Népszabadság, 2008. október (66. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-01 / 230. szám
2008. OKTÓBER 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Jellemvizsgálat Gyurcsány Ferencre és Orbán Viktorra egyre kevésbé jellemző a hosszú távra gondolkodás, a megbízhatóság és a tisztességtudás - derül ki a Századvég és a Forsense közös kutatásából. A felmérés szerint egyetlen olyan jellemvonás sincs, amelyet a megkérdezettek egyértelműen jellemzőbbnek tartottak volna a miniszterelnökpártelnökre, mint a Fideszelnökre. (MTI) „Kettős mérce” Bocsánatkérésre és parlamenti mandátumuk visszaadására szólította fel az Országos Cigány Önkormányzat nagyobbik frakciója, a Kolompár Orbán vezette Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma Balog Zoltán, Farkas Flórián és Varga József fideszes képviselőket, mert az ellenzéki honatyák „kettős mércével mérték a cigányságot” a szeptember 20-i békemenettel kapcsolatban tett megnyilvánulásaikban. (MTI) Nincs kémprogram Senki nem telepített kémprogramot a BKV számítógépes rendszerére - tudta meg a Zoom.hu. A BKV-nál állították: öt kémprogram került a rendszerükbe, így a behatolók mindenhez hozzáfértek. A cégnél azután rendeltek el vizsgálatot, hogy Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője hozzájutott Regőczi Miklós, a BKV akkori vezérigazgató-helyettese és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes sajtóreferensének levelezéséhez. A BRFK szerint a levelezőrendszert nem törték fel, erre utaló jelet nem találtak. (Zoom.hu) Eladó bázis A taszári bázist ma hirdeti meg eladásra nyilvános, egyfordulós nemzetközi pályázaton a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A legfontosabb bírálati szempont a régió szempontjából stratégiai jelentőségű fejlesztési ajánlat lesz, nem pedig az ár - mondta Kolber István taszári miniszterelnöki megbízott tegnap Kaposvárott. (Tudósítónktól) Kártérítés Tayseernek Kétmillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt első fokon a Fővárosi Bíróság a magyar állammal szemben annak a palesztin fogorvosnak, akit 2004-ben terrorcselekmény előkészülete miatt őrizetbe vettek, majd szabadon engedtek, és az eljárást is megszüntették ellene. Saleh Tayseert az izraeli elnök látogatása előtt néhány órával vették őrizetbe. (MTI) Önfeloszlatás Feloszlatta magát tegnap a bácsalmási képviselő-testület. Az ok: a képviselők többsége szerint Zalántai Endre polgármester sikertelenül vezette a települést. A képviselők 8:4 arányban szavaztak amellett, hogy az eddigi testület és a polgármester megbízatása szűnjön meg, és írjanak ki időközi választásokat. A döntést támogatták mind a Fidesz, mind az MSZP képviselői, annak ellenére, hogy a Fidesz országos elnöksége, illetve az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke, Vári Gyula levélben ennek ellenkezőjére szólította fel őket. A településen várhatóan karácsony környékén tartanak időközi választást. (T. I.) A fegyverek miatt már nem nyomoznak Futó Barnabás szerint az ügyvédi iroda elleni támadást a hatóságnak kell bizonyítania Lencsés Károly Nem kívánják kommentálni az UD Zrt. vezetői a múlt héten az interneten nyilvánosságra hozott újabb hangfelvételeket - jelentette ki lapunk kérdésére Futó Barnabás, a cég vezetőinek jogi képviselője. Ügyfelei belefáradtak abba - mondta -, hogy a médiában megjelenő hírekre válaszoljanak. Futó szerint ráadásul igen sajátos helyzet állt elő, hiszen a büntetőeljárás egyelőre gyanúsítottak nélkül folyik, miközben maholnap „az egész Btk.-t” ügyfelei fejére olvassák. Pedig igazából az sem egyértelmű, hogy az eljárás milyen bűncselekmény miatt indult - fogalmazott Futó -, mert a házkutatási parancson a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés mellett csak a magántitok megsértése szerepelt, ezzel szemben államtitoksértést és más cselekményeket is emlegetnek. A napokban arról kaptak értesítést, hogy a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt megszüntették a nyomozást. Tegnapig nem érkezett viszont válasz a számítástechnikai eszközök lefoglalása ellen három hete benyújtott panaszukra, illetve a Dávid Ibolya MDF-elnökkel kapcsolatos feltételezett adatgyűjtésről szóló felvétel miatt tett feljelentésükre sem. A legutóbb kiszivárgott felvételek is bűncselekmények előkészületére utalhatnak, például fegyver és lőszer beszerzéséről beszélgettek, illetve az UD Zrt. egyik vezetője egy nagy