Népszabadság, 2008. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-01 / 204. szám

2008. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország RÖVIDEN Lakástámogatás: elutasítják az átalakítást A Fidesz-KDNP-frakciószö­­vetség elutasítja, hogy a kor­mány átalakítsa a szociálpo­litikai lakástámogatási rend­szert. Soltész Miklós, a frak­ciószövetség népjóléti kabi­netjének vezetője szerint a kormány a szegény rétegeket állítaná szembe a középréte­gekkel, de több százezer fia­tal is nehéz helyzetbe kerül­ne, ha nem kapnák meg a je­lenlegi támogatást az állam­tól. Daróczi Dávid kormány­­szóvivő szerint a kormány­nak nincsenek olyan elkép­zelései, hogy a szocpolt vagy akár a félszocpolt megszün­tetné. (MTI) Belviszály a nagykanizsai Fideszben Ideiglenesen minden hatás­körét és jogkörét megvonta fideszes alpolgármesterétől Marton István, a Fidesz tá­mogatásával megválasztott nagykanizsai polgármester. Marton közölte: Cseresnyés Péter alpolgármester gyakor­latilag semmivel nem foglal­kozhat. A humán szféráért felelt, amelybe beletartoztak a szociális ügyek, az egész­ségügyi alapellátás és a vá­rosi kórház. Az ügy oda ve­zethető vissza, hogy a város­ban csak egy alpolgármester van, Marton azt szerette vol­na elérni, hogy legyen egy másik is, de ezt a Fidesz frak­ciója és az alpolgármester is elutasította. (MTI) Szociális Expo első alkalommal A szociális munka napjához kapcsolódva első alkalom­mal rendezik meg a Szociális Expót november 12-13-án Bu­dapesten. A rendezvény cél­ja, hogy kiállításaival, talál­kozóival, műhelyeivel és konferenciáival hozzájárul­jon a hátrányos helyzetű cso­portokkal kapcsolatos előíté­letek csökkentéséhez. (MTI) Megkezdődött az új tanév Munkatársunktól Hatvanban nyitotta meg teg­nap az új tanévet a szaktárca vezetője. Hiller István ünne­pi beszédében egyebek mel­lett azt mondta: a 2008-2009- es tanévnyitó jelentősebb és emlékezetesebb lesz az átla­gosnál, hiszen zajlik a közok­tatás átfogó korszerűsítése. Ezt szolgálja az Új tudás programja, amely évente 130- 140 milliárd forinttal juttat többet az oktatásügynek. Az elmúlt 50 év legnagyobb is­kolafelújítási programja kez­dődik, amelynek keretében 500 iskola újulhat meg. „Jó ta­nár nélkül nincs jó iskola” - mondta Hiller, a pedagógus­hivatás megbecsülésének fontosságát hangsúlyozva. Mától 1 millió 363 ezer diák, s mintegy 170 ezer pe­dagógus kezdi meg a tanévet. Az általános iskolákban 795 ezren tanulnak, 14 ezerrel ke­vesebben, mint tavaly. Kö­zöttük 101 ezer az elsős. A szakközépiskolások száma 239 336, szemben az egy év­vel korábbi 242 016-tal. Gimnáziumokban 196 811-en kezdik a tanévet - tavaly 200 026-an voltak, s míg az előző tanévben 123 ezer szak­iskolást tartottak nyilván, most csak 122 ezret. Létszám­­növekedést a speciális szak­iskolák mutathatnak fel: a ta­valyi 9700-nál százzal töb­ben kezdik meg a 2009. jú­nius 15-ig tartó tanévet. WWW.NOL.HU Nemet mondtak a liberálisok Az SZDSZ és a sűrűsödő hitelességi kérdések Folytatás az 1. oldalról Az egyes adónemek eltörlé­sét, illetve csökkentését Fodor Gábor helyeselte, a Gyurcsány­­dolgozat oktatási fejezetének viszont már csak néhány ele­mét mondta támogathatónak. Utóbbiról két nappal korábban Sándor Klára, az SZDSZ okta­tási és tudományos bizottságá­nak alelnöke még azt nyilatkoz­ta: a kormányfő reformterveze­tének ez a része összhangban van azzal, amit az SZDSZ a 2006-os koalíciós programban látni szeretett volna. Miután az SZDSZ Gyur­­csány Ferenc hitelességét két­ségbe vonja, kérdés, tudna-e egyáltalán Gyurcsány olyat ígérni, amit el is hinnének neki. Fodor Gábor sajtótájékoztató­ján az újságíróknak kiosztott - később azonban már nem hivat­kozott és nem kommunikált - SZDSZ-álláspont szerint nem tudna: „a legnemesebb törek­vésnek sincs hitele, ha nincs hi­tele annak, aki meghirdeti” - ol­vasható az összefoglalóban. Fo­dor azt azonban nem zárja ki, hogy a szocialisták tudnak szá­mukra elfogadható javaslatokat tenni, de már csak a parlament­ben lát teret az egyeztetésekre. Az SZDSZ kimondva-ki­­mondatlanul Gyurcsány Ferenc leváltására játszik. - Amióta Fo­dor a pártelnök, a miniszterel­nök hiteltelenségéről beszél, miközben nem tör rá frontáli­san Gyurcsány Ferencre - mondta egy liberális forrásunk. Hozzátette, hogy az SZDSZ-ben nem számolnak Medgyessy­­forgatókönyvvel, vagyis nem gondolják, hogy újra egy kor­mányfő beáldozásával lehet helyreállítani az együttműkö­dést az MSZP-vel. Az SZDSZ több opció lebeg­tetésével igyekszik nyomást gyakorolni a kormányra, illetve Gyurcsányra. Fodor Gábor az Indexnek adott hétvégi interjú­jában például úgy fogalmazott a cselekvési programról: „Ha el­fogadható lett volna, tárgyal­nánk róla, ha nem lesz elfogad­ható, megyünk tovább, és jöhet a szakértői kormány kérdése. Ha azzal sem tudunk előre jut­ni, csak akkor jöhet az előre ho­zott választás. Ez a cselekvési program nem elfogadható.” Et­től függetlenül az SZDSZ aligha kezdeményezi a szakértői kor­mány felállítását, ezt még a párt vezetőségében sem tartják reá­lisnak. Ehhez ugyanis ötpárti konszenzus kellene. A liberálisok ellenzéki sze­repre rendezkednek be 2010-ig, a hétvégén véglegesített straté­giájuk is ebből indul ki, bár nem zárják ki az új kormányzati együttműködést sem a szocia­listákkal - ahogy korábban is utaltak rá: új miniszterelnökkel és új programmal.­­ Mi csak a kormányfő túl­élési programjára mondtunk nemet, adó- és költségvetési ja­vaslatokat ugyanis még nem láttunk - nyilatkozta lapunknak Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő. Ha a javaslatok ko­moly megtakarítást és szociális átalakítást eredményeznének, akkor megfontolnánk azok tá­mogatását - közölte. A konfliktus így elvileg né­hány SZDSZ-es módosító indít­vány befogadásával is feloldha­tó lenne, alighanem erre utalt Fodor Gábor is, amikor szom­bati tájékoztatóján úgy fogal­mazott: az adójavaslatokat majd a parlamentben megvitatják. A parlamenti megállapodás­ra a szocialisták is igyekeznek teret hagyni. Gyurcsány Ferenc a Népszavának adott interjújá­ban jelezte, hogy „az SZDSZ- nek nem kell száz százalékban azonosulni, azt kell megérteni­ük, hogy a számukra is fontos pontokon arrafelé halad-e, amit ők is támogatni tudnak. (...) Li­berális barátaimtól azt kérem, támogassák ezt a programot, mert ez az ország érdeke.” Majd Lendvai Ildikó MSZP-frakcióve­­zető úgy reagált Fodorék eluta­sító döntésére: „érdeklődéssel várják az SZDSZ konkrét javas­latait az adóscsökkentés igé­nyelt további forrásaira, az álla­mi és szociális kiadások mér­séklésére”. Szerinte a minisz­terelnök és az MSZP szándéka nem az volt, hogy a politikai és a gazdasági élet bármely sze­replője azonnal és feltétel nél­kül azonosuljon a kormány po­litikájának minden részletével, hanem az, hogy „teret adjon az értelmes vitának, felelős javas­latok születésének és ütközte­tésének”. A kiadáscsökkentés és a szo­ciális támogatások megnyirbá­lása terén kemény csatára lehet számítani, főleg azok után, hogy a miniszterelnök leszö­gezte: „mivel a közszféra kiadá­sainak háromnegyede bérre megy el, nincs realitása annak, hogy ebben a szférában kiadás­­csökkentésre kerüljön sor, s an­nak sincs, hogy a szociális, jólé­ti kiadásokhoz nyúljon a kor­mány, bár szakértők tehetnek ilyen javaslatot. Ilyen kiadás­­csökkentésnek jóval nagyobb lenne a társadalmi kára, mint a gazdasági haszna.” Egyelőre nehéz tehát meg­jósolni, hogy ki nyeri ezt a csa­tát. A szocialisták álláspontját Kiss Péter MSZP-alelnök úgy foglalta össze a hétvégén: to­vábbra sem zárják ki a meg­egyezés lehetőségét, mond­ván, „az MSZP visszavárja az SZDSZ-t a koalícióba, hogy együtt arathassák le az elmúlt két év programjának sikereit”. A kancelláriaminiszter egy­szersmind megerősítette, hogy nincs napirenden Gyurcsány Ferenc leváltása. Kóka János SZDSZ- frakcióvezető írása a témában a 12. oldalon olvasható Fodor Gábor sajtótájékoztatója az SZDSZ ügyvivői testülete után. Nem akarnak megegyezni Gyurcsánnyal Násztánc vagy lábtiprás? „Nem az adócsökkentési tervről döntött az SZDSZ, hanem arról, hogy nem kíván a Gyurcsány-kor­­mányba visszatérni” - értékelte a kialakult helyzetet az Indexnek Tö­rök Gábor