Népszabadság, 2008. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-27 / 227. szám

www.nol.hu VÁLOGATOTT KÖNYVJEGYZÉK Augusztus 25-től szeptember 22-ig Taraborrelli, J. Randy Madonna hiteles története Partvonal, 509 oldal, 2990 forint Vitray Tamás Kiképzés Magvető, 268 oldal, 2980 forint MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET Búza Péter Borozó Budapest Holnap, 160 oldal, 4900 forint Levy, Joel Atlantisz és más elveszett civilizációk atlasza Kossuth, 176 oldal, 6800 forint TÖRTÉNELEM, RÉGÉSZET Erdélyi István Régészek a világ tetején Aranyszarvas, 132 oldal, 2950 forint Hermann Róbert A Drávától a Lajtáig. Tanulmányok az 1848 nyári és őszi dunántúli hadi események történetéhez Balassi, 295 oldal, 2800 forint Here, Peter Csatahajók enciklopédiája Athenaeum 2000,256 oldal, 6990 forint McNab, Chris A legnagyobb történelmi katasztrófák Nemzeti Tankönyvkiadó, 320 oldal, 2750 forint Stein Aurél Romvárosok Ázsia sivatagjaiban Palatínus, 632 oldal, 3600 forint SZÉPIRODALOM GYERMEKKÖNYVEK Hapka, Catherine; Frantz, Jennifer A kavics és a szél meséi M&C, 54 oldal, 1990 forint Hartman, Bob Mesélő Biblia, Kállai Nagy Krisztina rajzaival Harmat, 160 oldal, 3500 forint Emmett, Jonathan; Cabban, Vanessa A legszebb ajándék Naphegy [28] oldal, 2250 forint Lewis, C. S. Narnia krónikái M&C, 760 oldal, 6900 forint Miler, Zdenek A vakond és az űrhajó Móra, 32 oldal, 2490 forint Szepes Mária Pöttyös Panni naplója Móra, 64 oldal, 2390 forint KÖLTÉSZET Tamás Menyhért Rések Nap, 72 oldal, 2000 forint Tóth László Kötélen, avagy Amint az ég... Lilium Aurum, 87 oldal, 2500 forint SZÉPPRÓZA Albert Zoltán Az alkimistakódex Athenaeum, 352 oldal, 2990 forint Amis, Martin Pénz, Búcsúlevél Európa, 640 oldal, 3200 forint Brodsky, Joseph Velence vízjele Typotex, 128 oldal, 1900 forint Gutiérrez, Pedro Juan Piszkos havannai trilógia Magvető, 400 oldal, 2990 forint Krasznahorkai László Seiobo járt odalent Magvető, 428 oldal, 3490 forint Lindsay, Jeff Dermedt, dacos Dexter Agave, 320 oldal, 2580 forint Porter, Anna Kasztner vonata Alexandra, 448 oldal, 3499 forint NÉPSZABADSÁG • 2008. SZEPTEMBER 27., SZOMBAT Könyvszemle • 13 Elsüllyedt világok nyomában Joel Levy: Atlantisz és más elveszett civilizációk atlasza Friss Róbert Nincs elég bajunk, még itt van nekünk ez a Platón is! Két és fél ezer éve, hogy kiszúrt velünk: akkor írta két dialógusát, a Timaioszt és a Kritiaszt. Akkor vetette papírra: „Atlantisz szigetén egy nagy és csodás birodalom vi­rágzott”. Az elveszett kontinens az óceán közepén terült el­­ s maga a nagy víz is a legendás királyságról kapta a nevét. Pla­tón alapos munkát végzett, leírta Atlantisz földrajzát és történelmét, hatását saját ko­rára és a kilencezer évvel korábbi medi­terrán világra. Az emberiség pedig azóta is keresi-kutatja az elsüllyedt birodalmat, hol tudományos eszközökkel, hol miszti­kus elméletekkel közelítve a saját álmai­hoz. Ami izgalmassá teszi a kutatást és el­mélkedést, hogy ehhez a legendához csak összetett ismeretekkel érdemes közeledni: földrajz, történelem, miszticizmus, antro­pológia, mitológia, filozófia, régészet - mindből kell hozzá csipetnyi. És akkor be­indulhat a képzelet, jöhet Atlantisz nyo­mában sok hihetetlen, bizarr