Népszabadság, 2007. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-26 / 147. szám
12 • 2007. JÚNIUS 26., KEDD • NÉPSZABADSÁG Gazdaság www.nol.hu Felvásárlási célpont lett a Mol: az osztrák OMV és Megdet Rahimkulov is érdeklődik a cég iránt. Az OMV együttműködne, az orosz tőke itteni letéteményeseként jegyzett üzletember pénzügyi befektetőnek mondja magát. A Mól saját vásárlásokkal védekezik. A csata nyertesei egyelőre a kisrészvényesek: az árfolyam az egekben. Várkonyi Iván Egy nap alatt majdnem 9 százalékot, egy hét alatt 15-öt, egy év alatt majdnem 40 százalékot hozott a Mol a részvényeseknek - a tegnapi zárással számolva. A magyar olajcég felvásárlási célponttá vált, három nagybefektető küzd a részvényekért, az egekig emelve az árfolyamot: a papírok tegnap 28 300 forinton zártak - persze ez történelmi csúcs, és ennek nyomán a BUX is soha nem látott magasságba, 28 640 pontra tornászta fel magát (3,4 százalékot emelkedett egyetlen nap alatt). Az olajcég kisrészvényeseinek örömünnepe azonban meglehetős fejtörést okozhat a nagyoknak: a Malért óriásbefektetők vívják jelenleg a csatájukat. Az osztrák OMV tegnap bejelentette: 10 százalékos részesedését 8,6 százalékkal emelte az elmúlt héten (ez, ha a múlt heti, jóval alacsonyabb, 24 500 forintos árakkal számolunk is, több mint 230 milliárd forintos befektetés). Az elemzők szerint az OMV itt biztosan nem áll meg, bár most már eléggé drágák lettek a magyar olajcég papírjai. Az OMV most barátságos szándékait és együttműködését hangsúlyozza - a Mol erre egy tegnapi közleményben tulajdonképpen egyértelmű nemmel felelt. Azt közölték: olyan partnereket részesít a cég előnyben, amelyben az állami tulajdonosok aránya nem meghatározó. Márpedig az OMV-ben az osztrák állam 31,5 százalékkal rendelkezik, és további jelentős részesedése van az Egyesült Arab Emírségeknek is. A 8,6 százalékos, most megszerzett többlettel az osztrák cég az alapszabályról nem szavazhat (vagyis befolyását a társaság életére így elvben nem növelheti), és az elemzők szerint nem is a közvetlen befolyás megszerzése volt most a cél. Az elemzők biztosak abban, hogy az OMV itt nem áll meg - az egyesülési, fúziós esélyeket latolgatják, ám a Mol erre is nemet mondott, közölve, hogy a cég saját stratégiáját kívánja megvalósítani. Az elemzők persze utalnak arra is: az OMV a lépéssel esetleg azt akarta megakadályozni, hogy közvetlenül a szomszédjában orosz érdekeltségű versenytársat kapjon, vagy hogy őt magát orosz érdekeltségbe adják. (Hiszen, ha - legalább részben - övé a Mol, akkor ez így együtt már túl nagy falat lenne a keletebbről jövő befektetőknek is). Az osztrák cég ugyanis láthatóan azt követően indult be, hogy Megdet Rahimkulov, az Általános Értékforgalmi Bank tulajdonos-vezérigazgatója nagyobb Mol-pakettet szerzett. Azt május végén közölték, hogy a korábban a Gazprom-Mol leányvállalatot irányító Rahimkulov és családja birtokában lévő érdekeltségek öt százalék feletti részesedést szereztek a hazai olajcégben. Rahimkulov korábban sem csinált titkot abból, hogy részesedését a Malban 10 százalék környékére is fel szeretné tornászni - a piaci pletykák arról is szóltak, hogy a bejelentett részvénymennyiség mellett a befektető befolyása alatt lévő cégek további jelentős hányaddal rendelkezhetnek. Az pedig, hogy az OMV-bejelentés hatására igencsak megugrott az ár, újabb óriásvásárlásokat is feltételez, és a hírek szerint Rahimkulov-érdekeltségek is a vevők között voltak tegnap. Ezt az érintett nem cáfolta tegnap, igaz, nem is erősítette meg. Az üzletember titkárságán át ezt firtató kérdésünkre válaszul azt üzente: ő, mint pénzügyi befektető a banki és energetikai szférában kíván részt venni olyan ügyletekben, ami a számára megfelelőnek