Népszabadság, 2009. február (67. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-09 / 33. szám

www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2009. FEBRUÁR 9., HÉTFŐ Gazdaság • 19 Félmilliárdos fantomüzem Elakadt magyar energianád-program - Bátonyterenyén félkészen árválkodik a csarnoksor Szerkezetkész állapotban romlik másfél éve a nagy re­ményű energianád-program­­hoz épült csarnoksor Bátony­terenyén. Mivel semmi sem történik, az önkormányzat már a terület bérleti szerző­désének felmondására ké­szül. A paksi atomerőmű ki­táncolt az üzletből, az viszont nem világos, ragadt-e benn állami pénz az eddig félmil­­liárd forintot felemésztő fej­lesztésben. Munkatársunktól két évvel ezelőtt a bátonytere­­nyei mikroszaporító üzem épí­tésének megkezdésével indult a Nád MPS-H Kft. magyar neme­­sítésű növényen alapuló ener­gianád-program megvalósítása. Az eredeti tervek szerint már egy éve üzemelnie kellene a kétmilliárd forintból megvaló­suló beruházásnak. A csarno­kokban a nád nagyüzemi ter­mesztéséhez szükséges palán­tákat állítanák elő. Ezzel szem­ben az építkezés mintegy fél­­milliárd forint elköltése után el­akadt, és egy szerkezetkész csarnoksor vár szebb jövőre 5-6 hektárnyi önkormányzati terü­leten.­­ Bátonyterenye megunta a kezdetben 2007 végére közel 500 új munkahelyet ígérő beru­házó hitegetését, így a képvise­lő-testület a februári ülésén várhatóan megszavazza, hogy bontsuk fel a bérleti szerződést a projekttulajdonos Nád MPS-H Kft.-vel - mondta lapunknak Lavasné Dóka Éva, Bátonytere­nye polgármestere. Hozzátette, a szerződésbontás után alku tárgya lesz, hogy a település ké­­ri-e az eredeti állapot visszaállí­tását. A polgármester a beruhá­zó tájékoztatásából úgy tudja, hogy a Magyar Villamos Művek finanszírozása miatt állami pénz áll a félbemaradt építke­zésben. Ezt a Nád MPS-H Kft. vezetése a folyamatban lévő tárgyalások miatt egyelőre nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni. Az építkezés műszaki ellenőre arról számolt be, hogy 2007. nyár elején akadt el a be­ruházás, amikor az MVM egyik cégétől több szakember is részt vett a bejáráson, azt ellen­őrizve, hogy a benyújtott szám­lák mögött valós teljesítések állnak-e. Információink szerint az atomerőmű igazgatósága 2007- ben arról határozott, hogy meg­határozó részesedést vásárol a Nád MPS-H Kft.-ben, ettől a szándékától azonban később el­állt. Arra a kérdésünkre, hogy valóban az MVM finanszírozta-e a bátonyterenyei üzem eddigi építését, nem érkezett egyértel­mű válasz a cégvezetéstől. A Tringer Ágoston szóvivő által küldött válasz szerint az atom­erőmű igazgatósága 2006-ban döntött a megújuló energia fel­­használásának lehetőségét kí­náló nádprogram részletes vizsgálatáról. Ennek előzménye volt, hogy az atomerőmű telep­helyén felmerült egy black-start erőmű létesítésének gondolata, mely az atomerőmű esetleges teljes leállása esetén az újrain­dításhoz szükséges energiát biztosíthatja, amellett hogy megújuló energiaforrás felhasz­nálását teszi lehetővé. Az állami cég azonban ta­valy, részletesebb elemzéseket követően elállt az erőmű létesí­tésének tervétől, így az ehhez kapcsolódó előkészítő egyezte­tések is abbamaradtak. Az MVM közlése szerint az atom­erőműnek is dolgozó MVM Erbe Energetika Mérnökiroda szakembereinek bátonytere­nyei látogatása az ezt megelőző időszakra tehető. Ami az állami cég bátonyterenyei beruházó­val való kapcsolatát illeti, arról ennyit közöl: „Az MVM jelenle­gi vezetésének nincs tudomása olyan szerződésről, mely alátá­masztaná, hogy a korábban ter­vezett erőműprojekt tüzelő­anyag-ellátását biztosító Nád MPS-H Kft.