Népszabadság, 2008. július (66. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-01 / 152. szám
2008. JÚLIUS 1. KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Csökkentik a segély maximális összegét Ez a döntés minimálbér-emelésre adhat lehetőséget A kormány a jövőben nem a jelenleg 69 ezer forintos minimálbérhez kötné a segély maximális összegét, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. A tervek szintjén szó van a minimálbér emeléséről is. Munkatársunktól Fokozatos lépésekkel „el kell távolítani” a minimálbér és a segély összegét azért, hogy ne legyen kifizetődő a munka helyett szociális támogatásra számítani - mondta Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök a második dobogókői tanácskozás után, a múlt pénteken. Ez az intézkedés is része annak a hárompontos csomagnak, amely a segélyezési rendszer korrekciójára vonatkozik. Gyurcsány arra a kérdésre, hogy ez a minimálbér emelését vagy a segély összegének csökkentését jelentse, nem válaszolt érdemben. A Világgazdaság című napilap viszont megszellőztette, hogy a kormány január elsejétől csökkentené a rendszeres szociális segély maximális összegét; a „távolítás” tehát nem a minimálbér automatikus növelését jelenti. Úgy tudjuk, hogy erre vonatkozóan is vannak javaslatok a kabinetben a tervezett adó- és járulékcsökkentési tervek egyes vélemények szerint hozhatnak ugyanis annyit, hogy még akár még ez is felmerülhet. A gazdasági napilap információi szerint a minimálbér és a segélyösszeg közti különbség megnövelését a kormány úgy kívánja elérni, hogy megváltoztatnák a segély kiszámításának módját: a jövőben nem a minimálbérhez kötnék a maximális összeget, hanem a lét- vagy a nyugdíjminimumhoz. Gyurcsány Ferenc kormányfő Dobogókőn két további intézkedést is bejelentett: azt, hogy a szociális segélyben részesülő fiatalokat külön kezelik; ha képezhetők, a segély folyósítása idején folyamatosan képezni kell őket. Másfelől az eddig gyakran ellenérdekelt önkormányzatokat (a közcélú munka szervezése ugyanis tőlük többleterőforrást igényel) érdekeltté kívánják tenni abban, hogy az erre alkalmas embereknek teremtsenek munkalehetőséget. A javaslatokat a nyári időszakban dolgozzák ki részleteikben, a kész tervek ősszel kerülnek a kormány, illetve a parlament elé. Úgy tudni, hogy a megvalósításhoz nem kívánnak újabb forrásokat rendelni, a fedezetet az Új Magyarország fejlesztési terv kereteiből biztosítják. A gyerekek rosszul járnának A gyerekek járnának a legrosszabbul, ha megvalósulnának a kormány javaslatai a segélyezés átalakításáról - állítja Ferge Zsuzsa szociológus. Matalin Dóra - Örülök, hogy ezek csak javaslatok, mert egyiket sem tartom jónak - mondja Ferge Zsuzsa szociológus. Ferge Zsuzsa szerint tévhit, hogy a segély meghaladhatja a minimálbér összegét. Két évvel ezelőtt változtattak a szabályozáson, és áttértek az egyéni helyett a családi alapú segélyezésre. Akkor valóban előfordult, hogy egy sokgyerekes szegény családnál a segély meghaladta a minimálbért - mondja Ferge Zsuzsa. Szerinte az egyedülálló, gyermektelen segélyezetteknél, akik az összes segélyezett körülbelül felét alkotják, soha nem fordult elő, hogy a segély összege magasabb lett volna a minimálbérnél. Sőt, még a nyugdíjminimumot sem érte el. A családi alapú segélyezés csak fél évig működött, aztán az önkormányzatok nyomására maximálták a segélyt, azóta az összege legfeljebb a nettó minimálbér lehet. Ezért Ferge Zsuzsa szerint az új javaslat, mely szerint a minimálbér helyett a nyugdíjminimumhoz kötnék a maximális összeget, kizárólag a gyerekektől vesz el, hiszen az egyedülállók segélyezése eddig sem a minimálbérhez volt kötve. - Ezért saját javaslatot fogunk készíteni, ami nem a gyerekes családoktól veszi el a pénzt. Egészen más szerkezetű segélyezésre van szükség - mondja. Ami a fiatalok segélyezését illeti, Ferge Zsuzsa szerint a javaslat hibás adatokkal számol. Az egyetlen rendelkezésre álló minisztériumi adatsor szerint nem 40, hanem 25 százalék a 29 évesnél fiatalabbak aránya a