Népszabadság, 2007. október (65. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-01 / 229. szám

2 • 2007. OKTÓBER 1. HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG Magyarország Lakitelek - az MDF nélkül Orbán Viktor egy sorban Csurkával, Pozsgayval, Szűrössel Az 1987-es lakitelki találko­zó 20. évfordulóján Lezsák Sándor kertjéről és „a sá­torról” nem sok szót ejtet­tek, a „rabló baloldalról” viszont nagyon is. Laki­telken már Orbán Viktor volt a főszereplő. Csuhaj Ildikó „Előre elhatároztuk, hogy nem lesz nosztalgiázás” - nyilatkozta munkatársunknak szombaton, a lakitelki népfőiskolán, a Köl­­csey-házban tartott emlékkon­ferencián Bíró Zoltán, aki 1987. szeptember 27-én az egyik szer­vezője volt a Lezsák Sándor kertjében 181 értelmiségi rész­vételével rendezett találkozó­nak. A huszadik évfordulón „a sátorról” valóban nem sok szó esett, de a felszólalók sorra szo­morúan konstatálták: „sokkal­­sokkal rosszabb ma a helyzet, mint húsz évvel ezelőtt volt”. Az akkori hetek, Lezsák Sándor, Bí­ró Zoltán, Csoóri Sándor, Csur­ka István, Fekete Gyula, Für La­jos és Kiss Gy. Csaba által szer­vezett mostani konferencián - melyet Szili Katalin házelnök és Lech Walesa volt lengyel elnök, a Szolidaritás egykori vezér­alakja is üdvözölt -, az is elhang­zott, hogy a rendszerváltáskor a „harmatos lelkű írók” naivitása nem a harcokban nyilvánult meg, hanem a megbékélésben.­­ A rendszerváltást „a bolsevik párt vezényelte és vezérli mind­máig” - vélekedett Fekete Gyula író. (Antall Józsefre is hangzot­tak el neheztelő mondatok, el­sősorban az MDF-SZDSZ-pak­­tum kapcsán.) A demokrácia megbukott Magyarországon, a Gyurcsány­­kormánnyal rablóbanda szerez­te meg a politikai hatalmat - ez volt az általános alaphang. A magyar megmaradás érdeké­ben új - vagy ha úgy tetszik, iga­zi - rendszerváltásra van szük­ség Magyarországon. Bíró Zol­tán szerint a megoldást a nem­zeti oldalon kell keresni, s civa­­kodások és elhatárolódás he­lyett „egy pontra való igazodás kell”. Az „öreg lakitelki veterá­nok” segítségével szerinte meg­valósítható a változás. A emlékkonferencián, sok régi (és több már kizárt) MDF-es képviselőt­­ Dobos Krisztinát, Horváth Bélát, Andrásfalvi Bertalant - lehetett látni, jelenlegi „országos” MDF- es politikust viszont nem. Kö­zülük nem hívtak senkit. Ott volt viszont a „nemzeti konzul­tációs” Pozsgay Imre, a Hazafi­as Népfront egykori első embe­re, aki az MSZMP központi bi­zottsági tagjaként vett részt húsz éve a rendezvényen. Most, két évtized múltán ott volt Szű­rös Mátyás, állampárti politi­kus, Magyarország egykori ide­iglenes köztársasági elnöke is. A lakitelkiek közül egyedül Lezsák Sándor volt mérsékelten optimista: szerinte az elmúlt hatvan esztendő során soha nem volt akkora esélye a nem­zeti reneszánsznak, mint most. Nagy tapsot kapott, hogy olyan „nemzetgyűlés kell, ahol az el­szakított nemzetrészek képvise­lői is ott ülnek”. (Akkora sikere azonban még neki sem volt, mint Morvai Krisztinának, aki az MTV-székháznál és az októ­ber 23-án történt atrocitásokról beszélt oly hatásosan, hogy még vissza is tapsolták.) Csurka Ist­vánhoz hasonlóan Lezsák Sán­dor is elutasította „a véres utat”, azaz a forradalmi megoldást. A MIÉP elnöke előzetesen arról beszélt, hogy a mostani rend­szer megváltoztatásának vég­hezvitelekor forradalomra­­fegyveres