Népszabadság, 2007. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-01 / 126. szám

10 • 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Kultúra A „szabadság zenekara” Szászi Júlia Bécs Herbert von Karajan maga is közreműködött a Magyaror­szágról menekült zenészek ki­választásában, vagyis ő is bá­báskodott a Philharmonia Hun­­garica megalakulásánál - emlé­kezik Csobádi Péter, a ma Salz­burg mellett élő zenei újságíró, az éppen ötven éve létrejött ze­nekar első gazdasági igazgatója­­ és minden bizonnyal ötletgaz­dája. Ő volt az együttes „ke­resztapja” is: a kezdeti Szabad Magyar Filharmonikus Zenekar név helyett ő választott külföl­dön is érthető elnevezést. Az alapítás ötletét az adta, hogy Csobádi, aki 56-os disszidálása előtt Budapesten zenei újság­íróként dolgozott, a bécsi utcá­kon egyre-másra feladat nélkül kallódó nagyszerű magyar mu­zsikusokba ütközött. Pünkösdhétfő óta emléktáb­la jelöli a badeni Esplanade szálló falán a helyet, ahol az 1957. május 28-i első nyilvános bécsi koncertre felkészült a ze­nekar, s ahol tagjai nemcsak próbahelyet, hanem szállást is kaptak. Az alapító karmester Rozsnyai Zoltán volt, munkáját nemcsak Karajan segítette, ha­nem más nagy zeneszerzők, karmesterek - köztük Karl Böhm, Zathureczky Ede, Gott­fried von Einem, Swarowsky professzor - is fel-feltűntek a felkészülök háza táján. Yehudi Menuhin hárfát ajándékozott a zenekarnak, sőt szólistaként maga is fellépett velük, Bartók 1. hegedűversenyével. Az első tiszteletbeli elnök a II. világhá­ború előtt emigrált Doráti An­tal lett, s a Musikvereinben már nemcsak a politikai szimpátiá­nak, hanem a magas színvonal­nak volt köszönhető a siker. Később anyagi okokból a ze­nekar Németországba költö­zött, majd 2001-ben ugyancsak pénzhiány miatt megszűnt. Most azonban Badenben egy­kori alapítók, későbbi zenekari tagok, a magyar zene hívei in­kább a legendás időkre emlé­keztek. Erről szól a Collegium Hungaricum emléktáblája, s a Liszt Ferenc Kamarazenekar is részben az egykori repertoár­ból állította össze ünnepi kon­certjének műsorát. HIRDETÉS BUDAPESTI * M­ILRI FE SZTIVÁL 2007 Margitszigeti és Városmajori Szabadtéri Színpad évadnyitó előadások: jún. 10. € A­ csillagocskák - gálaműsor jún. 10. A kis herceg jún. 13. Grease - musical jún. 14. 100 Tagú Cigányzenekar -koncert jún. 19. R padlás - musical jún. 22. XII. Duna Karnevál - gála Info: www.szabadter.hu Jegyértékesítés: 375-5922í1) ARISTON DEDIKÁLÁSOK a 78. Ünnepi Könyvhéten és 6. Gyermekkönyvnapokon 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEK Vörösmarty tér 9.00 Bába: Csőke József 10.00 Accordia: Gaburiné Nyíri Krisztina Jelenkor: Bitó László 10.30 Accordia: Barati József Mária 11.00 Accordia: Zsuga Miklós. Argumentum: Bitó László. Kairosz: Borbély László, Dózsa László. Kalligram, Po­zsony: Kornis Mihály. Napkút: Tábori László. Vajdasá­gi Magyar Könyvkiadók: Harkai Vass Éva, Major Nándor, Mérey Katalin 11.30 Accordia: „Vészidők hangjai" szerzői 12.00 Accordia: Kajlik-Békési Márta. Bába: Gálfy Bódi Tamás 12.30 Accordia: „Az Ég oltára" szerzői 13.00 Accordia: „Szavaink hajnalfénye" szerzői. Athenaeum- Rózsavölgyi és Társa: Baranyi Ferenc. Cartaphilus: Robert Fulgham. Fríg: Czakó Gábor. Vajdasági Ma­gyar Könyvkiadók: Sirbik Attila 13.30 Accordia: Balatoni Virág 14.00 Accordia: Marosi Éva. Duna: Vincze Attila. Flaccus: Német Géza. Fríg: Harsányi Ildikó. Hungarovox: Ma­ jor János. HVG: Marinov Iván, Dezső András, Pál Atti­la. Kairosz: Csókay András. Kalligram, Pozsony: Kukorelly Endre. Madách-Posonium, Pozsony: Tőzsér Árpád. Magvető: Spiró György. Napkút: „Puskin utca" folyóirat szerzői, szerkesztői. Pallas-Akadémia, Csík­szereda: Bogdán László, Pomogáts Béla. Plectrum, Losonc: Balázs F. Attila. Pont: Kutszegi Csaba. Püski: Czakó Gábor, Dóczi Székely Gábor. Széphalom Könyvműhely: Bálint Péter 14.30 Accordia: „Fellobbanó árnyak" szerzői 15.00 AB-Art, Pozsony-Nap, Dunaszerdahely: Barak László. Accordia: Mécs Éva. Duna: Gubicza Jenő. Fekete Sas: Békési Sándor, Petrőczi Éva. Flaccus: Török Monika. Fríg: Barabási László, Varga Csaba. General Press: Banga Ferenc. Harmat: Pulay Gyula. Helikon: Misztrál együttes. Hungarovox: Pozsgai Györgyi. Jelenkor: Aczél Géza. Kairosz: Szalay Károly. Kalligram, Pozsony: Sándor Iván. Korona-Barrus: Bán Judit. Kossuth: Gálvölgyi János, Schaffer Erzsé­bet. L’Harmattan: Dunajcsik Mátyás. Líra Könyv: Romhányi Tamás. Magvető: Parti Nagy Lajos. Ma­gyar Ház: Szentmihályi Szabó Péter, Ungváry Zsolt. Medicina: Borbély Attila, Jóvér Béla. Nap: Dunaszer­dahely: Bödők Zsigmond. Napkút: Papp Tibor, Prágai Tamás. Pont: Benedek Szabolcs, Péterfi András. Püski: Döbrentei Kornél, Kiss Dénes, Kocsis István, Visy Gábor. Saxum: Raj Tamás. Timp: Hankóczy Gyula. 15.30 Accordia: Balázs Tibor 16.00 Accordia: „Jelek a hóezüstben" szerzői. Allprint: Kiss Dénes. Argumentum: Bitó László. Athenaeum- Rózsavölgyi és Társa: Benedek István Gábor. Corvi­na: Ungváry Krisztián. Duna: Julie Mine. Fekete Sas: Gyukics Gábor. Fríg: Barabási László, Varga Csaba. Helikon: Karátson Gábor. Hungarovox: Kulcsár Péter. Jaffa: Krámer Tamás. Jelenkor: Sárközi Mátyás. Jo­­kerex: Lévai Anikó. Jószöveg Műhely: Bors Mari. Kairosz: Veress József. Kalligram, Pozsony: Kántor Lajos, Kibédi Varga Áron. Korona-Barrus: Lajta Erika. Kortárs: Szántó F. István. Kossuth: Csányi Vilmos, Ko­­csis András Sándor. Kráter Műhely Egyesület: Szap­panos Gábor. L’Harmattan: Csizmadia Ervin. Líra Könyv: Bujdosó Miklós. Magvető: Berniczky Éva. Ma­gyar Napló: Tasi Kata. Móra: Podmaniczky Szilárd. Nap: Csoóri Sándor. Nap: Dunaszerdahely-Lilium Aurum, Dunaszerdahely-AB-Art, Pozsony: H. Nagy Péter. Napkút: Koppány Zsolt, Orpheusz: Bíró József, Tatár Sándor. Osiris: Hankiss Elemér. Pont: Gáspár Fe­­ renc. Pro Pannónia: Balia D. Károly. Püski: Domonkos László, Györffy László, Kárpáti György, Paulus Alajos. Saxum: Popper Péter. Szent István Társulat: Bőzsöny Ferenc, Szentmihályi Szabó Péter, Széphalom Könyv­műhely: Szenti Ernő. Timp: Kútvölgyi Mihály 16.30 Accordia: Játszmák árnyakkal, fénnyel' szerzői. Úi­tera Nova: Balázs Tibor 17.00 Accordia: „A létigéken túl" szerzői. Alexandra: Cserna-Szabó András, Darida Benedek. Anima Ki­adó: Varga Domokos György. Csodaceruza: Békés Pál, Szabó Levente. Duna: Bogdán Tibor. Fekete Sas: Kelecsényi László. Fríg: Barabási László, Varga Csa­ba. Géniusz