Népszabadság, 2008. február (66. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-01 / 27. szám

NÉPSZABADSÁG 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK • LXVI. ÉVFOLYAM, 27/2. SZÁM, 28 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 148 FORINT Határozatlan idejű bérkövetelés Általános vasúti sztrájk Határozatlan idejű sztrájkot hirdetett ma hajnali három órától a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete a MÁV Zrt.-nél, a MÁV-START Zrt.-nél és a MÁV Gépésze­ti Zrt.-nél. Az elégséges szolgáltatás mér­tékéről sem sikerült megállapodni, ezért járatkimaradásra, késésre bárhol számíta­ni lehet. 3. oldal Interjú Göncz Kingával Ki itt a láthatatlan? Magyarország egyértelműen az euroat­­lanti értékek alapján külpolitizál - nyilat­kozta Göncz Kinga. A külügyminiszter a lapunknak adott interjúban az orosz és a szlovák kapcsolatainkról is szól, és beje­lenti, hogy rövidesen a parlament elé ke­rül az új külkapcsolati stratégia. 9. oldal Mi-8-as helikopter tragédiája Lezuhant és kiégett Egy ember meghalt, kettő súlyosan, egy könnyebben megsérült, amikor balesetet szenvedett egy Mi-8-as helikopter csütör­tökön a Szolnok megyei Óballa település­nél, Törökszentmiklós mellett. 26. oldal 2000 évesen több hangot hallat Szólásra bírt orgona Majdnem elpusztult, mégis több hangon szól az aquincumi orgona. Mostanában két változatát is szólásra bírták. Az Aquin­cumi Múzeumban nemrég koncerten sze­repelt az 1935-ös rekonstrukció. 10. oldal Kampány koszovói szerbek közt Tadics az enklávéban Fotó: Reuters­­ Damir Sagolj Váratlanul Koszovóba látogatott csütör­tökön Borisz Tadics szerb államfő, hogy az egyik szerb enklávéban közölhesse a falubeliekkel és vendégeikkel: ő sosem fo­gadja el Koszovó függetlenségét, szavaz­zanak hát rá vasárnap. 8. oldal A VOSZ javaslatai Felbruttósítanák a béreket A négyes metró vizsgálatát követeli, a bé­rek felbruttósítását és a terhek csökkenté­sét javasolja a VOSZ. A vállalkozók szö­vetségének tegnapi elnökségi ülésén részt vett a pénzügy- és a tárca nélküli minisz­ter is. 15. oldal Ma: Lakáskulcs 16-18., Felvételi ráadás 20-23. oldal Európa kulturális fővárosa: Pécs és Budapest között félúton Népszabadság-összeállítás Pécs irányítói szerint jogi képtelenség az Európa Kul­turális Fővárosa 2010 projekt (EKF) élére kormány­­biztost állítani. Ezt azon a sajtótájékoztatón közölték, ahol kiderült, az egyik EKF-nagyberuházás nem való­sul meg - jelentette pécsi tudósítónk. A pécsiek ezzel arra a kiszivárgott hírre reagáltak, amely szerint a beruházások késlekedése miatt a kor­mány lépni kíván. Eddig a kulturális tárca miniszteri koordinátora hangolta össze a kormányzat, a tárcák, illetve Pécs ténykedését. Ezt a szerepet emelnék most kormányszintre. Sokan ugyanis aggasztónak tartják a helyzetet. Ismert értelmiségiek - köztük Konrád György, Ná­das Péter és Parti Nagy Lajos - lapunkhoz eljuttatott közleményükben aggályosnak tartják, hogy Európa kulturális fővárosának, a helyi vezetés ígérete ellené­re, továbbra sincs kulturális irányítója. A korábban felkért testület tagjaival viszont senki nem tárgyal. A különösen fontos felvezető év - 2008 - az EKF-prog­­ram tekintetében a nyilatkozat aláírói szerint el sem kezdődött. Nincsenek Pécsett egyelőre európai kul­turális programok. Úgy tűnik ráadásul, hogy Pécs nem építi meg az időszaki tárlatok befogadására hivatott nagy kiállító­teret. A beruházás Pécs győztes EKF-pályázatának egyik kulcsprojektje volt, mivel 2010-ben a baranyai megyeszékhely több, nagy érdeklődésre számot tartó kiállítást akar rendezni. Az Önkormányzati és Terü­letfejlesztési Minisztérium (ÖTM) viszont azt java­solja, hogy a nagy kiállítótér ne épüljön meg, mivel az ókeresztény sírkamrák közelébe tervezett épület alatt olyan mértékű és költségű régészeti feltárásokat kell elvégezni, amelyek kétségessé teszik, hogy a létesít­ményt meg lehet-e egyáltalán építeni 2010-ig. Az ÖTM a másik négy EKF-beruházást - a koncertter­met, a régiós könyvtárat, a Zsolnay kulturális negye­det és a pécsi közterek revitalizációját­­ viszont meg­valósíthatónak tartja. A tárca azt javasolja, hogy a Zsolnay negyedben épüljön egy időszaki tárlatokat befogadó kiállítóhely. Ott amúgy is létesül egy 1000- 1200 négyzetméteres galéria, az ÖTM ezt alkalmas­nak találja a 2010-es sztárkiállítások befogadására. Ha a nagy kiállítótér nem épülne meg, akkor a megmara­dó 2,3 milliárd forintot - az ÖTM szerint - Pécs el­költheti más beruházásokra. Az előjelek alapján a pécsi közgyűlést irányító szocialista frakció hajlandó elfogadni az ÖTM inten­cióját. Csütörtökön