Népszabadság, 2009. március (67. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-02 / 51. szám

www.nol.hu Női hármas fogat a szocialista EP-lista elején Három nő áll az MSZP EP- jelöltlistájának élén. A névsort Göncz Kinga külügyminiszter vezeti. A jelöltállítás nagy vesz­tese Kökény Mihály lehet. Szalay Tamás Lajos Változtatás nélkül ment át az MSZP országos elnöksége által ajánlott szocialista EP-lista a párt választmányának hét végi ülésén. Ez nem jelenti azt, hogy a pártpar­lament nem szeretett volna bizo­nyos módosításokat, de egyik ja­vaslathoz sem sikerült többséget biztosítani. Az alapszabály szerint a listát az elnökség és a választ­mány közös ajánlására fogadja el a kongresszus, tehát a két testület­nek közös nevezőre kellett jutnia. Az MSZP szűkebb vezérkara már szerdán megállapodott egy rangsorban, ezt csak némileg mó­dosították a pénteki elnökségi ülé­sen. A választmány által is jóváha­gyott listát Göncz Kinga külügymi­niszter vezeti, a tárcavezető le is mond kormánytagságáról - a mi­niszterelnök április második felé­ben jelöli meg hivatalosan az új miniszter személyét. A hivatalo­san hatvanhat tagú uniós lista (Magyarország 22 helyen osztoz­hat) dobogós helyein Herczog Edit és Gurmai Zita szerepel. Negyedik helyre szorult Tabajdi Csaba, a je­lenlegi szocialista EP-delegáció vezetője, őt Hegyi Gyula követi. Miután a legmerészebb kormány­­párti jóslatok szerint is csak 5-6 mandátumra számíthatnak a szo­cialisták az uniós választáson, tu­lajdonképpen ez az első öt hely számít biztos befutónak. Hatodik helyre szorult Fazakas Szabolcs és csak a hetedik helyre volt elég az ifjúsági kvóta támogatása Cserey Gyulának, a párt külügyi titkárá­nak. Végül csak a nyolcadik helyet kapta Kökény Mihály képviselő, holott befutó pozíciót ígértek neki. A választmányi ülésen lobbiztak is érte - eredménytelenül. Meglepe­tés, hogy Harangozó Gábor, a szin­tén ifjúsági kvótás EP-képviselő a kilencedik helyre került. A jelölt­lista nagy vesztesei kétségtelenül Dobolyi Alexandra és Lévai Kata­lin jelenlegi EP-képviselők, akik csak a tizedik és a tizenegyedik he­lyet kapták. Forrásaink szerint Dobolyi elsősorban a korábban vi­hart kavart önéletrajzi ügye miatt került ki a kedvezményezettek kö­réből, sokan Lévai Katalin „túlzott médiaszereplését” sem nézték túl jó szemmel. Gyurcsány Ferenc a választmá­nyi ülés után azt mondta: üzenet­értéke van annak, hogy a listát há­rom nő vezeti. Azt üzeni, hogy a baloldal világa partnerségre épül, ahol a nők semmivel sem érnek kevesebbet a férfiaknál. Ez a világ az egyenrangúságról, a méltóság­ról, a partnerségről szól a magán- és a közéletben egyaránt. Három biztos befutó: Gurmai Zita, Herczog Edit és Göncz Kinga Fotó: Kovács Bence • Külügyi források szerint a tárca éléről távozó Göncz Kinga utódlására Faller Jenő külügyi szakállamtitkár pályázik a legtöbb eséllyel. A karrier­diplomataként induló Faller az Or­­bán-kormány idején az üzleti életben, a legutóbbi években pedig szófiai nagykövetként tevékenykedett. Mos­tani posztján elsősorban a tárca gaz­dasági ügyeivel foglalkozik. Csuhaj Ildikó - Nagy megtiszteltetés, de az igazi, komoly felkérés nyilván az MDF választmányi ülésén fog megér­kezni, utána hozok döntést, s ezt jövő vasárnap hozom nyilvános­ságra - így nyilatkozott Bokros La­jos szombat délelőtt, amikor Dávid Ibolya társaságában megérkezett az Antall József