harcra nem gondol, ehhez ugyanis alkalmas nép is kellene. Ezért az alkotmányos utat ajánlotta, némi meglepetés­re az EU-tagság tiszteletben tar­tásával. Ez némi elmozdulás a konferencián kiosztott, Csurka István által jegyzett A kilábalás forgatókönyve című kiadvány javaslatától, amely szerint „Igen, lengjenek az árpádsávos zász­lók, szálljon ima az égbe, és ha kell, kard, kasza-kapa, kisbalta is kerüljön a kézbe.” A Fidesz elnöke - akit vas­taps és ováció fogadott - az el­ső sorban kapott helyet, Csoóri Sándor mellett, egy sorban Csurka Istvánnal, nem messze Pozsgay Imrétől és Szűrös Má­tyástól. Orbán Viktor úgy vé­lekedett: az új baloldal politiká­ja miatt oda jutottunk, hogy húsz évvel a lakitelki találkozó után azt kell mondani, az ott el­hangzott mondatok tekintélyes része ma is igaz, Magyarország ma szociális válságban vergő­dik. Vagyis Magyarország újra a Kelet felé sodródik, mert az a küzdelem, hogy Kelethez vagy Nyugathoz tartozunk, még nem dőlt el. Lakitelek világítótorony a számunkra, ne térjünk le arról az útról, amelyen elindultunk - tette hozzá, s azonnal korrigált is: ő ugyan nem volt ott a lakitelki találkozón, de a rend­szerváltás nemzedékéhez tar­tozik. Orbán Viktor Lakitelken is beszélt arról, hogy az Új Bal­oldal egyfajta Zuschlag-modellt épített ki, ismét maffiapolitiká­ról beszélt, ami ellen - úgy­mond - nyugatos megoldást ajánlott: a népszavazást. Ez a konferencia nem Lakitelekről, hanem az összefogásról szólt. S ennek meghatározó személyi­sége Orbán Viktor elnök úr - válaszolt Lezsák Sándor felve­tésünkre, hogy a meghívón mi­ért csak a Fidesz elnökének ne­vét szedték nagy betűkkel. Lezsák Sándor szerint most az a fontos, hogy létrejöjjön egy széles körű nemzeti koalíció, akár Csurka Istvántól Orbán Viktorig. Arra a felvetésünkre, hogy ez nagy „bravúr” lenne, Lezsák Sándor úgy fogalma­zott: ha valaki ezt a bravúrt véghezviszi, az Gyurcsány Fe­renc lesz. 1987-ben Dénes János azt mondta: Kádárnak mennie kell, most Lezsák szerint az a mozgósító erő, hogy Gyur­­csánynak mennie kell. • Ha az alkotmányos alapok nem élnek bennünk, nem lehetséges demokratikus kultúra sem. A rendszerváltás megtörténtének kétségbe vonása az alkotmány alól akarja kihúzni a talajt. Az „igazi rendszerváltás”, „a rend­szerváltás befejezése” és hasonló jelszavak csak a formátlan érzel­meket mutatják fel, s a káoszba visznek. (Sólyom László köztár­sasági elnök, szeptember 10-én) A szervező hetek: Csurka István, Bíró Zoltán, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Fekete Gyula, Lezsák Sándor és Csoóri Sándor Fotó: Teknős Miklós Szűrös Mátyás (Lezsák Sándor és Pozsgay Imre között) húsz év után ért el Lakitelekre Fotó: Teknős Miklós ERŐS MONDATOK LAKITELEKRŐL Bíró Zoltán irodalomtörténész: A tébolyult pusztítás megakadályozá­sa nem lehet más, mint a Gyurcsány- Kóka-féle bűnszövetkezet mielőbbi eltakarítása. Csoóri Sándor költő: Nem a szabad demokratákkal, hanem a néppel kellett volna annak idején paktumot kötni, az MDF-SZDSZ-pak­­tum a demokrácia megszűnését je­lentette. