Népszabadság, 2008. május (66. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-07 / 106. szám
2008. MÁJUS 7., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarorszá RÖVIDEN Egyelőre nem bontják a Rajk-emlékművet Mégsem kezdik meg a napokban a Rajk László által készített és Veszprémben 2006 októberében felállított 1956-os emlékmű bontását. Rajk cége, a Köztigon Kft. jogi képviselője ugyanis arról értesítette a veszprémi polgármesteri hivatalt, hogy a bontási határozatot helybenhagyó másodfokú döntés ellen felülvizsgálat iránti keresetet nyújtott be a bírósághoz. A döntésig az emlékmű elbontatását a hivatal nem kezdi meg. (MTI) MTV: az alakuló ülésen dönthetnek az elnökről Az új civil delegáltak hivatalba lépése utáni első ülésén, május 23-án választhat elnököt a Magyar Televízió élére a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriuma. (MTI) Szabó Mátét leszavazták Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága nemet mondott Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tavalyi tevékenységéről szóló beszámolójára. A szavazásnál a fideszes képviselők igennel voksoltak, míg a szocialisták és a szabad demokrata bizottsági tag tartózkodott. Tatai-Tóth András (MSZP) azt mondta, valószínűleg a biztosnak az ülésen tanúsított magatartása, megjegyzései váltották ki ezt a fellépést. (MTI) Tervezet a kisiskolák helyzetének rendezésére Tervezetet dolgozott ki az Élőlánc a kisiskolákért nevű kezdeményezés a falusi iskolák helyzetének rendezésére. A stratégiai cél, hogy azokon a településeken, ahol a családok ezt igénylik, az intézmények legyenek helyben elérhetők a bölcsődétől a nyolcadik osztályig. Ehhez azt javasolják, hogy a finanszírozást illetően az egyes iskolák közti megkülönböztetés ne mennyiségi alapon történjen, hanem a pedagógiai munka minősége szerint. (MTI) Nem alpolgármester az új munkaügyi miniszter Lemondott miskolci alpolgármesteri posztjáról Szűcs Erika (MSZP) újonnan megválasztott szociális és munkaügyi miniszter, aki önkormányzati képviselőként továbbra is részt vesz a miskolci közgyűlés munkájában. (MTI) Önkormányzati, sport és turisztikai tárca? A lakosság életminősége nagyrészt az önkormányzatok tevékenységének függvénye - hangsúlyozta Gyenesei István leendő önkormányzati miniszter kedden a kormányszóvivői tájékoztatón. Többször kiemelte, hogy leendő tárcájához tartozik a sport és a turizmus témaköre is, ezért javasolja, hogy a minisztérium elnevezését ennek megfelelően bővítsék. (MTI) Rendben ment a matematikaérettségi Rendben zajlottak a matematika-írásbelik kedden, rendkívüli eseményről nem érkezett bejelentés. Középszinten 1202 helyszínen 83 340 diák, emelt szinten 82 helyszínen 3206 vizsgázó adott számot a tudásáról. (MTI) www.nol.hu Pálinkás József az MTA új elnöke Már az első körben elegendő voksot kapott az Orbán-kormány egykori oktatási minisztere A vártnál jóval könnyebben, már az első fordulóban megszerezte a szükséges számú voksot Pálinkás József akadémikus, így a következő három évben ő lesz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke. Főtitkárnak Németh Tamást választották. Ötvös Zoltán Hiába indult három tudós az elnöki posztért, lényegében kétszereplős volt a verseny, hiszen Roska Tamás professzor feltűnően visszafogott volt az elmúlt hónapokban. A doktori képviselőkkel kiegészült akadémikusok már a tegnapi első választási fordulóban a szükségesnél jóval több vokssal szavaztak bizalmat Pálinkás József fizikusnak, az Orbán-kormány egykori oktatási miniszterének. A sokak által esélyesnek gondolt Somlyódy László professzor mintegy száz szavazattal maradt le mögötte. Az MTA főtitkára Németh Tamás, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének igazgatója lett. A tudóstestület főtitkárhelyettesévé Csépe Valériát választották - ő az első nő, aki vezető tisztséget tölt be az MTA-n. Alelnök lett Dudits Dénes, Kroó Norbert és Maróth Miklós. Pálinkás József nemcsak tudósként, politikusként is ismert. Tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak, később a Magyar Demokrata Néppártnak, 2000-től pedig a Fidesznek. Az Orbán-kormány egykori oktatási minisztere a jelenlegi parlament tagja volt. A Hajdú-Bihar megyei területi listán szerzett mandátumáról tegnap lemondott - ezzel együtt valamennyi párttisztségéről is -, amiről értesítette pártelnökét, és a mandátum lemondásról Szili Katalin házelnököt. Az MTA új elnöke a nagy hagyományokkal rendelkező intézményt energikusan szeretné irányítani. Ennek szellemében mielőbb találkozni akar az oktatással, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban álló miniszterekkel, illetve a kormányfővel. Reméli, hogy a kormány mielőbb beterjeszti az új akadémiai törvényt. Feladatai között említette a hazai kutatás-fejlesztés versenyképességének javítását, a kutatóhálózat megerősítését és hatékony működtetését, de utóbbi esetében nem készül gyors átalakításra. Meggyőződése, hogy meghatározott kutatási területekre külön pályázati rendszert kell létrehozni. Azt is fontosnak tartja, hogy kiszámítható és stabil legyen a kutatás-fejlesztés hazai finanszírozása. Magyarország létérdekének nevezte, hogy a tehetséges fiatal kutatók itthon tartása érdekében kiemelkedő ösztöndíjat hozzanak létre, illetve azt is megemlítette, hogy jobban el kell „adni” a tudósokat. Akik sztárok ezen a területen, azokat sztárolni kell. Vizi E. Szilveszter (balra) gratulál utódjának, Pálinkás JózsefnekFotó: Szabó Bernadett Varsányi Gyula A lakosság 32 százaléka naponta internetezik, 13 százaléka heti egy-két alkalommal, 14 százaléka ennél is ritkábban. A Szonda Ipsos lapunk felkérésére készített felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 54 százaléka elfogadhatónak tartja, hogy kulturális járulékot vezessenek be a szolgáltató cégek számára az internet után. A világhálót nem használók csak a hatodik helyen hivatkoznak a drága internet-hozzáférésre okként - derül ki az április legvégén készült felmérésből. A reprezentatív vizsgálatot annak kapcsán végezték el, hogy a közelmúltban a kormány javasolta a kultúrát támogató járulék forrásainak átalakítását, egyebek közt az internetszolgáltatás járulékoltatását (a „netadót”), ami az érintett gazdasági szektor, továbbá politikai körök tiltakozását váltja ki. Az ötszáz felnőttet érintő telefonos felmérésből kiderül, a világhálót soha nem használók még mindig jelentős kört, 41 százalékot alkotnak. A legtöbb használónak (84 százalék) a mindennapi tájékozódásban, ügyintézésben segít a világháló, illetve a kapcsolattartásban, levelezésben (81 százalék). Az internetezők 64 százaléka zenéket, filmeket, művészeti alkotásokat is letölt. Ennél kisebb, de még mindig 59 százalék azok aránya, akik a munkájukhoz használják a tájékozódásnak ezt a forrását. Arra a kérdésre, miért nem használja az internetet, a válaszolók 50-55 százaléka hivatkozik arra, hogy nincs berendezése vagy nincs is rá szüksége, nem érdekli, nem ért hozzá és 42 százalék jelöli meg okként, hogy drága a szolgáltatás. Az utóbbi sem elhanyagolható réteg, de szembetűnő, hogy a többség nem erre hivatkozik, sőt, a válaszolók 54 százaléka elfogadhatónak tartja, hogy járulékot vezessenek be az internet után, amelynek mértéke előfizetőnként 20-70 forintos többletköltséget okozhat - emeli ki Závecz Tibor véleménykutatási igazgató. Az