Alapítvány zárt­körű rendezvényére. A közgaz­dászprofesszor Ukrajnában volt, amikor az MDF-elnökség felkérte: legyen listavezetőjük az EP- választáson. Az alapítvány szűk körű rendezvényén Bokros Lajos előadást tartott, s nem esett szó ar­ról, hogy mi a válasza. Vezető MDF-es politikusok biztosra ve­szik, hogy döntése az igen lesz. Az EP-listáról március 7-én dönt a választmány. A pártelnök szombat délután a Szilágyi Erzsé­bet fasori pártszékházba összehí­vott megyei elnökök értekezletén - a feszültséget oldandó - bejelen­tette: az EP-lista második helyére Habsburg Györgyöt kérte fel, aki tudatta, hogy kész elvállalni a jelölést pártonkívüliként, ha a vá­lasztmány többséggel megerősíti a felkérést. Bokros márciusban válaszol Habsburg Györgyöt is felkérte Dávid Ibolya Útban az Antall Alapítványhoz­Fotó: Kovács Bence A megyék megosztottak „Vegyes volt az első fogadtatás” - nyilatkozta a megyei elnökök gyű­lése után Makay Zsolt választmá­nyi elnök lapunknak. Informá­cióink szerint „lázadás” nem tört ki, de egyes megyei elnökök hang­ütése számonkérő volt. Biztosra vehető, hogy Bács-Kiskun, Bara­nya, Borsod, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Tolna, Somogy, Sza­bolcs támogatják Bokros jelölését; a kalkulációk szerint 6-7 megye, plusz Budapest esetén lehet eluta­sítással számolni. Szabó Miklós, Mosonmagyaró­vár polgármestere, az MDF me­gyei elnöke a Népszabadságnak vasárnap úgy nyilatkozott: ha Bokros lesz a listavezető, az MDF megszűnik jobboldali párt lenni. Ez az MDF már nem az az MDF, amit Antall József hagyott ránk. Az sem befolyásoló tényező, hogy Habsburg György második lenne a listán - tette hozzá. Szabó Miklós szerint a jelenlegi uniós képvise­lő, Olajos Péter kiváló teljesít­ményt nyújtott az uniós színté­ren. Véleménye szerint Dávid Ibolya és a pártelnökség Bokros­sal kapcsolatos döntése politikai­lag, emberileg és eljárásilag is el­fogadhatatlan. - Megszoktuk már, hogy a pártvezetés kész tények elé állítja a megyei elnököket, az­tán nekünk csak be kell állnunk a sorba. De a mostani döntés túl­ment minden határon - jelentette ki Szabó Miklós. Karsai Péter Bács-Kiskun me­gyei elnök szerint viszont érezni lehetett szombaton, miután Dávid Ibolya bejelentette Habsburg György jelölését, „hogy a tiltako­zók is elgondolkodnak”.­­ Nincs jobb recept a válságkezelésre Bokros Lajosénál. Az MDF-nek al­kalmazkodnia kell a kialakult helyzethez, és egy, a mostanihoz hasonló krízisben Bokros Lajosok kellenek - tette hozzá Karsai Pé­ter, aki úgy véli: most, a Bokros­ügy miatt tiltakozók köre „kísér­tetiesen emlékeztet az Almássy­­ügy kapcsán keletkezett Dávid Ibolya-ellenességre. Úgy tűnik, most is a régi sérelmek játszanak szerepet”.­­ A szocialisták szimpatizánsai közül és balos értelmiségi körök­ből szavazatokat hozhat Bokros Lajos jelölése az EP-listánk élére - nyilatkozta még a múlt héten Gyüre Lajos, az MDF Szabolcs me­gyei elnöke. A tolnai elnök, Hor­váth István úgy fogalmazott: „ha pragmatikusan végiggondoljuk, nem biztos, hogy el kell utasítani Bokros Lajos személyét”. (Cs. I.) NÉPSZABADSÁG • 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Magyarország • 3 Politikai elemzők már azt kérdik: hol az unió vezető ere­je, hol az összefo­gás? S azon morfon­díroznak: nem ju­­tott-e súlyos intéz­ményi válságba ma­ga az Eul­is? A cseh elnökség akarva­­akaratlanul ezt a vélekedést erősítet­te