Könyváruház: Popper Péter. Heltai Gás­pár Unitárius Könyvesbolt: Kelemen Miklós. Hun­garovox: Reményik László. Jelenkor: Bitó László. Jószöveg Műhely: Pajor Tamás. Kalligram: Pozsony: Körösi Zoltán, Solymosi Bálint. Kapu: Bardócz Antal. KELLŐ Kódex Könyváruház: Gyurkovics Tibor. Kráter Műhely Egyesület: Juhász István. L’Harmattan: Se­bők Marcell. Magvető: Király Levente, Győrffy Ákos. Magyar Napló: Erős Kinga. Móra: Balázs Ágnes. Múlt és Jövő: Heller Ágnes. Nap: Lukács Sándor. Püski: Csurka István, Csurka Dóra, Csurka Emese, Csurka Endre. Széphalom Könyvműhely: Fekete György. Teri­­cum: Mérő László. Vajdasági Magyar Könyvkiadók: Sirbik Attila 17.30 Accordia: „Hóezüst igézete" szerzői. Líra Könyv: Szak­­mány György. Palatínus: Turczi István 18.00 Accordia: Bíró Zsuzsi. Alexandra: Szurmai János, Fe­nyő Iván, Kovács Patrícia. Heltai Gáspár Unitárius Könyvesbolt: Katona Csaba, Koczor Dóra. Napkút: Király Farkas, Sütő Csaba András, Vincze Ferenc Liszt Ferenc tér 15.00 Balassi: Kabdebó Lóránt, Ménes Attila, Turczi István Kortárs: Balogh Róbert, Csiki László, Reményi József Tamás, Szántó F. István. Orpheusz: Bíró József, Ferdi­­nandy György, Hajdú Ferenc. Pont: Tarján Tamás 16.00 Nyitott Könyvműhely: Ladik Katalin. Osiris: Mesterhá­zi Mónika. Palatínus: Békés Pál, Háy János, Petőcz András, Szakmány György, Szilágyi Ákos, Turczi István Scolar: Bán Zoltán András, Báthori Csaba, László Zsu­zsa, Peer Krisztián Újbuda - Skála Áruház mellett 14.00 Nap: Sepsiszéki Nagy Balázs Ráday utca 20.00 Ráday Könyvesház: Bódis Kriszta Pestszentlőrinc, Városháza 14.30 Librarium Könyvesbolt: Marton Mária www.nol.hu Ősemberbarlang a pincében Változik a nemzeti parkok kínálata Egyedülálló denevérmúze­um, élő kézművesműhely és „korhű” ősemberbarlang - efféle különlegességek várják ma már az érdeklő­dőket a nemzeti parkok lá­togatóközpontjaiban. A gyakran erdei iskolaként is működő központokban a természetrajzi látnivalók mellett a kulturális prog­ramkínálat is gazdag. Hargitai Miklós Nemzeti parkba hagyományo­san a puszta, a ménes, a mada­rak vagy a jó levegő miatt megy az ember. Pedig a ma­gyar nemzeti parkok a termé­szet „megszokott” csodáin túl is rengeteg érdekességet kínál­nak. A szokásos bemutatóhe­lyek az utóbbi években szinte mindenütt kiegészültek a mú­zeumként, helytörténeti vagy néprajzi gyűjteményként, mes­terségek házaként is működő látogatóközpontokkal. Ezek programjait a nagyközönség viszonylag kevéssé ismeri, mi­vel az attrakciók reklámozásá­ra nincs pénz, a választékról leginkább a nemzeti parkok honlapján lehet tájékozódni. A Hortobágyi Látogató- és Oktatóközpont valójában egy kétszintes, főként a környék élővilágát és a pusztai életmó­dot bemutató múzeum, még­pedig a legkorszerűbbek közül való, amely az interaktív és multimédiás eszközök szinte teljes repertoárját felvonultat­ja. Csatlakozik hozzá egy „ter­mészetbarát játszóház” is -csupa természetbarát anyagból készült, gyakorlatilag mű­anyagmentes, ami már önma­gában is kulturális csemege a városi életmódhoz szokott gyereknek. A központhoz élő kézművesműhelyek is tartoz­nak, ezekben többek között a kosárfonó, fazekas, bőrdíszmű­ves, szövő, hímző, fafaragó