Népszabadság, 2008. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-01 / 152. szám

2008. JÚLIUS 1. KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Csökkentik a segély maximális összegét Ez a döntés minimálbér-emelésre adhat lehetőséget A kormány a jövőben nem a jelenleg 69 ezer forintos mi­nimálbérhez kötné a segély maximális összegét, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. A tervek szintjén szó van a minimálbér emeléséről is. Munkatársunktól Fokozatos lépésekkel „el kell tá­volítani” a minimálbér és a se­gély összegét azért, hogy ne le­gyen kifizetődő a munka he­lyett szociális támogatásra szá­mítani - mondta Gyurcsány Fe­renc pártelnök-miniszterelnök a második dobogókői tanácsko­zás után, a múlt pénteken. Ez az intézkedés is része annak a há­rompontos csomagnak, amely a segélyezési rendszer korrekció­jára vonatkozik. Gyurcsány arra a kérdésre, hogy ez a minimál­bér emelését vagy a segély ös­­szegének csökkentését jelents­­e, nem válaszolt érdemben. A Világgazdaság című napilap vi­szont megszellőztette, hogy a kormány január elsejétől csök­kentené a rendszeres szociális segély maximális összegét; a „távolítás” tehát nem a mini­málbér automatikus növelését jelenti. Úgy tudjuk, hogy erre vonatkozóan is vannak javasla­tok a kabinetben­­ a tervezett adó- és járulékcsökkentési ter­vek egyes vélemények szerint hozhatnak ugyanis annyit, hogy még akár még ez is felmerülhet. A gazdasági napilap infor­mációi szerint a minimálbér és a segélyösszeg közti különbség megnövelését a kormány úgy kívánja elérni, hogy megváltoz­tatnák a segély kiszámításának módját: a jövőben nem a mini­málbérhez kötnék a maximális összeget, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Gyurcsány Ferenc kormány­fő Dobogókőn két további in­tézkedést is bejelentett: azt, hogy a szociális segélyben ré­szesülő fiatalokat külön kezelik; ha képezhetők, a segély folyósí­tása idején folyamatosan képez­ni kell őket. Másfelől az eddig gyakran ellenérdekelt önkor­mányzatokat (a közcélú munka szervezése ugyanis tőlük több­leterőforrást igényel) érdekelt­té kívánják tenni abban, hogy az erre alkalmas embereknek te­remtsenek munkalehetőséget. A javaslatokat a nyári idő­szakban dolgozzák ki részle­teikben, a kész tervek ősszel kerülnek a kormány, illetve a parlament elé. Úgy tudni, hogy a megvalósításhoz nem kíván­nak újabb forrásokat rendelni, a fedezetet az Új Magyaror­szág fejlesztési terv kereteiből biztosítják. A gyerekek rosszul járnának A gyerekek járnának a legrosszab­bul, ha megvalósulnának a kor­mány javaslatai a segélyezés átala­kításáról - állítja Ferge Zsuzsa szociológus. Matalin Dóra - Örülök, hogy ezek csak javaslatok, mert egyiket sem tartom jónak - mondja Ferge Zsuzsa szociológus. Ferge Zsuzsa szerint tévhit, hogy a se­gély meghaladhatja a minimálbér össze­gét. Két évvel ezelőtt változtattak a sza­bályozáson, és át­tértek az egyéni helyett a családi alapú segélyezésre.­­ Akkor valóban előfordult, hogy egy sokgyerekes szegény családnál a segély meghaladta a minimálbért - mondja Ferge Zsuzsa. Szerinte az egyedülálló, gyermektelen segélyezetteknél, akik az összes segélye­zett körülbelül felét alkotják, soha nem fordult elő, hogy a segély összege maga­sabb lett volna a minimálbérnél. Sőt, még a nyugdíjminimumot sem érte el. A családi alapú segélyezés csak fél évig működött, aztán az önkormányza­tok nyomására maximálták a segélyt, az­óta az összege legfeljebb a nettó mini­málbér lehet. Ezért Ferge Zsuzsa szerint az új javaslat, mely szerint a minimálbér helyett a nyugdíjminimumhoz kötnék a maximális összeget, kizárólag a gyere­kektől vesz el, hiszen az egyedülállók se­gélyezése eddig sem a minimálbérhez volt kötve. - Ezért saját javaslatot fogunk készíteni, ami nem a gyerekes családok­tól veszi el a pénzt. Egészen más szerke­zetű segélyezésre van szükség - mondja. Ami a fiatalok segélyezését illeti, Ferge Zsuzsa szerint a javaslat hibás ada­tokkal számol.