Népszabadság, 2008. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-01 / 152. szám

2008. JÚLIUS 1., KEDD • LXVI. ÉVFOLYAM, 152/2. SZÁM, 24 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 120 FORINT Mától csak e-cégbejegyzés Vizsga élesben Az utolsó pillanatban elkészült a cégbí­róságok informatikai rendszerének át­alakítása, így mától már csak elektroni­kus úton lehet benyújtani cégalapítási kérelmet. A tesztüzemelésre azonban nem maradt idő, az új rendszer szó sze­rint a gyakorlatban vizsgázik. 18. oldal Közösségnek nincs méltósága Alkotmánysértések Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyalázkodást szabályozó Btk.­­módosítást, valamint a gyűlöletbeszéd elleni polgári peres fellépés „közösségi” változatát engedélyező szabályt. A talá­ros testület szerint az emberi méltóság­hoz fűződő jog csak a valóban érintett egyes személyeket illeti meg. Eltörölték a közoktatási törvény vatikáni szerző­déssel ellentétes pontját is. 2. oldal Képzeteink Szlovákiáról A szomszéd kertje A magyarországi vélekedések szerint Szlovákia sokkal jobban áll, mint mi. A Szonda Ipsos felmérése szerint az inflá­ciós hátrányunkat helyesen látjuk, a munkanélküliség arányában azonban jócskán tévedünk. A családi pótlék ös­­­szegében szintén messze esnek véleke­déseink a valóságtól. 5. oldal Morót megmenthették volna Carlos megszólalt Nem a vörös és nem a fekete terroristák, hanem az amerikai és az izraeli titkos­­szolgálat áll a hetvenes évek olaszországi merényletei mögött - állítja Carlos. Az 58 éves férfi a börtönben aranyéletű nyug­díjasnak érzi magát. 8. oldal Gyermekvállalás Emlőrák után is lehet Eddig sokféle nézetet vallottak az orvo­sok arról, szabad-e, és mikor lehet gyer­meket vállalni emlőrákkezelés után. Ma már sok adat áll rendelkezésre. 12. oldal Nyugalmat és időt kért a bíróság Gárda-saga Beavatkozóként egyre több szervezet és magánszemély szeretne szerepet vállalni a Magyar Gárda egyesület ellen az ügyészség által indított perben. Hatvan gárdista a bíróság előtti járdán várako­zott. Döntés nem született. 3. oldal­ Fotó: Szabó Bernadett Mai mellékletünk: Karrier 21., 22. oldal 9 770133 175029 08152 Vakvágányra futhat a MÁV Cargo eladása Az államháztartás egyenlegét ront­ja, a számvevők szerint több ponton szabálytalan és esetleg létre sem jön a MÁV Cargo sikerdíjbotránnyal egyébként is terhelt eladása. A már megszüntetett Magyar Vasúti Hiva­tal és a Gazdasági Versenyhivatal el­nöke közös levélben hívta fel Gyurcsány Ferenc kormányfő figyel­mét arra: a nemrég az év privatizá­ciója díjat elnyerő 102,5 milliárdos üzlet teljesülése „aggályos”. Az ag­gályok mibenlétéről a hivatalok­­ la­punknak­­ nem nyilatkoztak, de el­ismerték: ezek között szerepel, hogy az üzlet esetleg létre sem jö­het. Ma egyetlen akadály ismert: az uniós versenyhivatal még nem adta áldását a tranzakcióra. Az Állami Számvevőszék előze­tes jelentése szerint azonban a pri­vatizáció több sebből vérzik. A MÁV például eleve megsértette a számviteli törvényt azzal, hogy nem készített vagyonértékelést a MÁV Cargóba vitt vagyonelemek­ről, amikor a céget alapította. Az ÁSZ aggályosnak és a magyar ál­lam számára célszerűtlennek tart­ja, hogy az eladó MÁV a vételár 25 százalékáig terjedő visszafizetési kötelezettséget vállalt arra az eset­re, ha 2010 végéig infláció felett nö­vekednének a pályahasználati dí­jak, így a valós ár 102,5 milliárd he­lyett akár 76,9 milliárd forintra csökkenhet. Ráadásul a bevételt tovább csökkenti, hogy a Rail Cargo Austria részben