-vel az előzetes vizsgálatok dokumentálásán túlmenően bármilyen, kötele­zettséggel járó jogviszonyra utalna. Tudomásunk van ugyanakkor arról, hogy jogi képviselete útján kártérítési igényt fogalmazott meg. A Pak­si Atomerőmű felügyelő­bizottsága vizsgálja az ügy rész­leteit.A Nád helyett csak a gyom veri fel a leendő üzem területét Átlátszóbb lehet a luxemburgi bankfátyol Blahó Miklós Brüsszel A banktitok intézménye ne ad­jon menedéket az adócsalók­nak, ne lehessen valamely tag­ország adóhatósága elől más tagországban elbújtatni a jöve­delmeket - ez a lényege az Eu­rópai Bizottságnak a napokban új elemekkel bővített javaslat­­csomagjának. A belga Le Soir szenzációs hírként tálalta, hogy Luxemburg kész megvizsgálni, hogyan közelíthetné jogrendjét e tekintetben az unióhoz. Jelen­leg három ország, Luxemburg, Ausztria és Belgium nem haj­landó felfedni a számlatulajdo­nosok kilétét a tagországok adóhatóságai előtt, inkább for­rásadót von le a megtakarítások kamatából, amelynek egy ré­szét átutalja az érintett ország számára. Ez a helyzet gyengíti az unió helyzetét, amikor az EU-n kívüli országokkal tár­gyal, például Svájccal vagy Liechtensteinnel. A helyzet azonban változik, Luxemburg kész a módosításra, ám törvényei nem büntetik az adóelkerülést, igaz, fellépnek a csalás ellen. Ám Németország-Kovács László: Évente 250 mil­liárd euróra te­hető az adócsa­lásból eredő kár, ez kétszerese az uniós büdzsének. ban azért ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre és egymillió euró pénzbüntetésre a Deutsche Post volt főnökét, mert Liech­tensteinben kamatoztatta adó­mentesen a pénzét. Kovács László adóügyi uni­ós biztos lapunknak elmondta: Belgium is nyitottnak látszik, míg Ausztria elzárkózik. A terv szerint - ha ezek az országok továbbra nem hajlandók az in­formációkat átadni - néhány év múlva a húszszázalékos forrás­adót 35 százalékra kell emelni. A számítások szerint - mondta Kovács László - évente 200-250 milliárd euróra tehető az adócsalásból eredő kár, már­pedig ez az összeg nagyjából a kétszerese az uniós költségve­tésnek. Az erélyesebb fellépés tehát élvezi a tagállamok zömé­nek támogatását. A megtakarí­tások esetében pusztán arról van szó, hogy a betéttulajdonos adóhatósága be tudja hajtani a kamatjövedelem után járó adót, akkor is, ha ez a jövedelem más uniós vagy akár unión kívüli or­szágban keletkezett. Az Európai Bizottság a héten két új javaslattal állt elő az adómegállapítás és -behajtás terén a jobb adóhatósági együttműködést szorgalmazó irányelvek kidolgozására. A megtakarítások megfelelő adóztatását és az adóhatóságok tájékoztatását illetően tavaly ősszel Kovács László bemutatta elképzeléseit. Ezek szerint nemcsak a betéteket vennék számításba, hanem más megta­karítási formákat is, és kiterjed­ne az adózás hatálya azon jogi személyekre, amelyek az adózó számára megkönnyítik a kamat­­jövedelem megszerzését. Az Európai Bizottság nevében Ko­vács László nemrégiben javas­latokat terjesztett elő az áfacsa­lások visszaszorítására, egyben az áfaszámlázás