Népszabadság, 2008. április (66. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-01 / 76. szám
2008. ÁPRILIS 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarorszá Szakbizottsággal a tanárverés ellen Kerpen Gábor: Lehessen eltiltani! Magyar Bálint: Lehet ez örömteli folyamat is! A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bírálja a „tanárverések” kapcsán a liberális oktatáspolitikát. Magyar Bálint szerint fegyelmezni a tanulás örömteli folyamattá alakításával is lehet. Hiller István szakbizottságot hozott létre. Ónody-Molnár Dóra Az elmúlt hetekben több „tanárveréses ügy” került napvilágra. Óriási felháborodást váltott ki az a mobiltelefonnal készített felvétel, amelyen egy budapesti iskolában tanuló diák inzultálja fizikatanárát. (Hogy valóban tettlegességig fajult-e a fiú „szereplési vágya”, még nem tudni, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány vitatja ezt. Álláspontjuk szerint nem csak a fiú felelősségét kellene firtatni, hiszen az iskola szegregáltan működik.) Szintén sokkolta az embereket annak a kaposvári diáklánynak az esete, aki állítólag évek óta terrorizálja környezetét. Azóta névtelenségbe burkolózó pedagógusok nyilatkoznak kiszolgáltatottságukról. Beszámoltak arról, hogy a diákok gyakran megalázzák őket. A polémiába bekapcsolódott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Közös közleményben bírálták a liberális oktatáspolitikát, amely szerintük aláásta a tanárok tekintélyét. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke jogszabály-módosításokat említ, amelyekkel leértékelték a tanári pályát. Szerinte ilyen például az, amikor Magyar Bálint oktatási minisztersége idején bevezették, hogy az alsó évfolyamokon csak a szülő beleegyezésével lehessen évet ismételtetni. Ez a lépés olyan üzenetet közvetít a szülők felé, hogy a tanító nem ért ahhoz, amit csinál, nem tudja eldönteni, a gyerek mennyire felkészült - mondja. Ugyanilyen tekintélyromboló rendelkezésnek tartja, hogy az 5. és 6. osztályban tanító pedagógusoknak 120 órás továbbképzésen kell részt venniük azért, hogy a kompetenciaalapú oktatáshoz szükséges ismereteiket bővítsék. Az illető megszerezte a diplomáját, tehát tudja tanítani ezt a korosztályt. Miért kéne különórákat vennie? Az érdekképviselet vezetője a legsúlyosabb problémának azt tartja, hogy a tankötelezett gyerekeket nem lehet a tanév befejezésétől eltiltani, még akkor sem, ha olyan súlyos beilleszkedési és magatartászavarai vannak, mint a kaposvári diáklánynak. Amikor csak 1ó év volt a tankötelezettség határa, még lehetett ilyen döntést hozni. Nem egy olyan esetről tudok, hogy a gyerek a kitiltást követő 1-2 napban megbánta tettét, visszakérte magát az iskolába, és semmi panasz nem volt többé rá - állítja Kerpen Gábor. Hozzáteszi: üdvös lenne, ha a pénzhiány nem akadályozná meg iskolapszichológusok, szociális munkások alkalmazását. Magyar Bálint, az előző parlamenti ciklus oktatási minisztere kategorikusan visszautasítja, hogy a „tanárbántalmazásos” esetek a liberális oktatáspolitika káros melléktermékei lennének. Előfordulhatnak extrém esetek. De bulváralapon felkapni a témát, a jelenséget Az oktatási tárca vezetője az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az iskolai biztonsággal kapcsolatos javaslatokat vizsgáló bizottság tegnapi, első ülésén, kiemelve: nincs helye a boszorkányüldözésnek. A miniszter közölte: az Oktatási Hivatal minden nyilvánosságra került ügyben vizsgálatot indít. A miniszter egymásfél hónapon belül vár eredményt a bizottságtól. Azt mondta, ha a testület jogszabály-módosítást javasol, áll elébe. A testület kriminalizálni, általánossá tenni, és azt sugallni, lincshangulat van az iskolákban, felháborító - teszi hozzá Magyar, aki szerint azzal is foglalkozni kellene, miért lesz agresszív a gyerek. Úgy véli, ha egy diák számára a megalázás, a „lecigányozás” napi élmény, akkor nagyobb valószínűséggel tör ki belőle az elfojtott indulat. A 14-18 éves gyerekek nem verekszenek többet, mint az ötven évvel ezelőtti társaik. Igaz, hogy ennek a korosztálynak a hetven százaléka nem járt iskolába akkor. - Megemeltük a tankötelezettség korhatárát, s ennek vannak következményei. Meg kell tanítani például, miként lehet pedagógiai eszközökkel az alulmotivált, hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolában tartani. Az intézkedés tagjai társadalomtudósok, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakértők, szakmai és szakszervezeti képviselők, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egy-egy delegáltja. A szervezet elnöke Szüdi János, az OKM szakállamtitkára, társelnöke pedig Danielisz Béla, a főváros bűnmegelőzési tanácsnoka. Ugyanakkor tegnap a rendőrségen kikényszerítette a gyakorlati képzés átalakítását. Addig ugyanis elit gimnáziumokban gyakorolhatták a tanítást a leendő pedagógusok, azaz szinte kizárólag motivált gyerekekkel találkoztak. 