­­ Az egyetlen rendelke­zésre álló minisztériumi adatsor szerint nem 40, hanem 25 százalék a 29 évesnél fiatalabbak aránya a segélyezettek közt - állítja Ferge Zsuzsa, aki azzal egyetért, hogy a fiatalok képzése elengedhetetlen, de azt mondja: a munkaügyi szolgálatok képzései többnyire nem megfelelőek, az ott tanultak nem hasznosíthatók a mun­kaerőpiacon. Ferge Zsuzsa: Ezek a képzések évi 200 milliárd fot fogunk készíteni, k­atba kerülnek, és leginkább a kép­zést tartók járnak dóktól veszi el jól velük - állítja, a pénzt. Ferge Zsuzsa sze­rint inkább a ha­gyományos iskolákban kellene tartani vagy oda visszaterelni a fiatalokat. Azt, hogy ösztönözni kell az önkor­mányzatokat, hogy a forrásokat segélyek helyett közmunkaprogramokra fordítsák, értelmezhetetlennek nevezte. - A segély jog, nem dönthet úgy egy önkormányzat, hogy abból közmunkaprogramot indít - mondja. Ferge Zsuzsa szerint ugyan­annyian vannak, akik rászorulnának, de nem kapnak segélyt, mint akik kapnak - csakhogy róluk soha nem beszélünk. Azt mondja, hogy a segély a legrosszabb esz­köz, aminél csak egy rosszabb van, ha egy rászoruló nem kapja meg. Ajándék szerszámok Monokra Egyetért Monok polgármestere a kormány tervezett intézkedéseivel, bár fenntartja azt a véleményét, hogy egészséges, munkavégzésre képes emberek csak munka ellenében kaphassanak segélyt. Romhányi Tamás A monoki kezdeményezést látja vissza­tükröződni a szociális segélyezéssel kapcsolatos kormányzati elképzelések­ben Szepessy Zsolt. Monok polgármeste­re szerint a hétvégén Dobogókőn beje­lentett tervek alapvetően jó irányba mu­tatnak, de a kívánt eredmény eléréséhez további intézkedések is szükségesek lennének. A polgármester kívánatosnak tartaná, ha a várható változtatásokról a szerencsi kistérség polgármestereivel is egyeztetne a kormány.­­ Az önkormányzatokat nem szüksé­ges közmunka szervezésére kötelezni, az önkormányzatok, legalábbis ebben a térségben, maguktól is annyi közmun­kát szerveznek, amennyit csak tudnak - mondta tegnap lapunknak Szepessy Zsolt. - A településeknek pénzre lenne szükségük, hogy minél több embert fel­vehessenek. Ahhoz azonban, hogy értel­mes és értékteremtő feladatokat adhas­sanak, további jogszabályokat kellene módosítani. Ma például hiába szeretne munkaerőt bérelni az önkormányzattól egy mezőgazdasági vállalkozó, mondjuk a barackszedés idejére, nem adhatunk. Pedig szerencsés lenne, ha az önkor­mányzat beruházásain dolgozó vállalko­zók közmunkásokkal végeztetnék a se­gédmunkát, vagy ha a szomszéd telepü­lésen több emberre van szükség, akár oda is kölcsönözhessünk embereket. A monoki polgármester fontosnak nevezte, hogy a fiatal munkanélkülieket a segélyért képzésre kötelezné a kor­mány, de hozzátette, nem elégedne meg a nyolc osztály befejezésével, hanem a munkaerőpiacon keresett szakmák elsa­játítását írná elő. Példaként említette az egészségügyi ágazatot: ápolókra, beteg­­szállítókra és segédekre állandó az igény. A segély összegének tervezett csök­kentéséről azt mondta, ez szerinte a munkavállalást ösztönző, a munka be­csületének visszaállítását célzó intézke­dés. A segélyek visszafogásából megta­karított pénzt munkahelyek teremtésére fordítaná. Szepessy Zsolt ugyanakkor továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy egészséges, munkavégzésre képes emberek csak munka ellenében kaphas­sanak segélyt. Monokon jelenleg nyolc ember dol­gozik közhasznú munkásként. A telepü­lés egy sokak által kifogásolt rendelete feltételekhez köti a segélyek kifizetését, a rendelkezéseket azonban nem alkal­mazzák. A polgármester szerint hama­rosan 20-30 embert hívnak be, akik a Kossuth-ház előtti gazos területen egy parkolót építenek. A hamarosan induló monoki közmunkát óriási érdeklődés kíséri, a polgármester, mint mondta, rengeteg biztatást kap, de olyan támoga­tó is akadt, aki pénzt ajánlott a program­hoz, egy budapesti szimpatizáns pedig vadonatúj szerszámokat és munkavé­delmi eszközöket küldött. Szalay Tamás Lajos - Ez a korosztály megtanult fe­lelősen viseltetni nemcsak sa­ját, de az ország sorsáért is. Ezt a korosztályt több is érdekli, mint hogy mennyi a nyugdíja - mondta Gyurcsány Ferenc párt­elnök-miniszterelnök egy