ülést tartott a pécsi képviselő-tes­tület. Itt több EKF-pályázat kiírásáról is döntöttek. Tasnádi Péter, Pécs polgármestere az ülést követő saj­tótájékoztatón megfontolandónak ítélte az ÖTM ja­vaslatát. Hangsúlyozta: a nagy kiállítótér megépítése ellen szól, hogy csak a parkolója egymilliárd forintba kerülne, és ez a beruházás nem szerepelt az EKF költ­ségvetésében. A városnak viszont nincs rá pénze. A közgyűlés két héten belül dönt az ügyben. EKF... folytatás a 2. oldalon Az antioxidáns trónfosztása Hargitai Miklós Az antioxidáns étrend-kiegészítők nem csökkentik kimutatható mér­tékben a rákkockázatot, sőt egyes esetekben akár növelhetik is a daga­natos megbetegedések esélyét - de­rül ki egy rangos amerikai szakfolyó­irat friss közleményéből. A vizsgála­ti eredmények szerint hatásuk ne­menként, sőt testrészenként is kü­lönböző lehet. A Mayo Clinic Proceedings januá­ri számában megjelent tanulmány legmeglepőbb megállapítása, hogy a béta-karotint szedő dohányosoknak nagyobb eséllyel alakul ki a szenve­délyükkel összefüggő ráktípus a szervezetükben, mint azoknak, akik nem használják a köztudatban rák­megelőző hatású szerként szereplő táplálékkiegészítőt. A kutatók egy ki­terjedt, 100 ezer pácienst érintő vizs­gálatsorozat eredményeit elemezték a Rochester Mayo Klinikán. Korábban általánosan feltételez­ték az antioxidánsok rákmegelőző hatását, ám a tanulmány szerint a kü­lönböző antioxidánsoknak eltérő ha­tásuk van, mely akár testrészenként is változhat. A tizenkét elemzett vizsgálat a tabletta vagy kapszula formájában szedett antioxidánsok hatását vetette össze placebóval, és összességében nem talált bizonyíté­kot arra, hogy akár a rákos esetek számát, akár a halálozást csökkente­nék ezek az étrend-kiegészítők. A béta-karotin a dohányzók köré­ben tíz százalékkal növelte a rák koc­kázatát, és ebben a körben a halálo­zás aránya is nagyobb volt. Egy fon­tos nyomelem, a szelén szedése 23 százalékkal csökkentette a rák kiala­kulásának valószínűségét a férfiak körében, ám nem volt hatással a nők rákkockázatára. A napokban megrendült a halolaj nimbusza is: ezt a keringési betegsé­gek megelőzésére szokás fogyaszta­ni, ám egy nagyszabású vizsgálat eredménye szerint a hatások itt sem egyértelműek. Az érfalak meszese­­dését ugyan valóban képes megaka­dályozni a halolajak zsírsavtartalma, ugyanakkor növelheti a vérzékeny­ségre való hajlamot. A magyar étrend-kiegészítő-piac a kutatási eredmények ellenére jól teljesít: 2006-ban 4,3 milliárd forin­tos forgalmat bonyolított. Jut az ördögűzőknek is Adóforintjainkból a kis egyházaknak is csurran-cseppen Boszorkányok, ördögűzésben járatos spiritualisták, szélsőjobboldali esz­méket hirdető metafizikai tradicio­­nalisták is versenyeztek az egyszáza­lékos adófelajánlásokért. Nem is si­kertelenül. Néhány száz támogató összegyűjtésével már milliókhoz le­het jutni, ráadásul a költségvetés ezt az összeget - amolyan ráadásként - a többszörösével megnöveli. Az egyházak tavaly egyszázalékos felajánlásként összesen 4,3 milliárd forintot, állami kiegészítésként 7,5 milliárdot, összesen tehát majdnem 12 milliárdot kaptak. A hivatalos ki­mutatás szerint 144 egyház szerzett jogot arra, hogy részesüljön az adó­felajánlásokból. A pénz túlnyomó ré­sze - a magyarországi vallási viszo­nyokat és a népszámlálási adatokat ismerve ez nem meglepő - a hagyo­mányos keresztény egyházakhoz vándorol, de azért a kicsiknek is csurran-cseppen valami. A kevésbé ismert szerveződések közül figyelmet érdemel a Közösség a Születés Méltóságáért nevű egy­ház, amely az egyszázalékos adomá­nyok és az állami kiegészítés révén csaknem 90 millió forinttal gyarapo­dott. Gyurcsok József távgyógyító ehhez képest csak kispályás: a nevé­vel fémjelzett Egyetemes Szeretet Egyházának még a másfél milliót sem sikerült elérnie. A magyar jogszabályok megenge­­dők, gyakorlatilag bárki alapíthat egyházat. Olykor viszont az is zavart okozhat, hogy az adott egyház tulaj­donképpen hol székel. Az egyik ilyen vallási központ például „lokalizáció­ját tekintve esszenciálisan nem a tér­ben van, hanem a tudati létben”. Önmagában az, hogy egy újonnan jelentkező vallási közösség szokatlan tanokat hirdet, természetesen még nem jelent semmi rosszat. De az is biztos, hogy a nyilvántartásba vétel­ről döntő bíróságok csak formai fel­tételeket vizsgálnak: a vallásnak ál­cázott gazdasági vállalkozások vagy a szélhámosok kiszűrésére a jelek szerint nincs mód. Ennek megfelelő­en kockázat sincs, az egyházként be­jegyzett szervezetek pedig - némi túlzással - arra költik a pénzt, amire akarják. Részletek a 2. oldalon

Next