Népszabadság, 2007. október (65. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-01 / 229. szám
2 • 2007. OKTÓBER 1. HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG Magyarország Lakitelek - az MDF nélkül Orbán Viktor egy sorban Csurkával, Pozsgayval, Szűrössel Az 1987-es lakitelki találkozó 20. évfordulóján Lezsák Sándor kertjéről és „a sátorról” nem sok szót ejtettek, a „rabló baloldalról” viszont nagyon is. Lakitelken már Orbán Viktor volt a főszereplő. Csuhaj Ildikó „Előre elhatároztuk, hogy nem lesz nosztalgiázás” - nyilatkozta munkatársunknak szombaton, a lakitelki népfőiskolán, a Kölcsey-házban tartott emlékkonferencián Bíró Zoltán, aki 1987. szeptember 27-én az egyik szervezője volt a Lezsák Sándor kertjében 181 értelmiségi részvételével rendezett találkozónak. A huszadik évfordulón „a sátorról” valóban nem sok szó esett, de a felszólalók sorra szomorúan konstatálták: „sokkalsokkal rosszabb ma a helyzet, mint húsz évvel ezelőtt volt”. Az akkori hetek, Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos és Kiss Gy. Csaba által szervezett mostani konferencián - melyet Szili Katalin házelnök és Lech Walesa volt lengyel elnök, a Szolidaritás egykori vezéralakja is üdvözölt -, az is elhangzott, hogy a rendszerváltáskor a „harmatos lelkű írók” naivitása nem a harcokban nyilvánult meg, hanem a megbékélésben. A rendszerváltást „a bolsevik párt vezényelte és vezérli mindmáig” - vélekedett Fekete Gyula író. (Antall Józsefre is hangzottak el neheztelő mondatok, elsősorban az MDF-SZDSZ-paktum kapcsán.) A demokrácia megbukott Magyarországon, a Gyurcsánykormánnyal rablóbanda szerezte meg a politikai hatalmat - ez volt az általános alaphang. A magyar megmaradás érdekében új - vagy ha úgy tetszik, igazi - rendszerváltásra van szükség Magyarországon. Bíró Zoltán szerint a megoldást a nemzeti oldalon kell keresni, s civakodások és elhatárolódás helyett „egy pontra való igazodás kell”. Az „öreg lakitelki veteránok” segítségével szerinte megvalósítható a változás. A emlékkonferencián, sok régi (és több már kizárt) MDF-es képviselőt Dobos Krisztinát, Horváth Bélát, Andrásfalvi Bertalant - lehetett látni, jelenlegi „országos” MDF- es politikust viszont nem. Közülük nem hívtak senkit. Ott volt viszont a „nemzeti konzultációs” Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront egykori első embere, aki az MSZMP központi bizottsági tagjaként vett részt húsz éve a rendezvényen. Most, két évtized múltán ott volt Szűrös Mátyás, állampárti politikus, Magyarország egykori ideiglenes köztársasági elnöke is. A lakitelkiek közül egyedül Lezsák Sándor volt mérsékelten optimista: szerinte az elmúlt hatvan esztendő során soha nem volt akkora esélye a nemzeti reneszánsznak, mint most. Nagy tapsot kapott, hogy olyan „nemzetgyűlés kell, ahol az elszakított nemzetrészek képviselői is ott ülnek”. (Akkora sikere azonban még neki sem volt, mint Morvai Krisztinának, aki az MTV-székháznál és az október 23-án történt atrocitásokról beszélt oly hatásosan, hogy még vissza is tapsolták.) Csurka Istvánhoz hasonlóan Lezsák Sándor is elutasította „a véres utat”, azaz a forradalmi megoldást. A MIÉP elnöke előzetesen arról beszélt, hogy a mostani rendszer megváltoztatásának véghezvitelekor forradalomrafegyveres harcra nem gondol, ehhez ugyanis alkalmas nép is kellene. Ezért az alkotmányos utat ajánlotta, némi meglepetésre az EU-tagság tiszteletben tartásával. Ez némi elmozdulás a konferencián kiosztott, Csurka István által jegyzett A kilábalás forgatókönyve című kiadvány javaslatától, amely szerint „Igen, lengjenek az árpádsávos zászlók, szálljon ima az égbe, és ha kell, kard, kasza-kapa, kisbalta is kerüljön a kézbe.” A Fidesz elnöke - akit vastaps és ováció fogadott - az első sorban kapott helyet, Csoóri Sándor mellett, egy sorban Csurka Istvánnal, nem messze Pozsgay Imrétől és Szűrös Mátyástól. Orbán Viktor úgy vélekedett: az új baloldal politikája miatt oda jutottunk, hogy húsz évvel a lakitelki találkozó után azt kell mondani, az ott elhangzott mondatok tekintélyes része ma is igaz, Magyarország ma szociális válságban vergődik. Vagyis Magyarország újra a Kelet felé sodródik, mert az a küzdelem, hogy Kelethez vagy Nyugathoz tartozunk, még nem dőlt el. Lakitelek világítótorony a számunkra, ne térjünk le arról az útról, amelyen elindultunk - tette hozzá, s azonnal korrigált is: ő ugyan nem