Népszabadság, 2009. január (67. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-02 / 1. szám
2009. JANUÁR 2., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország Béregyezség a MÁV-nál a VDSZSZ nélkül Két hónapos egyeztetés után, az óév utolsó munkanapján a MÁV és a reprezentatív szakszervezetek képviselői aláírták az új, január 1-jétől hatályos kollektív szerződést. Csak részmegállapodás született viszont a vasutasok jövő évi bérét meghatározó, 4,1 százalékos bérfejlesztésről. A munkáltató által ajánlott mértéket a többi szakszervezettől eltérően a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete nem fogadta el. A február óta már hat sztrájkot indító VDSZSZ az egyeztetéseken hétszázalékos emelést követelt. A sztrájkkészültségben lévő, 12 ezer szervezett vasutast képviselő érdekvédelmi szervezet információink szerint már csak azért sem írta alá a bérmegállapodást, mert sztrájkkövetelései a MÁV Cargo privatizációjából befolyt minden vasutas számára 250 ezer forint kifizetését, valamint a kiszervezett dolgozókat érintő 10 százalékos pótlék bevezetését - továbbra is érvényesek, s azokért kész bármikor ismét folytatni a sztrájkot. A januári fizetését már a megemelt összeg szerint kapja a mintegy 30 ezer vasutas, igaz, a 4,1 százalék felét a munkáltató differenciálhatja. (K. J. E.) Tárgyalóasztalnál. Jobbra a VDSZSZ, balra a MÁV képviselői Fotó: MTI Illyés Tibor A vasutasok nem félnek a megtorlástól Gaskó István: Mit keresnek egy jobboldali párt listáján? A VDSZSZ elnöke szerint politikailag akadályozzák sztrájkköveteléseik teljesülését, de elszántak, bármikor folytathatják a vasutassztrájkot. Gaskó István lapunknak nyilatkozva azt mondta: szociáldemokrata érzelmű, ezért sem vállalna szerepet jobboldali kormányban, s ne higgye senki, hogy rajta lesz a Fidesz képviselőjelölt-listáján. Kun J. Erzsébet - A vasutas-szakszervezetek közül csak a VDSZSZ nem írta alá a vasúttársaságnál január elsejétől érvényes bérmegállapodást. Miért tartják kevésnek a 4,1 százalékos béremelést, hiszen az önöket is képviselő Liga elfogadta az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született 3-5 százalékos bérajánlást is? A kollektív szerződést mi is aláírtuk, az év utolsó munkanapján alig háromórás tárgyalással dűlőre vittük a dolgot. Ez is azt mutatja, hogy mi igenis készek vagyunk a megállapodásra. A MÁV által előterjesztett béregyezségben szereplő mérték azonban elfogadhatatlan számunkra, akkor is, ha eléri a MÁV-nál megkötött négyéves megállapodásban szereplő BÉT középértéket. Amikor aláírtuk, nem számoltunk azzal, hogy a munkáltató visszaél a helyzettel, s az egyezség szerinti béremelés felét differenciálásra használja fel. Erre az utóbbi húsz évben nem volt példa a társaságnál. Most, a gazdasági válság miatti nehéz helyzetben különösen nem szabadna differenciálni az egyébként is keveset kereső vasutasok között. Azért sem írhattuk alá a bérmegállapodást, mert abban nyoma sincs a szándéknak, hogy teljesülnek sztrájkköveteléseink. Legalább 12 százalékos bérfejlesztési ajánlatot elfogadtunk volna, az ugyanis részben már fedezné a MÁV Cargo privatizációjából követelt részesedést. - Ez azt jelenti, hogy ennek hiányában akár a jövő év legelején folytatják a karácsony előtt felfüggesztett sztrájkot? - Erre nagy esély van, mert nem fogjuk elereszteni a követeléseinket, amelyek a lassan egy éve kialakult konfliktust okozzák a vasúttársaságnál. Addig dolgozunk az ügyben, amíg el nem érjük, hogy teljesítsék a szerintünk jogos és gazdaságilag megalapozott követeléseinket. Az elutasítás mögött a miniszterelnök politikai bosszúja áll, az egészségbiztosítás privatizációja elleni tiltakozásban játszott vasutasszerep miatt. Gyurcsány Ferenc megüzente, hogy ne is számítsunk követeléseink teljesülésére. Úgy látjuk tehát, hogy politikailag akadályozzák a megállapodás létrejöttét a vasúttársasággal. Azt remélem, hogy a miniszterelnök