ügyvédi iroda elleni titkos adatgyűjtés részleteiről - például megfigyelésről, a telefon- és az internetes vezetékek megcsapolásáról - tárgyalt. Futó leszögezte: a hatóságok dolga, hogy bizonyítékokkal szolgáljanak. Ha az eljárás során az ügyfeleit kérdeznék, ők mindenre válaszolnak. Az ügyvédi iroda elleni feltételezett akció kapcsán felvetődik: feladata-e a rendőrségnek, hogy ilyen esetekben a „célszemélyeknek” valamilyen védelmet biztosítson. Megkeresésünkre a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) helyettes szóvivője, Csécsi Soma csak annyit közölt, hogy az ügyben továbbra sem kívánnak semmilyen információt adni. Más források szerint a rendőrségnek intézkednie kell, ha olyan bűncselekmény kísérletének a gyanúja merül föl, amelynek a potenciális sértettje is ismert. Ám a törvénysértő titkos információszerzés nem feltétlenül ilyen. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki funkcióinak ellátásában felmerült probléma megoldására kéri nyílt levelében Szili Katalin házelnököt az MSZP frakcióvezetője. Lendvai Ildikó utal arra, hogy miközben a bizottság elnöke csak ellenzéki képviselő lehet, a Fidesz és a KDNP több hónapja nem vesz részt a grémium működésében, így Simicskó István elnök sem. Ráadásul sem a politikus, sem a bizottsági tagok nem kérték tagságuk, funkciójuk és tiszteletdíjuk folyósításának megszüntetését. • Orbán Viktor szerint eddig minden megfigyelés mögött a szocialisták voltak, és most is ez fog kiderülni. Ez hangzott el az Orbanviktor.hu-n megjelent videointerjújában. Szerinte csak azt lehet biztosan tudni, hogy „a Szilvásy-féle titkosszolgálat” lehallgatott két fideszes politikust. Ő abban semmi kivetnivalót nem lát, hogy egy volt titkosszolgálati miniszter tartja a kapcsolatot titkosszolgálati ügyekkel foglalkozó emberekkel, ahogyan egy sportminiszter is tartja a kapcsolatot az olimpiai bizottság elnökével. Török Zsolt tanácsot ad Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt • A fiataloknak adott tanácsokat keddi tájékoztatóján Török Zsolt, az MSZP-frakció ifjúsági szakcsoportjának vezetője. A politikus szerint az internethasználó fiataloknak körültekintőbben kell eljárniuk e-mailezéseik során, meg kell nehezíteniük elektronikus postafiókjaik feltörését, például jelszóválasztásnál, speciális karakterek használatával. A szocialista politikus szerint kérdés, hogy a magyar fiatalok milyen garanciát találhatnak a személyes adatokhoz, magántitkokhoz fűződő egyéni jogaik biztonságára. A Fidesz közleményben reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra. Mint fogalmaztak, „az a Török Zsolt aggódik a fiatalokért, a jogok érvényesüléséért, aki eddig sem éppen jogállami elgondolásairól volt híres”. Az ellenzéki párt a szocialista politikus egy 2003-as kijelentését idézte: „Szász Károllyal (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnöke) és a vele hasonlókkal szemben úgy kellene eljárni, hogy vagyonelkobzás, és onnantól kezdve tárgyalunk, hogy meddig fog a börtönben ülni.” WWW.NOL.HU „Felesre herélik” az újat, vagy maradnak a régi titokszabályok? Mire jut a nemzetbiztonsági lobbi a szabadságharcosokkal? Csapdahelyzetben a törvényhozás. Nyusztay Máté Ha csak néhány héttel korábban vitatkoznak róla a parlamentben, elképzelhető, hogy kétharmados többséggel átment volna a kormány új titoktörvény-javaslata. De nem így történt, olyannyira nem, hogy épp a lehallgatási botrányról folytatott hétfő délelőtti ádáz vita után került napirendre az ötpárti háttéregyeztetéseken már kiérlelt javaslat. A Fidesz befékezett, így minimálisra csökkent a Szilvásy György titokminiszter által jegyzett előterjesztés elfogadásának esélye. Csak az egyszerű többséget igénylő passzusok maradtak versenyben. De nézzük a pártok álláspontját: a minősített adatok védelméről szóló előterjesztés tartalmát a Fidesz sem vitatta, legalábbis azt nem, hogy a kárközpontú, egységes minősítési rendszer jobb, mint a jelenlegi. Ennek lényege: minél nagyobb kárt okoz a minősített adat „illetéktelen kezekbe kerülése”, annál jobban védenék. A korlátozott terjesztésű adatok megszerzését csak közérdekű munkával/pénzbüntetéssel, a bizalmasokét már egy évig, a titkosakét három, a szigorúan titkos adatokét pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék. Egységesen szabályoznák a nemzeti és a - jelenleg erősebben védett - EU- és NATO- titkok védelmét. A kötelezően titkosítandó