Népszabadság, 2009. március (67. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-02 / 51. szám
www.nol.hu Női hármas fogat a szocialista EP-lista elején Három nő áll az MSZP EP- jelöltlistájának élén. A névsort Göncz Kinga külügyminiszter vezeti. A jelöltállítás nagy vesztese Kökény Mihály lehet. Szalay Tamás Lajos Változtatás nélkül ment át az MSZP országos elnöksége által ajánlott szocialista EP-lista a párt választmányának hét végi ülésén. Ez nem jelenti azt, hogy a pártparlament nem szeretett volna bizonyos módosításokat, de egyik javaslathoz sem sikerült többséget biztosítani. Az alapszabály szerint a listát az elnökség és a választmány közös ajánlására fogadja el a kongresszus, tehát a két testületnek közös nevezőre kellett jutnia. Az MSZP szűkebb vezérkara már szerdán megállapodott egy rangsorban, ezt csak némileg módosították a pénteki elnökségi ülésen. A választmány által is jóváhagyott listát Göncz Kinga külügyminiszter vezeti, a tárcavezető le is mond kormánytagságáról - a miniszterelnök április második felében jelöli meg hivatalosan az új miniszter személyét. A hivatalosan hatvanhat tagú uniós lista (Magyarország 22 helyen osztozhat) dobogós helyein Herczog Edit és Gurmai Zita szerepel. Negyedik helyre szorult Tabajdi Csaba, a jelenlegi szocialista EP-delegáció vezetője, őt Hegyi Gyula követi. Miután a legmerészebb kormánypárti jóslatok szerint is csak 5-6 mandátumra számíthatnak a szocialisták az uniós választáson, tulajdonképpen ez az első öt hely számít biztos befutónak. Hatodik helyre szorult Fazakas Szabolcs és csak a hetedik helyre volt elég az ifjúsági kvóta támogatása Cserey Gyulának, a párt külügyi titkárának. Végül csak a nyolcadik helyet kapta Kökény Mihály képviselő, holott befutó pozíciót ígértek neki. A választmányi ülésen lobbiztak is érte - eredménytelenül. Meglepetés, hogy Harangozó Gábor, a szintén ifjúsági kvótás EP-képviselő a kilencedik helyre került. A jelöltlista nagy vesztesei kétségtelenül Dobolyi Alexandra és Lévai Katalin jelenlegi EP-képviselők, akik csak a tizedik és a tizenegyedik helyet kapták. Forrásaink szerint Dobolyi elsősorban a korábban vihart kavart önéletrajzi ügye miatt került ki a kedvezményezettek köréből, sokan Lévai Katalin „túlzott médiaszereplését” sem nézték túl jó szemmel. Gyurcsány Ferenc a választmányi ülés után azt mondta: üzenetértéke van annak, hogy a listát három nő vezeti. Azt üzeni, hogy a baloldal világa partnerségre épül, ahol a nők semmivel sem érnek kevesebbet a férfiaknál. Ez a világ az egyenrangúságról, a méltóságról, a partnerségről szól a magán- és a közéletben egyaránt. Három biztos befutó: Gurmai Zita, Herczog Edit és Göncz Kinga Fotó: Kovács Bence • Külügyi források szerint a tárca éléről távozó Göncz Kinga utódlására Faller Jenő külügyi szakállamtitkár pályázik a legtöbb eséllyel. A karrierdiplomataként induló Faller az Orbán-kormány idején az üzleti életben, a legutóbbi években pedig szófiai nagykövetként tevékenykedett. Mostani posztján elsősorban a tárca gazdasági ügyeivel foglalkozik. Csuhaj Ildikó - Nagy megtiszteltetés, de az igazi, komoly felkérés nyilván az MDF választmányi ülésén fog megérkezni, utána hozok döntést, s ezt jövő vasárnap hozom nyilvánosságra - így nyilatkozott Bokros Lajos szombat délelőtt, amikor Dávid Ibolya társaságában megérkezett az Antall József Alapítvány zártkörű rendezvényére. A közgazdászprofesszor Ukrajnában volt, amikor az MDF-elnökség felkérte: legyen listavezetőjük az EP- választáson. Az alapítvány szűk körű rendezvényén Bokros Lajos előadást tartott, s nem esett szó arról, hogy mi a válasza. Vezető MDF-es politikusok biztosra veszik, hogy döntése az igen lesz. Az EP-listáról március 7-én dönt a választmány. A pártelnök szombat délután a Szilágyi Erzsébet fasori pártszékházba összehívott megyei elnökök értekezletén - a feszültséget oldandó - bejelentette: az EP-lista második helyére Habsburg Györgyöt kérte fel, aki tudatta, hogy kész elvállalni a jelölést pártonkívüliként, ha a választmány többséggel megerősíti a felkérést. Bokros márciusban válaszol Habsburg Györgyöt is felkérte Dávid Ibolya Útban az Antall AlapítványhozFotó: Kovács Bence A megyék megosztottak „Vegyes volt az első fogadtatás” - nyilatkozta a megyei elnökök gyűlése után Makay Zsolt választmányi elnök lapunknak. Információink szerint „lázadás” nem tört ki, de egyes megyei elnökök hangütése számonkérő volt. Biztosra vehető, hogy Bács-Kiskun, Baranya, Borsod, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Tolna, Somogy, Szabolcs támogatják Bokros jelölését; a kalkulációk szerint 6-7 megye, plusz Budapest esetén lehet elutasítással számolni. Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere, az MDF megyei elnöke a Népszabadságnak vasárnap úgy nyilatkozott: ha Bokros lesz a listavezető, az MDF megszűnik jobboldali párt lenni. Ez az MDF már nem az az MDF, amit Antall József hagyott ránk. Az sem befolyásoló tényező, hogy Habsburg György második lenne a listán - tette hozzá. Szabó Miklós szerint a jelenlegi uniós képviselő, Olajos Péter kiváló teljesítményt nyújtott az uniós színtéren. Véleménye szerint Dávid Ibolya és a pártelnökség Bokrossal kapcsolatos döntése politikailag, emberileg és eljárásilag is elfogadhatatlan. - Megszoktuk már, hogy a pártvezetés kész tények elé állítja a megyei elnököket, aztán nekünk csak be kell állnunk a sorba. De a mostani döntés túlment minden határon - jelentette ki Szabó Miklós. Karsai Péter Bács-Kiskun megyei elnök szerint viszont érezni lehetett szombaton, miután Dávid Ibolya bejelentette Habsburg György jelölését, „hogy a tiltakozók is elgondolkodnak”. Nincs jobb recept a válságkezelésre Bokros Lajosénál. Az MDF-nek alkalmazkodnia kell a kialakult helyzethez, és egy, a mostanihoz hasonló krízisben Bokros Lajosok kellenek - tette hozzá Karsai Péter, aki úgy véli: most, a Bokrosügy miatt tiltakozók köre „kísértetiesen emlékeztet az Almássyügy kapcsán keletkezett Dávid Ibolya-ellenességre. Úgy tűnik, most is a régi sérelmek játszanak szerepet”. A szocialisták szimpatizánsai közül és balos értelmiségi körökből szavazatokat hozhat Bokros Lajos jelölése az EP-listánk élére - nyilatkozta még a múlt héten Gyüre Lajos, az MDF Szabolcs megyei elnöke. A tolnai elnök, Horváth István úgy fogalmazott: „ha pragmatikusan végiggondoljuk, nem biztos, hogy el kell utasítani Bokros Lajos személyét”. (Cs. I.) NÉPSZABADSÁG • 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Magyarország • 3 Politikai elemzők már azt kérdik: hol az unió vezető ereje, hol az összefogás? S azon morfondíroznak: nem jutott-e súlyos intézményi válságba maga az Eulis? A cseh elnökség akarvaakaratlanul ezt a vélekedést erősítette fel, amikor rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze. Kelet-nyugati átjáró Blahó Miklós blahom@nepszabadsag.hu Mindenki egy ellen, egy mindenki ellen - ez a gyakorlat harapódzott el az Európai Unióban. Szavakban persze mindenki tartja magát a szép alapelvekhez, a szolidaritás eszméjéhez, az egységes piac szelleméhez, s elítéli a nemzeti bezárkózás politikáját, de minden kormány hazabeszél, s ez érthető is. A következmény azonban: protekcionizmus. Politikai elemzők már azt kérdik: hol az unió vezető ereje, hol az összefogás? S azon morfondíroznak, nem jutott-e súlyos intézményi válságba maga az EU is? A cseh elnökség akarva-akaratlanul ezt a vélekedést erősítette fel, amikor rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze. Alapjában véve a jó szándék vezérelte a kezdeményezést, az a cél, hogy rávegyék a tagállamokat, határolódjanak el a protekcionista politikától, és kötelezzék el magukat újfent a közös értékek mellett. Ám hogy ilyesmire szükség van, az mégiscsak a válság jele. De Topolánek cseh kormányfőt is egyfajta önzés késztette arra, hogy reflektorfénybe helyezze magát. Felbosszantotta, hogy Sarkozy francia elnök azt találta mondani: miért is kell autókat gyártani a francia piacra Csehországban? Miközben Sarkozy a francia munkahelyeket akarta megvédeni, Topolánek a cseheket. S persze minden állam- és kormányfő meg akarja védeni a munkahelyeket a nemzeti határokon belül. De szavakban kész bármikor deklarálni, hogy az egységes piac él és virul, s csak a koordinált uniós fellépés vezetheti ki a huszonheteket a világválságból. Ám Topoláneket is felülírták az események. Osztrák, magyar, lengyel kezdeményezésre előtérbe került a nyugat-európai és a kelet-európai bankok viszonya, pontosabban az az ősz óta lappangó probléma, hogy a nyugat-európai vezető pénzintézetek azzal a feltétellel jutottak állami támogatáshoz (az adott ország adófizetőinek pénzéhez), hogy visszafogják kelet-európai tevékenységüket. A visszaeső világkereskedelem és a nemzetközi tőkeáramlás miatt a kelet-európai leányok nagyon érzik a hitelválságot, s azt várják, hogy legalább az Európai Központi Bank terjessze ki műveleteit az eurózónán kívüli uniós államokra. Gyurcsány Ferenc kormányfő ennél tovább ment, mintegy 180 milliárd eurós alap létrehozását szorgalmazta, és felvetette, hogy az euró bevezetésének időszakát is rövidíteni lehetne. Az uniót külső bírálatok is érték. A nemzetközi intézmények azt mondják, Európa gyorsan szedje össze magát, ha nem akarja veszni látni vívmányait. A Világbank, a londoni EBRD és az Európai Beruházási Bank (IEB) pénteken 25 milliárd eurós kelet-európai bankcsomaggal állt elő. Ez jó kezdet, de a pénz egyelőre kevés. Ám tegnap az „összefogás” csúcstalálkozóját is az ellentétek uralták: Topolánek - hogy visszavegye a kezdeményezést - közölte: nem támogat semmiféle kelet-európai alapot, egységes, illetve eseti megközelítésre van szükség. Gyurcsány viszont attól tartott, hogy új vasfüggöny ereszkedik a régi és az új tagállamok közé, ha nem jön a segítség, míg a csehek és sokan mások azzal érveltek, éppen az ilyen ötletek választják ketté Európát. Márpedig szerintük nincs két blokk az unióban, így kelet-nyugati átjáróra sincs szükség. S jól érzékelhető: az eurócsatlakozás feltételeit sem változtatják meg. Mégis, hogyan gondolják egyesek, hogy csak úgy becsusszannak a védelmet nyújtó