segélyezettek közt - állítja Ferge Zsuzsa, aki azzal egyetért, hogy a fiatalok képzése elengedhetetlen, de azt mondja: a munkaügyi szolgálatok képzései többnyire nem megfelelőek, az ott tanultak nem hasznosíthatók a munkaerőpiacon. Ferge Zsuzsa: Ezek a képzések évi 200 milliárd fot fogunk készíteni, katba kerülnek, és leginkább a képzést tartók járnak dóktól veszi el jól velük - állítja, a pénzt. Ferge Zsuzsa szerint inkább a hagyományos iskolákban kellene tartani vagy oda visszaterelni a fiatalokat. Azt, hogy ösztönözni kell az önkormányzatokat, hogy a forrásokat segélyek helyett közmunkaprogramokra fordítsák, értelmezhetetlennek nevezte. - A segély jog, nem dönthet úgy egy önkormányzat, hogy abból közmunkaprogramot indít - mondja. Ferge Zsuzsa szerint ugyanannyian vannak, akik rászorulnának, de nem kapnak segélyt, mint akik kapnak - csakhogy róluk soha nem beszélünk. Azt mondja, hogy a segély a legrosszabb eszköz, aminél csak egy rosszabb van, ha egy rászoruló nem kapja meg. Ajándék szerszámok Monokra Egyetért Monok polgármestere a kormány tervezett intézkedéseivel, bár fenntartja azt a véleményét, hogy egészséges, munkavégzésre képes emberek csak munka ellenében kaphassanak segélyt. Romhányi Tamás A monoki kezdeményezést látja visszatükröződni a szociális segélyezéssel kapcsolatos kormányzati elképzelésekben Szepessy Zsolt. Monok polgármestere szerint a hétvégén Dobogókőn bejelentett tervek alapvetően jó irányba mutatnak, de a kívánt eredmény eléréséhez további intézkedések is szükségesek lennének. A polgármester kívánatosnak tartaná, ha a várható változtatásokról a szerencsi kistérség polgármestereivel is egyeztetne a kormány. Az önkormányzatokat nem szükséges közmunka szervezésére kötelezni, az önkormányzatok, legalábbis ebben a térségben, maguktól is annyi közmunkát szerveznek, amennyit csak tudnak - mondta tegnap lapunknak Szepessy Zsolt. - A településeknek pénzre lenne szükségük, hogy minél több embert felvehessenek. Ahhoz azonban, hogy értelmes és értékteremtő feladatokat adhassanak, további jogszabályokat kellene módosítani. Ma például hiába szeretne munkaerőt bérelni az önkormányzattól egy mezőgazdasági vállalkozó, mondjuk a barackszedés idejére, nem adhatunk. Pedig szerencsés lenne, ha az önkormányzat beruházásain dolgozó vállalkozók közmunkásokkal végeztetnék a segédmunkát, vagy ha a szomszéd településen több emberre van szükség, akár oda is kölcsönözhessünk embereket. A monoki polgármester fontosnak nevezte, hogy a fiatal munkanélkülieket a segélyért képzésre kötelezné a kormány, de hozzátette, nem elégedne meg a nyolc osztály befejezésével, hanem a munkaerőpiacon keresett szakmák elsajátítását írná elő. Példaként említette az egészségügyi ágazatot: ápolókra, betegszállítókra és segédekre állandó az igény. A segély összegének tervezett csökkentéséről azt mondta, ez szerinte a munkavállalást ösztönző, a munka becsületének visszaállítását célzó intézkedés. A segélyek visszafogásából megtakarított pénzt munkahelyek teremtésére fordítaná. Szepessy Zsolt ugyanakkor továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy egészséges, munkavégzésre képes emberek csak munka ellenében kaphassanak segélyt. Monokon jelenleg nyolc ember dolgozik közhasznú munkásként. A település egy sokak által kifogásolt rendelete feltételekhez köti a segélyek kifizetését, a rendelkezéseket azonban nem alkalmazzák. A polgármester szerint hamarosan 20-30 embert hívnak be, akik a Kossuth-ház előtti gazos területen egy parkolót építenek. A hamarosan induló monoki közmunkát óriási érdeklődés kíséri, a polgármester, mint mondta, rengeteg biztatást kap, de olyan támogató is akadt, aki pénzt ajánlott a programhoz, egy budapesti szimpatizáns pedig vadonatúj szerszámokat és munkavédelmi eszközöket küldött. Szalay Tamás Lajos - Ez a korosztály megtanult felelősen viseltetni nemcsak saját, de az ország sorsáért is. Ezt a korosztályt több is érdekli, mint hogy mennyi a nyugdíja - mondta Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök egy