tűnik. Hozzátette azonban: a Mol is ehhez a szférához tartozik. A Mol azonban keményen védekezik a felvásárlások ellen - nem csupán közleményben utasította el az OMV „együttműködési ajánlatát”, de a minap bejelentett ön-részvényfelvásárlással is. Ez az akció bizonnyal hatott a részvényárakra tegnap, hiszen a Mol jó tízszázaléknyi hányadot venne saját magából. Igaz, az akció vélhetően nem éppen az OMV ellen szólt. Azt ugyanis elő kellett készíteni: az olajtársaságnak kölcsön kellett adni a már meglévő részvényeit az OTP- nek ahhoz, hogy venni tudjon még. Alapszabályi korlát ugyanis, hogy saját részvényekből a Mol nem tarthat 10 százaléknál többet. Ám vélhető, hogy az ügyletet nem pár nap alatt hozhatták tető alá (még akkor sem, ha a partner OTP-t nem volt nehéz kiválasztani, tekintettel arra, hogy a pénzintézet elnök-vezérigazgatója egyben a Mól alelnöke is). Egy ilyen ügylet előkészítése jó pár hét, így valószínűbb, hogy a Mól inkább a Rahimkulov nevével jelzett csoport felvásárlása ellen védekezett volna, és az osztrákok „csak” közbejöttek. Persze a Mól cáfolja, hogy az önfelvásárlási akció hátterében a védekezés állna. A cégnél erre irányuló kérdésünkre azt mondták: nincs összefüggés az OMV részesedés-szerzése és a magyar társaság korábbi bejelentése között. A hivatalos magyarázat továbbra is az, ami eddig volt: a sajátrészvény-vásárlások célja a felhalmozott készpénzállomány csökkentése. Hiszen a Mol most befektetői pozícióban van (az elmúlt évek brutális nyereségei nyomán), miközben nincs olyan felvásárlási célpont, ami miatt szükség lenne a készpénzre. Az elemzők egyelőre csak találgatják, mi lehet majd a csata vége, és miért pont most indult el a küzdelem. Annyi bizonyos: a Molnál csak a távoli jövő üzletei ígérkeznek nagynak (ilyen lehet a gáztározó-elosztó központ magyarországi létrehozása, illetve a részvétel a Kék áramlat vagy a Nabucco vezetékekben). Most a cég „laposnak” tűnik: izgalomra okot adó tényező az elmúlt időszakban tényleg csak a felvásárlási kísérlet volt, és nincs hír olyan bejelentés előkészületéről sem, ami értékesebbé tenné a céget. Igaz, éppen ez az, ami megindíthat egy felvásárlási kísérletet - ha egy cég alulértékeltnek tűnik, érdemes venni belőle. Ám azt megmondani, hogy melyik befektető miért vesz, és egyáltalán vásárol-e még a jövőben, senki se tudja biztosan. Van, aki szerint az oroszok érdeklődnek, mások szerint csak az OMV, egyesek szerint az osztrák cég teljes bekebelezésre készül, megint mások úgy vélik, csak önmagát biztosította be, és megáll. A kisbefektetők egyelőre mindennek örülhetnek - igaz, nem olyan sokáig. Amennyiben ugyanis - hívták fel a figyelmet - egy cég papírjainak túlzottan nagy része kerül a nagyokhoz, a papír forgalma is gyengül. Ez pedig a magyar tőzsdére rossz hatással lehet. Mol: orosz-osztrák vetélkedő Egy nap alatt kilenc százaléknyi plusz a kisbefektetőknek Felvásárlási kísérletek hajtják fel a magyar olajpapír árát Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a cég ez évi közgyűlésénFotó: Kurucz Árpád A Osztrák-magyar energiaszövetséget vizionál az OMV fokozódó nemzetközi versenyben az osztrák OMV a magyar Mollal szövetségben képzeli el Közép-Európa hosszú távú energiaellátásának biztosítását, miközben a diplomáciai vitákat is kavaró Kék áramlat és Nabucco gázvezetékeket egymás kiegészítőjeként látja - mondta lapunknak hétfőn Wolfgang Ruttensdorfer elnök-vezérigazgató. Blahó Miklós - Hogyan értékelte a pénteki budapesti börzei eseményeket, a Mol árfolyamának jelentős emelkedését? - A Mol közleményét olvastam természetesen, amelyből kiderült, hogy a magyar cégnek nagy készpénztartalékai vannak, s nem talál megfelelő felvásárlási célpontokat. - A pénteki tőzsdei árfolyamnövekedés befolyásolta az OMV mai bejelentését? - Nem. A Mol részvényeket a múlt héten vettük meg, a pénteki piaci ár közelében, a közleményünkben jelezzük is, hogy egymilliárd eurót költöttünk erre az ügyletre. - A közleményük szerint több Mol-részvénycsomagot vásároltak meg. Megmondaná, hogy kiktől? - Nem. A papírokat a piacon vettük, s mint mondtam, a pénteki árfolyam közelében. Úgy tudom, ma tovább erősödött a Mol - Budapesti elemzői körökben már pénteken többen úgy látták, hogy az OMV-nek kulcsszerepe lehet a jövőben a Mol életében, miközben akkor és tegnap is számos szakértő úgy vélte, az osztrák energiavállalat a Mol felvásárlását vagy a vele kötendő házasságot készíti elő. - Ez nem egészen így van. Mi arra számítunk, hogy a közép- és délkelet-európai olaj- és gáziparban konszolidációs hullám várható. Két-három éven belül. A verseny fokozódik a térségben, nyugati és orosz vállalatok jelentek meg a piacon, s kezdtek agresszív felvásárlásokba. Ezt szem előtt tartva figyelmünk középpontjába helyeztük a térség energiabiztonságának növelését, ezért nagy fejlesztési projekteket valósítunk meg. Új szállítási útvonalakat alakítunk ki, például a cseppfolyósított gáz számára a Közel-Keletről az Adrián át, ahol gázfeldolgozó állomást építünk, vagy a Mollal együtt veszünk részt a Nabucco-tervben - a Kaszpitenger térségéből, Közép-Ázsiából származó földgáz eljuttatásában Európába -, s Törökországban is nagy beruházásaink vannak. A nagy tervek végrehajtásához érdemes szövetségre lépni, így a méretben kisebb cégek is részesei lehetnek a beruházásoknak. A versenyre, a konszolidációra és a projektekre tekintettel az OMV egyértelműen erősíteni kívánta pozícióit, amikor a Mólban lévő részesedésének emeléséről döntött. Az utóbbi időben amerikaieurópai-orosz vita bontakozott ki a Moszkva által favorizált Kék áramlat és a Brüsszel által kezdeményezett Nabucco gázvezetékekről. Hogyan vélekedik erről, hiszen az OMV nemrégiben megállapodott a Gazprommal egy nagy gáztározó építéséről? - A kettő kiegészíti egymást. Bár nem tudom, hogy a Kék áramlat életképes-e, főként azt követően, hogy a Gazprom is azon töpreng, nem lenne-e érdemesebb a Fekete-tengeren át orosz gázt szállítani a bulgáriai Burgaszba, ahonnan egy ág Itália felé épülhetne meg az olasz ENI közreműködésével, a másik akár a Nabucco is lehetne, egészen az ausztriai Baumgartenig. Az új bejelentésről én is csak lapinformációkat olvastam, de szerintem ez a lépés felértékelheti a Nabuccót, amely Törökország felől közép-ázsiai gázt továbbítana Románián és Magyarországon át Ausztria felé. Ez kedvező fejlemény, hiszen elképzelhető, hogy a Nabucco vezetéken így összességében több gáz érkezne, egyrészt a Kaszpi-tenger térségéből, másrészt Oroszországból. A két terv így egészíthetné ki egymást. Az OMV most 10-ről 18,6 százalékra növelte részesedését a Malban. A döntések befolyásolására ez mennyiben elegendő? A szavazati jogunk nem változott természetesen, tíz százalék, mint eddig. De azt hiszem, hogy a Mol vezetősége figyel majd a 18 százalékos részvénytulajdonos javaslataira, amelyek persze valamennyi részvényes érdekeit szolgálják. A lényeg azonban az, amit már említettem, hogy a konszolidációs hullámot felkészülten, jó pozícióban várjuk. - Az OMV közleménye új párbeszédet ajánl a Mal vezérkarának a szövetségi viszony kiépítésére, az „erősségek ötvözésére”. - Nagyra értékeljük a Mal vezetőségének tevékenységét, kitűnő munkát végzett az utóbbi években. De igaza van, valóban építő jellegű megbeszéléseket kezdeményezünk, hogy megvizsgáljuk, miként reagáljunk a várható piaci folyamatokra, projektekre, hogyan tudnánk kiaknázni az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ez minden. Wolfgang Ruttensdorfer együttműködést ajánl