volt ott a lakitelki találkozón, de a rendszerváltás nemzedékéhez tartozik. Orbán Viktor Lakitelken is beszélt arról, hogy az Új Baloldal egyfajta Zuschlag-modellt épített ki, ismét maffiapolitikáról beszélt, ami ellen - úgymond - nyugatos megoldást ajánlott: a népszavazást. Ez a konferencia nem Lakitelekről, hanem az összefogásról szólt. S ennek meghatározó személyisége Orbán Viktor elnök úr - válaszolt Lezsák Sándor felvetésünkre, hogy a meghívón miért csak a Fidesz elnökének nevét szedték nagy betűkkel. Lezsák Sándor szerint most az a fontos, hogy létrejöjjön egy széles körű nemzeti koalíció, akár Csurka Istvántól Orbán Viktorig. Arra a felvetésünkre, hogy ez nagy „bravúr” lenne, Lezsák Sándor úgy fogalmazott: ha valaki ezt a bravúrt véghezviszi, az Gyurcsány Ferenc lesz. 1987-ben Dénes János azt mondta: Kádárnak mennie kell, most Lezsák szerint az a mozgósító erő, hogy Gyurcsánynak mennie kell. • Ha az alkotmányos alapok nem élnek bennünk, nem lehetséges demokratikus kultúra sem. A rendszerváltás megtörténtének kétségbe vonása az alkotmány alól akarja kihúzni a talajt. Az „igazi rendszerváltás”, „a rendszerváltás befejezése” és hasonló jelszavak csak a formátlan érzelmeket mutatják fel, s a káoszba visznek. (Sólyom László köztársasági elnök, szeptember 10-én) A szervező hetek: Csurka István, Bíró Zoltán, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Fekete Gyula, Lezsák Sándor és Csoóri Sándor Fotó: Teknős Miklós Szűrös Mátyás (Lezsák Sándor és Pozsgay Imre között) húsz év után ért el Lakitelekre Fotó: Teknős Miklós ERŐS MONDATOK LAKITELEKRŐL Bíró Zoltán irodalomtörténész: A tébolyult pusztítás megakadályozása nem lehet más, mint a Gyurcsány- Kóka-féle bűnszövetkezet mielőbbi eltakarítása. Csoóri Sándor költő: Nem a szabad demokratákkal, hanem a néppel kellett volna annak idején paktumot kötni, az MDF-SZDSZ-paktum a demokrácia megszűnését jelentette. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke: Gyurcsány hatalomra kerülésével maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad. Ha nem szabadulunk meg elnyomóinktól, idegen szívű, idegen megbízású gengsztereink megölnek bennünket, páriák leszünk saját földünkön. Fekete Gyula író: A minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is. Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demokráciát. Fritz Tamás politológus: Az illegitim Országgyűlésben nem érdemes az ellenzéki parlamenti mandátumhoz ragaszkodni, ez ugyanis egy diktatórikus, velejéig züllött államhatalom fenntartását jelenti. Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, a lakiteleki házigazda: Egy erősebb köztársasági elnökre lesz szükség, hogy ne fordulhasson elő: egy csalással hatalomra került kormányzatot lehetetlen elmozdítani a helyéről. Széles Gábor vállalkozó, az MGYOSZ elnöke: A Gyurcsány-kormány politikája a rombolás politikája, a kínai kulturális forradalomhoz hasonlítható. WWW.NOL.HU Kör e-mail a búcsú után Pályázati zsűritapasztalatok a GYISM-ben Szalay Tamás Lajos „Bocsánat uraim, de azt hiszem, itt csalnak...” - ezzel a Rejtő Jenőtől származó idézettel kezdődött az a kör e-mail, amelyet az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) pályázatelbíráló bizottságának egyik tagja írt hozzá közel állóknak 2004-ben, annak indoklásaként, hogy miért hagyja ott az „ügyet”. Az elektronikus levélben a szakértő azokról a visszásságokról értesítette kollégáit, amelyeket a GYISM egyik pályázati eljárása során tapasztalt. Nem mindenki törölte ki az üzenetet, amely most, a történtek fényében felértékelődött. A feladó érdeklődésünkre ma is vállalja minden sorát, a nevét azonban nem adja, nem utolsósorban azért, mert átült az asztal másik felére: gyakran pályázik. Az e-mail szövege a következő: „Anélkül, hogy elvitatnám a Miniszter Úr - és a megbízásából eljáró minisztériumi munkatársak - döntési jogát, fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a szakértői bizottság munkáját döntően befolyásoló, annak függetlenségét sértő, munkáját ellehetetlenítő történések zajlottak le...” Az e-mailben a továbbiakban kifejti, hogy egy költségvetési szerv felkérésére vett részt az egyik szakértői bizottság munkájában. Ennek üléséről azonban távozott, mert nem értett egyet az eljárások menetével - távolmaradását jegyzőkönyvezték is. „A rendeletben foglaltakkal ellentétben, a szakértői bizottság ülése folyamán