tegnapi, XI. kerületi nyugdíjasfórumon. Az MSZP budapesti szervezete által kezdeményezett összejövetelen a kormányfő megerősítette: nem akar sokkterápiát sem gazdasági, sem szociális területen. Ugyanakkor reformokra van szükség, például a nyugdíjrendszerben. Korózs Lajos szociális és munkaügyi államtitkár ezzel kapcsolatban megerősítette: marad a nyugdíjkorrekciós program, a méltányossági rendszer, a 13. havi járandóság és az utazási kedvezmény. Gyurcsány és Korózs is hevesen támadta a Fideszt. A kormányfő a segélyezési rendszer kapcsán azt mondta: a szabályokat nem lehet önkényesen felrúgni (lásd: Monok), mert „nem élhetünk az oszt jó napot”-ok országában. A kormányfő ezzel Orbán Viktor egy elhíresült beszédére utalt. Gyurcsány: Nem élhetünk az „oszt jó napot”-ok országában Baráti közegben szerepelt a miniszterelnök-pártelnök Fotó: Kovács Bence www.nol.hu Az AB szerint nem büntethető a gyalázkodás Lencsés Károly A gyalázkodás akkor sem büntethető, ha alkalmas a becsület és az emberi méltóság csorbítására - mondta ki tegnap az Alkotmánybíróság. Az erről szóló Btk.-módosítás aránytalanul korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért a testület megsemmisítette a Bárándy Gergely szocialista képviselő kezdeményezésére elfogadott rendelkezést. A testület szerint a büntetőjog eszközével csak akkor lehet fellépni, ha az erőszak közvetlen és nyilvánvaló veszélye áll fenn, ám a gyalázkodó kijelentések és testmozdulatok önmagukban nem jelentik ennek kockázatát. Ugyanerre a sorsra jutott az igazságügyi tárcának az a javaslata, amely szerint a gyűlöletbeszéd ellen polgári peres eljárásban kell fellépni. Ez lehetővé tette volna, hogy a szélsőséges, kirekesztő nézeteket terjesztő személlyel szemben az érintett kisebbség valamennyi tagja, vagy jogvédő szervezetek is . Elkészítette az oktatási tárca az egyházi közoktatási intézmények állami finanszírozásáról szóló kormányrendelet tervezetét, amelyről augusztus 31-ig egyeztet az egyházakkal. (MTI) kártérítést követelve pert indítsanak. Az AB azzal érvelt, hogy az emberi méltósághoz fűződő jog a közösségeket nem, csak az egyes embereket illeti meg. E két jogszabály sohasem lépett hatályba, mert az államfő - az AB indoklásához hasonlatos érvekkel - előzetes normakontrollt kezdeményezett. A két határozatból az is következik, hogy a gyűlöletbeszéd elleni fellépésnek jószerével nincs alkotmányosan elfogadható módja. Vagyis: akit valamely közösséghez tartozása okán sértő kifejezésekkel illetnek, maga kezdeményezhet személyiségi jogi pert. Ahhoz azonban, hogy eséllyel kérhessen elégtételt, bizonyítania kell a személyes érintettséget. Az ugyanis a bírói gyakorlat szerint kevés, amikor valaki egy kisebbséget csak általánosságban gyaláz, és a sértésnek nincs pontos „címzettje”. A két döntés megosztotta az alkotmánybírákat. Azokhoz Kovács Péter és Lévay Miklós párhuzamos indokolást, Kiss László különvéleményt fűzött. A bírák utalnak rá, hogy a nemzetközi egyezményekből fakadóan büntetni kell „a faji felsőbbrendűségre vagy gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését”. Emellett jelzik, hogy az AB korábbi, hasonló tárgyban hozott döntései óta eltelt idő tapasztalatait is célszerű figyelembe venni, mert ma már nem feltétlenül igaz, hogy a véleményeket „azok érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül” védeni kell. Az AB tegnap megsemmisítette a közoktatási törvénynek azt a rendelkezését is, amely szerint a normatív hozzájárulások összege a nem állami vagy önkormányzati fenntartású tanintézet esetében sem lehet kisebb, mint az ugyanazon jogcímen az állam vagy a helyhatóságok által működtetett tanintézeteknek folyósított összeg. Ez a testület szerint ellentétes a vatikáni megállapodással, amely szerint a katolikus egyházat ugyanolyan támogatás illeti meg az iskolái után, mint a többi hasonló intézmény fenntartóját. A bírák megerősítették azt is, hogy az egyházi iskoláknak, ha azok állami vagy önkormányzati feladatokat vesznek át, nyújtsanak ezzel arányos kiegészítő támogatást.