elmélet, jö­het Lemuria, Mu, Sangri La, Sambhada, El Dorado, Hy-Brasil... Persze maga Platón is örökölte a legen­dát, ami azt jelzi: az ember örök vágya, hogy békében, jólétben éljen, keresi fizikai értelemben Atlantisz nyomait szerte a vi­lágban, elméleteket gyárt, lerajzolja, lefesti, hogyan nézett ki a Város, amely aztán­­ ha volt egyáltalán, elsüllyedt az óceán mélyén. Az évszázadok alatt változott az Atlantisz­­kép is, és ma valami furcsa egyveleggé ala­kult. És felteteti a tudósokkal a kérdést: va­jon egyetlen civilizációs központból raj­­zott-e ki az emberiség valaha, vagy cáfolan­dó Atlantisz legendáját, a Föld több pontján egyszerre fejlődött ki a humán kultúra. Akárhogy is van, és annak ellenére, hogy a tények felől csak a második válto­zat igazolható, azért álmodozni és egy vonzó világban nézelődni mindig jó. Hát ezt a világot tárja most elénk Joel Levy At­lantisz és más elveszett civilizációk című munkája, amely nemcsak gazdag illusztrá­cióival, térképeivel mozgatja meg a fantá­ziánkat, hanem az Atlantiszhoz kapcsoló­dó szellemtörténettel is. Remek szórako­zás olvasni, ha az ember kicsit is unja már a mai világot. Amely sokkal irracionáli­­sabb, mint ez a képzelt világ. Kossuth, 176 oldal, 6800 forint Asszír bronzszobor az i. e. 10-6. századból. Ignatius Donnelly szerint a réz és ón bronzzá ötvözése atlan­­tiszi találmány és onnan ke­rült át az egyes civilizációk­hoz, például az asszírokhoz Zappe László A kis könyv főszereplői - a vízen kívül ter­mészetesen - a köd és a hideg. Meglepő lenne, ha nem Joseph Brodsky írta volna. Akit költőként különben Joszif Brodszkij­­ként ismerhetünk, és akit ezúttal nem a szo­kásos anglománia írat angol nevén, hanem mert miután 1972-ben kiutasították a néhai Szovjetunióból és az Egyesült Államokban telepedett meg, prózát angolul írt, így a Watermark című kis kötetkét is, amelyet most magyarul Velence vízjele - talán túl­magyarázó, de szépen alliteráló - címmel adott ki a Typotex, Hetényi Zsuzsa szép és gondos fordításában, alapos jegyzeteivel. Brodsky nem bírta a nyári Velencét, té­len járt oda, amikor munkahelye, egy ame- A víz, a köd és a hideg Joseph Brodsky: Velence vízjele Tizenhét tél emlékei, elmélke­dései, a város ih­lette gondolatfu­tamai sorakoznak a könyvben. rikai egyetem öthetes szünete megengedte. Utolsó útja is ide vezetett, végakarata értel­mében e város rég megtelt és újabb halotta­kat csak egészen kivételesen fogadó teme­tőjében nyugszik. Tizenhét fél emlékei, elmélkedései, a város ihlette gondolatfutamai sorakoz­nak a könyvben, hol anekdotikus, hol dokumentáló, hol prózavers­, hol esszé­szerű, hol filozofáló, hol humoros for­mában. Brodsky valójában nem a város­ban, hanem a város kultúrájában, azaz az egyetemes emberi kultúrában barangol, sétál, vándorol. Idejét főképp az antik­vitásban és kedvenc angol költői köré­ben tölti, bármiről szóljon is, bár orosz mestereiről, példaképeiről sem feledke­zik meg a velencei fagyoskodások köze­pette. Főhőse azonban mindig a város, illetve e város elemi közege, a víz­­ és amelynek metaforája: a tükör. Egyáltalán Brodsky nyelve és gondolkodása metaforikus, me­taforáinak megfejtésével pedig hiábavaló­ság, sőt vétek lenne kísérletezni. Szelle­mének