Népszabadság, 2009. február (67. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-02 / 27. szám

2009. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország www.nol.hu Nem lehet cigányozni a közéletben A vizsgálat lezárult, Pásztor Albert kapitány maradt - Draskovics: Ki kell beszélni a problémákat Az ORFK 24 óra alatt lefoly­tatta a vizsgálatot Pásztor Al­bert miskolci rendőrkapitány ellen, akit figyelmeztetés után visszahelyeztek állásába. Pénteki nyilatkozatával az ezredes jogszabályt nem sér­tett, de hamis általánosítá­sokra adhatott okot. Pászto­rért egyaránt kiállt minden miskolci politikai erő a pol­gármestertől a Fideszen át az MSZP-én keresztül a Magyar Gárdáig, a Független Rendőr­szakszervezetig és cigány­­szervezetekig. Bódisz Attila-Fekete Gy. Attila Bertcze József országos rendőr­­főkapitány vasárnap megszün­tette Pásztor Albert, Miskolc rendőrkapitányának pénteken elrendelt elvezénylését, így az ezredes hétfőn korábbi mun­kahelyén folytathatja munká­ját. Előzőleg az ORFK ellenőr­zési főosztálya Draskovics Ti­bor igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére - Bencze utasítására - megvizs­gálta Pásztor pénteki sajtótájé­koztatójának anyagát. Miskolc 2000 óta hivatalban lévő, sikeresnek tartott rend­őrkapitányát­­ tavaly augusz­tusban Sólyom László köztár­sasági elnök a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Lovagke­resztjével tüntette ki - pénte­ken vezényelték eddigi pozíció­jából a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság­ra, néhány órával az után, hogy előbb Gusztos Péter szabad de­mokrata országgyűlési képvi­selő, őt követően Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombuds­man, és számos jogvédő szer­vezet is tiltakozott Pásztor pénteki sajtótájékoztatóján tett kijelentései miatt. Az ezredes azt mondta: a városban decem­ber óta elkövetett és meglehe­tősen gyakorivá vált utcai rab­lásokat kivétel nélkül cigányok követték el. Ezen a tájékoztatón - Mis­kolc avasi városrészének prob­lémáit érintve - Pásztor Albert azt is mondta: „Valaki elmegy reggel dolgozni, akkor még nem lát romát, de amikor haza­jön a munkából, azt látja, hogy az utcában, a lépcsőházak előtt csoportosulnak, és különöseb­ben nem csinálnak semmit azon kívül, hogy élik a maguk életét, ami élből nem tetszik a többségi társadalomnak.” A miskolci rendőrkapitány má­sutt úgy fogalmazott: „Kisebb­ségi nemzettársainkkal nem megy az egymás mellett élés. Ennyi. Semmi több.” Gusztos tájékoztatást kért a rendőrkapitánytól, hogy mi­ként tartják számon a bűnelkö­vető magyar állampolgárok nemzetiségét, illetve, hogy „a faji alapú kartotékját magán­célra vagy a rendőrség keretei között vezeti-e”. Ez után kez­deményezett soron kívüli vizs­gálatot az ügyben Draskovics Tibor, mert - mint a Nap TV szombati műsorában fogalma­zott - Pásztor „átlépett egy ha­tárt, amelyet az állam képvise­lője nem léphet át”, majd hoz­zátette, sokakhoz hasonlóan az ő szíve is „vérzik a történtek miatt”, de mint fogalmazott: erkölcsi döntés született az ügyben. Kevéssel Draskovics nyilat­kozata után azonban soha nem látott egységben álltak ki Pász­tor mellett a miskolci politikai erők. A Fidesz-KDNP helyi frakciója felháborítónak ne­vezte a kapitány más munka­körbe helyezését. Káli Sándor, Miskolc szocialista polgármes­tere pedig azt javasolta Pász­tornak, hétfőn menjen be dol­gozni a miskolci kapitányság­ra, mintha mi sem történt vol­na. Majd kérdésre válaszolva - hogy tudniillik a Pásztor-ügy téma lehet-e a szocialisták hét­fői frakcióülésén - megjegyez­te: ha Draskovics Tibor mi­niszter akar maradni, hétfőre megoldódik a kérdés. A polgármester véleménye szerint Miskolcon és a megyé­ben az utóbbi időben történt események - példaként az olaszliszkai emberölést és a nagycsécsi kettős gyilkosságot említette - túllépték az rendőr­ség kereteit. Ezek társadalmi megoldása nem csak Észak- Magyarországon, hanem az or­szág több más vidékén sors­kérdéssé vált. A miskolci pol­gármester szerint meg kell erősíteni a városőrségeket és polgárőrségeket. Bírálta Pásztor áthelyezését az SZDSZ helyi szervezete is. T. Asztalos Ildikó a problémák megoldására és nem az eltuso­lásukra törekvő emberként jel­lemezte Pásztort, aki „koráb­ban már többször beszélt nyil­vánosan a Miskolcon kialakult bűnözési szokásokról, de saj­nos a mai képmutató világunk­ban nem kapott segítséget azoktól, akik most bírálják”. Nem Pestről kell megítélni, ami Miskolcon történik, ha­nem itt kell élni, meg kell ta­pasztalni az itteni életet - mondta T. Asztalos. A Rendészeti Védegylet és a Független Rendőrszakszerve­zet azonnal bírálta Draskovi­­csot a döntés miatt. Utóbbi „az 50-es éveket idéző döntésnek minősítette a miniszter lépését. Teleki László romaügyi megbízott nem találta felhábo­rítónak Pásztor nyilatkozatát, ellentétben Kaltenbach Jenő, korábbi kisebbségi biztossal, aki szerint „ha valaki azt mondja, hogy az elkövetők többsége cigány, azt is meg kell mondani, mi történjen velük”. A Roma Polgárjogi Mozgalom borsodi elnöke pedig azért tar­totta aggályosnak Pásztor nyi­latkozatát, mert „jó ürügyet szolgáltathat arra, hogy bűnba­kot csináljanak a romákból”. Horváth Ferenc, a Roma Rendőrök Országos Egyesüle­tének elnöke politikai indítta­tásúnak minősítette a „nyug­díjazásához közeli” Pásztor Albert kijelentését. „Egy-két év múlva választások lesznek. Ha már rendőrkapitány korá­ban egy ember őszintén és konkrétan azt mondja, hogy itt cigányok voltak az elköve­tők, akkor ezzel véleményem szerint a jobboldalra vagy még annál tovább, a szélső­­jobboldalra ható kijelentést tett, ahol bizton jó érzésekkel fogják fogadni” - mondta. Horváth József, a Miskolci Ci­gány Kisebbségi Önkormány­zat (MCKÖ) elnöke szerint Miskolcon sok roma él, így nem véletlen, hogy sok bűn­­cselekményhez van közük. Dancs Mihály, a Roma Pol­gárjogi Mozgalom megyei el­nöke arról beszélt, hogy megint sikerült előhúzni a „ci­gánykártyát”, pedig a bűnnek nincs színe. Az ORFK ellenőrzési főosz­tályának szombaton lefolyta­tott vizsgálata azzal a megálla­pítással zárult, hogy Pásztor ezredes nyilatkozatával jogsza­bályt nem sértett, azonban sza­vai általánosításokra adhattak lehetőséget. Az országos rendőrfőkapi­tány ezért figyelmeztetésben részesítette Miskolc kapitá­nyát és felhívta figyelmét, hogy a jövőben még inkább tartsa be a nyilatkozattétel szabályait. Bencze József dön­tését, amellyel egyidejűleg visszahelyezte Pásztort a Mis­kolci Városi Rendőrkapitány­ság élére, egyetértően tudo­másul vette Draskovics Tibor és Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök is. A kormányfő emellett vasárnap úgy fogal­mazott: nem lehet cigányozni a magyar közéletben, és nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy a rendőrség nem a bűnt üldözi, hanem egyes népcso­portokat. Pásztor Albert „Erkölcsi mércét” állított fel a döntés Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter továbbra is helyénvalónak tartja, hogy vizs­gálat elrendelésére kérte Bencze Józsefet, és azt is, hogy az egy­napos vizsgálatot követően vis­­­szahelyezték beosztásába Pásztor Albertet. A Népszabadságnak a miniszter azt mondta: erkölcsi mércét állítottak fel a döntéssel, minden rendőr láthatja, hogy mi az, amit már nem engedhet meg magának senki, aki közszolgálat­ban áll. Draskovics szerint rendé­szeti oldalról az a legfontosabb tanulsága a történteknek, hogy többet és hatékonyabban kell foglalkozni Miskolc és térsége közbiztonsági, bűnügyi problé­máival. Se a rendőrség, se a város vezetése nem találta meg a leg­hatékonyabb megoldásokat. Másfelől, a rendőrségnek még inkább figyelnie kell arra, hogy se szóban, se tetteivel ne keltse még a látszatát se annak, hogy munkája során különbséget tesz társadalmi csoportok között. Kiderült az is - mondta a minisz­ter -, hogy van némi hajlandóság a cigányságot bűnbakká tenni minden bajért. Épp azért nem maradhat folytatás nélkül, ami a hétvégén történt. Ki kell beszélni a problémákat, nem használhatunk tovább szemellen­zőként alkotmányos, emberjogi vagy éppen humanitárius elveket és szempontokat. Draskovics hangsúlyozta, szakmai - és nem politikai - alapon kell megoldást találni a felmerülő közbiztonsági, szociális és társadalmi problé­mákra. Kitérő választ adott ugyanakkor arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezze a szakmai „kibeszélést”. Úgy fogalmazott: abban az egyben biztos, hogy több okból sem lenne szerencsés, ha az