Népszabadság, 2009. január (67. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-02 / 1. szám

2009. JANUÁR 2., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország Béregyezség a MÁV-nál­­ a VDSZSZ nélkül Két hónapos egyeztetés után, az óév utolsó munkanapján a MÁV és a reprezentatív szak­­szervezetek képviselői aláírták az új, január 1-jétől hatályos kol­lektív szerződést. Csak rész­megállapodás született viszont a vasutasok jövő évi bérét meg­határozó, 4,1 százalékos bérfej­lesztésről. A munkáltató által ajánlott mértéket a többi szak­­szervezettől eltérően a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszerve­zete nem fogadta el. A február óta már hat sztrájkot indító VDSZSZ az egyeztetéseken hétszázalékos emelést követelt. A sztrájkkészültségben lévő, 12 ezer szervezett vasutast képvi­selő érdekvédelmi szervezet in­formációink szerint már csak azért sem írta alá a bérmegálla­podást, mert sztrájkkövetelései­­ a MÁV Cargo privatizációjá­ból befolyt minden vasutas szá­mára 250 ezer forint kifizetését, valamint a kiszervezett dolgo­zókat érintő 10 százalékos pót­lék bevezetését - továbbra is ér­vényesek, s azokért kész bármi­kor ismét folytatni a sztrájkot. A januári fizetését már a megemelt összeg szerint kapja a mintegy 30 ezer vasutas, igaz, a 4,1 százalék felét a munkálta­tó differenciálhatja. (K. J. E.) Tárgyalóasztalnál. Jobbra a VDSZSZ, balra a MÁV képviselői Fotó: MTI Illyés Tibor A vasutasok nem félnek a megtorlástól Gaskó István: Mit keresnek egy jobboldali párt listáján? A VDSZSZ elnöke szerint politikailag akadályozzák sztrájkköveteléseik teljesü­lését, de elszántak, bármi­kor folytathatják a vasutas­­sztrájkot. Gaskó István lapunknak nyilatkozva azt mondta: szociáldemokrata érzelmű, ezért sem vállalna szerepet jobboldali kor­mányban, s ne higgye sen­ki, hogy rajta lesz a Fidesz képviselőj­elölt-listáj­án. Kun J. Erzsébet - A vasutas-szakszervezetek kö­zül csak a VDSZSZ nem írta alá a vasúttársaságnál január else­jétől érvényes bérmegállapo­dást. Miért tartják kevésnek a 4,1 százalékos béremelést, hiszen az önöket is képviselő Liga elfogad­ta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született 3-5 százalé­kos bérajánlást is?­­ A kollektív szerződést mi is aláírtuk, az év utolsó munka­napján alig háromórás tárgya­lással dűlőre vittük a dolgot. Ez is azt mutatja, hogy mi igen­is készek vagyunk a megállapo­dásra. A MÁV által előterjesz­tett béregyezségben szereplő mérték azonban elfogadhatat­lan számunkra, akkor is, ha el­éri a MÁV-nál megkötött négy­éves megállapodásban szerep­lő BÉT középértéket. Amikor aláírtuk, nem számoltunk az­zal, hogy a munkáltató visszaél a helyzettel, s az egyezség sze­rinti béremelés felét differenci­álásra használja fel. Erre az utóbbi húsz évben nem volt példa a társaságnál. Most, a gazdasági válság miatti nehéz helyzetben különösen nem sza­badna differenciálni az egyéb­ként is keveset kereső vasuta­sok között. Azért sem írhattuk alá a bérmegállapodást, mert abban nyoma sincs a szándék­nak, hogy teljesülnek sztrájk­követeléseink. Legalább 12 szá­zalékos bérfejlesztési ajánlatot elfogadtunk volna, az ugyanis részben már fedezné a MÁV Cargo privatizációjából köve­telt részesedést. - Ez azt jelenti, hogy ennek hiá­nyában akár a jövő év legelején folytatják a karácsony előtt fel­függesztett sztrájkot? - Erre nagy esély van, mert nem fogjuk elereszteni a követe­léseinket, amelyek a lassan egy éve kialakult konfliktust okoz­zák a vasúttársaságnál. Addig dolgozunk az ügyben, amíg el nem érjük, hogy teljesítsék a szerintünk jogos és gazdasági­lag megalapozott követelésein­ket. Az elutasítás mögött a mi­niszterelnök politikai bosszúja áll, az egészségbiztosítás priva­tizációja elleni tiltakozásban játszott vasutasszerep miatt. Gyurcsány Ferenc megüzente, hogy ne is számítsunk követelé­seink teljesülésére. Úgy látjuk tehát, hogy politikailag akadá­lyozzák a megállapodás létre­jöttét a vasúttársasággal. Azt re­mélem, hogy a miniszterelnök belátja, ez az állapot nem tart­ható fenn sokáig, s meghozza a vasutasok számára kedvező döntést. Mi erre a döntésre sze­retnénk kérni. - Elnök úr azt mondja, a politika nem engedi követeléseik teljesí­tését. Felelős kormányzati sze­replők viszont úgy fogalmaznak: egyre több a bizonyíték arra, hogy politikai indítékok állnak a vasutassztrájkok hátterében, szerintük Gaskó István politiku­si álmokat dédelget. Hogy aján­latot kapott egy következő, nem szocialista vezetésű kormány közlekedési miniszteri posztjára, esetleg neve szerepel majd a Fi­desz választási listáján.