Népszabadság, 2009. február (67. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-02 / 27. szám
2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország www.nol.hu Nem lehet cigányozni a közéletben A vizsgálat lezárult, Pásztor Albert kapitány maradt - Draskovics: Ki kell beszélni a problémákat Az ORFK 24 óra alatt lefolytatta a vizsgálatot Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány ellen, akit figyelmeztetés után visszahelyeztek állásába. Pénteki nyilatkozatával az ezredes jogszabályt nem sértett, de hamis általánosításokra adhatott okot. Pásztorért egyaránt kiállt minden miskolci politikai erő a polgármestertől a Fideszen át az MSZP-én keresztül a Magyar Gárdáig, a Független Rendőrszakszervezetig és cigányszervezetekig. Bódisz Attila-Fekete Gy. Attila Bertcze József országos rendőrfőkapitány vasárnap megszüntette Pásztor Albert, Miskolc rendőrkapitányának pénteken elrendelt elvezénylését, így az ezredes hétfőn korábbi munkahelyén folytathatja munkáját. Előzőleg az ORFK ellenőrzési főosztálya Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére - Bencze utasítására - megvizsgálta Pásztor pénteki sajtótájékoztatójának anyagát. Miskolc 2000 óta hivatalban lévő, sikeresnek tartott rendőrkapitányát tavaly augusztusban Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki - pénteken vezényelték eddigi pozíciójából a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságra, néhány órával az után, hogy előbb Gusztos Péter szabad demokrata országgyűlési képviselő, őt követően Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, és számos jogvédő szervezet is tiltakozott Pásztor pénteki sajtótájékoztatóján tett kijelentései miatt. Az ezredes azt mondta: a városban december óta elkövetett és meglehetősen gyakorivá vált utcai rablásokat kivétel nélkül cigányok követték el. Ezen a tájékoztatón - Miskolc avasi városrészének problémáit érintve - Pásztor Albert azt is mondta: „Valaki elmegy reggel dolgozni, akkor még nem lát romát, de amikor hazajön a munkából, azt látja, hogy az utcában, a lépcsőházak előtt csoportosulnak, és különösebben nem csinálnak semmit azon kívül, hogy élik a maguk életét, ami élből nem tetszik a többségi társadalomnak.” A miskolci rendőrkapitány másutt úgy fogalmazott: „Kisebbségi nemzettársainkkal nem megy az egymás mellett élés. Ennyi. Semmi több.” Gusztos tájékoztatást kért a rendőrkapitánytól, hogy miként tartják számon a bűnelkövető magyar állampolgárok nemzetiségét, illetve, hogy „a faji alapú kartotékját magáncélra vagy a rendőrség keretei között vezeti-e”. Ez után kezdeményezett soron kívüli vizsgálatot az ügyben Draskovics Tibor, mert - mint a Nap TV szombati műsorában fogalmazott - Pásztor „átlépett egy határt, amelyet az állam képviselője nem léphet át”, majd hozzátette, sokakhoz hasonlóan az ő szíve is „vérzik a történtek miatt”, de mint fogalmazott: erkölcsi döntés született az ügyben. Kevéssel Draskovics nyilatkozata után azonban soha nem látott egységben álltak ki Pásztor mellett a miskolci politikai erők. A Fidesz-KDNP helyi frakciója felháborítónak nevezte a kapitány más munkakörbe helyezését. Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármestere pedig azt javasolta Pásztornak, hétfőn menjen be dolgozni a miskolci kapitányságra, mintha mi sem történt volna. Majd kérdésre válaszolva - hogy tudniillik a Pásztor-ügy téma lehet-e a szocialisták hétfői frakcióülésén - megjegyezte: ha Draskovics Tibor miniszter akar maradni, hétfőre megoldódik a kérdés. A polgármester véleménye szerint Miskolcon és a megyében az utóbbi időben történt események - példaként az olaszliszkai emberölést és a nagycsécsi kettős gyilkosságot említette - túllépték az rendőrség kereteit. Ezek társadalmi megoldása nem csak Észak- Magyarországon, hanem az ország több más vidékén sorskérdéssé vált. A miskolci polgármester szerint meg kell erősíteni a városőrségeket és polgárőrségeket. Bírálta Pásztor áthelyezését az SZDSZ helyi szervezete is. T. Asztalos Ildikó a problémák megoldására és nem az eltusolásukra törekvő emberként jellemezte Pásztort, aki „korábban már többször beszélt nyilvánosan a Miskolcon kialakult bűnözési szokásokról, de sajnos a mai képmutató világunkban nem kapott segítséget azoktól, akik most bírálják”. Nem Pestről kell megítélni, ami Miskolcon történik, hanem itt kell élni, meg kell tapasztalni az itteni életet - mondta T. Asztalos. A Rendészeti Védegylet és a Független Rendőrszakszervezet azonnal bírálta Draskovicsot a döntés miatt. Utóbbi „az 50-es éveket idéző döntésnek minősítette a miniszter lépését. Teleki László romaügyi megbízott nem találta felháborítónak Pásztor nyilatkozatát, ellentétben Kaltenbach Jenő, korábbi kisebbségi biztossal, aki szerint „ha valaki azt mondja, hogy az elkövetők többsége cigány, azt is meg kell mondani, mi történjen velük”. A Roma Polgárjogi Mozgalom borsodi elnöke pedig azért tartotta aggályosnak Pásztor nyilatkozatát, mert „jó ürügyet szolgáltathat arra, hogy bűnbakot csináljanak a romákból”. Horváth Ferenc, a Roma Rendőrök Országos Egyesületének elnöke politikai indíttatásúnak minősítette a „nyugdíjazásához közeli” Pásztor Albert kijelentését. „Egy-két év múlva választások lesznek. Ha már rendőrkapitány korában egy ember őszintén és konkrétan azt mondja, hogy itt cigányok voltak az elkövetők, akkor ezzel véleményem szerint a jobboldalra vagy még annál tovább, a szélsőjobboldalra ható kijelentést tett, ahol bizton jó érzésekkel fogják fogadni” - mondta. Horváth József, a Miskolci Cigány Kisebbségi Önkormányzat (MCKÖ) elnöke szerint Miskolcon sok roma él, így nem véletlen, hogy sok bűncselekményhez van közük. Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom megyei elnöke arról beszélt, hogy megint sikerült előhúzni a „cigánykártyát”, pedig a bűnnek nincs színe. Az ORFK ellenőrzési főosztályának szombaton lefolytatott vizsgálata azzal a megállapítással zárult, hogy Pásztor ezredes nyilatkozatával jogszabályt nem sértett, azonban szavai általánosításokra adhattak lehetőséget. Az országos rendőrfőkapitány ezért figyelmeztetésben részesítette Miskolc kapitányát és felhívta figyelmét, hogy a jövőben még inkább tartsa be a nyilatkozattétel szabályait. Bencze József döntését, amellyel egyidejűleg visszahelyezte Pásztort a Miskolci Városi Rendőrkapitányság élére, egyetértően tudomásul vette Draskovics Tibor és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. A kormányfő emellett vasárnap úgy fogalmazott: nem lehet cigányozni a magyar közéletben, és nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy a rendőrség nem a bűnt üldözi, hanem egyes népcsoportokat. Pásztor Albert „Erkölcsi mércét” állított fel a döntés Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter továbbra is helyénvalónak tartja, hogy vizsgálat elrendelésére kérte Bencze Józsefet, és azt is, hogy az egynapos vizsgálatot követően visszahelyezték beosztásába Pásztor Albertet. A Népszabadságnak a miniszter azt mondta: erkölcsi mércét állítottak fel a döntéssel, minden rendőr láthatja, hogy mi az, amit már nem engedhet meg magának senki, aki közszolgálatban áll. Draskovics szerint rendészeti oldalról az a legfontosabb tanulsága a történteknek, hogy többet és hatékonyabban kell foglalkozni Miskolc és térsége közbiztonsági, bűnügyi problémáival. Se a rendőrség, se a város vezetése nem találta meg a leghatékonyabb megoldásokat. Másfelől, a rendőrségnek még inkább figyelnie kell arra, hogy se szóban, se tetteivel ne keltse még a látszatát se annak, hogy munkája során különbséget tesz társadalmi csoportok között. Kiderült az is - mondta a miniszter -, hogy van némi hajlandóság a cigányságot bűnbakká tenni minden bajért. Épp azért nem maradhat folytatás nélkül, ami a hétvégén történt. Ki kell beszélni a problémákat, nem használhatunk tovább szemellenzőként alkotmányos, emberjogi vagy éppen humanitárius elveket és szempontokat. Draskovics hangsúlyozta, szakmai - és nem politikai - alapon kell megoldást találni a felmerülő közbiztonsági, szociális és társadalmi problémákra. Kitérő választ adott ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezze a szakmai „kibeszélést”. Úgy fogalmazott: abban az egyben biztos, hogy több okból sem lenne szerencsés, ha az igazságügyi és rendészeti miniszter lenne az. Bencze: Több rendőrt küldünk a területre Bencze József a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: egy ország, egy település, vagy egy városrész közbiztonsága, az ott élők biztonságérzetének milyensége nemcsak azon múlik, milyen munkát végez a rendőrség. A maguk részéről megteszik, amire lehetőségük van - emlékeztetett Bencze, utalva a körzeti megbízotti rendszer megerősítésére, és a vidéki bevetési egységek felállítására. Lehetőségeihez képest a rendőrség több rendőrt küld a közterületekre mindenhol, ahol szükséges, de tartós megoldást csak az hozhat, ha a problémák okait is sikerül megoldani. A miskolci kapitányt éltette a gárda Ivánban Ifj. Hegedűs Lóránt az anyaszentegyházat is kárhoztatta A Sopron melletti Ivánban a Magyar Gárda, a Jobbik és a Nemzeti Őrsereg az „elszaporodott betöréses lopások, rablások és az összeférhetetlen magatartást tanúsító csoportokra való figyelemkeltés” céljából demonstrációt rendezett. Hajba Ferenc Győr Ivánba azért hívták helyi vezetők a gárdát, mert az ott élők a romákat tartják a településen tavaly karácsony óta tapasztalható sorozatos bűncselekmények elkövetőinek. A rendőrség a gárda alakzatban történő felvonulását és a demonstrációt a forgalom aránytalan mértékű akadályozása miatt a hét közepén megtiltotta. A határozat masírozásra vonatkozó részét a Győr- Moson-Sopron Megyei Bíróság helybenhagyta, ám a gyűlés megtartását engedélyezte. A bíróság határozata értelmében a rendőrségnek biztosítani kellett, hogy a gárda a gyülekező helyről gyalog, de rendezett alakzatban való vonulás nélkül a nagygyűlés helyszínére jusson. A gárda - parancsnokuk Lépést ne tarts! utasítására - vonult a művelődési ház elé. A helybeliek közül azok, akik kíváncsiak voltak rájuk, megtapsolták őket, s száznál többen csatlakoztak hozzájuk. A romák által lakott utcákat rendőrök védték. A nagygyűlés résztvevői éltették a miskolci rendőrkapitányt. A Jobbik és a Gárda vezetői közül többen felszólaltak. Ne várjatok az általános népharag feltámadására, mert annak nagyon rossz vége lesz! - üzente a romáknak az első szónok, Murányi Levente, a Jobbik alelnöke. Addig vonulunk rendületlenül, amíg hajlandóságot nem látunk arra, hogy a kialakult helyzetet az illetékesek megpróbálják megoldani, s a cigányok nem közösítik ki maguk közül a bűnözőket - mondta Kiss Róbert, a Magyar Gárda Mozgalom főkapitánya. A rendezvény szónoka volt id. Hegedűs Lóránt református lelkész is, aki szerint a képmutató magatartás vezetett az iráni helyzet kialakulásához. A képmutatást azzal magyarázta, hogy „nem volt még ennyire korrupt, aljas, senkiházi, hazaáruló politikai elitje ennek a népnek és ennek az országnak”, mint most. Hozzáfűzte: ezzel működik együtt „az anyaszentegyház jó néhány hivatalos felkent főpapja”. Hegedűs szerint „szelíd galamblélekkel, de a kígyó ravaszságával” kell leleplezni a hatalmat. A lelkész hangsúlyozta: őt azért vádolják gyűlöletkeltéssel, mert a nyomorúság ezer szorításában vergődő magyarság védelmére mozdul. A demonstráció atrocitások nélkül zajlott le. Előzőleg a romák egy csoportja ellentüntetésre készült, de azt nem tartották meg. Az iráni vadásztársaság a nagygyűlés minden résztvevőjét meghívta egy közös ebédre. Sopronban és környékén a rendőrség fokozott közúti és közbiztonsági akciót rendelt el. Ennek keretében az egyik gárdista csoport autójában baseballütőt találtak, amit elkoboztak. Előállították az egyik gárdista apját, aki szerepelt a vám- és pénzügyőrség körözési listáján, számviteli fegyelem megsértése miatt. Nem rendezett alakzatbanFotó: Reviczky Zsolt • Alulmaradt a Magyar Gárda alapító tagja, Pörzse Sándor a Tahitótfaluban vasárnap tartott időközi választáson. A jogosultak 42 százaléka adta le voksát, vagyis az 1815 szavazó közül 1141-en választották a függetlenként indult Sajtos Sándort. Az egyébként szintén függetlenként induló Pörzse Sándor, az Echo TV műsorvezetője 667-en szavazatot kapott. Ez hozzávetően 20 százalékos különbség. Az időközi polgármester-választásra azért került sor, mert még tavaly októberben az előző polgármester betegség miatt lemondott posztjáról.