Népszabadság, 2008. február (66. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-01 / 27. szám
www.nol.hu Medián: aktivizálódó nemek Hírösszefoglalónk Túlnyomó többségben vannak ugyan az „igen” támogatói a népszavazás mindhárom kérdésében, aktivizálódni látszik viszont a nemmel válaszolók tábora. Egyértelműen csökkent viszont azok aránya, akik szerint egy sikeres referendum után a kormánynak le kell mondania - ez derül ki a Medián legfrissebb kutatássorozatából. A cég az év első hónapjában három reprezentatív felmérést végzett. E szerint az első és harmadik hétvége között nem történt jelentős változás a díjak eltörlését támogatók arányában: mindhárom kérdésben közel kétharmados fölényben vannak az igenek. A nemmel szavazók aránya jócskán elmarad ettől, ám két hét alatt számottevően növekedett - főleg a felsőoktatási tandíj és a vizitdíj ügyében. A kérdés elsősorban az, hogy meglesz-e a három témában az eredményességhez szükséges bő kétmillió igen szavazat. A felmérés szerint két hét alatt a tandíj esetében 32-ről 37, a vizitdíjéban 41-ről 44, a napidíj ügyében pedig 37-ről 46 százalékra nőtt a „biztos szavazók” aránya. A Medián szerint jelentős fordulat történt a közhangulatban: január elején még többségben voltak, akik szerint egy sikeres népszavazás után a kormánynak le kell mondania, két héttel később viszont már ennek az ellenkezőjét gondolták többen. Ez a hangulatváltozás egyrészt megkönnyítheti azoknak a kormánypárti szavazóknak a dolgát, akik marasztalnák a kormányt, de szívesen leszavaznák a díjakat - hangsúlyozza a Medián jelentése. A piac elutasítaná a Fidesz kezdeményezését Egyértelműen az tenné a legjobbat a pénzpiaci hangulatnak, ha a népszavazáson elutasítanák az emberek a Fidesz kezdeményezését a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére - ez derül ki a Portfolio.hu által végzett körkérdésből, amire hazai és külföldi piaci szereplők válaszoltak. A megkérdezett 16 elemző és bróker ugyanakkor a nemek győzelmére nem lát reális esélyt, így többnyire úgy fogalmaztak, hogy az lenne a piaci hangulat számára a legjobb, ha nem lenne érvényes elutasítása a díjaknak. Többen is kiemelték, hogy a hatás elsősorban a szavazás üzenet jellegén alapul. Azzal kapcsolatban azonban jóval nagyobbak a véleménykülönbségek, hogy a piacon milyen hatások várhatók. Földrengésszerű mozgásokra senki nem számít, ám a válaszok erősen szóródnak, főként attól függően, hogy a politikai hatásokat mennyire gondolják súlyosnak. Mivel komolyabb költségvetési hatása várhatóan nem lesz, a népszavazás alapvetően a reformfolyamat megítélését ronthatja - mondta a Portfolio.hu-nak az egyik megkérdezett. Másikuk úgy fogalmazott: ha valaki rendet akar tenni az országban és a költségvetésben, akkor a népszavazás bármelyik kimenetele mellett is meg tudja tenni, ha meg nem akar, akkor amúgy sem fog. A piac ma egyetért abban, hogy előre hozott választásokra nem kell számítani, Gyurcsány Ferenc helyzetét viszont sokan látják bizonytalannak. Népszavazás 2008: Filmszínház címmel indít „vándormozit” az SZDSZ, amivel március 7-ig járják az országot Fotó: Szabó Bernadett Hajnaltól határozatlan idejű vasutassztrájk Kun J. Erzsébet Ma hajnali három órától bizonytalan ideig meglehetősen kiszámíthatatlan lesz a vasúti közlekedés: sztrájkra szólította ugyanis a tagságát a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete. A MÁV-nál működő legnépesebb érdekvédelmi szervezet ezúttal is a személyszállítást érintő munkabeszüntetést szervezett, így adva nyomatékot követelésének, annak, hogy a MÁV három társaságánál dolgozó vasutasok részére fizessenek ki nettó 250 ezer forintot a MÁV Cargo Zrt. privatizációs bevételéből. (A szakszervezet korábban csak azzal a feltétellel járult hozzá a cég privatizálásához, ha a munkavállalók részesednek az ügyletből - a szerk.) Azt is szeretnék elérni, hogy két kiszervezett társaság munkavállalóinak plusz 10 százalékkal növeljék a fizetését. Ez a többi szakszervezettel már kialkudott 6,9 százalékos béremelésen felüli emelést jelent. A leányvállalatnál dolgozókat ugyanis a VDSZSZ szerint 25-30 százalékos keresetveszteség éri, és ezt kompenzálnák. Irreálisnak és jogtalannak tartja viszont a szakszervezet követelését a MÁV Zrt. vezérigazgatója. Heinczinger István utalt arra, hogy a 2002-2004. közötti kétéves megállapodás szerint 10 százalékos béremelést kapnak a külsős cégekhez kiszervezett tevékenység során az átkerülők azzal az indokkal, hogy elveszítették korábbi juttatásaik egy részét. Ez azonban nem a MÁV-on belüli átszervezett cégekre vonatkozott. A most érvényes egyezségben már nem szerepel a külsős cégekhez kiszervezettekre vonatkozó emelés. A vezérigazgató álláspontja szerint egyébként nincs semmilyen jogi alapja a privatizációs bevételből történő fizetés követelésének, ráadásul a 2,5 havi részesedés számításaik szerint bruttó 50 milliárd forintba kerülne. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke szerint mindazonáltal a sztrájk megkezdésekor úgy 2600 dolgozó teljesít szolgálatot, 40 százalékuk tagja a VDSZSZ-nek. Azt reméli, minél többen csatlakoznak a munkabeszüntetéshez. A még elégséges szolgáltatásokról lapzártánkig nem sikerült megállapodni, így bárhol káosz alakulhat ki a vasúti közlekedésben. A szakszervezet javaslata szerint minden vonalon napi négy vonat közlekedne. A MÁV-START tájékoztatása szerint a társaságnál működő 16 személyszállítási szolgáltatási központban folyamatos vezetői ügyeletet tartanak, a feladat a forgalom szervezése és az utasok tájékoztatása. Toller Tünde az idén nem küldött vagyonnyilatkozatot Ungár Tamás Pécs Toller Tünde az idén nem adta be férje vagyonnyilatkozatát, így a kómában lévő Toller László februártól már nem kap képviselői tiszteletdíjat és költségtérítést. A volt pécsi polgármester felesége tudósítónknak ezt azzal indokolta, hogy elege lett a támadásokból. Az MSZP-s politikus 2006. június 19-én közúti balesetet szenvedett, azóta kómában van. Parlamenti mandátumát akkor veszítené el, ha cselekvőképtelenné nyilvánítanák. Az eljárást januárban elindította a gyámhivatal. Várható, hogy három-négy hónapon belül cselekvőképtelenné nyilvánítják. Toller képviselői tiszteletdíja és költségtérítése miatt a Deport 56 a közelmúltban feljelentést tett: a szervezet szerint Toller már 2007- ben sem kaphatta volna meg ezeket a juttatásokat. Toller Tünde mindezt megelégelve döntött úgy, az idén nem küldi be férje vagyonnyilatkozatát, így a család elesik Toller havi ó6o ezer forintnyi képviselői járandóságától. Februártól 200 ezer forint táppénz jár neki, amit azért kap, mert a balesetet polgármesterként, szolgálati autójában szenvedte el. A táppénz folyósíthatósága június 19-én lejár, azután elindulhat Toller leszázalékolása, nyugdíjazása. NÉPSZABADSÁG • 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK Magyarország • 3 . A választási matematika és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy több, egymással küzdő pártot nem képesek eltartani a szomszédos országok magyar