állami tulaj­donú magyar partnerét, a GYSEV- et fel kell tőkésíteni ahhoz, hogy ki tudja fizetni a vételár rá eső részét. Ez 15 milliárd forintot igényel az ál­lamtól. Szépségfolt továbbá, hogy a pénzügyi tárcánál az idei büdzsé­számok tervezésénél nem vették fi­gyelembe: az uniós hiányszámot a MÁV Cargo speciális privatizációja megemeli. A hiány emiatt a GDP 0,4 százalékával lehet magasabb, csak az inflációs többletek menthetik meg a kormányt attól, hogy ismét magyarázkodnia kelljen a tervezett­nél nagyobb deficit miatt. Bővebben a 17. oldalon Beragadt váltók­Fotó: Kurucz Árpád Csökkenti a kormány a segély maximális összegét A döntés minimálbér-emelésre adhat lehetőséget Fokozatos lépésekkel „el kell távolí­tani” egymástól a minimálbér és a segély összegét azért, hogy ne le­gyen kifizetődő a munka helyett szo­ciális támogatásra számítani - mond­ta a napokban Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök. Ebből első megközelí­téssel arra lehet következtetni, hogy a segély összegét csökkentik. Értesü­léseink szerint azonban másról is szó van: az olló kétfelől nyílna, mert a ka­binetben formálódnak olyan elkép­zelések is, amelyek szerint az adó- és járulékcsökkentések nyomán a vál­lalkozók már el tudnák viselni a mi­nimálbér emelését is. Ez azonban egyelőre csak terv. Szűcs Erika szo­ciális miniszter most nem is tartja élet- és időszerű ötletnek. Ennél kö­zelebb járhat a megvalósuláshoz az az eredetileg a Világgazdaság által közölt információ, amely szerint a segélyeket a jövőben nem a minimál­bérhez, hanem a lét- vagy a nyugdíj­­minimumhoz kötnék. Meglehet, ez sem pontosan így lesz, de az nagyon valószínű, hogy végül a rendszeres szociális segély legmagasabb össze­gét csökkentik. Ugyanakkor a kabi­net a szociális segélyben részesülő fiatalokat külön kezelné - a segély folyósítása idején folyamatosan ké­pezni kell őket. Másfelől az eddig el­lenérdekelt önkormányzatokat érde­keltté kívánják tenni abban, hogy te­remtsenek munkalehetőségeket. Élesen tiltakozik a javaslatok ellen Ferge Zsuzsa szociológus, aki a vita egyik alaptézisét is eleve tévesnek tartja: állítja, hogy a segély most sem éri el a minimálbér összegét. Sőt - mondja - az egyedülálló, gyermekte­len segélyezetteknél, akik az összes érintett körülbelül felét alkotják, so­ha nem fordult elő, hogy a segély összege magasabb lett volna a mini­málbérnél, ami jelenleg 69 ezer fo­rint. Ferge Zsuzsa úgy látja, hogy hi­bás elképzelés lenne a segélyeket a minimálbér helyett a nyugdíjmini­mumhoz kötni - ez kizárólag a gye­rekektől venne el. Ő ugyanakkor éle­sen vitatja azt is, hogy valóban 40 százalék lenne a 29 évesnél fiatalab­bak aránya a segélyezettek körében - szerinte 25 százalékról van szó. A monoki polgármester a szocio­lógusnál sokkal jobb véleménnyel van a kormány kiszivárgott elképze­léseiről, azokban - miként azt la­punknak Szepessy Zsolt kijelentette - saját kezdeményezésüket látja vis­­­szatükröződni. A polgármester vál­tig hangoztatja azt a véleményét, hogy egészséges, munkavégzésre ké­pes emberek csak és kizárólag mun­ka ellenében kaphassanak segélyt. Részletek a 2. oldalon Spanyolok a tetőn Több tízezer honfitárs ovációjától kísérve tért haza, s tett körutat Madridban az Európa-bajnok spanyol labdarúgó-válogatott. A játé­kosokat nyitott tetejű busz szállította a Barajas légikikötőből a belvárosba, ahol kisvártatva megkezdődött - pontosabban: inkább folytatódott­­ a hajnalig tartó fieszta... Részletek a 16. oldalon Fotó: Reuters Sergio Perez

Next