igazságügyi és rendészeti miniszter lenne az. Bencze: Több rendőrt küldünk a területre Bencze József a Népszabadság­nak nyilatkozva azt mondta: egy ország, egy település, vagy egy városrész közbiztonsága, az ott élők biztonságérzetének milyen­sége nemcsak azon múlik, milyen munkát végez a rendőrség. A ma­guk részéről megteszik, amire le­hetőségük van - emlékeztetett Bencze, utalva a körzeti megbí­zotti rendszer megerősítésére, és a vidéki bevetési egységek felál­lítására. Lehetőségeihez képest a rendőrség több rendőrt küld a közterületekre mindenhol, ahol szükséges, de tartós megoldást csak az hozhat, ha a problémák okait is sikerül megoldani. A miskolci kapitányt éltette a gárda Ivánban Ifj. Hegedűs Lóránt az anyaszentegyházat is kárhoztatta A Sopron melletti Ivánban a Magyar Gárda, a Jobbik és a Nemzeti Őrsereg az „elsza­porodott betöréses lopások, rablások és az összeférhetet­len magatartást tanúsító cso­portokra való figyelemkeltés” céljából demonstrációt ren­dezett. Hajba Ferenc Győr Ivánba azért hívták helyi veze­tők a gárdát, mert az ott élők a romákat tartják a településen ta­valy karácsony óta tapasztalha­tó sorozatos bűncselekmények elkövetőinek. A rendőrség a gárda alak­zatban történő felvonulását és a demonstrációt a forgalom aránytalan mértékű akadályo­zása miatt a hét közepén meg­tiltotta. A határozat masírozás­­ra vonatkozó részét a Győr- Moson-Sopron Megyei Bíró­ság helybenhagyta, ám a gyű­lés megtartását engedélyezte. A bíróság határozata értelmé­ben a rendőrségnek biztosítani kellett, hogy a gárda a gyüle­kező helyről gyalog, de rende­zett alakzatban való vonulás nélkül a nagygyűlés helyszíné­re jusson. A gárda - parancsnokuk Lé­pést ne tarts! utasítására - vo­nult a művelődési ház elé. A helybeliek közül azok, akik kí­váncsiak voltak rájuk, megtap­solták őket, s száznál többen csatlakoztak hozzájuk. A romák által lakott utcákat rendőrök védték. A nagygyűlés résztvevői él­tették a miskolci rendőrkapi­tányt. A Jobbik és a Gárda veze­tői közül többen felszólaltak. Ne várjatok az általános nép­harag feltámadására, mert an­nak nagyon rossz vége lesz! - üzente a romáknak az első szó­nok, Murányi Levente, a Jobbik alelnöke. Addig vonulunk ren­dületlenül, amíg hajlandóságot nem látunk arra, hogy a kiala­kult helyzetet az illetékesek megpróbálják megoldani, s a ci­gányok nem közösítik ki maguk közül a bűnözőket - mondta Kiss Róbert, a Magyar Gárda Mozgalom főkapitánya. A rendezvény szónoka volt id. Hegedűs Lóránt református lelkész is, aki szerint a képmuta­tó magatartás vezetett az iráni helyzet kialakulásához. A kép­mutatást azzal magyarázta, hogy „nem volt még ennyire korrupt, aljas, senkiházi, haza­áruló politikai elitje ennek a népnek és ennek az országnak”, mint most. Hozzáfűzte: ezzel működik együtt „az anyaszent­­egyház jó néhány hivatalos fel­kent főpapja”. Hegedűs szerint „szelíd galamblélekkel, de a kí­gyó ravaszságával” kell leleplez­ni a hatalmat. A lelkész hangsú­lyozta: őt azért vádolják gyűlö­letkeltéssel, mert a nyomorúság ezer szorításában vergődő ma­gyarság védelmére mozdul. A demonstráció atrocitások nélkül zajlott le. Előzőleg a ro­mák egy csoportja ellentüntetés­re készült, de azt nem tartották meg. Az iráni vadásztársaság a nagygyűlés minden résztvevőjét meghívta egy közös ebédre. Sopronban és környékén a rendőrség fokozott közúti és közbiztonsági akciót rendelt el. Ennek keretében az egyik gár­dista csoport autójában base­ballütőt találtak, amit elkoboz­tak. Előállították az egyik gár­dista apját, aki szerepelt a vám- és pénzügyőrség körözési listá­ján, számviteli fegyelem meg­sértése miatt. Nem rendezett alakzatban­Fotó: Reviczky Zsolt • Alulmaradt a Magyar Gárda ala­pító tagja, Pörzse Sándor a Tahitót­­faluban vasárnap tartott időközi választáson. A jogosultak 42 száza­léka adta le voksát, vagyis az 1815 szavazó közül 1141-en választották a függetlenként indult Sajtos Sán­dort. Az egyébként szintén függet­lenként induló Pörzse Sándor, az Echo TV műsorvezetője 667-en szavazatot kapott. Ez hozzávetően 20 százalékos különbség. Az időközi polgármester-választásra azért ke­rült sor, mert még tavaly október­ben az előző polgármester betegség miatt lemondott posztjáról.

Next