2005-től már nem csak az elit iskolákban kell gyakorolni a tanítást. Azoknak a tanároknak, akik korábban végeztek, valóban részt kell venniük olyan továbbképzésen, ahol az elavult pedagógiai módszerek helyett újakkal ismerkedhetnek. A kihívás nagy: a korai versennyel, az erősen szegregált rendszerben bent kell tartani azt a 14-18 éves korosztályt, amelynek 80 százaléka korábban idő előtt morzsolódott le. Magyar szerint meg kell állítani azt a tendenciát, hogy akikkel baj van, vakvágányra kerülnek. Ez alsó tagozatban az enyhe hallgatták meg azt a 17 éves kaposvári diáklányt, aki a tanári kar szerint magatartásával ellehetetleníti az oktatást. Feljelentést eddig senki nem tett, így közigazgatási eljárás keretében hallgatták meg a lányt és édesapját azt vizsgálva, hogy gyámügyi szempontból veszélyeztetett-e a gyerek, szükség van-e a védelembe vételére. Tóth Imre, az iskola igazgatója azt nyilatkozta: a nyugalom érdekében nem tesz feljelentést. (Munkatársainktól) értelmi fogyatékossá nyilvánítással kezdődik, miközben a középosztály 6-8 osztályos gimnáziumokba „menekíti” gyerekeit. A nehéz sorsú diákok automatikusan kerülnek a rossz képzést nyújtó szakiskolákba. A volt tárcavezető állítja, a PDSZ a csökkenő gyerekszám ellenére változatlan formában hagyná az oktatás struktúráját, a pedagógusok így kisebb létszámú osztályokat oktatnának. Miközben nemzetközi felmérések azt mutatják, nem az számít, hogy 20 vagy 25 fős csoportokat oktat-e egy tanár, hanem személyre szabott oktatás hoz eredményeket. Magyar azt is mondja, hiába akartak több pszichológust, nevelési tanácsadót alkalmazni az iskolákban, épp a szakszervezet vétózza ezt meg minduntalan. Az érdekvédők nyomására az oktatásba kerülő többletpénzt elviszi a mindenkire kiterjedő béremelés. Pazarlásnak tartja, hogy a nem oktatói munkát végző személyzet is közalkalmazásban áll, ezzel ugyanis a szükségesnél több pénzt költenek. A felszabaduló forrásokból fel lehetne venni szociális segítőket, pszichológusokat, miközben a kisegítő személyzetet egyszerű munkaszerződéssel lehetne tovább alkalmazni. Fegyelmezni pedig nem a kitiltással, szegregálással kellene. Sokkal kezelhetőbbek a gyerekek, ha a tanulást örömteli folyamattá alakítjuk - mondja Magyar Bálint. „Nincs helye a boszorkányüldözésnek” Társaikkal erőszakoskodtak a kálozi általános iskolában, az esetről 2007. február 3-án írtunk Fotó: Reviczky Zsolt Céltudatosság nélküli Shakespeare-magyarázat R. Hajmi Veronika London Huszonkét év telt el azóta, hogy az irodalomból és filmekből egyaránt jól ismert brit állami iskolai testi fenyítésnek törvény vetett véget. Sok tanár azonban visszasírja a régi rendet. A Női Pedagógusok Szakszervezete néhány napja tiltakozott az osztálytermekben eluralkodó elfogadhatatlan normák miatt. Vezető helyen említették a mobiltelefonok, az MP3-lejátszók és videojátékok használatát, de zavarja őket az is, hogy a gyerekek kabátban ülnek, napszemüveget viselnek és a legalapvetőbb tanári kéréseket is visszautasítják. Nagy figyelmet kapott a sajtóban egy veteránnak számító, több mint húszéves középiskolai oktatási gyakorlattal rendelkező tanár esete. Martin Reynisht eltilthatják hivatásától, mert elveszítette kontrollját osztálya fölött akkor, amikor egy tinédzser tűzijátékkal szórakoztatta társait. Regnish - így a szakvélemény - csekély kísérletet tett arra, hogy lendületet és lelkesedést vigyen egy Chaucerről szóló órába, a Shakespeare magyarázata pedig minden céltudatosságot nélkülözött. Friss adatok szerint a brit tanárok tavaly több mint félmillió munkanapot töltöttek betegszabadságon. Kétszázan - a stresszre hivatkozva - egy teljes tanévre szabadságoltatták magukat. Franciaország - tanár bilincsben Rózsa Mihály Párizs Bilincsbe verve vittek el egy tanárt a lakásáról az észak-franciaországi