politológus. A Vision Consulting vezetője szerint a párt ugyanakkor örömmel venne részt egy új miniszterelnök vezette kor­mányban, így stratégiai célja látha­tóan a kormányfő megbuktatása. Ha ez nem sikerül, és nem jön létre az új koalíció, az SZDSZ ellenzéki szerepben marad 2010-ig. - A nász­tánc elkezdődött, és ez Gyurcsány sorsáról szól - fogalmazott Török Gábor, akit nem lepett meg az SZDSZ döntése, hiszen ha igent mondanak, az annak a beismerése lett volna, hogy minden, amit a koa­lícióból történt kilépésük óta tet­tek, értelmetlen volt. Ha az SZDSZ nem tudja rábírni a kormányfővál­tásra az MSZP-t, akkor nemet kell mondania a költségvetésre. Ugyanakkor, ha Gyurcsányéknak si­kerülne néhány SZDSZ-képviselőt maguk mellé állítani „az ország megmentése érdekében”, átmenne a költségvetés, ami hatalmas presztízsveszteség lenne Fodoréknak. Az elemző azt tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy marad Gyurcsány, és valahogy átmegy a költségvetés. Kiszelly Zoltán politikai elemző is arra számít, hogy az SZDSZ nem megszavazni, hanem átengedni fogja a költségvetést és az adótör­vényeket. Fidesz: Ez csapda! Mivel a programot a liberális párt számára kellett fogyaszthatóvá tenniük a szocialistáknak, Fodor Gáborék csapdahelyzetben van­nak - így látja a kialakult helyze­tet a Fidesz szóvivője. Szijjártó Pé­ter szerint a nagy kérdés ugyanis az, megnyeri-e a SZDSZ-t a kor­mánypárt a költségvetés támoga­tásához. Programalkotás helyett inkább kormányzásra lenne szük­ség, de ezt a kisebbségi kormány­tól hiába várnánk - vélekedett Szijjártó. Visszafogott elkötelezettségek A nyár folyamán elég alacsony­ra süllyedt a politika iránti Fi­gyelem, a pártoktól is távolabb kerültek a választópolgárok. Jú­niusban sem volt magas az em­berek közéleti kérdések iránti érdeklődése - egy százfokú ská­lán 39 pont. Augusztust tekint­ve további csökkenésről szá­molhatunk be, már csak 31 pon­tos ez a mutató. A nyár elején 51 százalék mondta magát aktív választónak, most csupán 44 százalék. A politikával szembe­ni averziókat jelzi az is, hogy sem a kormányzat, sem az el­lenzék tevékenységéről nincse­nek nagy véleménnyel az em­berek­­ az előbbit 23, az utóbbit 31 pontra értékelik. A nyár eleje óta ezek a mutatók 4-4 ponttal lettek kisebbek. A politika szereplőivel szem­beni általános ellenérzés alap­ján - úgy tűnik - a lakosság te­kintélyes hányada inkább a ki­sebbik rosszat választja közü­lük. Ezt példázza a Fidesz tábo­ra, amely az ellenzék tevékeny­ségét közepesre, 49 pontra érté­keli. De a szocialisták is csak ennyire elégedettek a kormány­zat munkájával (50 pont). Ha saját pártjaik eredményességét nem is igazán ismerik el a sza­vazók, az érzelmeik elég erősen kötik őket hozzájuk. A szocia­listák MSZP-vel kapcsolatos ro­­konszenvét 75 pontos mutató­val fejezik ki, a Fidesz hívei pe­dig 83 pontos népszerűségi in­dexet adnak pártjuknak. Mind­­kettejük esetében az idős támo­gatók érzelmi azonosulása a legerősebb. Különösen az MSZP esetében látványos ez a jelen­ség, ugyanis a 35 év alattiak kö­rében 62 pont, míg a 65 év felet­tieknél már 88 pont. A Fidesz tábora nem csupán az érzelmek tekintetében múlja felül a szocialista párt híveit, aktivitásuk, elkötelezettségük is azt igazolja: jobban együtt vannak. Részvételi hajlandósá­guk nem kiemelkedő (64 száza­lékuk menne el szavazni), de nagyobb, mint az MSZP-seké (akiknek 58 százaléka mutat ak­tivitást). Az ellenzéki párt tá­borának 53 százaléka jelentette ki kategorikusan, hogy jelenle­gi szimpátiájában megingatha­tatlan, „ha esik, ha fúj” a Fi­­deszre fog szavazni, és további 22 százalék is szinte bizonyos­nak tartja ezt. Most a tábor 13 százaléka nem ennyire eltökélt, de valószínűsíti a szavazatát. A szocialista hívek nem ennyire határozottak, hiszen 49 száza­lékuk áll a párt mellett „de és ha” nélkül, 16 százalék majd­nem biztosan, 10 százalékuk va­lószínűsíthetően az MSZP-re szavaz. (Szonda Ipsos) • Az adatfelvétel ideje: 2008. au­gusztus 19-26. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idő­sebb lakosságát képviselik.

Next