Népszabadság, 2008. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-23 / 171. szám

www.nol.hu Instant könyv kávéval Londonban hét perc, az OSZK-ban néhány óra a könyvnyomtatás Megerősítheti a könyv és a hagyományos kereskedés pozícióját a virtuális hoz­záféréssel szemben az a di­gitális gyorsnyomtató be­rendezés, amely a közel­múltban lépett működésbe brit könyvesboltokban. El­sősorban a kis példányszá­mú művek kiadóinak és ve­vőinek segít. Már nálunk is előfordul. Varsányi Gyula A vásárló bemegy a könyves­boltba, kér egy művet, leül a ká­vézóban, és mire megitta a ká­véját, kézbe veheti a frissen ké­szült könyvét, amely olyan, mint egy hagyományos, nyom­dából kikerült példány. Holott a boltban levő digitális nyomta­tó-, kötő- és ragasztógépen állí­tották elő, mindössze hét (!) perc alatt, lemezen tárolt tarta­lom alapján. Stílusosan Espresso Book Machine-nek hívják ezt a mind­össze 2-3 négyzetméteren elfé­rő berendezést, amelyet először Amerikában alkalmaztak, de jú­niustól a főként tudományos és felsőoktatási kiadványokat megjelentető brit Blackwell ki­adó könyvesbolti hálózatában is üzembe helyeztek. Az ese­ményről a The Independent cí­mű lap online kiadása adott hírt, majd a berendezés képét - a YouTube-ról - a hazai Litera.hu is bemutatta. Az érin­tett szakemberek szerint fan­tasztikus lehetőségről van szó, amellyel megnő a könyvesbol­tok választéka anélkül, hogy erőn fölül kellene készletez­niük. További előny, hogy az új berendezéssel fölszerelt boltok bátran fölvehetik a versenyt az online kereskedéssel vagy a vi­lághálós letöltéssel. - Ami valójában új ebben, az a berendezés hálózatszerű al­kalmazása - fűzi hozzá a hírhez Bácskai István, a Gondolat Ki­adó vezetője. Gyorsnyomtató­val összekapcsolt könyvkötő- és ragasztóberendezést már jó ideje alkalmaznak (nálunk is). Jóllehet, a hírben szereplő gép új fejlesztés, amelynek van egy olyan változata Amerikában, amely már három perc alatt ké­szít könyvet. A Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója, Zentai Péter László évekkel ezelőtt lá­tott hasonlót a frankfurti könyvvásáron. Ő az előnyök mellett a veszélyekre is fölhívja a figyelmet. Magyarországon és különösen a kis nyelveket be­szélő országokban elsősorban a tudományos és szakkönyvki­adás hanyatló helyzetén segít­het, hiszen nem kell drága nyomdai eljárással előállítani olyan könyveket, amelyek iránt csak szűkebb körben van érdek­lődés. Az „instant könyv” ugyanakkor nem sokkal ol­csóbb nyomdai változatánál, mert a szerzői és kiadói mun­kát, továbbá a kombinált nyom­tató díját meg kell fizetnie a ve­vőnek. Információink szerint az egyébként is magas árakkal dol­gozó brit könyvpiacon 60-80 fontba (20-25 ezer forintba) is belekerülhet egy-egy „kávé­könyv”. Zentai lehetőséget lát arra is, hogy ezzel a megoldással lerö­vidüljön az út a szerző és az ol­vasó között, a kiadói feladatok - lektorálás, szerkesztés, terve­zés, jogok megszerzése - kiikta­tását azonban nem tartaná jó­nak. Bácskai István elképzelhe­tőnek véli, hogy több kiadó ös­­­szefogásával működtethető ná­lunk ez a berendezés, és hasz­nos lehet egyetemi központok­ban is. Nálunk a Pytheas Kiadó alkalmazza már az eljárást, de azt a tulajdonságát használja ki, hogy kiválóan készíthető vele másolat régi könyvekről. Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásai között is szerepel könyvek gyorsnyomtatása - né­hány óra alatt -, ha a jogdíjprob­­lémákat sikerül megoldani - tudtuk meg Monok István fő­igazgatótól. Egy átlagos méretű, boltokban már nem hozzáfér­hető könyv 4000-5000 forintért rendelhető meg náluk. Az OSZK mintegy húszezer dara­bos digitális könyvgyűjteménye a világhálón is elérhető. Gyorskönyv: pár perc és pár ezer forint Fotó: Szabó Bernadett Az irónia nyomában Kultúrsokk! Magyarország: több mint útikönyv R. Hahn Veronika London A napokban jelent meg a Mar­shall Cavendish kiadó gondo­zásában Ardó Zsuzsanna Culture Shock­ Hungary című könyvének új, bővített változa­ta. Az Angliában élő sokoldalú szerző - író és fotóművész - já­ratos a kulturális antropológiai és kommunikációs kutatásban, publikált magyarul és angolul, ugyanakkor több mint száz film szövegét ültette át ma­gyarra. írt drámát és rendezett rövidfilmet. Tagja a Brit Film­­akadémiának, a Brit Újságíró Szövetségnek, és alapító elnö­ke a Hampstead Alkotó Közös­ségnek. Nemzetközi kiállítá­sok kurátora, mint például a Brit Filmakadémián július vé­géig látható Korda-tárlat. Ta­vasszal az Amnesty Interna­tional és az Európai Bizottság londoni székhelyén állították ki fotóit. Jelenleg a kultúrák közötti párbeszéd európai évé­nek, „Kultúrák a mi utcánk­ban” elnevezésű fotópályázat nemzetközi zsűrijének tagja. A Kultúrsokk megjelenése kapcsán Ardó a Népszabadság­nak elmondta, hogy olyan ol­vasókat szólít meg, akik „nem egyszerűen pár napos turista­élményként akarják megélni Magyarország látszatát”. Ardó szerint úgy is gondolhatunk az életünkre, mint egy, a gyerek­kortól mélyen elsajátított, ér­zelmekkel átszőtt bonyolult szokásvilágtérképre, mellyel mindennapjainkat navigáljuk. Mivel többnyire csak néhány hétre utazunk el egy új ország­ba, szokásvilágba, épp ezért nem ér minket gyakran kultúr­sokk. Nem érezzük az elmé­lyült orientáció drámai szüksé­gét. Az új szokásvilág, amelybe belecsöppenünk, legfeljebb felcsigázza a kíváncsiságunkat. És ha nem minden élmény po­zitív is, könnyen tudjuk vi­szonylag kockázatmentesen vonzónak tekinteni a másik kultúrát. A kultúrsokk általá­ban pár hónap után érinti meg az embert, amikor az új már nem annyira új, viszont még mindig és sokszor zavaróan, érthetetlenül más. Hiszen a né­zelődő mást szokott meg, és azt rendszerint önkéntelenül jobbnak is tartja. A Kultúrsokk! Magyaror­szág könyvet szerzője azok­nak szánja, akik szeretnék job­ban megérteni a magyar kul­túrát, az embereket, az össze­függéseket. Még akkor is, ha csak rövid időre érkeznek, sőt nem is váltanak jegyet, mégis szeretnék magyar férjüket-fe­­leségüket, kollégájukat erede­ti szokásviláguk kontextusá­ban látni és interpretálni. Mindezek után nyilvánvalóan nem szokványos útikönyről van szó, hanem „szatirikus kulturális antropológiai könyvről utazóknak és mind­azoknak - többek között üz­letembereknek, diplomaták­nak, újságíróknak és művé­szeknek - akik nem érik be a felületes, gyakran félrevezető benyomásokkal. Ezért szeret­nék megérteni, hogy a más miért más, a szokás miért az, ami, milyen rögeszmék és ér­zékenységek tartanak fogva, mi a humor vagy a sértődés forrása, hogyan viszonyulnak egymáshoz az emberek stb.” A könyv megírásának előz­ménye és ihletője, hogy ami­kor Ardó a Londoni Egyete­men a kultúrközi kommuniká­ció témakörében kutatott, gyakran derült ki számára kü­lönféle beszélgetésekből, hogy még tanult és érdeklődő emberek is keveset tudnak a magyar kultúráról. De leg­alább kérdezgetnek. Egy idő után arra gondolt, könyvbe foglalja a visszatérő kérdések­re adott válaszait, mégpedig objektív, akadémikus eszme­­futtatás helyett a szatíra műfa­jában, az irónia-önirónia hangján. NÉPSZABADSÁG • 2008. JÚLIUS 23., SZERDA Kultúra • ll VESZÉLYES VIZEKEN A KROKODILOK ELEJE % FORINT A TERMÉSZET CSODÁI 20 RÉSZES DISCOVERY DVD-SOROZAT A NÉPSZABADSÁGTÓL Megjelenik július 24-én! Minden csütörtökön új epizódok csak a hírlapárusoknál, a Népszabadság mellé! Információ: 06 (1) 436-4373 www.nol.hu NLILSZABAD NEPSZABADSAG A tájékozottság magabiztossá tesz

Next