Népszabadság, 2009. február (67. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-09 / 33. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2009. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ Gazdaság • 19 Félmilliárdos fantomüzem Elakadt magyar energianád-program - Bátonyterenyén félkészen árválkodik a csarnoksor Szerkezetkész állapotban romlik másfél éve a nagy reményű energianád-programhoz épült csarnoksor Bátonyterenyén. Mivel semmi sem történik, az önkormányzat már a terület bérleti szerződésének felmondására készül. A paksi atomerőmű kitáncolt az üzletből, az viszont nem világos, ragadt-e benn állami pénz az eddig félmilliárd forintot felemésztő fejlesztésben. Munkatársunktól két évvel ezelőtt a bátonyterenyei mikroszaporító üzem építésének megkezdésével indult a Nád MPS-H Kft. magyar nemesítésű növényen alapuló energianád-program megvalósítása. Az eredeti tervek szerint már egy éve üzemelnie kellene a kétmilliárd forintból megvalósuló beruházásnak. A csarnokokban a nád nagyüzemi termesztéséhez szükséges palántákat állítanák elő. Ezzel szemben az építkezés mintegy félmilliárd forint elköltése után elakadt, és egy szerkezetkész csarnoksor vár szebb jövőre 5-6 hektárnyi önkormányzati területen. Bátonyterenye megunta a kezdetben 2007 végére közel 500 új munkahelyet ígérő beruházó hitegetését, így a képviselő-testület a februári ülésén várhatóan megszavazza, hogy bontsuk fel a bérleti szerződést a projekttulajdonos Nád MPS-H Kft.-vel - mondta lapunknak Lavasné Dóka Éva, Bátonyterenye polgármestere. Hozzátette, a szerződésbontás után alku tárgya lesz, hogy a település kéri-e az eredeti állapot visszaállítását. A polgármester a beruházó tájékoztatásából úgy tudja, hogy a Magyar Villamos Művek finanszírozása miatt állami pénz áll a félbemaradt építkezésben. Ezt a Nád MPS-H Kft. vezetése a folyamatban lévő tárgyalások miatt egyelőre nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni. Az építkezés műszaki ellenőre arról számolt be, hogy 2007. nyár elején akadt el a beruházás, amikor az MVM egyik cégétől több szakember is részt vett a bejáráson, azt ellenőrizve, hogy a benyújtott számlák mögött valós teljesítések állnak-e. Információink szerint az atomerőmű igazgatósága 2007- ben arról határozott, hogy meghatározó részesedést vásárol a Nád MPS-H Kft.-ben, ettől a szándékától azonban később elállt. Arra a kérdésünkre, hogy valóban az MVM finanszírozta-e a bátonyterenyei üzem eddigi építését, nem érkezett egyértelmű válasz a cégvezetéstől. A Tringer Ágoston szóvivő által küldött válasz szerint az atomerőmű igazgatósága 2006-ban döntött a megújuló energia felhasználásának lehetőségét kínáló nádprogram részletes vizsgálatáról. Ennek előzménye volt, hogy az atomerőmű telephelyén felmerült egy black-start erőmű létesítésének gondolata, mely az atomerőmű esetleges teljes leállása esetén az újraindításhoz szükséges energiát biztosíthatja, amellett hogy megújuló energiaforrás felhasználását teszi lehetővé. Az állami cég azonban tavaly, részletesebb elemzéseket követően elállt az erőmű létesítésének tervétől, így az ehhez kapcsolódó előkészítő egyeztetések is abbamaradtak. Az MVM közlése szerint az atomerőműnek is dolgozó MVM Erbe Energetika Mérnökiroda szakembereinek bátonyterenyei látogatása az ezt megelőző időszakra tehető. Ami az állami cég bátonyterenyei beruházóval való kapcsolatát illeti, arról ennyit közöl: „Az MVM jelenlegi vezetésének nincs tudomása olyan szerződésről, mely alátámasztaná, hogy a korábban tervezett erőműprojekt tüzelőanyag-ellátását biztosító Nád MPS-H Kft.-vel az előzetes vizsgálatok dokumentálásán túlmenően bármilyen, kötelezettséggel járó jogviszonyra utalna. Tudomásunk van ugyanakkor arról, hogy jogi képviselete útján kártérítési igényt fogalmazott meg. A Paksi Atomerőmű felügyelőbizottsága vizsgálja az ügy részleteit.A Nád helyett csak a gyom veri fel a leendő üzem területét Átlátszóbb lehet a luxemburgi bankfátyol Blahó Miklós Brüsszel A banktitok intézménye ne adjon menedéket az adócsalóknak, ne lehessen valamely tagország adóhatósága elől más tagországban elbújtatni a jövedelmeket - ez a lényege az Európai Bizottságnak a napokban új elemekkel bővített javaslatcsomagjának. A belga Le Soir szenzációs hírként tálalta, hogy Luxemburg kész megvizsgálni, hogyan közelíthetné jogrendjét e tekintetben az unióhoz. Jelenleg három