­­ Ki mint él, úgy ítél. A jelen­legi kormányzó párt képviselői harsogják ezt rólam. Annak a pártnak a képviselői, akik na­gyon jól tudják, hogy az MSZOSZ valamennyi korábbi aktív elnökét kormányzati pozí­cióba juttatták. Ugyanez történt egyébként a Vasutasok Szak­­szervezetének több vezetőjével is. Gaskó István viszont 1990 óta ül a VDSZSZ elnöki székében, és bár voltak próbálkozások, ott is maradt, ebben nem lesz válto­zás. Nincs az a párt, amelyik eredménnyel tudna felkérni po­litikai vagy kormányzati szerep­re. Én szociáldemokrata érték­rendet vallok magaménak, mit keresnék egy jobboldali párt lis­táján? Az a bajom, hogy a magát baloldaliként meghatározó szo­cialista párt olyan ultra-neolibe­rális politikát folytat, ami sze­rintem összeegyeztethetetlen a baloldali értékekkel.­­ Térjünk vissza a sztrájkra. Az utóbbi napok híradásai szerint több, a sztrájkban résztvevő pró­baidős vasutast elbocsátottak. Nem gondolja, hogy eleve ku­darcra ítélt egy újabb munkabe­szüntetés, hiszen a MÁV „nincs alku” álláspontja egyértelmű, a szakszervezeti tagok pedig eset­leg már féltik az állásukat? - A VDSZSZ demokratiku­san működő szervezet, nem én döntöm el, mikor sztrájkolunk, ez a tizenöt fős sztrájkbizottság joga. A testület a tagság vélemé­nyét képviseli a döntéseknél. Is­merjük az emberek véleményét, s mondhatom, hogy a sztrájk tá­mogatottsága nagy, a vasutasok nem félnek a megtorlástól, hi­szen tudják, hogy joguk van be­vetni saját érdekükben a legke­ményebb nyomásgyakorló esz­közt. Arra számítok, hogy a til­takozás erősödni fog.­­ Az viszont korántsem biztos, hogy az utasok továbbra is tole­ránsak lesznek, ha a legváratla­nabb pillanatokban leáll a vas­út. Számol azzal, hogy a pálya­udvarokon előbb-utóbb inciden­sek alakulnak ki? - Nem tartok, annak ellenére sem, hogy felelőtlen, de indu­latból gerjesztett fenyegetése­ket kapunk még mi, szakszer­vezeti vezetők is. Természete­sen féltem a családom, de biz­tos vagyok abban, hogy nem gondolják komolyan a fenyege­téseket. Visszajelzéseink sze­rint egyébként a társadalmi tá­mogatottságunk jóval nagyobb, mint amit a közvélemény-kuta­tások kimutatnak. www.nol.hu A gyermekorvos hiánya kockázati tényező Egészségügyi hátrányt okoz a gyerekek rossz szo­ciális helyzete: később is­merik föl a betegségüket, többen és hosszabb időre kerülnek kórházba. Kun J. Viktória A szükséges gyógyszerekből kevesebbet, a szükségtelenek­ből többet kapnak a gyerekek, ha nem gyermek-, hanem fel­nőtt háziorvoshoz jár. A gyer­mekorvosok például több vas­készítményt rendelnek, hiszen ez az immunrendszer működé­séhez vagy az idegrendszer fej­lődéséhez is nélkülözhetetlen. Kutatók adatai szerint ugyanez a helyzet a D-vitamin, a K-vitamin, vagy a hypoal­­lergén tápszer rendelése esetén is. A szakmailag szűk körben ja­vasolt, sok esetben elavult anti­biotikumoknál viszont éppen fordított a képlet: főként légúti fertőzések kezelésére a felnőtt háziorvosok sokkal gyakrabban rendelnek a gyerekeknek ilyen készítményeket. Jóval kevesebb olyan csecsemőt és gyermek kerül kórházba, aki gyermekor­vosi praxishoz tartozik. Dr. Kádár Ferenc, a Házi Gyermekorvosok Egyesületé­nek vezetőségi tagja szerint nincs következmények nélkül, hogy míg gyermekgyógyászati szakvizsgát ötéves képzés után lehet tenni, addig a háziorvosok szakképzésük során mindössze három hónapot töltenek gyer­mekgyógyászattal. A napi mun­kájukban szintén sokkal keve­sebb lehetőségük van arra, hogy a gyermekek gyógyításá­ban rutint szerezzenek.