Népszabadság, 2008. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-01 / 230. szám

2008. OKTÓBER 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Jellemvizsgálat Gyurcsány Ferencre és Or­bán Viktorra egyre kevésbé jellemző a hosszú távra gon­dolkodás, a megbízhatóság és a tisztességtudás - derül ki a Századvég és a Forsense közös kutatásából. A felmé­rés szerint egyetlen olyan jellemvonás sincs, amelyet a megkérdezettek egyértel­műen jellemzőbbnek tartot­tak volna a miniszterelnök­pártelnökre, mint a Fidesz­­elnökre. (MTI) „Kettős mérce” Bocsánatkérésre és parla­menti mandátumuk vissza­adására szólította fel az Or­szágos Cigány Önkormány­zat nagyobbik frakciója, a Kolompár Orbán vezette Magyarországi Cigányszer­vezetek Fóruma Balog Zol­tán, Farkas Flórián és Varga József fideszes képviselőket, mert az ellenzéki honatyák „kettős mércével mérték a cigányságot” a szeptember 20-i békemenettel kapcso­latban tett megnyilvánulá­saikban. (MTI) Nincs kémprogram Senki nem telepített kém­programot a BKV számítógé­pes rendszerére - tudta meg a Zoom.hu. A BKV-nál állí­tották: öt kémprogram került a rendszerükbe, így a beha­tolók mindenhez hozzáfér­tek. A cégnél azután rendel­tek el vizsgálatot, hogy Tar­lós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője hozzájutott Regőczi Miklós, a BKV akkori vezérigazgató-helyettese és Hagyó Miklós főpolgármes­ter-helyettes sajtóreferensé­nek levelezéséhez. A BRFK szerint a levelezőrendszert nem törték fel, erre utaló je­let nem találtak. (Zoom.hu) Eladó bázis A taszári bázist ma hirdeti meg eladásra nyilvános, egy­fordulós nemzetközi pályá­zaton a Magyar Nemzeti Va­gyonkezelő Zrt. A legfonto­sabb bírálati szempont a ré­gió szempontjából stratégiai jelentőségű fejlesztési aján­lat lesz, nem pedig az ár - mondta Kolber István taszári miniszterelnöki megbízott tegnap Kaposvárott. (Tudósí­tónktól) Kártérítés Tayseernek Kétmillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt első fokon a Fővárosi Bíróság a magyar állammal szemben annak a palesztin fogorvosnak, akit 2004-ben terrorcselekmény előkészülete miatt őrizetbe vettek, majd szabadon en­gedtek, és az eljárást is meg­szüntették ellene. Saleh Tayseert az izraeli elnök láto­gatása előtt néhány órával vették őrizetbe. (MTI) Önfeloszlatás Feloszlatta magát tegnap a bácsalmási képviselő-testü­let. Az ok: a képviselők több­sége szerint Zalántai Endre polgármester sikertelenül vezette a települést. A képvi­selők 8:4 arányban szavaztak amellett, hogy az eddigi tes­tület és a polgármester meg­bízatása szűnjön meg, és írja­nak ki időközi választásokat. A döntést támogatták mind a Fidesz, mind az MSZP képvi­selői, annak ellenére, hogy a Fidesz országos elnöksége, illetve az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke, Vári Gyula levélben ennek ellenkezőjére szólította fel őket. A telepü­lésen várhatóan karácsony környékén tartanak időközi választást. (T. I.) A fegyverek miatt már nem nyomoznak Futó Barnabás szerint az ügyvédi iroda elleni támadást a hatóságnak kell bizonyítania Lencsés Károly Nem kívánják kommentálni az UD Zrt. vezetői a múlt héten az interneten nyilvánosságra hozott újabb hangfelvételeket - jelentette ki lapunk kérdésé­re Futó Barnabás, a cég veze­tőinek jogi képviselője. Ügyfe­lei belefáradtak abba - mondta -, hogy a médiában megjelenő hírekre válaszoljanak. Futó szerint ráadásul igen sajátos helyzet állt elő, hiszen a bünte­tőeljárás egyelőre gyanúsítot­tak nélkül folyik, miközben maholnap „az egész Btk.