valutaövezetbe, míg annak tagjai kínok kínját állták ki, hogy megfeleljenek az előírásoknak?! A kiélezett vita arra persze jó lehetett, hogy a vezetők szembesüljenek a súlyos gondokkal, s elinduljanak valamiféle megoldás felé. A rendes csúcsra pedig már csak bő két hetet kell várni. Az időskori életöröm titokzatos és módos csapata, a Tisztelet Társasága kiszállt, az aszketikus Bokros be. Az MDF érzi az időt. Ez az egyik olvasat. A másik szerint az idő érkezett meg az MDF-hez és Bokros Lajoshoz. Bokros, a konzervatív Nagy N. Péter nagynp@nepszabadsag.hu Bokros Lajos elismert válságmenedzserként hol lehetne jobb helyen, mint az MDF EP-listája élén? Egyszerre minimum két válságot menedzselhet. Az időskori életöröm titokzatos és módos csapata, a Tisztelet Társasága kiszállt, az aszketikus Bokros be. Az MDF érzi az időt. Ez az egyik olvasat. A másik szerint az idő érkezett meg az MDF-hez és Bokros Lajoshoz. Az történik, amit ők évek óta mondanak. Élünk a mának, azt is tehetségtelenül, és most utoléri a brutális jövő. A hazug ember és a sánta kutya sorrendje bizonyos körülmények között érdektelenné válik. Mindkettőnél nagyságrenddel gyorsabb a végzet. Az igazság, mondják ők. Szemben velük a csodálkozás. Szemünk láttára fújtak egymásra emberöltőnyi ideje. Dávid Ibolya 1997-ben például a parlamentben azt mondta, hogy a „Bokros-csomag az elmúlt évben olyan károkat okozott, hogy háborús években volt ehhez hasonló mértékű népességfogyás Magyarországon”. Bokros háborús pusztítás, nemzetromlás. Alább nem adták, így múlik el a világ dőresége? Az biztos, hogy Bokros Lajos nem változott. 1996 végén azzal fejezte be pénzügyminiszterségét, hogy ha nem csinálhatja meg az egészségügyi reformot, nincs értelme maradnia. A reformot, amit most is hirdet. A versengő magánbiztosítók piacát. Azt, ami megbukott a 2008-as népszavazáson. Amelyről azonban Dávid Ibolya azt mondta a parlamentben, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakításának eddig megtett lépéseivel nem az a baj, hogy a célkitűzés hibás lett volna! A tervezés volt felületes, rosszul ütemezett. Tehát a Fidesz által gyűlöletesnek tartott cél jó volt? Itt érezhető, hogy Bokrosnak és az MDF-nek már lehet köze egymáshoz. Mert az MDF változik. Hogy mennyire, azt a párt alapítványának főigazgatója, Kiss Gábor által jegyzett, a fórum honlapján néhány nappal ezelőtt megjelent írás még sarkítja is: „Bokros Lajos reformprogramja alapján joggal nevezhető az angolszász jelentést alapul véve konzervatívnak, de jobboldalinak nem. Bokros listavezető pozíciója az MDF számára identitás szempontjából paradigmaváltást jelentene. Hogy a párt és a párt tagjai készen állnak-e erre, kérdéses.” Az nem kérdéses, hogy a szerző az MDF és Bokros értékvilágát közösnek szeretné látni. Tény, az MDF már hosszú ideje konzervatív pártként definiálja magát, de nehezen tudta érzékeltetni az emberekkel, hogy ez mennyiben különbözik a jobbközép pozíciótól. Különös módon épp egy balról indult reformer kitüntetett szerepbe hozásával tudja megmutatni, hogy komolyan veszi a konzervativizmust. Kockázatot vállal érte. Egy bárhová is nehezen illeszthető, de aligha nélkülözhető embert előbb saját szervezetével próbál elfogadtatni, hogy aztán politikailag is helyzetbe hozza. Önmagával együtt. De miért kell ehhez még egy Habsburg is? Hacsak nem a konzervativizmus miatt.