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke: Gyurcsány hatalomra kerülésével maffiás államcsíny történt, mely minden ellenállásra jogot ad. Ha nem szabadulunk meg elnyomó­inktól, idegen szívű, idegen megbízá­sú gengsztereink megölnek bennünket, páriák leszünk saját föl­dünkön. Fekete Gyula író: A minden fordulatot túlélő bolsevik párt vezényelte a rendszerváltást és vezényel ma is. Gyurcsány Ferenc pártdiktatúrává fokozta le a demok­ráciát. Fritz Tamás politológus: Az illegitim Országgyűlésben nem érdemes az ellenzéki parla­menti mandátumhoz ragaszkodni, ez ugyanis egy diktatórikus, velejéig züllött államhatalom fenntartását jelenti. Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, a lakiteleki házigazda: Egy erősebb köztársasági elnökre lesz szükség, hogy ne fordulhasson elő: egy csalással hatalomra került kormányzatot lehetetlen elmozdítani a helyéről. Széles Gábor vállalkozó, az MGYOSZ elnöke: A Gyurcsány-kormány politikája a rombolás politikája, a kínai kulturális forradalomhoz hasonlítható. WWW.NOL.HU Kör e-mail a búcsú után Pályázati zsűritapasztalatok a GYISM-ben Szalay Tamás Lajos „Bocsánat uraim, de azt hi­szem, itt csalnak...” - ezzel a Rejtő Jenőtől származó idézet­tel kezdődött az a kör e-mail, amelyet az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) pályázatelbíráló bi­zottságának egyik tagja írt hoz­zá közel állóknak 2004-ben, an­nak indoklásaként, hogy miért hagyja ott az „ügyet”. Az elekt­ronikus levélben a szakértő azokról a visszásságokról érte­sítette kollégáit, amelyeket a GYISM egyik pályázati eljárása során tapasztalt. Nem minden­ki törölte ki az üzenetet, amely most, a történtek fényében fel­értékelődött. A feladó érdeklő­désünkre ma is vállalja minden sorát, a nevét azonban nem ad­ja, nem utolsósorban azért, mert átült az asztal másik felé­re: gyakran pályázik. Az e-mail szövege a követ­kező: „Anélkül, hogy elvitat­nám a Miniszter Úr - és a meg­bízásából eljáró minisztériumi munkatársak - döntési jogát, fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a szakértői bizottság munkáját döntően befolyásoló, annak függetlenségét sértő, munkáját ellehetetlenítő törté­nések zajlottak le...” Az e-mailben a továbbiak­ban kifejti, hogy egy költségve­tési szerv felkérésére vett részt az egyik szakértői bizottság munkájában. Ennek üléséről azonban távozott, mert nem ér­tett egyet az eljárások meneté­vel - távolmaradását jegyző­könyvezték is. „A rendeletben foglaltakkal ellentétben, a szak­értői bizottság ülése folyamán a minisztérium munkatársa te­lefonon tájékoztatta a bizottsá­got arról, hogy mely pályázato­kat tart célszerűnek, és milyen összegben támogatásra javasol­ni. Ez a javaslat összesen 122 mil­lió 900 ezer forint összeget tett ki. A minisztérium munkatársa arról is tájékoztatta a bizottsá­got, hogy a felhívásban megje­lölt keretösszeget más forrás­ból megemelik, így korlátozot­tan, de van lehetőségük a szak­értőknek az eredeti javaslataik­ból pályázatot támogatásra ajánlani” - írja a levél. A szakértő úgy érezte, hogy mivel a szakértői bizottság füg­getlensége megszűnt, az ő szakmai munkája ellehetetle­nült. Az e-mailben végül közli: előfordult, hogy a bizottság el­nöke szünetet rendelt el, és négyszemközti megbeszélésre hívta a tagokat, hogy a minisz­térium munkatársának a szak­értőkhöz szóló kérését tolmá­csolja. Előfordult, hogy a szak­mai bizottság által nem támo­gatott pályázat végül - felsőbb utasításra - komoly pénzekhez, egy-két millió forinthoz jutott. „Még egyszer hangsúlyozni kívánom: nem vitatom a Mi­niszter Úr - és a megbízásából eljáró minisztériumi