mesterségek eszközeivel és fo­gásaival ismertetik meg a ven­dégeket. A Kiskunsági Nemzeti Park látogatóközpontja a Természet Háza névre hallgat, de a prog­ramja alapján hívhatnák a kiál­lítások házának is. Két állandó tárlata a kiskunsági élőhelye­ket és a Duna-Tisza köze népi mesterségeit mutatja be, a ta­vaszi időszaki kiállításokon pe­dig egyebek mellett a madárto­jásokkal és a Természettudo­mányi Múzeum rovargyűjte­ményével barátkozhatnak az érdeklődők. Két külső kiállító­­hely is tartozik a Természet Házához: egy Árpád-kori falu­rekonstrukció Tiszaalpáron (itt az összes bemutatott épü­let és építmény eredeti méret­ben, a környékbeli ásatásokon előkerült leletek alapján ké­szült), és a bugaci Pásztormú­zeum­­ az utóbbi, sátor formá­jú épületben a nomád pásztor­élet kellékeit gyűjtötték össze. A szokásos bemutatóhelyek az utóbbi években szinte mindenütt kiegészültek a múzeumként, mesterségek házaként is működő látoga­tóközpontokkal, az eleséges taligától a legelőte­rület határait jelző címerfáig. Jósvafőn Kúria Oktatóköz­pont néven működik az Aggte­leki Nemzeti Park látogatócent­ruma (a név indoka, hogy az in­tézmény egy volt kisnemesi kú­ria épületében üzemel). Itt a megszokottnak tekinthető ter­mészetrajzi bemutatók mellett újra papírgyártással, termésbá­buk készítésével is múlathatja az időt a (többnyire gyermek­korú) közönség. A Bükki Nemzeti Park Nyu­gati Kapu oktató- és látogató­központjában a Karszt és élővi­lága című, a Bükk természeti értékeit bemutató állandó kiál­lítás a fő attrakció. Ennek leg­népszerűbb szeglete a pince­részben kialakított ősember­barlang, amelyben minden megtudható a hegység ősem­berlelőhelyeiről. Denevérmúzeumból nem­hogy Magyarországon, de a világban sincs túl sok, a szár­nyas emlősök életét bemutató abaligeti gyűjtemény - amely a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik részlege - a denevérku­tatás egész Európában egye­dülálló bemutatóhelye, ahol a szem elé csak ritkán kerülő ál­latok életmódját és a denevé­rekkel kapcsolatos, az irracio­nalitás határait jócskán túllépő hiedelemvilágot is megmutat­ják a látogatóknak. A Hortobágy hagyományos attrakciója a szürke marha, de a láto­gatóközpontban játszóház is van Fotó: Fejér Gábor Sosem panaszkodott Ba­lázs Zoltán, a Maladype Színház vezetője, milyen nehezen él az egyik leg­progresszívebb, struktúrán kívüli társulat. De legújabb Osztrovszkij-bemutatójuk, a Vihar kapcsán a pénzosz­tók felelősségéről is be­szélgettünk. Szemere Katalin Csányi János vezetése alatt ka­pott először színpadot a Bár­kán a Maladype Színház. Nem sokkal azután, hogy vezetőjük, Balázs Zoltán színészként oda­szerződött. Az új direktor, Al­földi Róbert egy éve „társbérlő­ként” fogadta be a Maladypet, és néhány tagjának, Parti Nórá­nak, Dévai Balázsnak és Kálid Artúrnak szerződést is kínált. Balázs Zoltán fontosnak tartja, hogy állandó befogadóhelyre találtak, azt azonban nem érti, hogy a szakma és a pénzosztó kuratórium miért nem hono­rálja több éve tartó független műhelymunkájukat. Balázs Zoltán vallja, hogy a Maladype hat éve makacsul járja sajátságos, vizualitásában és zeneiségében is igényes színházi útját. A társulattal