fel, amikor rend­kívüli csúcstalálko­zót hívott össze. Kelet-nyugati átjáró Blahó Miklós blahom@nepszabadsag.hu Mindenki egy ellen, egy mindenki ellen - ez a gyakorlat harapó­dzott el az Európai Unióban. Szavakban persze mindenki tartja magát a szép alapelvekhez, a szolidaritás eszméjéhez, az egységes piac szelleméhez, s elítéli a nemzeti bezárkózás politikáját, de minden kormány hazabeszél, s ez érthető is. A következmény azonban: protekcionizmus. Politikai elemzők már azt kérdik: hol az unió vezető ereje, hol az összefogás? S azon morfondíroznak, nem jutott-e súlyos intézményi válságba maga az EU is? A cseh elnökség akarva-akaratlanul ezt a vélekedést erősítette fel, amikor rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze. Alapjában véve a jó szándék vezérelte a kezdeményezést, az a cél, hogy rávegyék a tagállamokat, határolódjanak el a protekcionista politikától, és kö­telezzék el magukat újfent a közös értékek mellett. Ám hogy ilyes­mire szükség van, az mégiscsak a válság jele. De Topolánek cseh kormányfőt is egyfajta önzés késztette arra, hogy reflektorfénybe helyezze magát. Felbosszantotta, hogy Sarkozy francia elnök azt találta mondani: miért is kell autókat gyártani a francia piacra Csehországban? Miközben Sarkozy a francia munkahelyeket akar­ta megvédeni, Topolánek a cseheket. S persze minden állam- és kormányfő meg akarja védeni a munkahelyeket a nemzeti határo­kon belül. De szavakban kész bármikor deklarálni, hogy az egysé­ges piac él és virul, s csak a koordinált uniós fellépés vezetheti ki a huszonheteket a világválságból. Ám Topoláneket is felülírták az események. Osztrák, magyar, lengyel kezdeményezésre előtérbe került a nyugat-európai és a ke­let-európai bankok viszonya, pontosabban az az ősz óta lappangó probléma, hogy a nyugat-európai vezető pénzintézetek azzal a fel­tétellel jutottak állami támogatáshoz (az adott ország adófizetői­nek pénzéhez), hogy visszafogják kelet-európai tevékenységüket. A visszaeső világkereskedelem és a nemzetközi tőkeáramlás miatt a kelet-európai leányok nagyon érzik a hitelválságot, s azt várják, hogy legalább az Európai Központi Bank terjessze ki műveleteit az eurózónán kívüli uniós államokra. Gyurcsány Ferenc kormányfő ennél tovább ment, mintegy 180 milliárd eurós alap létrehozását szorgalmazta, és felvetette, hogy az euró bevezetésének időszakát is rövidíteni lehetne. Az uniót külső bírálatok is érték. A nemzetközi intézmények azt mondják, Európa gyorsan szedje össze magát, ha nem akarja veszni látni vívmányait. A Világbank, a londoni EBRD és az Euró­pai Beruházási Bank (IEB) pénteken 25 milliárd eurós kelet-euró­pai bankcsomaggal állt elő. Ez jó kezdet, de a pénz egyelőre kevés. Ám tegnap az „összefogás” csúcstalálkozóját is az ellentétek uralták: Topolánek - hogy visszavegye a kezdeményezést - közöl­te: nem támogat semmiféle kelet-európai alapot, egységes, illetve eseti megközelítésre van szükség. Gyurcsány viszont attól tartott, hogy új vasfüggöny ereszkedik a régi és az új tagállamok közé, ha nem jön a segítség, míg a csehek és sokan mások azzal érveltek, éppen az ilyen ötletek választják ketté Európát. Márpedig szerin­tük nincs két blokk az unióban, így kelet-nyugati átjáróra sincs szükség. S jól érzékelhető: az eurócsatlakozás feltételeit sem vál­toztatják meg. Mégis, hogyan gondolják egyesek, hogy csak úgy becsusszannak a védelmet nyújtó