egyszerűsíté­sére. Az irányelvekre, illetve módosításukra vonatkozó elő­terjesztések a pénzügyminisz­teri tanács elé kerülnek. A 2003-07-es időszakban a tagországok adóhatóságai meg­háromszorozták az uniós társ­­intézményektől kért informáci­ók mennyiségét a be nem fize­tett adók behajtására, de a kere­sett összegnek csak az öt száza­lékát találták meg. Elindult a vendéglátósok boj­kottja a szerintük a standolási kötelezettséget nyakukra ho­zó szeszipari cégek termékei­vel szemben. Batka Zoltán Egyre több étteremben és szál­lodában listázzák ki a rövidita­lok egy részét, a vendéglátók így tiltakoznak a napokban ha­tályba léptetett, napi leltárkö­telezettség, vagyis a standolás bevezetése ellen. Bár a szesz­gyártókat tömörítő Magyar Szeszipari Szövetség és Ter­méktanács (MSZSZT) többször is cáfolta, ám a vendéglátós ér­dekvédelmi szervezetek a na­gyobb gyártók lobbitevékeny­ségét vélik az áfatörvény tavaly megszavazott módosítása mö­gött, és a gyártók termékeinek a bojkottjára szólítottak fel. Igaz, ez utóbbit a korábban a standolási kötelezettség ellen közös nyilatkozatot jegyző ér­dekvédelmi szervezetek nem mindegyike támogatja.­­ A törvény nem alkalmas a hamis termékek kereskedelmi forgalomból történő kizárásá­ra, viszont nagyon megnehezí­ti a tisztességes kereskedők munkáját - mondta a Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) elnöke, Háber Tamás, aki sze­rint a vendéglátósok önvéde­lemből, a büntethetőségük el­kerülése érdekében folyamod­tak a bojkotthoz. A február ele­jén hatályba lépett törvénymó­dosítás értelmében komoly, akár több százezres bírságot is megkockáztat az a vendéglá­tós, aki az esti vagy reggeli standolásnál néhány decivel elnézi a megmaradt ital men­­­nyiségét. Mivel a vendéglátó­­iparban nem ritka a napi 12 óra feletti munkavégzés is, így a vendéglősök szerint gyakorla­tilag borítékolható a hiba. A szervezet honlapján jelenleg is olvasható a bojkottra javasolt szeszgyártó cégeknek a listája - gyakorlatilag az MSZSZT tagjai. Háber Tamás szerint a szakma az MTI-vel szorosabb kapcsolatot ápoló 2-3 ezres tagjának a többsége él a kész­letcsökkentés lehetőségével. Ennek két módja van: egy ré­szük hagyja a meglévő készle­teit kifutni, és nem rendel utá­na, míg mások már most eltá­volítottak a polcaikról bizo­nyos italokat, amelyeknek a hiánya nem okoz nagyobb kárt. - Nincs szó bojkottról a Hunguest esetében - mondta Hülvely István, a Hunguest Hotels vezérigazgatója, és egy­ben a Turisztikai és Vendéglá­tó Munkaadók Országos Szö­vetsége (Vimosz) elnöke. Bár a napokban a szállodalánc étter­meiből és drinkbárjaiból is el­tűnt néhány italmárka, így töb­bek között a Zwack termékek sem kaphatóak. Ezt azonban Hülvely István praktikus okok­kal indokolja: így próbálják csökkenteni a leltározási köte­lezettségből adódó többlet­­munkát. Hasonló véleményt a Vimosz más tagja is megfogal­mazott: a kínálatában nagyjá­ból felére csökkenti a rövid­italok számát. Némileg megosztottak a bojkott kérdésében az étter­mek: több nívós belvárosi he­lyen is új itallapot nyomtattak, vagy a régi itallapra felkerült több nyelven az MVI által ja­vasolt közlemény: a vendégek „minőségi megkárosítását” és a vendéglősök „nagyfokú bün­tethetőségét” okozó leltárkö­telezettség miatt a törvény visszavonásáig nagymérték­ben csökkentik az italkínála­tukat.