-t” ügyfelei fejére olvassák. Pedig igazából az sem egyértelmű, hogy az eljárás milyen bűncse­lekmény miatt indult - fogal­mazott Futó -, mert a házkuta­tási parancson a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés mellett csak a magántitok megsértése szerepelt, ezzel szemben ál­lamtitoksértést és más cselek­ményeket is emlegetnek. A napokban arról kaptak ér­tesítést, hogy a lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt meg­szüntették a nyomozást. Teg­napig nem érkezett viszont vá­lasz a számítástechnikai eszkö­zök lefoglalása ellen három he­te benyújtott panaszukra, illet­ve a Dávid Ibolya MDF-elnök­­kel kapcsolatos feltételezett adatgyűjtésről szóló felvétel miatt tett feljelentésükre sem. A legutóbb kiszivárgott fel­vételek is bűncselekmények előkészületére utalhatnak, pél­dául fegyver és lőszer beszer­zéséről beszélgettek, illetve az UD Zrt. egyik vezetője egy nagy ügyvédi iroda elleni tit­kos adatgyűjtés részleteiről - például megfigyelésről, a tele­fon- és az internetes vezetékek megcsapolásáról - tárgyalt. Fu­tó leszögezte: a hatóságok dol­ga, hogy bizonyítékokkal szol­gáljanak. Ha az eljárás során az ügyfeleit kérdeznék, ők min­denre válaszolnak. Az ügyvédi iroda elleni fel­tételezett akció kapcsán felve­tődik: feladata-e a rendőrség­nek, hogy ilyen esetekben a „célszemélyeknek” valamilyen védelmet biztosítson. Megkere­sésünkre a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) helyettes szóvivő­je, Csécsi Soma csak annyit kö­zölt, hogy az ügyben továbbra sem kívánnak semmilyen infor­mációt adni. Más források sze­rint a rendőrségnek intézked­nie kell, ha olyan bűncselek­mény kísérletének a gyanúja merül föl, amelynek a potenciá­lis sértettje is ismert. Ám a tör­vénysértő titkos információ­­szerzés nem feltétlenül ilyen. A Nemzetbiztonsági Bizott­ság elnöki funkcióinak ellátá­sában felmerült probléma megoldására kéri nyílt levelé­ben Szili Katalin házelnököt az MSZP frakcióvezetője. Lend­­vai Ildikó utal arra, hogy mi­közben a bizottság elnöke csak ellenzéki képviselő lehet, a Fi­desz és a KDNP több hónapja nem vesz részt a grémium mű­ködésében, így Simicskó István elnök sem. Ráadásul sem a po­litikus, sem a bizottsági tagok nem kérték tagságuk, funkció­juk és tiszteletdíjuk folyósítá­sának megszüntetését. • Orbán Viktor szerint eddig minden megfigyelés mögött a szocialisták voltak, és most is ez fog kiderülni. Ez hangzott el az Orbanviktor.hu-n megjelent vi­­deointerjújában. Szerinte csak azt lehet biztosan tudni, hogy „a Szilvásy-féle titkosszolgálat” le­hallgatott két fideszes politikust. Ő abban semmi kivetnivalót nem lát, hogy egy volt titkosszolgálati miniszter tartja a kapcsolatot tit­kosszolgálati ügyekkel foglalkozó emberekkel, ahogyan egy sport­­miniszter is tartja a kapcsolatot az olimpiai bizottság elnökével. Török Zsolt tanácsot ad Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt • A fiataloknak adott tanácsokat keddi tájékoztatóján Török Zsolt, az MSZP-frakció ifjúsági szakcso­portjának vezetője. A politikus sze­rint az internethasználó fiatalok­nak körültekintőbben kell eljár­niuk e-mailezéseik során, meg kell nehezíteniük elektronikus posta­fiókjaik feltörését, például