lenyomatát, nézeteinek, vélemé­nyeinek visszaverődéseit persze magukon viselik e többnyire rövid, lazán kapcsoló­dó szövegek. Megtudjuk, hogy az izzadságszagú nyári Velencén kívül még mi mindentől irtózik - mondjuk a zsarnokságtól a vá­sárlási lázig -, ám ez így leírva máris dur­va egyszerűsítés. Közelebb jutunk a költőhöz, ha magunk is megpróbálunk beleveszni a téli ködbe. Typotex, 128 oldal, 1900 forint Telitalálatok Bánhalmi János: Rendszerek, változások Trencsényi Zoltán „Soha nem értettem, hogy ez a kedves, mackómozgású, mimózalelkű, unott hiva­talnok hogyan csöppent egy napilap forga­tagába. Hogyan ér oda pontosan az esemé­nyekre, miért tudja megbízhatóan szállíta­ni a jó képet? Anti-fotóriporter! Mégis, ho­gyan tudja állni a versenyt a nyüzsgő, am­bíciótól duzzadó fiatal kollégákkal? Azt meg végképp nem értettem, hogy miért kellett nyugdíjba mennie ahhoz, hogy ki­ürítse a fiókjait, és értetlenkedésemre megadja a választ. A képeivel...” Ezzel a néhány mondattal ajánlja az ér­deklődők figyelmébe Bánhalmi János Rendszerek és változások című fotóalbu­mát Fejér Gábor, a Népszabadság képszer­kesztője. Bánhalmit ismerve, a Népszabad­ság szerkesztőségében mi magunk is gyak­ran gondoltunk effélét, mert azt tudtuk, hogy szeretetreméltó, megbízható és profi, de azt is láttuk, hogy nem róla mintázták a higanymozgású, a valóságot kíméletlen igyekezettel cincáló fotóriportert. Aztán, tessék! Itt egy album, amelyben az elmúlt negyven évben készített felvéte­leit gyűjti csokorba, és ezek a fotográfiák igencsak árnyalják a róla kialakult képet. Ez a kötet egyfelől precíz történelem­­könyv, melyben egyebek mellett láthatjuk Kádár János és Leonyid Brezsnyev gyo­morforgató csókját, az ünneplő budapesti­ek előtt integető Farkas Bertalant, az Ellen­zéki Kerekasztal résztvevőit és egy 1989-es Orbán-beszédet, de a politikai kötelezők mellett látunk fellibbent szoknyájú szovjet politikusnőt, valamint a Felvonulási téri dísztribün vécés nénijét, akinek kiváló dol­gozó kitüntetések csillognak a köpenyén. És látunk hasonló szemfüles képeket bő­séggel. De felfedezzük azt is, hogy Bánhal­mi kolléga, a sajtófotó valamennyi terüle­tén otthonosan mozgott, rockzenei kon­certeken éppúgy nem jött zavarba, mint az árvíz sújtotta területeken, tűzvészben vagy sporteseményen. Végül a kötethez szűken mért szöveg­ből kiderül az is, hogy vívó volt, és ekkor leesik a tantusz. Hát persze: Bánhalmi fo­tósként is vívó maradt. Toporgott a ripor­tok helyszínén, várta, várta az alkalmas pillanatot, aztán amikor lehetősége nyí­lott rá, úgy vitte be a találatokat, hogy azokat csak avatott szem vette észre. És, hogy mennyi telitalálat volt köztük, most már mi is tudjuk. Népszabadság, 248 oldal, 2990 forint Egyfelől precíz történelemkönyv, melyben egyebek mellett láthatjuk Kádár János és Leonyid Brezsnyev gyomorforgató csókját, az ünnep­lő budapestiek előtt integető Far­kas Bertalant, az Ellenzéki Kerekasztal részt­vevőit és egy 1989-es Orbán-be­szédet, de a politi­kai kötelezők mel­lett látunk fellib­bent szoknyájú szovjet politikus­nőt, valamint a Felvonulási téri dísztribün vécés nénijét, akinek ki­váló dolgozó ki­tüntetések csillog­nak a köpenyén. A mellékletet szerkeszti: Varga Lajos Márton vargalm@nepszabadsag.hu

Next