­­ A Gundel étterem egyelő­re kivár - tudtuk meg Buday Gábor igazgatótól, aki egyben az Éttermi Szövetség elnöke is. Az óvatosabb álláspontra he­lyezkedő vendéglősök maga­tartását indokolja, hogy a rövi­desen megnyíló tavaszi ülés­szakban a parlament elé kerül Újhelyi István MSZP-s képvi­selő módosító javaslata, ami a sérelmezett törvénypont eltör­lését szorgalmazza. Háber Ta­más azt mondja: amennyiben marad a jogszabály, úgy tovább folytatják a tiltakozásukat. A MVI elnöke úgy látja, hogy a készletcsökkenés „mellékha­tásaként” a jó minőségű hazai termékek piaca nőhet, elsősor­ban a nagyobb, multinacionális cégek márkáival szemben. Túl azon, hogy az MSZSZT tagsága között jócskán akad hazai gyártó is, kérdéses, ezt a véleményt mennyire osztják a nagyobb italgyártók. Bár az MVI honlapján a bojkottálásra javasolt cégek listája túlnyo­mórészt az MSZSZT tagságát fedi le, ugyanakkor a szeszgyá­rak eladásainak döntő súlyát a kiskereskedelem adja, nem a vendéglők. Igaz, a vendéglátó­­helyi jelenlétnek nem elhanya­golható reklámértéke van, ami a vendéglősöknek, éttermek­nek a gyártók által fizetett „szponzorációs díjakból” is le­mérhető. Az általunk megkeresett na­gyobb gyártók - Zwack, Győri Likőripari Zrt. - nem kívántak nyilatkozni arról, hogy a boj­kott életbe lépte óta esett-e, és ha igen, mennyivel a forgal­muk. A Zwack ez ügyben az ér­dekvédelmi szövetségként működő MSZSZT-hez irányí­tott minket, ahol még múlt hét elején leszögezték: a tagságuk­ban egyelőre nem érzékelték a megrendeléseik, illetve forgal­muk a vendéglátók bojkottjá­nak betudható csökkenését. Filmstúdió lesz a GM-gyárból Szőcs László Washington Az USA-ban a legnagyobb munkanélküliségtől sújtott Michigan úgy segít magán, ahogy tud: a film- és akkumulá­torgyártóknak adott adóked­vezményekkel. Először a Mo­town Motion Picture Studios veti meg helyben a lábát, még­pedig a korábban szebb napo­kat látott General Motors egy bezárt üzemegységében. Köz­vetlenül 3500 munkahelyet hoz létre ezzel. A Motown Motion 54 millió dolláros költségen rendezkedik be Pontiacben, amelynek nevét eddig inkább a GM patinás márkái őrizték. A másik fő csapásirány az akkumulátorgyárak megnyeré­se. Michigan 350 millió dollárig terjedő adókedvezményt ad az odatelepülő akkumulátorgyár­tóknak. A GM már közölte, hogy él a lehetőséggel, és 30 millió dolláros költségen akku­mulátor-összeszerelő üzemet nyit. A tervek szerint a 2010 no­vemberében debütáló feltöltős Chevy Volt akkumulátorán 150- en dolgoznak, de a 16 kWh-s lítiumion telep gyártásáról a detroiti cég a koreai LG Chemmel állapodott meg. Ezzel a hibrid autó 64 kilométert megy egyetlen töltéssel, majd benzinmotorra áll át. Az autóiparban a kulcs­kérdés ma az akkumulátor. Az lesz a győztes, aki áttörést ér el a technológiában. Minden mul­tinacionális vállalat partnereket keres a gyártásra. A lényeg a kutatás-fejlesztésben van - állí­totta a múlt havi, detroiti nem­zetközi autóshow apropóján Wang Chuanfu, a kínai BYD autógyártó cég elnöke. A BYD éppenséggel telepgyártóként indult. A Lux Research iparági tanácsadó cég szerint a villany­autók akkumulátorának piaca 2013-ra a hatszorosára nő, és 70 százalékban lítiumion-telepe­­ket gyártanak majd. Italbojkott a vendéglőkben Italellenőrzés egy vendéglőben Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt

Next