­­ Egyértelmű, hogy a gyere­kek 30 százaléka, akiket nem lát gyermekorvos, egészségügyi szempontból is hátrányos hely­zetben van. Többnyire eleve rosszabb a táplálkozásuk, az életmódjuk, a lakhatási körül­ményeik, s a betegségeiket is később ismerik fel. Általában súlyosabb állapotban kerülnek szakemberhez, kevésbé korsze­rű kezelést kapnak, gyógyításuk tovább tart - mondja Kádár doktor. Dr. Huszár András, a szerve­zet elnöke egy gyermekorvos­tanácskozáson önkormányzati vezetőkkel egyeztetett arról, miként lehetne feloldani az egyenlőtlenségeket. - Azt java­soltuk, hogy ahol lehet, társulá­si formában lássák el a gyereke­ket, vagyis alakítsák így ki a körzeteket - mondta az elnök. Gémesi György, Gödöllő pol­gármestere, a Magyar Önkor­mányzatok Szövetségének elnö­ke szerint orvosokra és költség­­vetési támogatásra volna szük­ség, a létesítmények, vagyis a rendelők készek a szakmai munkára. Szerinte komoly gond, hogy az ország bizonyos részeibe szinte lehetetlen gyer­mekorvost találni. Erre a telepü­lésekkel közösen, de a szakmá­nak kell megoldást találnia. Az ORTT a verseny mellett Hírösszefoglalónk Az Országos Rádió- és Televí­ziótestület (ORTT) 2009-es munkatervének élén a frekven­ciapályáztatási kérdések szere­pelnek. Ezen belül is első he­lyen az országos rádiós műsor­szolgáltatási jogosultságok pá­lyáztatásának megindítása és az eljárás lefolytatása szerepel a „szabályozástól függően” megjegyzéssel. A stratégiai célok, feladatok elfogadásakor még nem lehetett tudni ugyanis, hogy életbe lép-e ja­nuár elsején az a médiatör­vény-módosítás, amelynek ér­telmében automatikusan új­rázhatott volna a Danubius, illetve a Sláger Rádió üzemel­tetője. A második helyen az MTI információja szerint helyi és körzeti rádiós koncessziók pá­lyáztatása áll, amely a 2007 őszén életbe lépett, szerdáig tartó frekvenciamoratórium miatt megszakadt, a harmadi­kon pedig az idén lejáró jogo­sultságok ügye szerepel. Majtényi pályáztatna A témával foglalkozott lapunk 2008. december 31-i száma is. Cik­künkben (Zavarják a nagy rádió­kat) azonban egy helyen pontatla­nul fogalmaztunk, amikor az ORTT elnökének - egyébként részletei­ben helyesen ismertetett állás­pontjával szemben - azt írtuk, hogy adott körülmények között nem híve a frekvenciák pályáztatásának. Valójában Majtényi László nem­hogy vitatná azt, hogy az országos analóg rádiófrekvenciákat ésszerű lenne pályáztatni, hanem csakis a hatályos törvénynek megfelelő pá­lyáztatást tartja elfogadhatónak. Sztrádaépítés után útfelújítás Tavaszra elkészül a Tiszalök és az M3-as autópálya közötti összekötő út felújítása, amely­nek eredményeként Rakamaz­­tól egészen az M3-as autópálya hajdúböszörményi leágazásáig európai színvonalú úthálózaton lehet majd közlekedni - közölte László Sándor, a Magyar Közút Kht. vezérigazgatója. A projekt része annak a nagyarányú útfel­újítási programnak, amelyet többek között Szabolcs-Szat­­már-Beregben valósítanak meg. A felújítás azért vált szüksé­gessé, mert a térség gyenge mi­nőségű összekötő útjai erősen elhasználódtak, mivel a követ és az építőanyagokat Rakamaz­­tól Tiszalökön és Tiszavasvárin át szállították az autópálya épí­téséhez. Rendbetételük a kör­nyéken élők visszatérő követe­lése volt. Rozgonyi Attila, Tiszavasvári polgármestere hangsúlyozta: az ipari létesítmények megnöve­kedett teherszállítási és tömeg­­közlekedési igényeit a lerom­lott közúthálózat már nem tud­ja tartósan kiszolgálni, így na­gyon fontos számukra az uniós útfelújítási projekt. A már elvégzett útfelújítá­sok után még hátravan egy 11 kilométeres szakasz Tisza­­löktől az autópályáig, ennek ki­vitelezése szeptember 30-án kezdődött. A téli hideg miatt jelenleg szünetelnek a munká­latok, azonban a tavasszal már végezni akarnak a feladattal. A városokban szegélyt kap a bur­kolat, fákat és cserjéket ültet­nek az út szélére. A felújítási program mintegy 40 ezer ember közlekedési le­hetőségeit fogja javítani. (MTI)

Next