belátja, ez az állapot nem tartható fenn sokáig, s meghozza a vasutasok számára kedvező döntést. Mi erre a döntésre szeretnénk kérni. - Elnök úr azt mondja, a politika nem engedi követeléseik teljesítését. Felelős kormányzati szereplők viszont úgy fogalmaznak: egyre több a bizonyíték arra, hogy politikai indítékok állnak a vasutassztrájkok hátterében, szerintük Gaskó István politikusi álmokat dédelget. Hogy ajánlatot kapott egy következő, nem szocialista vezetésű kormány közlekedési miniszteri posztjára, esetleg neve szerepel majd a Fidesz választási listáján. Ki mint él, úgy ítél. A jelenlegi kormányzó párt képviselői harsogják ezt rólam. Annak a pártnak a képviselői, akik nagyon jól tudják, hogy az MSZOSZ valamennyi korábbi aktív elnökét kormányzati pozícióba juttatták. Ugyanez történt egyébként a Vasutasok Szakszervezetének több vezetőjével is. Gaskó István viszont 1990 óta ül a VDSZSZ elnöki székében, és bár voltak próbálkozások, ott is maradt, ebben nem lesz változás. Nincs az a párt, amelyik eredménnyel tudna felkérni politikai vagy kormányzati szerepre. Én szociáldemokrata értékrendet vallok magaménak, mit keresnék egy jobboldali párt listáján? Az a bajom, hogy a magát baloldaliként meghatározó szocialista párt olyan ultra-neoliberális politikát folytat, ami szerintem összeegyeztethetetlen a baloldali értékekkel. Térjünk vissza a sztrájkra. Az utóbbi napok híradásai szerint több, a sztrájkban résztvevő próbaidős vasutast elbocsátottak. Nem gondolja, hogy eleve kudarcra ítélt egy újabb munkabeszüntetés, hiszen a MÁV „nincs alku” álláspontja egyértelmű, a szakszervezeti tagok pedig esetleg már féltik az állásukat? - A VDSZSZ demokratikusan működő szervezet, nem én döntöm el, mikor sztrájkolunk, ez a tizenöt fős sztrájkbizottság joga. A testület a tagság véleményét képviseli a döntéseknél. Ismerjük az emberek véleményét, s mondhatom, hogy a sztrájk támogatottsága nagy, a vasutasok nem félnek a megtorlástól, hiszen tudják, hogy joguk van bevetni saját érdekükben a legkeményebb nyomásgyakorló eszközt. Arra számítok, hogy a tiltakozás erősödni fog. Az viszont korántsem biztos, hogy az utasok továbbra is toleránsak lesznek, ha a legváratlanabb pillanatokban leáll a vasút. Számol azzal, hogy a pályaudvarokon előbb-utóbb incidensek alakulnak ki? - Nem tartok, annak ellenére sem, hogy felelőtlen, de indulatból gerjesztett fenyegetéseket kapunk még mi, szakszervezeti vezetők is. Természetesen féltem a családom, de biztos vagyok abban, hogy nem gondolják komolyan a fenyegetéseket. Visszajelzéseink szerint egyébként a társadalmi támogatottságunk jóval nagyobb, mint amit a közvélemény-kutatások kimutatnak. www.nol.hu A gyermekorvos hiánya kockázati tényező Egészségügyi hátrányt okoz a gyerekek rossz szociális helyzete: később ismerik föl a betegségüket, többen és hosszabb időre kerülnek kórházba. Kun J. Viktória A szükséges gyógyszerekből kevesebbet, a szükségtelenekből többet kapnak a gyerekek, ha nem gyermek-, hanem felnőtt háziorvoshoz jár. A gyermekorvosok például több vaskészítményt rendelnek, hiszen ez az immunrendszer működéséhez vagy az idegrendszer fejlődéséhez is nélkülözhetetlen. Kutatók adatai szerint ugyanez a helyzet a D-vitamin, a K-vitamin, vagy a hypoallergén tápszer rendelése esetén is. A szakmailag szűk körben javasolt, sok esetben elavult antibiotikumoknál viszont éppen fordított a képlet: főként légúti fertőzések kezelésére a felnőtt háziorvosok sokkal gyakrabban rendelnek a gyerekeknek ilyen készítményeket. Jóval kevesebb olyan csecsemőt és gyermek kerül kórházba, aki gyermekorvosi praxishoz tartozik. Dr. Kádár Ferenc, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja szerint nincs következmények nélkül, hogy míg gyermekgyógyászati szakvizsgát ötéves képzés után lehet tenni, addig a háziorvosok szakképzésük során mindössze három hónapot töltenek gyermekgyógyászattal. A napi munkájukban szintén sokkal