állami kulturális mecenatúrát végző, nagyobb részt civil szakértőkkel dolgozó Nemzeti Kulturális Alapnál évek óta kezdeményezték a járulékfizetésre kötelezett termékek, szolgáltatások körének felülvizsgálatát. A kormány javaslatában az internet járulékoltatása voltaképp nem „szűz területet” érint, hiszen a világhálón megjelenő reklámok bevétele után eddig is kellett fizetni. Most ez bővülne az előfizetéssel. Más kérdés, hogy a szolgáltató cégek ellenérveik között hazánk lemaradására hivatkoznak az infokommunikáció elterjedésében, és arra, hogy a járulék miatt túl drága lenne az internet, és ez hátráltatná a világháló használatának kívánatos terjedését. A felmérésből ítélve a lakosság jelentős része ezt nem egészen így gondolja. A többség elfogadná a „netadót Hargitai Miklós A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) ötlete még abból az időből származik, amikor az internethasználat hazai terjedésének egyik legfőbb gátját a magyar nyelvű online tartalmak hiánya jelentette. Az elképzelés az elmúlt öt évben használható formát öltött a virtuális intézmény honlapja praktikus és tetszetős keresőfelületet kínál, ám elképzelhető, hogy az alapgondolat fölött eljárt az idő. A magyar kultúra egy része valóban azért nem hozzáférhető (a „tömegek” számára, vagy éppen külföldről), mert nincs digitalizálva, nem látható a világháló felől. A másik fele - mindenekelőtt a kortársak termése - viszont már nagyrészt digitálisan születik. Ráadásul a dokumentumok gazdái (magánszemélyek és intézmények egyaránt) többnyire már felismerték, hogy a kincseik közül a világ szemében csak az létezik, amit a világhálón digitális formában megmutatnak. Magyarországon ma úgy 800 közgyűjtemény, illetve több mint 2000 könyvtár a nemzeti kultúrvagyon őrzője. A náluk megtalálható dokumentumok (könyvek, újságok, képek, filmek, zenék stb.) száma milliárdokban mérhető. Ebből a hatalmas mennyiségből az NDA-nak eddig 70 intézmény félmillió dokumentumát sikerült a hatókörébe vonnia. Ebből a szempontból a digitális kultúrtékára elköltött milliárdok felhasználása nem tűnik hatékonynak. De van egy másik nézőpont is. Mint Csepeli György, a gazdasági tárca közpolitikai igazgatója (az NDA egyik ötletgazdája) az adattár új honlapját bemutató tájékoztatón kifejtette, a hozzáférésnek csak az egyik feltétele a digitalizálás, ám az interneten a megtaláláshoz arra is szükség van, hogy a dokumentum „jól kereshető” legyen. Márpedig ebben az NDA valóban újat alkotott: létrehozott egy szabványos, egyszerűen használható metaadat-szerkesztőt, amelyet az összes magán- és közgyűjtemény alkalmazhat, ha az anyagait az interneten is közkinccsé akarja tenni. Ezzel az eszközzel az NDA „archívuma” az eddiginél jóval gyorsabb ütemben bővülhet, hiszen bárki, aki digitális formátumú kultúrtartalmat hoz létre, a saját anyagát az adattár közönsége számára is láthatóvá teheti. Maga az NDA egyébként nem gyűjt és nem digitalizál semmit, az említett félmillió dokumentumhoz csupán az átjárást, illetve a keresést megkönnyítő katalógust biztosítja. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az anyagmennyiség bővítésének most a digitalizálás pénzigénye a legnagyobb korlátja, a közgyűjteményi szféra ugyanis nem dúskál a szabad pénzeszközökben. A digitalizálás nem olcsó: a piaci ára 3-400 forint 1000 karakterenként (összehasonlításul: az Arcanum Adatbázis Kft. tanulmánya alapján egy átlagos regény körülbelül félmillió karakter, a Biblia 4,5-5 millió karakter, egy Jókai kategóriájú, sokat író szerző teljes életműve 35-40 millió karakter, a magyar sajtó napi termése pedig 40 millió karakterre tehető). Nemzeti digitális álmodozás