adatok jelenlegi terjedelmes jegyzékét a minősíthető adatkörök felsorolása váltaná fel. Ezáltal csökkenhetne a magasan minősített adatok száma, amit Iváncsik Imre nemzetbiztonsági államtitkár is hangsúllyal említett expozéjában, de a Fidesznek alighanem ez már túl liberális megoldás volna. (Jelenleg évente több százezer államtitkot állít elő a magyar állam - ráadásul 2011-ben Magyarország lesz az EU soros elnöke -, miközben a NATO, a világ legnagyobb katonai szövetsége is csak tízes nagyságrendben rendeli el a legmagasabb minősítést.) Igaz, civil jogvédők és ellenzéki pártok szerint az új javaslatban is vannak csapdák: a túl általános titokkörök, a foghíjas bírói felülvizsgálat, a „civil államtitoksértők”, a tényfeltáró újságírók büntetőjogi fenyegetettsége stb. Nem véletlen, hogy jelenlegi formájában csak az MSZP támogatja a kormány javaslatát, az SZDSZ és az MDF csak módosításokkal. Sokatmondó, hogy az MSZP és a Fidesz részéről is nemzetbiztonsággal foglalkozó politikus szólalt fel (Tóth András volt titkosszolgálati államtitkár, aki „néhány módosítás megvitatása után” elfogadhatónak tartja a normaszöveget, illetve Demeter Ervin volt titokminiszter, aki szerint viszont a szolgálatokat pártpolitikai célokra felhasználó Szilvásy György az érdemi párbeszéd legfőbb akadálya. Csak az SZDSZ és az MDF állított ki információszabadsággal foglalkozó képviselőket (Pető Ivánt, Pettkó Andrást). Ez is jelzi: a nagy pártok továbbra is a titkosszolgálat hitbizományaként kezelik a témát, míg a kisebbek a közérdekűséget tekintik fő szabálynak, a titkosítást kivételnek. Az SZDSZ álláspontja szerint például a szándékos hivatali titoksértésnél meg kellene szüntetni az eljárást, ha megállapítást nyer, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek erősebb, mint a titkossághoz fűződő. Pető Iván emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban újságírók több esetben álltak bíróság előtt államtitkok nyilvánosságra hozatala miatt, de egyik büntetőügyben sem kerül sor az adat biztonságáért felelős titokgazda felelősségre vonására. Az SZDSZ és az MDF is sokallja a titkosítás időtartamát (ezek enyhültek ugyan, de kétszer meghosszabbíthatók). Az új titokköri jegyzéket a liberálisok túl lazának, ezért pontosítandónak tartják. Az MDF üdvözölte a tervezet egyes elemeit, mondván, eddig túl sok adat és túl sokáig kerülhetett titkosításra. Azért is támogatják a javaslatot, mert egységesíti a hazai és a külföldi minősített adatok védelmét. A javaslat parlamenti vitája a jövő héten folytatódik - itt kiderülhet, mi a kisebbik rossz: a hatályos vagy egy „felesre hevélt” új szabályozás. lbukik az új titoktörvény? Tegnap lejárt a BKV-nál a szakszervezetek által tavasszal vállalt sztrájkmoratórium határideje, a vállalat anyagi helyzetének rendezésére vonatkozó stratégia azonban még nem készült el. „A főváros a szakszervezetek türelmét kéri, változások voltak ugyanis a BKV vezetésében, a kormányzati struktúrában, és a városháza jelenleg is folyamatosan tárgyal a kormánnyal. Ennek első eredményei október második felére várhatók” - tudatta lapunkkal Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes. A főváros és a kormány közt áprilisban indultak el a tárgyalások a Újra sztrájkveszély a BKV-nál 80 milliárd forint adósságot maga előtt görgető, idén 18 milliárdos hiánnyal kalkuláló BKV pénzügyi helyzetének rendezéséről. Akkor azt tervezték, hogy júliusra sikerül megegyezniük, ehhez képest mindössze annyit sikerült elérni, hogy a PM felajánlott 10-12 milliárd forintot előlegként, amíg a BKV nem értékesíti egyes vagyontárgyait. „A határidő elérkezett, az ígéretek füstbe mentek” - írták lapunkhoz eljuttatott közleményükben a május végi megállapodást aláíró szakszervezetek. Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének szóvivője lapunknak tegnap azt mondta: kedden megbeszélést folytattak a BKV vezérigazgatójával, megegyeztek, hogy kölcsönösen tanulmányozzák egymás megállapodástervezeteit, a megbeszéléseket csütörtökön folytatják. Nemes nem zárta ki, hogy újra sztrájkot hirdetnek, ha nem születik megállapodás. Tegnapi hír, hogy a BKV-vezérkar átalakításának második lépéseként elmozdították helyéről Regőczi Miklós korábban kommunikációs, majd értékesítési vezérigazgató-helyettest is. Regőczinek egy kisebb szerepkört ajánlottak fel a vállalat holdinggá alakítása után. (S. G.) Mementó tavaszról Fotó: Kovács Bence