valutaövezetbe, míg annak tagjai kínok kínját állták ki, hogy megfeleljenek az előírásoknak?! A kiélezett vita arra persze jó lehetett, hogy a vezetők szembe­süljenek a súlyos gondokkal, s elinduljanak valamiféle megoldás felé. A rendes csúcsra pedig már csak bő két hetet kell várni. Az időskori élet­öröm titokzatos és módos csapata, a Tisztelet Társasága kiszállt, az aszketi­­kus Bokros be. Az MDF érzi az időt. Ez az egyik olvasat. A másik szerint az idő érkezett meg az MDF-hez és Bokros Lajoshoz. Bokros, a konzervatív Nagy N. Péter nagynp@nepszabad­sag.hu Bokros Lajos elismert válságmenedzserként hol lehetne jobb he­lyen, mint az MDF EP-listája élén? Egyszerre minimum két válsá­got menedzselhet. Az időskori életöröm titokzatos és módos csa­pata, a Tisztelet Társasága kiszállt, az aszketikus Bokros be. Az MDF érzi az időt. Ez az egyik olvasat. A másik szerint az idő ér­kezett meg az MDF-hez és Bokros Lajoshoz. Az történik, amit ők évek óta mondanak. Élünk a mának, azt is tehetségtelenül, és most utoléri a brutális jövő. A hazug ember és a sánta kutya sorrendje bizonyos körülmények között érdektelenné válik. Mindkettőnél nagyságrenddel gyorsabb a végzet. Az igazság, mondják ők. Szemben velük a csodálkozás. Szemünk láttára fújtak egymásra emberöltőnyi ideje. Dávid Ibolya 1997-ben például a parlamentben azt mondta, hogy a „Bokros-csomag az elmúlt évben olyan károkat okozott, hogy háborús években volt ehhez hasonló mértékű né­pességfogyás Magyarországon”. Bokros­ háborús pusztítás, nem­zetromlás. Alább nem adták, így múlik el a világ dőresége? Az biztos, hogy Bokros Lajos nem változott. 1996 végén azzal fejezte be pénzügyminiszterségét, hogy ha nem csinálhatja meg az egészségügyi reformot, nincs értelme maradnia. A reformot, amit most is hirdet. A versengő magánbiztosítók piacát. Azt, ami meg­bukott a 2008-as népszavazáson. Amelyről azonban Dávid Ibolya azt mondta a parlamentben, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakításának eddig megtett lépéseivel nem az a baj, hogy a célki­tűzés hibás lett volna! A tervezés volt felületes, rosszul ütemezett. Tehát a Fidesz által gyűlöletesnek tartott cél jó volt? Itt érezhető, hogy Bokrosnak és az MDF-nek már lehet köze egymáshoz. Mert az MDF változik. Hogy mennyire, azt a párt ala­pítványának főigazgatója, Kiss Gábor által jegyzett, a fórum hon­lapján néhány nappal ezelőtt megjelent írás még sarkítja is: „Bok­ros Lajos reformprogramja alapján joggal nevezhető az angolszász jelentést alapul véve konzervatívnak, de jobboldalinak nem. Bok­ros listavezető pozíciója az MDF számára identitás szempontjából paradigmaváltást jelentene. Hogy a párt és a párt tagjai készen áll­­nak-e erre, kérdéses.” Az nem kérdéses, hogy a szerző az MDF és Bokros értékvilágát közösnek szeretné látni. Tény, az MDF már hosszú ideje konzervatív pártként definiálja magát, de nehezen tudta érzékeltetni az emberekkel, hogy ez mennyiben különbözik a jobbközép pozíciótól. Különös módon épp egy balról indult reformer kitüntetett szerepbe hozásával tud­ja megmutatni, hogy komolyan veszi a konzervativizmust. Kocká­zatot vállal érte. Egy bárhová is nehezen illeszthető, de aligha nél­külözhető embert előbb saját szervezetével próbál elfogadtatni, hogy aztán politikailag is helyzetbe hozza. Önmagával együtt. De miért kell ehhez még egy Habsburg is? Hacsak nem a konzervati­vizmus miatt.

Next