Népszabadság, 2007. december (65. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-15 / 292. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2007. DECEMBER 15., SZOMBAT • 9 Kultúra Belügyi rendelet írta elő 1915-ben a cigány kultúrkör tárgyainak gyűjtését, egy későbbi roma múzeum megalapozására hivatkozva. Múzeum azóta sincs, a tegnap nyíló kortárs festőművészeti tárlatokat - Az emlékezés színes álmai címmel - a Magyar Nemzeti Galéria fogadta be. Szablyár Eszter Három évvel ezelőtt a Műcsarnok lépcsőin állították ki alkotásaikat a kortárs cigány festők. Mindez pozitív olvasatban azt is üzenhette, a hetvenes években közösségi öntudatra ébredt nemzetiség alkotói most a nagybetűs kortárs művészet oltára elé járulnak munkáikat bemutatni. Szerényen, de talán kissé becsapva és morcosan kopogtattak - saját múzeum híján. Múzeum még nem, mindössze ígéret jutott nekik, de abból jócskán. Akinek most ötletgazdaként a főpolgármester, Demszky szilfid figurája villan be, amint 1997-ben elegánsan bedobja a köztudatba a roma múzeum alapításának ötletét, messze jár az igazságtól. Nem ő volt az első. (Demszky legutóbb októberben komplex, roma kultúrközpont gondolatával is előállt.) A dokumentumok szerint magyar kutatók már egy 1887- es nemzetközi folklórkonferencián hangsúlyozták a múzeum létrehozásának fontosságát. Többek között erre is hivatkozott Herrmann Antal, amikor 1915-ben belügyi rendeletben intézményesítette a vajdabotok, kelyhek, elöljárói rangot szimbolizáló arany- és ezüstékszerek, jelvények begyűjtését. (Mindezt a múzeumalapítás helyett valójában a háborús fegyverkezés fémszükséglete indokolhatta.) A kollekció a háborúba veszett, a romák ezt követően csak a hetvenes években kezdték rebesgetni múzeumalapító vágyaikat. Bár Vályi István, komáromi református lelkész már 1774- ben utalt a cigányok indiai származására, a történelmi eredet tudata a hazai romák szélesebb köreiben csak a múlt század hetvenes éveiben terjedt el és vált közösségformáló erővé - mesél a néprajzkutató-kurátor Szuhay Péter, a kiállítást rendező Magyar Nemzeti Galéria társrendező intézménye, a Néprajzi Múzeum munkatársa. Lassan körvonalazódott egy karakteres művészeti nyelv, amelyet a köztudattal ellentétben nem feltétlenül a harsogó színvilág, inkább a témaválasztás jellemez. A saját identitásuk után kutakodó alkotók művein többnyire ösztönös tehetséggel - kibontott roma hagyományok, népszokások, mondák, hiedelmek és mesterségek elevenednek meg. Akár a jelenleg ötven, alkotásaival múzeumban is szereplő cigány művész közül most bemutatkozó húsz alkotó - mások mellett Balázs János, Balogh Balázs András, Omara, Orsós Teréz, Péli Tamás, Rátzné Talányos Gyöngyi - képein. Mint a galéria kupolatermében bemutatott Oláh Jolán táblán báránnyal érkező kérő, Bada Márta vattaszerűen gomolygó mesefigurái, vagy éppen a Milák Brigitta festményén megjelenített ősi cigány mesterek: a medvetáncoltató, a kosárfonó, a teknővájó, a kolompár, a bádogos és a többiek. Ez utóbbi köré a mesterségeket dokumentáló fényképsorozatot helyeztek a rendezők, amely egy 1993-as katalógusból származik, és a festmény születését ihlette. De az alkotók szerint rendszerezett termekben találhatunk pannó reprodukciót is, amelyen Péli Tamás a cigányság születését ábrázolja: középen az éppen megszületett gyermekét emelő Káli istennőt, körülötte pedig a magyar cigányközösség nagyjait. Zenészt, írót, költőt, és a festők közt saját magát. Az összegző kiállítás nem előzmény nélküli. A Pataky Művelődési Ház 1979-es és ezredfordulós úttörő tárlatai, illetve a Néprajzi Múzeum 1989- es anyaga után az idén először - magyar kurátor munkájának eredményeképp - a velencei biennálén külön reneszánsz palotát kaptak nemzetközi társaik mellett a magyar cigány művészek. A szeptemberben induló Kínai Magyar Évadban pedig a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria válogatott roma anyagával mutatkozhattak be az etnográfiai tematikát körbejáró Boyi Galériában. A Pekingből hazaérkező kollekció jelenti a jelenlegi anyag gerincét - kiegészülve tematikus egységekkel, így egyes alkotók mellett a kiállítás olyan gondolatokat is feldolgoz, mint a vándorlás, az ősi mesterségek és a roma holokauszt. - Ez a kétszáz festmény valódi kincsesbánya egy néprajzosnak - mosolyog Szuhay Péter, és hozzáteszi, itt most egyszerre jelent meg szempontként az etnográfiai érték és a művészi kvalitás. Ha önálló múzeumuk nincs is, egyedi hangon szóló, érett roma művészet mindenképp létezik. Káli istennő gyermekei Karakteres művészeti nyelv, amelyet a témaválasztás jellemez a legjobban Fotó: Kovács Bence A véletlen művei Hétfő reggel újratárgyalja a Nemzeti Színház vezérigazgatói pályázatát a szakmai kuratórium. Kiderült ugyanis, hogy két pályázó dolgozata hiányosan került a grémium tagjai elé. Valaki oldalakat vett ki belőlük. A Nemzeti Színház társulata Balikó Tamást szeretné új főigazgatónak - mondatott ki a keddi titkos szavazás után. Balikó lapunknak elmesélte: barátja, Hollósi Frigyes hívta fel, hogy gratuláljon, de hozzátette, „írhattál volna jobb pályázatot is”. Ekkor derült ki, hogy Balikó 41 oldalas dolgozatát megcsonkították. A színházat a javaslattevő bizottságban képviselő Molnár Piroska is a töredékváltozatot kapta meg, akárcsak a grémium többi tagja. - Mindegy, mi lesz a végeredmény, ilyet nem lehet tenni - nyilatkozta Balikó. Mikor felhívta a szakállamtitkárt, Schneider Márta ígérte, a hibát orvosolja. Egy másik pályázó, Szűcs Miklós is utánajárt, mi történt koncepciójával. Abból „csak” három oldal hiányzott. A minisztériumban azt mondták neki, ez véletlen, de Szűcs szerint ilyen véletlen nem létezik. A kuratórium tagja, az író Nagy András egy újságírótól hallotta először, hogy hiányosan kapták meg a pályázatokat. Úgy érzi, a rendelkezésükre álló dokumentumokból markáns képet kaptak, de nem zárja ki, érik még őket meglepetések. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumból kérdéseinkre egy közleményt kaptunk válaszul. Eszerint a sokszorosítás közben maradt ki néhány oldal. A hiba észlelése után a teljes pályázati anyagokat futárral juttatták el a bizottsági tagokhoz. Hétfőre újra összehívták a grémiumot, hogy határozzanak: a kiegészítések ismeretében módosítanak-e javaslatukon. Ennek alapján dönt jövő héten az új igazgatóról Hiller István miniszter. (Sz. K.) A Horváth Gábor Washington Operaforradalom zajlik, az elit dalszínházak felfedezték maguknak a közönséget. A Metropolitan tavaly bevezetett újítása óriási sikert és merész üzleti terveket hozott: az idei szezonban tizenhárom ország több mint hatszáz mozijában közvetítik egyenes adásban a New York-i opera sorozatát. A premier szombaton Gounod Rómeó és Júliája lesz a címszerepekben az új orosz sztárral, Anna Netrebkóval és Roberto Alagnával, illetve Mercutio szerepében Nathan Gunnal, a karmesteri emelvényen Plácido Domingóval. A széles sávú vezetéken futó adás szuper kép- és hangminőséget nyújt, szinte a fizikai jelenlét érzetét kelti. A jegyek azonban az eredeti több százzal szemben csupán 22 dollárba (nyugdíjasoknak és diákoknak még kevesebbe) kerülnek. A nyolcból hét előadást öt New York-i gimnázium színháztermében is vetítenek majd. Ha a diákok és tanáraik számára teljesen ingyenes kísérlet beválik, a Metropolitan bővíteni fogja a kedvezményezett iskolák körét. A világ elit operái régóta küszködnek az emelkedő produkciós költségek és a kötött befogadóképességű nézőtér okozta feszültséggel. Másrészt világszerte operarajongók millió élnek olyan településeken, ahol nincs jó társulat, illetve ahol van, sokan ott sem engedhetik meg maguknak a borsos belépőket. Tavaly 151 amerikai moziban kezdődött a program, idén 330-ban folytatódik, ráadásul nemzetközivé terebélyesedik. Az új kezdeményezésből azonnal divat is lett, idén a milánói Scala, a firenzei Maggio Musicale és a velencei Teatro la Fenice is versenybe száll az amerikai piacért. Nem mard le a washingtoni Nemzeti Opera sem, amely idén már meg is kezdi saját mozisorozatát, míg a San Franciscó-i és a houstoni operák egyelőre vizsgálják a lehetőséget. Az olaszok előadásai csak felvételről mennek, míg a Metropolitano élőben, ami a szakértők szerint nagy különbség. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a legjobb hangtechnika sem ér fel a személyes jelenlét varázsával, amikor az ember a gyomrában érzi a nagybőgőket és tubákat, a vonósok vibrálását pedig még az ülés támlája is átveszi. A lényeg azonban az, hogy a korábbinál többen jutnak hozzá a legmagasabb színvonalú operaelőadásokhoz - amiből minden dalszínház profitál. Érdekes módon még a Metropolitan is több jegyet ad el, amióta moziban is meg lehet nézni egy-egy darabját. Opera a tömegeknek New York-i Metropolitan után a milánói Scala is moziba megy Domingo Netrebkót dirigálja Fotó: MTI/AP - András Leighton Szemere Katalin Az operát nemcsak az amerikai mozikban vetítik, hanem például Angliában, Csehországban, Hollandiában, Ausztriában, Dániában, Ausztráliában és Japánban is. Nálunk egyelőre nem látható, csak hallható lesz az előadás. A MR3-Bartók rádió a 2007- 2008-as Metropolitan operaszezon produkciói közül huszonkettőt közvetít élőben, a Rómeó és Júliát is. A New York-i matiné az időeltolódás miatt nálunk este hét órakor kezdődik. A szünetben, körülbelül kilenc órakor a Rómeó és Júlia Újvidéken című műsor hangzik el. A műsor szerkesztője, Filippinyi Éva erre az alkalomra szerkesztette át Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán 1969-ben készült újvidéki előadóestjét. Megkérdeztük a Magyar Állami Operaház főigazgatóját, terveznek-e Metropolitanéhoz hasonló akciót. Vass Lajos elmondta, tavasszal többféle együttműködésről tárgyalt a New York-i opera vezetőjével, Peter Gelbbel, köztük erről is. Szeretnék ugyanis megszerezni a MET-es előadások közvetítésének jogait. Ez pénz kérdése, a műholdas közvetítés technikai feltételei ugyanis adottak lennének a Palace Cinemákban. Sőt esetleg egy magyar operaelőadást is leadnának a hálózaton keresztül. A részletekről 2008-ban értekeznek újra. Persze felvetődik a kérdés, hogy ha a közvetítés megoldható itthon, terveznek-e hasonlót a hazai előadásokból. Vass Lajos szerint elsőként a költségeket és az előadói jogokkal kapcsolatos kérdéseket kell tisztázni, aztán nincs akadálya annak, hogy élőben vagy némi késéssel pesti premiereket otthonuktól nem messze lévő mozikban nézzenek meg a vidéki városokban élők. Ha nem is ugyanaz a példa, de az opera népszerűsítése volt az egyik célja a Szegedi Szabadtéri Játékoknak tavaly és idén augusztus 20-án. A Dóm tértől nem messze óriáskivetítőn közvetítették a nemzeti operát, a Bánk bánt. Mint Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettese elmondta, a vetítésre a határon túlról is több csoport érkezett. Csatlakozási tervek Reneszánsz év: egyházi bojkott Kácsor Zsolt Debrecen A történelmi egyházak múzeumai, könyvtárai és levéltárai bojkottálják az állam által a 2008-as évre meghirdetett reneszánsz évet, így tiltakoznak az ellen, hogy az egyházi közgyűjtemények állami támogatása jövőre jelentősen csökken. Az összesen 135 katolikus, református és evangélikus közgyűjtemény jövőre 325 millió forintos állami támogatásra számíthat, míg az idén 500 millió forintot kaptak, tavaly pedig 800 milliót. Bölcskei Gusztáv, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, az egyház zsinati elnöke tegnapi debreceni sajtótájékoztatóján azt mondta: az egyházak a közgyűjteményeiket sújtó drasztikus támogatáscsökkentés miatt nem tudnak és nem kívánnak részt venni a reneszánsz év lebonyolításában. Mint mondta, az állam a rendezvénysorozatra négymilliárd forintot különített el, ugyanakkor az egyházi köz-V A 135 intézmény számára a 325 millió forintos támogatás elenyészően kevés, gyűjtemények támogatását drasztikusan csökkentik. Úgy fogalmazott: nem fenyegetőznek, nem ígérgetnek, csupán a józan észre apellálnak. Kérdésünkre, miszerint a jövő évi rendezvénysorozat bojkottján kívül terveznek-e más megszorító intézkedéseket, például leépítéseket, Bölcskei Gusztáv azt válaszolta: ezen már túl vannak, hiszen idén is folyamatos hátrálásra kényszerültek. A sajtótájékoztatón Gáborjáni Szabó Botond, a debreceni református kollégium könyvtárának igazgatója azt mondta: a 135 intézmény számára a 325 millió forintos támogatás elenyészően kevés, ez a közgyűjtemények fennmaradását veszélyezteti. Hozzátette: tiltakozásul aláírás-gyűjtési akciót indítottak. HIRDETÉS KincsTár az nka programajánlója ■ Éljen a Grund! Ezzel a címmel nyílt kiállítás a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Pál utcai fiúk című regény születésének 100. évfordulóján. Gittegylet, vörösingesek, nemecsek ernő (csupa kisbetűvel...), einstand: mindezek mára már fogalommá váltak. A kiállítás részben ezekre a - több nemzedék számára is jól ismert - hívószavakra épül, de tartogat jó néhány irodalomtörténeti különlegességet is. A tárlat számos illusztrációt, ritka könyvkiadást és iskolatörténeti emléket mutat be. A látogatók helyszínről helyszínre követhetik a regény eseményeit, miközben belepillanthatnak a mű színházi és filmes feldolgozásaiba is. A gyerekek kreativitására is építő interaktív kiállításhoz gazdag programsorozat és fesztivál kapcsolódik. A kiállítás 2008. augusztus 31-ig várja a közönséget. www.pim.hu a magyar kultúra védjegye nka