ország, Luxemburg, Ausztria és Belgium nem hajlandó felfedni a számlatulajdonosok kilétét a tagországok adóhatóságai előtt, inkább forrásadót von le a megtakarítások kamatából, amelynek egy részét átutalja az érintett ország számára. Ez a helyzet gyengíti az unió helyzetét, amikor az EU-n kívüli országokkal tárgyal, például Svájccal vagy Liechtensteinnel. A helyzet azonban változik, Luxemburg kész a módosításra, ám törvényei nem büntetik az adóelkerülést, igaz, fellépnek a csalás ellen. Ám Németország-Kovács László: Évente 250 milliárd euróra tehető az adócsalásból eredő kár, ez kétszerese az uniós büdzsének. ban azért ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre és egymillió euró pénzbüntetésre a Deutsche Post volt főnökét, mert Liechtensteinben kamatoztatta adómentesen a pénzét. Kovács László adóügyi uniós biztos lapunknak elmondta: Belgium is nyitottnak látszik, míg Ausztria elzárkózik. A terv szerint - ha ezek az országok továbbra nem hajlandók az információkat átadni - néhány év múlva a húszszázalékos forrásadót 35 százalékra kell emelni. A számítások szerint - mondta Kovács László - évente 200-250 milliárd euróra tehető az adócsalásból eredő kár, márpedig ez az összeg nagyjából a kétszerese az uniós költségvetésnek. Az erélyesebb fellépés tehát élvezi a tagállamok zömének támogatását. A megtakarítások esetében pusztán arról van szó, hogy a betéttulajdonos adóhatósága be tudja hajtani a kamatjövedelem után járó adót, akkor is, ha ez a jövedelem más uniós vagy akár unión kívüli országban keletkezett. Az Európai Bizottság a héten két új javaslattal állt elő az adómegállapítás és -behajtás terén a jobb adóhatósági együttműködést szorgalmazó irányelvek kidolgozására. A megtakarítások megfelelő adóztatását és az adóhatóságok tájékoztatását illetően tavaly ősszel Kovács László bemutatta elképzeléseit. Ezek szerint nemcsak a betéteket vennék számításba, hanem más megtakarítási formákat is, és kiterjedne az adózás hatálya azon jogi személyekre, amelyek az adózó számára megkönnyítik a kamatjövedelem megszerzését. Az Európai Bizottság nevében Kovács László nemrégiben javaslatokat terjesztett elő az áfacsalások visszaszorítására, egyben az áfaszámlázás egyszerűsítésére. Az irányelvekre, illetve módosításukra vonatkozó előterjesztések a pénzügyminiszteri tanács elé kerülnek. A 2003-07-es időszakban a tagországok adóhatóságai megháromszorozták az uniós társintézményektől kért információk mennyiségét a be nem fizetett adók behajtására, de a keresett összegnek csak az öt százalékát találták meg. Elindult a vendéglátósok bojkottja a szerintük a standolási kötelezettséget nyakukra hozó szeszipari cégek termékeivel szemben. Batka Zoltán Egyre több étteremben és szállodában listázzák ki a röviditalok egy részét, a vendéglátók így tiltakoznak a napokban hatályba léptetett, napi leltárkötelezettség, vagyis a standolás bevezetése ellen. Bár a szeszgyártókat tömörítő Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) többször is cáfolta, ám a vendéglátós érdekvédelmi szervezetek a nagyobb gyártók lobbitevékenységét vélik az áfatörvény tavaly megszavazott módosítása mögött, és a gyártók termékeinek a bojkottjára szólítottak fel. Igaz, ez utóbbit a korábban a standolási kötelezettség ellen közös nyilatkozatot jegyző érdekvédelmi szervezetek nem mindegyike támogatja. A törvény nem alkalmas a hamis termékek kereskedelmi forgalomból történő kizárására, viszont nagyon megnehezíti a tisztességes kereskedők munkáját - mondta a Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) elnöke, Háber Tamás, aki szerint a vendéglátósok önvédelemből, a büntethetőségük elkerülése érdekében folyamodtak a bojkotthoz. A február elején hatályba lépett törvénymódosítás értelmében komoly, akár több százezres bírságot is megkockáztat az a vendéglátós, aki az esti vagy reggeli standolásnál néhány decivel elnézi a megmaradt ital mennyiségét. Mivel a vendéglátóiparban nem ritka a napi 12 óra feletti munkavégzés is, így a vendéglősök szerint gyakorlatilag borítékolható a hiba. A szervezet honlapján jelenleg is olvasható a bojkottra javasolt szeszgyártó cégeknek a listája - gyakorlatilag az MSZSZT tagjai. Háber Tamás szerint a szakma az MTI-vel szorosabb kapcsolatot ápoló 2-3 ezres tagjának a többsége él a készletcsökkentés lehetőségével. Ennek két módja van: egy részük hagyja a meglévő