kisebbségei. Sorsuk többnyire a periferizálódás, az eljelentéktelenedés és az enyészet. Startpozíció Kis Tibor kisz@nepszabadsag.hu Erdélyben a lapok újraosztása következik - a Magyar Polgári Párt bejegyzésével új szereplővel új verseny indul a magyar szavazók kegyeiért. A politikában a verseny jó dolog - általában. Hogy ebben a konkrét esetben is az lesz-e, afelől e pillanatban erősek a kétségek. Legfeljebb annyi biztos, hogy az erdélyi magyar politika mocsarasodó állóvizét az MPP hivatalos zászlóbontása alaposan felkavarja. Ezzel elvben jól jár a szavazó - bővül a választék, a verseny iparkodásra késztetheti politikusait. Ilyesmit nem nagyon tapasztalhatott a legutóbbi években. Szász Jenőék színre lépése amúgy is csak legitimál egy régóta kialakult helyzetet, hiszen az erdélyi magyar politika törésvonalai nem mai keletűek. A mostani bejegyzéssel egy hosszú meghasonlási folyamat ér szinte logikus végpontjához. Az eddigi keretek között - és főleg az adott szereplőkkel - már nem működött normálisan a politikai gépezet: a belső harcok, a személyes ambíciók, az anyaországi pártpolitikai késztetések - és persze nem utolsósorban: a pénz - már-már végzetesen tönkretették. De bármennyi érv szól is a szakadás mellett, a mérleg másik serpenyőjébe legalább ugyanennyi helyezhető. Mindenekelőtt, hogy a magyar közösség a tavaszi helyi választásokon kiszorulhat a testületekből a vegyes lakosságú vidékeken. A választási matematika és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy több, egymással küzdő pártot nem képesek eltartani a szomszédos országok magyar kisebbségei. Sorsuk többnyire a periferizálódás, az eljelentéktelenedés és az enyészet. Igaz, egy nagy kivétel akad, és éppen Romániában, ahol az RMDSZ és az ellenlábasként fellépő Tőkés László egyaránt képes volt mandátumot szerezni az európai parlamenti voksoláson. Ehhez azonban kivételesen szerencsés csillagállás kellett - és a román szavazók teljes közönye. Ennek rendszeres ismétlődésére józan politikus aligha számíthat. Kérdés, belátják-e ezt az érintettek. Az előjelek kevéssé biztatóak. Túl sok gyűlölködés látszik felhalmozódni ahhoz, hogy a felek ne a háborúskodás, hanem a korrekt vetélkedés és a haszonelvű együttműködés útját válasszák. Az MPP elvben tiszta lappal indul - illik megelőlegezni a bizalmat. Mivel amorf, kialakulatlan képződményről van szó, szinte bármi lehet belőle - jó és rossz értelemben egyaránt. Szász „modern európai pártot” ígér, ám sok mindent ígért már. Merthogy pártja ugyan új, Szász azonban - éppúgy, mint vezető társai - nagyon is jól ismert figurája az erdélyi magyar életnek. Szinte valamennyiükről elmondható, hogy sértett emberek. Az RMDSZ páriáinak tekinthetők, és mindeddig szinte kizárólag csak radikális, olykor teljesen irreális nemzeti követeléseikkel vétették magukat észre. E csapatban még valójában tisztázatlan Tőkés szerepe. Ha a püspök nyíltan elkötelezi magát Szász mellett (akivel a múltban elég sok súrlódása volt), az önmagában fél győzelem lehet az új párt számára. Más kérdés, hogy Tőkés nem az az ember, aki bárhol is beérné a második hellyel. Akárhogy alakul az MPP belső hierarchiája, az RMDSZ így is, úgy is szorult helyzetbe kerülhet. A bizalom fogyatkozóban - és ezt jórészt maguknak köszönhetik. Ráadásul az EP-választások óta szinte semmi nem történt, ami arra utalna, hogy levonták volna a voksolás tanulságait. Az MPP-re tett lekicsinylő vagy lejárató szándékú megjegyzések (így például azok a nyilatkozatok, hogy az új szervezet