munka­társak - teljes körű döntési jo­gát! Csupán fel szeretném hív­ni a figyelmet, hogy döntésüket megalapozottan egy valóban független, valóban minden be­folyásolástól mentes szakértői bizottság véleménye alapján alakíthatják ki!” Lapunk információi szerint a körlevél visszhang nélkül ma­radt. Zuschlag és Guevara árnyékában A Zuschlag-ügy vesztesei a fiatal politikusokat tömörí­tő ifjúsági szervezetek is, ezen belül elsősorban a Fiatal Baloldal. Varga László országgyűlési kép­viselő, a FIB elnöke szerint a szocialisták ifjúsági szer­vezete nem tud mit kezde­ni Zuschlag János és Che Guevara árnyékával. Szalay Tamás Lajos - Nehéz megélni azt, ami a Zuschlag-ügy óta történik. Ká­ros ez nemcsak a FIB-nek, de az MSZP-nek is. Szomorú, hogy sokakat nem is érdekel a valós háttér, az események, csakis pártpolitikai célokra használják az ügyet. Egy biztos: a Fiatal Baloldal sem szervezeti, sem személyi kapcsolataiban nem érintett a Zuschlag-ügyben - nyilatkozta lapunknak Varga László, az MSZP országgyűlési képviselője, a Fiatal Baloldal (FIB) elnöke. A Népszabadság kérdésére válaszolva a politikus hangsúlyozta, hogy Zuschlag János a holokauszttal való ot­romba viccelődése óta nem tag­ja a FIB-nek, de azért testes ár­nyékot vet a szervezetre. Amikor 2002-ben az Ifjú Szocialisták (Zuschlag) és a Fia­tal Baloldal (Újhelyi István) az MSZP felső vezetésének nyo­mására egyesült, az így megala­kuló szervezet első elnökhe­lyettese Zuschlag János lett. „Ha azt kérdezik, mennyi hasz­not hozott az egyesülés, akkor azt tudom mondani, hogy túl sokat nem. Én 2006 júliusában vettem át a FIB irányítását, az­óta sikerült együttműködési megállapodást kötnünk az MSZP-vel. Ennek értelmében a programjaink költségeinek bi­zonyos részét a párt állja. A gaz­dálkodásunk átlátható, nyomon követhető, mutyinak nincs he­lye” - fogalmazott Varga László. A FIB első embere állítja, hogy állami támogatást nem kapnak, nem is kérnek. A FIB elnöke elképzelhető­nek tartja, hogy a jövőben a pártok ifjúsági szervezetei a parlamenti mandátumok ará­nyában kapjanak állami támo­gatást, vagy minden parlamenti pártnak csak egy ifjúsági szer­vezete legyen, amely meghatá­rozott állami támogatásra lenne jogosult. Pénzre ugyanis szük­ség van. Táboroztatásra, kultu­rális programokra, kiadványok­ra.­­ A FIB által kezdeménye­zett Che Guevara Magazin is egy számot élt csak meg. Jó szándékú emberek rakták össze a bemutató számot, a követke­zőkre azonban már nem futotta. Hozzá kell tennem, hogy az MSZP-vel kötött megállapodá­sunkba már nem került bele a Che Magazin támogatása. Felte­hetően a politikai támadások­nak is volt erre némi hatása - mondta a FIB elnöke. Varga László szerint a FIB egyszerre tölt be politikai és „ifjúsági­szakszervezeti” funkciót is. A Fiatal Baloldal taglétszá­ma meghaladja a négyezer főt; a legutóbbi nyári, tatai táborban több mint ezren vettek részt­­ mindenki saját költségén. Varga László szerint az MDF ifjúsági szervezetével korrekt és konst­ruktív a viszony. A Fidesz ifjú­sági szervezete, a Fidelitas és a FIB vezetői inkább megyei és helyi szinten tartanak kapcsola­tot. Varga László az SZDSZ ifjú­sági tagozatáról azt mondja, hogy az Új Generáció az egyik legkisebb politikai ifjúsági szer­vezet Magyarországon, „ehhez képest meglepően jól használja ki médialehetőségeit”.

Next