kevesebb lehetőségük van arra, hogy a gyermekek gyógyításában rutint szerezzenek. Egyértelmű, hogy a gyerekek 30 százaléka, akiket nem lát gyermekorvos, egészségügyi szempontból is hátrányos helyzetben van. Többnyire eleve rosszabb a táplálkozásuk, az életmódjuk, a lakhatási körülményeik, s a betegségeiket is később ismerik fel. Általában súlyosabb állapotban kerülnek szakemberhez, kevésbé korszerű kezelést kapnak, gyógyításuk tovább tart - mondja Kádár doktor. Dr. Huszár András, a szervezet elnöke egy gyermekorvostanácskozáson önkormányzati vezetőkkel egyeztetett arról, miként lehetne feloldani az egyenlőtlenségeket. - Azt javasoltuk, hogy ahol lehet, társulási formában lássák el a gyerekeket, vagyis alakítsák így ki a körzeteket - mondta az elnök. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint orvosokra és költségvetési támogatásra volna szükség, a létesítmények, vagyis a rendelők készek a szakmai munkára. Szerinte komoly gond, hogy az ország bizonyos részeibe szinte lehetetlen gyermekorvost találni. Erre a településekkel közösen, de a szakmának kell megoldást találnia. Az ORTT a verseny mellett Hírösszefoglalónk Az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) 2009-es munkatervének élén a frekvenciapályáztatási kérdések szerepelnek. Ezen belül is első helyen az országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának megindítása és az eljárás lefolytatása szerepel a „szabályozástól függően” megjegyzéssel. A stratégiai célok, feladatok elfogadásakor még nem lehetett tudni ugyanis, hogy életbe lép-e január elsején az a médiatörvény-módosítás, amelynek értelmében automatikusan újrázhatott volna a Danubius, illetve a Sláger Rádió üzemeltetője. A második helyen az MTI információja szerint helyi és körzeti rádiós koncessziók pályáztatása áll, amely a 2007 őszén életbe lépett, szerdáig tartó frekvenciamoratórium miatt megszakadt, a harmadikon pedig az idén lejáró jogosultságok ügye szerepel. Majtényi pályáztatna A témával foglalkozott lapunk 2008. december 31-i száma is. Cikkünkben (Zavarják a nagy rádiókat) azonban egy helyen pontatlanul fogalmaztunk, amikor az ORTT elnökének - egyébként részleteiben helyesen ismertetett álláspontjával szemben - azt írtuk, hogy adott körülmények között nem híve a frekvenciák pályáztatásának. Valójában Majtényi László nemhogy vitatná azt, hogy az országos analóg rádiófrekvenciákat ésszerű lenne pályáztatni, hanem csakis a hatályos törvénynek megfelelő pályáztatást tartja elfogadhatónak. Sztrádaépítés után útfelújítás Tavaszra elkészül a Tiszalök és az M3-as autópálya közötti összekötő út felújítása, amelynek eredményeként Rakamaztól egészen az M3-as autópálya hajdúböszörményi leágazásáig európai színvonalú úthálózaton lehet majd közlekedni - közölte László Sándor, a Magyar Közút Kht. vezérigazgatója. A projekt része annak a nagyarányú útfelújítási programnak, amelyet többek között Szabolcs-Szatmár-Beregben valósítanak meg. A felújítás azért vált szükségessé, mert a térség gyenge minőségű összekötő útjai erősen elhasználódtak, mivel a követ és az építőanyagokat Rakamaztól Tiszalökön és Tiszavasvárin át szállították az autópálya építéséhez. Rendbetételük a környéken élők visszatérő követelése volt. Rozgonyi Attila, Tiszavasvári polgármestere hangsúlyozta: az ipari létesítmények megnövekedett teherszállítási és tömegközlekedési igényeit a leromlott közúthálózat már nem tudja tartósan kiszolgálni, így nagyon fontos számukra az uniós útfelújítási projekt. A már elvégzett útfelújítások után még hátravan egy 11 kilométeres szakasz Tiszalöktől az autópályáig, ennek kivitelezése szeptember 30-án kezdődött. A téli hideg miatt jelenleg szünetelnek a munkálatok, azonban a tavasszal már végezni akarnak a feladattal. A városokban szegélyt kap a burkolat, fákat és cserjéket ültetnek az út szélére. A felújítási program mintegy 40 ezer ember közlekedési lehetőségeit fogja javítani. (MTI)