a minisztérium munkatársa telefonon tájékoztatta a bizottságot arról, hogy mely pályázatokat tart célszerűnek, és milyen összegben támogatásra javasolni. Ez a javaslat összesen 122 millió 900 ezer forint összeget tett ki. A minisztérium munkatársa arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy a felhívásban megjelölt keretösszeget más forrásból megemelik, így korlátozottan, de van lehetőségük a szakértőknek az eredeti javaslataikból pályázatot támogatásra ajánlani” - írja a levél. A szakértő úgy érezte, hogy mivel a szakértői bizottság függetlensége megszűnt, az ő szakmai munkája ellehetetlenült. Az e-mailben végül közli: előfordult, hogy a bizottság elnöke szünetet rendelt el, és négyszemközti megbeszélésre hívta a tagokat, hogy a minisztérium munkatársának a szakértőkhöz szóló kérését tolmácsolja. Előfordult, hogy a szakmai bizottság által nem támogatott pályázat végül - felsőbb utasításra - komoly pénzekhez, egy-két millió forinthoz jutott. „Még egyszer hangsúlyozni kívánom: nem vitatom a Miniszter Úr - és a megbízásából eljáró minisztériumi munkatársak - teljes körű döntési jogát! Csupán fel szeretném hívni a figyelmet, hogy döntésüket megalapozottan egy valóban független, valóban minden befolyásolástól mentes szakértői bizottság véleménye alapján alakíthatják ki!” Lapunk információi szerint a körlevél visszhang nélkül maradt. Zuschlag és Guevara árnyékában A Zuschlag-ügy vesztesei a fiatal politikusokat tömörítő ifjúsági szervezetek is, ezen belül elsősorban a Fiatal Baloldal. Varga László országgyűlési képviselő, a FIB elnöke szerint a szocialisták ifjúsági szervezete nem tud mit kezdeni Zuschlag János és Che Guevara árnyékával. Szalay Tamás Lajos - Nehéz megélni azt, ami a Zuschlag-ügy óta történik. Káros ez nemcsak a FIB-nek, de az MSZP-nek is. Szomorú, hogy sokakat nem is érdekel a valós háttér, az események, csakis pártpolitikai célokra használják az ügyet. Egy biztos: a Fiatal Baloldal sem szervezeti, sem személyi kapcsolataiban nem érintett a Zuschlag-ügyben - nyilatkozta lapunknak Varga László, az MSZP országgyűlési képviselője, a Fiatal Baloldal (FIB) elnöke. A Népszabadság kérdésére válaszolva a politikus hangsúlyozta, hogy Zuschlag János a holokauszttal való otromba viccelődése óta nem tagja a FIB-nek, de azért testes árnyékot vet a szervezetre. Amikor 2002-ben az Ifjú Szocialisták (Zuschlag) és a Fiatal Baloldal (Újhelyi István) az MSZP felső vezetésének nyomására egyesült, az így megalakuló szervezet első elnökhelyettese Zuschlag János lett. „Ha azt kérdezik, mennyi hasznot hozott az egyesülés, akkor azt tudom mondani, hogy túl sokat nem. Én 2006 júliusában vettem át a FIB irányítását, azóta sikerült együttműködési megállapodást kötnünk az MSZP-vel. Ennek értelmében a programjaink költségeinek bizonyos részét a párt állja. A gazdálkodásunk átlátható, nyomon követhető, mutyinak nincs helye” - fogalmazott Varga László. A FIB első embere állítja, hogy állami támogatást nem kapnak, nem is kérnek. A FIB elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a pártok ifjúsági szervezetei a parlamenti mandátumok arányában kapjanak állami támogatást, vagy minden parlamenti pártnak csak egy ifjúsági szervezete legyen, amely meghatározott állami támogatásra lenne jogosult. Pénzre ugyanis szükség van. Táboroztatásra, kulturális programokra, kiadványokra. A FIB által kezdeményezett Che Guevara Magazin is egy számot élt csak meg. Jó szándékú emberek rakták össze a bemutató számot, a következőkre azonban már nem futotta. Hozzá kell tennem, hogy az MSZP-vel kötött megállapodásunkba már nem került bele a Che Magazin támogatása. Feltehetően a politikai támadásoknak is volt erre némi hatása - mondta a FIB elnöke. Varga László szerint a FIB egyszerre tölt be politikai és „ifjúságiszakszervezeti” funkciót is. A Fiatal Baloldal taglétszáma meghaladja a négyezer főt; a legutóbbi nyári, tatai táborban több mint ezren vettek részt mindenki saját költségén. Varga László szerint az MDF ifjúsági szervezetével korrekt és konstruktív a viszony. A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas és a FIB vezetői inkább megyei és helyi szinten tartanak kapcsolatot. Varga László az SZDSZ ifjúsági tagozatáról azt mondja, hogy az Új Generáció az egyik legkisebb politikai ifjúsági szervezet Magyarországon, „ehhez képest meglepően jól használja ki médialehetőségeit”.