készleteit kifutni, és nem rendel utána, míg mások már most eltávolítottak a polcaikról bizonyos italokat, amelyeknek a hiánya nem okoz nagyobb kárt. - Nincs szó bojkottról a Hunguest esetében - mondta Hülvely István, a Hunguest Hotels vezérigazgatója, és egyben a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) elnöke. Bár a napokban a szállodalánc éttermeiből és drinkbárjaiból is eltűnt néhány italmárka, így többek között a Zwack termékek sem kaphatóak. Ezt azonban Hülvely István praktikus okokkal indokolja: így próbálják csökkenteni a leltározási kötelezettségből adódó többletmunkát. Hasonló véleményt a Vimosz más tagja is megfogalmazott: a kínálatában nagyjából felére csökkenti a röviditalok számát. Némileg megosztottak a bojkott kérdésében az éttermek: több nívós belvárosi helyen is új itallapot nyomtattak, vagy a régi itallapra felkerült több nyelven az MVI által javasolt közlemény: a vendégek „minőségi megkárosítását” és a vendéglősök „nagyfokú büntethetőségét” okozó leltárkötelezettség miatt a törvény visszavonásáig nagymértékben csökkentik az italkínálatukat. A Gundel étterem egyelőre kivár - tudtuk meg Buday Gábor igazgatótól, aki egyben az Éttermi Szövetség elnöke is. Az óvatosabb álláspontra helyezkedő vendéglősök magatartását indokolja, hogy a rövidesen megnyíló tavaszi ülésszakban a parlament elé kerül Újhelyi István MSZP-s képviselő módosító javaslata, ami a sérelmezett törvénypont eltörlését szorgalmazza. Háber Tamás azt mondja: amennyiben marad a jogszabály, úgy tovább folytatják a tiltakozásukat. A MVI elnöke úgy látja, hogy a készletcsökkenés „mellékhatásaként” a jó minőségű hazai termékek piaca nőhet, elsősorban a nagyobb, multinacionális cégek márkáival szemben. Túl azon, hogy az MSZSZT tagsága között jócskán akad hazai gyártó is, kérdéses, ezt a véleményt mennyire osztják a nagyobb italgyártók. Bár az MVI honlapján a bojkottálásra javasolt cégek listája túlnyomórészt az MSZSZT tagságát fedi le, ugyanakkor a szeszgyárak eladásainak döntő súlyát a kiskereskedelem adja, nem a vendéglők. Igaz, a vendéglátóhelyi jelenlétnek nem elhanyagolható reklámértéke van, ami a vendéglősöknek, éttermeknek a gyártók által fizetett „szponzorációs díjakból” is lemérhető. Az általunk megkeresett nagyobb gyártók - Zwack, Győri Likőripari Zrt. - nem kívántak nyilatkozni arról, hogy a bojkott életbe lépte óta esett-e, és ha igen, mennyivel a forgalmuk. A Zwack ez ügyben az érdekvédelmi szövetségként működő MSZSZT-hez irányított minket, ahol még múlt hét elején leszögezték: a tagságukban egyelőre nem érzékelték a megrendeléseik, illetve forgalmuk a vendéglátók bojkottjának betudható csökkenését. Filmstúdió lesz a GM-gyárból Szőcs László Washington Az USA-ban a legnagyobb munkanélküliségtől sújtott Michigan úgy segít magán, ahogy tud: a film- és akkumulátorgyártóknak adott adókedvezményekkel. Először a Motown Motion Picture Studios veti meg helyben a lábát, mégpedig a korábban szebb napokat látott General Motors egy bezárt üzemegységében. Közvetlenül 3500 munkahelyet hoz létre ezzel. A Motown Motion 54 millió dolláros költségen rendezkedik be Pontiacben, amelynek nevét eddig inkább a GM patinás márkái őrizték. A másik fő csapásirány az akkumulátorgyárak megnyerése. Michigan 350 millió dollárig terjedő adókedvezményt ad az odatelepülő akkumulátorgyártóknak. A GM már közölte, hogy él a lehetőséggel, és 30 millió dolláros költségen akkumulátor-összeszerelő üzemet nyit. A tervek szerint a 2010 novemberében debütáló feltöltős Chevy Volt akkumulátorán 150- en dolgoznak, de a 16 kWh-s lítiumion telep gyártásáról a detroiti cég a koreai LG Chemmel állapodott meg. Ezzel a hibrid autó 64 kilométert megy egyetlen töltéssel, majd benzinmotorra áll át. Az autóiparban a kulcskérdés ma az akkumulátor. Az lesz a győztes, aki áttörést ér el a technológiában. Minden multinacionális vállalat partnereket keres a gyártásra. A lényeg a kutatás-fejlesztésben van - állította a múlt havi, detroiti nemzetközi autóshow apropóján Wang Chuanfu, a kínai BYD autógyártó cég elnöke. A BYD éppenséggel telepgyártóként indult. A Lux Research iparági tanácsadó cég szerint a villanyautók akkumulátorának piaca 2013-ra a hatszorosára nő, és 70 százalékban lítiumion-telepeket gyártanak majd. Italbojkott a vendéglőkben Italellenőrzés egy vendéglőben Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt