mol azonban keményen védekezik a felvásárlások ellen - nem csupán közleményben utasította el az OMV „együtt­működési ajánlatát”, de a mi­nap bejelentett ön-részvény­­felvásárlással is. Ez az akció bi­zonnyal hatott a részvényárak­ra tegnap, hiszen a Mol jó tíz­­százaléknyi hányadot venne saját magából. Igaz, az akció vélhetően nem éppen az OMV ellen szólt. Azt ugyanis elő kel­lett készíteni: az olajtársaság­nak kölcsön kellett adni a már meglévő részvényeit az OTP- nek ahhoz, hogy venni tudjon még. Alapszabályi korlát ugyanis, hogy saját részvé­nyekből a Mol nem tarthat 10 százaléknál többet. Ám vélhe­tő, hogy az ügyletet nem pár nap alatt hozhatták tető alá (még akkor sem, ha a partner OTP-t nem volt nehéz kivá­lasztani, tekintettel arra, hogy a pénzintézet elnök-vezérigaz­gatója egyben a Mól alelnöke is). Egy ilyen ügylet előkészíté­se jó pár hét, így valószínűbb, hogy a Mól inkább a Rahim­kulov nevével jelzett csoport felvásárlása ellen védekezett volna, és az osztrákok „csak” közbejöttek. Persze a Mól cáfolja, hogy az önfelvásárlási akció hátteré­ben a védekezés állna. A cég­nél erre irányuló kérdésünkre azt mondták: nincs összefüg­gés az OMV részesedés-szer­zése és a magyar társaság­­ ko­rábbi­­ bejelentése között. A hivatalos magyarázat továbbra is az, ami eddig volt: a saját­részvény-vásárlások célja a fel­halmozott készpénzállomány csökkentése. Hiszen a Mol most befektetői pozícióban van (az elmúlt évek brutális nyereségei nyomán), miköz­ben nincs olyan felvásárlási célpont, ami miatt szükség len­ne a készpénzre. Az elemzők egyelőre csak találgatják, mi lehet majd a csata vége, és miért pont most indult el a küzdelem. Annyi bi­zonyos: a Molnál csak a távoli jövő üzletei ígérkeznek nagy­nak (ilyen lehet a gáztározó-el­­osztó központ magyarországi létrehozása, illetve a részvétel a Kék áramlat vagy a Nabucco vezetékekben). Most a cég „la­posnak” tűnik: izgalomra okot adó tényező az elmúlt időszak­ban tényleg csak a felvásárlási kísérlet volt, és nincs hír olyan bejelentés előkészületéről sem, ami értékesebbé tenné a céget. Igaz, éppen ez az, ami megindíthat egy felvásárlási kísérletet - ha egy cég alulérté­keltnek tűnik, érdemes venni belőle. Ám azt megmondani, hogy melyik befektető miért vesz, és egyáltalán vásárol-e még a jövőben, senki se tudja biztosan. Van, aki szerint az oroszok érdeklődnek, mások szerint csak az OMV, egyesek szerint az osztrák cég teljes be­kebelezésre készül, megint mások úgy vélik, csak önmagát biztosította be, és megáll. A kisbefektetők egyelőre mindennek örülhetnek - igaz, nem olyan sokáig. Amennyi­ben ugyanis - hívták fel a fi­gyelmet - egy cég papírjainak túlzottan nagy része kerül a nagyokhoz, a papír forgalma is gyengül. Ez pedig a magyar tőzsdére rossz hatással lehet. M­ol: orosz-osztrák vetélkedő Egy nap alatt kilenc százaléknyi plusz a kisbefektetőknek­­ Felvásárlási kísérletek hajtják fel a magyar olajpapír árát Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a cég ez évi közgyűlésén­Fotó: Kurucz Árpád A Osztrák-magyar energiaszövetséget vizionál az OMV fokozódó nemzetközi versenyben az osztrák OMV a magyar Mollal szö­vetségben képzeli el Kö­­zép-Európa hosszú távú energiaellátásának biztosí­tását, miközben a diplomá­ciai vitákat is kavaró Kék áramlat és Nabucco gázve­zetékeket egymás kiegészí­tőjeként látja - mondta la­punknak hétfőn Wolfgang Ruttensdorfer elnök-vezér­igazgató. Blahó Miklós - Hogyan értékelte a pénteki budapesti börzei eseményeket, a Mol árfolyamának jelentős emelkedését? - A Mol közleményét ol­vastam természetesen, amelyből kiderült, hogy a ma­gyar cégnek nagy készpénz­tartalékai vannak, s nem talál megfelelő felvásárlási célpon­tokat. - A pénteki tőzsdei árfolyam­növekedés befolyásolta az OMV mai bejelentését? - Nem. A