Traian Basescu és Orbán Viktor „zsebpártja” volna) inkább arra utalnak: az RMDSZ pillanatnyilag a konfrontációval kacérkodik. Mindenesetre a startpisztoly most eldördült Erdélyben. Kezdődjék hát a verseny! Jobb híján. gy Sokan laknak nálunk a hajléktalanság „előszobájában”. Van még ugyan hajlékuk, de a villanyt, a vizet már kikapcsolták. Megszámláltatva Rab László rablo nepszabadsag.hu A kilencvenes évek elején Saarbrückenben jártam, és a helyi szocdem ifjúsági szervezet vezetői büszkén mutogatták a város új találmányát, a főtérre épített hajléktalanszállót. Azért került ide, újságolták vendéglátóim, hogy a hajléktalanok és a börtönből frissen szabadultak mindig szem előtt legyenek. Hogy a BMW-vel munkába járó elit folyamatosan érezze felelősségét az elesettekkel szemben. Azért idéztem föl e régi élményt, mert olvastam, hogy februárban újra hajléktalanszámlálás lesz Magyarországon. Az akció ma kezdődik, és bárki önként csatlakozhat. A feladat, hogy a föllelt hajléktalan helyét és adatait pontosan feltérképezzük. Hogy tudni lehessen, ha valaki bajba kerül, hol és hogyan segítsenek a szociális munkások. Legutóbb 2005 telén számláltak. Akkor háromezren tengődtek a budapesti utcákon, kapualjakban. A szállókban további ötezer hajléktalan élt. Jelenleg 25-30 ezren lehetnek az országban, akiknek nincs fedél a fejük fölött. Becslések szerint minden második hajléktalan Budapesten él. Ehhez képest a fővárosban ötezer, vidéken hathétezer ágyon osztozhatnak. De tudjuk, sokan elkerülik a tömegszállásokat, mert attól félnek, hogy bántalmazzák vagy kifosztják őket. Hajléktalan nem csak úgy lehet valakiből, hogy elkezd inni vagy a válás után lerongyolódik. A téli időszak jellemző híre a nagyvárosi lakástűz. A tűzoltók tudnák csak megmondani, milyen embertelen körülményeket találnak az eloltott tüzek helyszínein. Mintha a nyomor lobbanna magától lángra. Jól rajzolódik ki a málló vakolatú, penészes falak közt bujkáló, nélkülözéssel párosult szegénység. Sokan laknak nálunk a hajléktalanság „előszobájában”. Van még ugyan hajlékuk, de a villanyt, a vizet már kikapcsolták. S az élet legnagyobb próbatétele pár szelet parizer és egy vekni kenyér beszerzése. Artner Annamária közgazdász nemrég európai statisztikákkal érvelt, amikor cikket írt lapunkban a szegénység és a fiatalkori bűnözés összefüggéseiről. Magyarországon a felső 20 százalék jövedelme öt és félszeresen (az unió átlagát jóval meghaladóan) múlja felül az alsó 20 százalékét, a szegénységi küszöb alatt élők aránya emelkedik, jelenleg 30 százalék, élen állunk az unióban. A szociális védelemre fordított összegek a GDP-hez viszonyítva elmaradnak az EU- átlagtól. S a lényeg: a 17 éven aluli gyermekek 14 százaléka olyan háztartásban él, ahol senkinek sincs munkája. Eleve a nyomor tereli a hajléktalanlét felé azokat, akiknek kicsúszott a lábuk alól a talaj. A számlálásban az a jó, hogy önkéntességen alapul. Többet ér tehát, mint mikor pártok hívó szavára mozdul a tömeg. A teendők java része a számlálás után következik. A magyar társadalom - miként annyi más probléma esetében - eléggé sematikusan vélekedik a hajléktalanokról. Miközben sokan a zsebükbe nyúlnak a világ más tájain élők szerencsétlensége láttán (ez is örvendetes), nem tudják, hogyan tekintsenek azokra, akik közvetlen közelükben, az ő kapualjukban próbálják átvészelni a telet. Nem kell mindenáron arra törekedni, mint Saarbrückenben, és nem fontos a Kossuth térre szállót építeni, de nem ártana, ha kicsit közelebb mennénk a mieinkhez.