jelszó­választásnál, speciális karakterek használatával. A szocialista politi­kus szerint kérdés, hogy a magyar fiatalok milyen garanciát találhat­nak a személyes adatokhoz, ma­gántitkokhoz fűződő egyéni jogaik biztonságára. A Fidesz közleményben reagált a sajtótájékoztatón elhangzottak­ra. Mint fogalmaztak, „az a Török Zsolt aggódik a fiatalokért, a jo­gok érvényesüléséért, aki eddig sem éppen jogállami elgondolá­sairól volt híres”. Az ellenzéki párt a szocialista politikus egy 2003-as kijelentését idézte: „Szász Károl­­­lyal (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnöke) és a vele hasonlókkal szemben úgy kellene eljárni, hogy vagyonelkob­zás, és onnantól kezdve tárgya­lunk, hogy meddig fog a börtönben ülni.” WWW.NOL.HU „Felesre herélik” az újat, vagy maradnak a régi ti­tokszabályok? Mire jut a nemzetbiztonsági lobbi a szabadságharcosokkal? Csapdahelyzetben a tör­vényhozás. Nyusztay Máté Ha csak néhány héttel korábban vitatkoznak róla a parlament­ben, elképzelhető, hogy kéthar­mados többséggel átment volna a kormány új titoktörvény-ja­­vaslata. De nem így történt, oly­annyira nem, hogy épp a lehall­gatási botrányról folytatott hét­fő délelőtti ádáz vita után került napirendre az ötpárti háttér­egyeztetéseken már kiérlelt ja­vaslat. A Fidesz befékezett, így minimálisra csökkent a Szilvásy György titokminiszter által jegy­zett előterjesztés elfogadásának esélye. Csak az egyszerű több­séget igénylő passzusok marad­tak versenyben. De nézzük a pártok állás­pontját: a minősített adatok vé­delméről szóló előterjesztés tartalmát a Fidesz sem vitatta, legalábbis azt nem, hogy a kár­központú, egységes minősítési rendszer jobb, mint a jelenlegi. Ennek lényege: minél nagyobb kárt okoz a minősített adat „il­letéktelen kezekbe kerülése”, annál jobban védenék. A korlá­tozott terjesztésű adatok meg­szerzését csak közérdekű mun­­kával/pénzbüntetéssel, a bizal­masokét már egy évig, a titko­sakét három, a szigorúan titkos adatokét pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet­nék. Egységesen szabályoznák a nemzeti és a - jelenleg erő­sebben védett - EU- és NATO- titkok védelmét. A kötelezően titkosítandó adatok jelenlegi terjedelmes jegyzékét a minő­síthető adatkörök felsorolása váltaná fel. Ezáltal csökkenhet­ne a magasan minősített adatok száma, amit Iváncsik Imre nemzetbiztonsági államtitkár is hangsúllyal említett expozé­jában, de a Fidesznek aligha­nem ez már túl liberális megol­dás volna. (Jelenleg évente több százezer államtitkot állít elő a magyar állam - ráadásul 2011-ben Magyarország lesz az EU soros elnöke -, miközben a NATO, a világ legnagyobb ka­tonai szövetsége is csak tízes nagyságrendben rendeli el a legmagasabb minősítést.) Igaz, civil jogvédők és ellenzéki pár­tok szerint az új javaslatban is vannak csapdák: a túl általános titokkörök, a foghíjas bírói fe­lülvizsgálat, a „civil államtitok­sértők”, a tényfeltáró újságírók büntetőjogi fenyegetettsége stb. Nem véletlen, hogy jelen­legi formájában csak az MSZP támogatja a kormány javaslatát, az SZDSZ és az MDF csak mó­dosításokkal. Sokatmondó, hogy az MSZP és a Fidesz részéről is nemzet­­biztonsággal foglalkozó politi­kus szólalt fel (Tóth András volt titkosszolgálati államtitkár, aki „néhány módosítás megvi­tatása után” elfogadhatónak tartja a normaszöveget, illetve Demeter Ervin volt