Mol részvényeket a múlt héten vettük meg, a pénteki piaci ár közelében, a közleményünkben jelezzük is, hogy egymilliárd eurót költöt­tünk erre az ügyletre. - A közleményük szerint több Mol-r­észvény­csomagot vásá­roltak meg. Megmondaná, hogy kiktől? - Nem. A papírokat a piacon vettük, s mint mondtam, a pén­teki árfolyam közelében. Úgy tudom, ma tovább erősödött a Mol - Budapesti elemzői körökben már pénteken többen úgy lát­ták, hogy az OMV-nek kulcssze­repe lehet a jövőben a Mol éle­tében, miközben akkor és teg­nap is számos szakértő úgy vél­te, az osztrák energiavállalat a Mol felvásárlását vagy a vele kötendő házasságot készíti elő. - Ez nem egészen így van. Mi arra számítunk, hogy a kö­zép- és délkelet-európai olaj- és gáziparban konszolidációs hullám várható. Két-három éven belül. A verseny fokozó­dik a térségben, nyugati és orosz vállalatok jelentek meg a piacon, s kezdtek agresszív fel­vásárlásokba. Ezt szem előtt tartva figyelmünk középpont­jába helyeztük a térség ener­giabiztonságának növelését, ezért nagy fejlesztési projekte­ket valósítunk meg. Új szállítá­si útvonalakat alakítunk ki, például a cseppfolyósított gáz számára a Közel-Keletről az Adrián át, ahol gázfeldolgozó állomást építünk, vagy a Mol­lal együtt veszünk részt a Nabucco-tervben - a Kaszpi­­tenger térségéből, Közép-Ázsi­­ából származó földgáz eljutta­tásában Európába -, s Török­országban is nagy beruházása­ink vannak. A nagy tervek vég­rehajtásához érdemes szövet­ségre lépni, így a méretben ki­sebb cégek is részesei lehetnek a beruházásoknak. A verseny­re, a konszolidációra és a pro­jektekre tekintettel az OMV egyértelműen erősíteni kíván­ta pozícióit, amikor a Mólban lévő részesedésének emelésé­ről döntött.­­ Az utóbbi időben amerikai­­európai-orosz vita bontakozott ki a Moszkva által favorizált Kék áramlat és a Brüsszel által kezdeményezett Nabucco gáz­vezetékekről. Hogyan vélekedik erről, hiszen az OMV nemrégi­ben megállapodott a Gaz­­prommal egy nagy gáztározó építéséről? - A kettő kiegészíti egymást. Bár nem tudom, hogy a Kék áramlat életképes-e, főként azt követően, hogy a Gazprom is azon töpreng, nem lenne-e ér­demesebb a Fekete-tengeren át orosz gázt szállítani a bulgáriai Burgaszba, ahonnan egy ág Itá­lia felé épülhetne meg az olasz ENI közreműködésével, a má­sik akár a Nabucco is lehetne, egészen az ausztriai Baum­­gartenig. Az új bejelentésről én is csak lapinformációkat olvas­tam, de szerintem ez a lépés fel­értékelheti a Nabuccót, amely Törökország felől közép-ázsiai gázt továbbítana Románián és Magyarországon át Ausztria fe­lé. Ez kedvező fejlemény, hiszen elképzelhető, hogy a Nabucco vezetéken így összességében több gáz érkezne, egyrészt a Kaszpi-tenger térségéből, más­részt Oroszországból. A két terv így egészíthetné ki egy­mást.­­ Az OMV most 10-ről 18,6 szá­zalékra növelte részesedését a Malban. A döntések befolyáso­lására ez mennyiben elegendő?­­ A szavazati jogunk nem változott természetesen, tíz százalék, mint eddig. De azt hiszem, hogy a Mol vezetősé­ge figyel majd a 18 százalékos részvénytulajdonos javaslatai­ra, amelyek persze valamen­­­nyi részvényes érdekeit szolgálják. A lényeg azonban az, amit már említettem, hogy a konszolidációs hullámot felkészülten, jó pozícióban várjuk. - Az OMV közleménye új pár­beszédet ajánl a Mal vezérka­rának a szövetségi viszony ki­építésére, az „erősségek ötvözé­sére”. - Nagyra értékeljük a Mal vezetőségének tevékenységét, kitűnő munkát végzett az utóbbi években. De igaza van, valóban építő jellegű megbe­széléseket kezdeményezünk, hogy megvizsgáljuk, miként reagáljunk a várható piaci fo­lyamatokra, projektekre, ho­gyan tudnánk kiaknázni az együttműködésben rejlő lehe­tőségeket. Ez minden. Wolfgang Ruttensdorfer együttműködést ajánl

Next