Berlaimont-ban, miután megpofozta egyik tanítványát. Az eset néhány hete történt: a tanár rendetlenségre hivatkozva lesöpörte a diák holmijait a padjáról, mire a 11 éves fiú megkérdezte, vajon miért tette ezt. A 49 éves férfi megragadta a kisfiút, és a falhoz nyomta. A hatodikos diák ekkor lehülyézte a tanárt, aki erre lekevert neki egy pofont, majd felszólította az osztályt, hogy senki ne mesélje el a történteket. A fiú apja - egyébként rendőr - azonnal feljelentést tett, amelynek nyomán 24 órát a fogdában töltött az oktató, aki azóta betegállományban várja a pert. A diákot büntetésből 3 napra eltiltották az iskola látogatásától. Az ügy óriási visszhangot váltott ki országszerte, mert a szülők és a tanárok döntő többsége aránytalanul súlyosnak tartotta a tanár letartóztatását. Ezt az álláspontot képviselte Fillon miniszterelnök is, aki kijelentette, hogy „sokkolja” az őrizetbe vétel. Nagyjából ugyanekkor hoztak ítéletet egy másik ügyben: 13 évi börtönbüntetésre ítélte egy Párizs környéki bíróság azt a középiskolás diákot, aki két évvel ezelőtt a tanteremben szurkálta meg osztályfőnökét. A 28 éves, művészetet oktató tanárnő ugyan túlélte a támadást, de pszichésen mind a mai napig nem jött rendbe. A 20 éves, zaire-i származású fiatalember azért akarta „megbüntetni” oktatóját, mert az elmondta anyjának, hogy egy hétre eltiltották az iskola látogatásától. A napokban jelent meg a bűnözést vizsgáló obszervatórium jelentése, amely szerint az iskolákban évente 25 ezer különböző támadás (beleértve a szóbeli fenyegetéseket is) éri a tanárokat Franciaországban. A pofonok, rúgások, ütések az agressziók 10 százalékát teszik ki, de a vizsgált időszakban 230 fegyveres és 40 szexuális támadást is bejelentettek. A támadók 93 százaléka diák, közöttük egyre több a lány (22 százalék). Ugyanakkor a francia oktatási minisztérium több körlevélben is kifogásolta, hogy a tanárok esetenként fizikai erőszakot alkalmaznak a diákok ellen. WWW.NOL.HU Nem volt riasztó a tandíj Több a jelentkező a felsőoktatásba, mint amennyit az ellenzék jósolt a népszavazási kampányban. Úgy tűnik tehát, a tandíj fizetésének „réme” nem riasztotta el a diákokat. 2004 óta egyre kevesebben jelentkeznek - ez a tendencia az idén sem változott. Ónody-Molnár Dóra Hiller István oktatási miniszter tegnap ismertette a 2008/2009- es tanévre a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számát. Ez azt mutatja, hogy folytatódik a 2004 óta tartó trend: egyre kevesebben adták be felvételi kérelmüket, de míg 2006-ról 2007-re 21 ezerrel, idén csak 12 ezerrel csökkent a jelentkezők száma, azaz: a csökkenés üteme mérséklődött. A miniszter a „véletlen és szándékos félremagyarázások” megelőzése érdekében jogszabály-módosítást kezdeményez. Eszerint: abban az esetben, ha február 15-én van a jelentkezési határidő, akkor attól függetlenül, hogy az adott évben tartanak-e népszavazást vagy sem, a tárca március 25-e és április 5-e között hozza nyilvánosságra az adatokat. Hiller így reagált az egyébként a felsőoktatási részhozzájárulás sorsát is eldöntő népszavazást megelőző politikai vitákra. A Fidesz ugyanis azzal támadta a tárcát, hogy szándékosan titkolja a jelentkezők számát, mert abból véleményük szerint „nyilvánvalóvá válik, hogy a tandíj tömegesen riasztja el a fiatalokat a továbbtanulás lehetőségétől”. Pokorni Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa azt is állította, hogy 2008-ban a felsőoktatásba jelentkezők száma alig fogja meghaladni a 80 ezret. - Ez azt mutatja, sok család elrettent attól, hogy taníttassa gyermekét - mondta az ellenzéki párt alelnöke februárban, aki volt kollégáitól informálódott az adatokról. A minisztérium adatai mást mutatnak: ebben az évben 96302 diák jelentkezett felsőoktatási képzésre, tehát jóval többen, mint azt az ellenzéki politikusok jósolták. Manherz Károly szakállamtitkár az évek óta tartó csökkenés okait elemezve azt mondta, a 2004-ben bevezetett nulladik nyelvi évfolyam miatt 13 ezer - potenciálisan a felsőoktatásba jelentkező - diák majd csak jövőre érettségizik, ezért ők nem jelennek meg az idei statisztikában. A felsőfokú szakképzésre 13 százalékkal többen jelentkeztek, mesterképzésre pedig a 3500 helyre 5200-an. A mesterszakok alakulásáról elmondta, tavaly még csak 10, idén már 30, 2008 szeptemberétől 120, jövőre viszont már 200 hellyel indulnak.