végzett munka minősége to­vábbfejleszthető lenne, de a je­lenlegi körülmények között éppcsak a fennmaradásuk ga­rantált. A cigány színházként induló, mára inkább az alterna­tív színházak közé tartozó együttes az idén a kulturális minisztérium kiemelt alterna­tív színházi keretéhez pályá­zott. Amit kapott, 400 ezerrel kevesebb, mint a tavalyi, ki­sebbségi keretből elnyert ös­­­szeg. Az állandó képzéseket, évi két bemutatót és 55 előadást felmutató társulat ugyanis 30 milliót kért, 15 milliót remélt, és 8 milliót kapott. Mindezt az egész éves működésükre: a tár­sulati tagok fizetésére, a reper­toár fenntartására és új pro­dukcióik létrehozására. A vis­­­szaminősítést cinikusnak tartja Balázs, és rákérdezne a kurató­rium tagjainál döntésük szak­mai indokaira, valamint arra, hogy kritériumrendszerüknek (művészi érték, folyamatos tár­sulati tevékenység, nem szóra­koztató jellegű működés) hol nem felel meg a Maladype. Hogy tud érdemben dönteni a grémium, ha a jelek szerint nem figyeli, mi történik a struktúrán kívüli együttesek­ben? - Sértettség? - kérdezem. - Dehogy. Düh és tehetetlenség - válaszolja. - A Maladype sze­rethető vagy nem, bélyegezhe­tő formalistának, jelszerűnek, értelmezhetetlennek, de egy biztos: színészeink reggeltől estig dolgoznak havi 50 ezer fo­rintért, nem akármilyen fegye­lemmel, odaadással és elhiva­tottsággal. Hiányolja az objektív elem­ző kritikát is, mint mondja: a lelkes amatőr cigány színészek által létrehozott produkciókat (Jacques, Bolondok iskolája) szenvedélyesen ünneplő kriti­kusok kőszínházi előadásaikat (Négerek, Empedoklész, Akro­­polisz) már formalistának és befogadhatatlannak bélyegez­ték, újsághasábokon óvták, ne­hogy zsákutcába jusson, egyko­ri erényeit hibának rótták fel. Mikor felvetem: a két rende­ző által színpadra állított Akro­­poliszt a közönség sem szeret­te, annyit mond, a társulat éle­tében fontos volt a szerzővel, darabbal, a négy felvonás kü­lönböző műfajaival és egy olyan rendezővel való találko­zás, mint Zsótér Sándor. Jövőre Kovalik Balázzsal és Schilling Árpáddal dolgoznak majd. Az évadot a Maladype az Akropolisszal kezdte és a Vihar című Osztrovszkij-darabbal fe­jezi be­­ a Bárkával koproduk­cióban. Nemcsak a Bárka új szí­nészei (Tompos Kátya és Makranczi Zalán) kerültek bele a produkcióba, hanem maga a műszak is: ők ugyanis élőben fényfestik az előadást. A szín­pad olyan, mint egy műterem, ahol a Vihar című darabot for­gatják, operai kulisszák között. A kamerákat reflektorok he­lyettesítik, a díszlet egy 24 mé­teres panoráma. A zene a drá­mán alapuló Janacek-opera, a Katya Kabanova. - Újra meg újra megpróbá­lom ötvözni a prózát az operá­val, az oratóriummal, a bábbal - most, a Vihar kapcsán, a film­mel. A vihar a zene, a villám pe­dig a fény. A természet agres­­­szív viselkedése az emberi ter­mészet agresszivitását is meg­mutatja. A lehetséges változást a történetben Katyerina indítja el, aki érvényesíteni akarja vá­gyait egy olyan közegben, ahol a hagyományokhoz való bigott ragaszkodás az egyéniség sza­badságának útjába áll. Viharlovasok Hat éve járja útját a cigány színházként indult Maladype társulat Balázs Zoltán­Fotó: Kovács Bence

Next