titokminisz­ter, aki szerint viszont a szolgá­latokat pártpolitikai célokra fel­használó Szilvásy György az ér­demi párbeszéd legfőbb akadá­lya­. Csak az SZDSZ és az MDF állított ki információszabadság­gal foglalkozó képviselőket (Pe­tő Ivánt, Pettkó Andrást). Ez is jelzi: a nagy pártok továbbra is a titkosszolgálat hitbizománya­­ként kezelik a témát, míg a ki­sebbek a közérdekűséget tekin­tik fő szabálynak, a titkosítást kivételnek. Az SZDSZ állás­pontja szerint például a szándé­kos hivatali titoksértésnél meg kellene szüntetni az eljárást, ha megállapítást nyer, hogy a nyil­vánossághoz fűződő közérdek erősebb, mint a titkossághoz fű­ződő. Pető Iván emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban új­ságírók több esetben álltak bí­róság előtt államtitkok nyilvá­nosságra hozatala miatt, de egyik büntetőügyben sem kerül sor az adat biztonságáért fele­lős titokgazda felelősségre vo­nására. Az SZDSZ és az MDF is sokallja a titkosítás időtartamát (ezek enyhültek ugyan, de két­szer meghosszabbíthatók). Az új titokköri jegyzéket a liberáli­sok túl lazának, ezért pontosí­­tandónak tartják. Az MDF üd­vözölte a tervezet egyes eleme­it, mondván, eddig túl sok adat és túl sokáig kerülhetett titkosí­tásra. Azért is támogatják a ja­vaslatot, mert egységesíti a ha­zai és a külföldi minősített ada­tok védelmét. A javaslat parlamenti vitája a jövő héten folytatódik - itt ki­derülhet, mi a kisebbik rossz: a hatályos vagy egy „felesre he­vélt” új szabályozás. lbukik az új titoktörvény? Tegnap lejárt a BKV-nál a szak­­szervezetek által tavasszal vál­lalt sztrájkmoratórium határ­ideje, a vállalat anyagi helyzeté­nek rendezésére vonatkozó stratégia azonban még nem ké­szült el. „A főváros a szakszer­vezetek türelmét kéri, változá­sok voltak ugyanis a BKV veze­tésében, a kormányzati struktú­rában, és a városháza jelenleg is folyamatosan tárgyal a kor­mánnyal. Ennek első eredmé­nyei október második felére várhatók” - tudatta lapunkkal Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) fő­polgármester-helyettes. A fővá­ros és a kormány közt április­ban indultak el a tárgyalások a Újra sztrájkveszély a BKV-nál 80 milliárd forint adósságot maga előtt görgető, idén 18 mil­liárdos hiánnyal kalkuláló BKV pénzügyi helyzetének rendezé­séről. Akkor azt tervezték, hogy júliusra sikerül megegyezniük, ehhez képest mindössze an­­­nyit sikerült elérni, hogy a PM felajánlott 10-12 milliárd forin­tot előlegként, amíg a BKV nem értékesíti egyes vagyontárgyait. „A határidő elérkezett, az ígéretek füstbe mentek” - írták lapunkhoz eljuttatott közlemé­nyükben a május végi megálla­podást aláíró szakszervezetek. Nemes Gábor, a Tömegközle­kedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének szóvivője lapunknak tegnap azt mondta: kedden megbeszélést folytattak a BKV vezérigazgató­jával, megegyeztek, hogy köl­csönösen tanulmányozzák egy­más megállapodástervezeteit, a megbeszéléseket csütörtökön folytatják. Nemes nem zárta ki, hogy újra sztrájkot hirdetnek, ha nem születik megállapodás. Tegnapi hír, hogy a BKV-ve­­zérkar átalakításának második lépéseként elmozdították he­lyéről Regőczi Miklós korábban kommunikációs, majd értékesí­tési vezérigazgató-helyettest is. Regőczinek egy kisebb szerep­kört ajánlottak fel a vállalat hol­dinggá alakítása után. (S. G.) Mementó tavaszról Fotó: Kovács Bence

Next