teg­napi, XI. kerületi nyugdíjasfó­rumon. Az MSZP budapesti szervezete által kezdeménye­zett összejövetelen a kormány­fő megerősítette: nem akar sokkterápiát sem gazdasági, sem szociális területen. Ugyan­akkor reformokra van szükség, például a nyugdíjrendszerben. Korózs Lajos szociális és munkaügyi államtitkár ezzel kapcsolatban megerősítette: marad a nyugdíjkorrekciós program, a méltányossági rend­szer, a 13. havi járandóság és az utazási kedvezmény. Gyurcsány és Korózs is hevesen támadta a Fideszt. A kormányfő a segélye­zési rendszer kapcsán azt mondta: a szabályokat nem le­het önkényesen felrúgni (lásd: Monok), mert „nem élhetünk az oszt jó napot”-ok országában. A kormányfő ezzel Orbán Viktor egy elhíresült beszédére utalt. Gyurcsány: Nem élhetünk az „oszt jó napot”-ok országában Baráti közegben szerepelt a miniszterelnök-pártelnök Fotó: Kovács Bence www.nol.hu Az AB szerint nem büntethető a gyalázkodás Lencsés Károly A gyalázkodás akkor sem bün­tethető, ha alkalmas a becsület és az emberi méltóság csorbítá­sára - mondta ki tegnap az Al­kotmánybíróság. Az erről szóló Btk.-módosítás aránytalanul korlátozná a véleménynyilvání­tás szabadságát, ezért a testület megsemmisítette a Bárándy Gergely szocialista képviselő kezdeményezésére elfogadott rendelkezést. A testület szerint a büntetőjog eszközével csak akkor lehet fellépni, ha az erő­szak közvetlen és nyilvánvaló veszélye áll fenn, ám a gyaláz­kodó kijelentések és testmoz­dulatok önmagukban nem je­lentik ennek kockázatát. Ugyanerre a sorsra jutott az igazságügyi tárcának az a javas­lata, amely szerint a gyűlöletbe­széd ellen polgári peres eljárás­ban kell fellépni. Ez lehetővé tette volna, hogy a szélsőséges, kirekesztő nézeteket terjesztő személlyel szemben az érintett kisebbség valamennyi tagja, vagy jogvédő szervezetek is . Elkészítette az oktatási tárca az egyházi közoktatási intézmé­nyek állami finanszírozásáról szóló kormányrendelet terveze­tét, amelyről augusztus 31-ig egyeztet az egyházakkal. (MTI) kártérítést követelve pert indít­sanak. Az AB azzal érvelt, hogy az emberi méltósághoz fűződő jog a közösségeket nem, csak az egyes embereket illeti meg. E két jogszabály sohasem lépett hatályba, mert az államfő - az AB indoklásához hasonlatos ér­vekkel - előzetes normakont­rollt kezdeményezett. A két határozatból az is kö­vetkezik, hogy a gyűlöletbe­széd elleni fellépésnek jószeré­vel nincs alkotmányosan elfo­gadható módja. Vagyis: akit va­lamely közösséghez tartozása okán sértő kifejezésekkel illet­nek, maga kezdeményezhet személyiségi jogi pert. Ahhoz azonban, hogy eséllyel kérhes­sen elégtételt, bizonyítania kell a személyes érintettséget. Az ugyanis a bírói gyakorlat sze­rint kevés, amikor valaki egy kisebbséget csak általánosság­ban gyaláz, és a sértésnek nincs pontos „címzettje”. A két döntés megosztotta az alkotmánybírákat. Azokhoz Ko­vács Péter és Lévay Miklós pár­huzamos indokolást, Kiss Lász­ló különvéleményt fűzött. A bí­rák utalnak rá, hogy a nemzet­közi egyezményekből fakadóan büntetni kell „a faji felsőbbren­dűségre vagy gyűlöletre alapo­zott eszmék terjesztését”. Emel­lett jelzik, hogy az AB korábbi, hasonló tárgyban hozott dönté­sei óta eltelt idő tapasztalatait is célszerű figyelembe venni, mert ma már nem feltétlenül igaz, hogy a véleményeket „azok érték- és igazságtartalmá­ra tekintet nélkül” védeni kell. Az AB tegnap megsemmisí­tette a közoktatási törvénynek azt a rendelkezését is, amely szerint a normatív hozzájárulá­sok összege a nem állami vagy önkormányzati fenntartású tanintézet esetében sem lehet kisebb, mint az ugyanazon jog­címen az állam vagy a helyha­tóságok által működtetett tan­intézeteknek folyósított ös­­­szeg. Ez a testület szerint ellen­tétes a vatikáni megállapodás­sal, amely szerint a katolikus egyházat ugyanolyan támoga­tás illeti meg az iskolái után, mint a többi hasonló intéz­mény fenntartóját. A bírák megerősítették azt is, hogy az egyházi iskoláknak, ha azok ál­lami vagy önkormányzati fel­adatokat vesznek át, nyújtsa­nak ezzel arányos kiegészítő tá­mogatást.

Next