Népszabadság, 2009. március (67. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-18 / 65. szám
2009. MÁRCIUS 18., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 18 • Gazdaság Megsarcolják az online aukciót • Folytatás az 1. oldalról Még gyakoribb, hogy a valóságos boltokat kiegészítik az árverési oldalak kínálta virtuális kirakattal (például rengeteg óra, telefon és számítógépüzlet van jelen a portálokon). De járnak ide kismamák eladni a gyerek kinőtt ruháját, vagy diákok beszerezni a népszerű retródarabokat. A kispénzűeknek a nehéz időkben pénzforrásként és olcsó beszerzési helyként is felértékelődhet az online aukció. A portálokon nem csak termékeket, hanem szolgáltatásokat (sminkelést, szobafestést, oktatást) is árvereznek. Eddig mindez alapvetően ingyenes volt (leszámítva a sikeres üzletek után beszedett, a TeszVeszen az eladási ár 4, a Vaterán a 6 százalékára rúgó jutalékot), a most meghirdetett listázási díj bevezetése azonban gyökeresen megváltoztatja a kialakult viszonyokat. Bár a díj relatíve alacsony (a legolcsóbb árkategóriában csupán termékenként 5 forint), és a létrejött üzletek esetében utólag ezt is visszatérítik, mégis drasztikusan megnövelheti az eladással járó kiadásokat. A díjakat ugyanis minden feltöltés után (azaz minden aukciónál újra meg kell fizetni, néha akár kétnaponként. Ez különösen azoknak lesz fájó, akik több száz termékkel vannak fent egyszerre valamelyik oldalon (ami egyáltalán nem számít ritkaságnak), ők most, ha ki akarnak szállni, a feltöltésekre fordított rengeteg időt is elbukják. A témával foglalkozó internetes fórumokon konkrét példákat is lehet olvasni a költségnövekedésre. „Én árulok 300 db 200 ft-os CD-lemezt különböző előadóktól” - írja az egyik felhasználó. „Ezért az új rendszerben 1500 forintot kell fizetnem listázási díjként. Viszont egy körben átlagosan csak 7 darabot szoktam eladni, vagyis 1400 forint a bevétel - tehát deficites az egész, még én fizetek rá 100 forintot”. A TeszVesz honlapján azzal indokolják a listázási díj bevezetését, hogy túl sok az áru, és túl kevés a sikeres aukció. A hivatalos álláspont szerint arra próbálják rávenni az ügyfeleket, hogy kevesebb, de jobban gondozott aukciót indítsanak, így nagyobb lesz a sikerarány. A valóságban azt érik el, hogy az olcsó holmi eltűnik az oldalról, ne foglalja a tárhelyet, és csak drága, magas jutalékú árut hozzák ide a felhasználók. Egy ilyen díjemelést öngyilkosság lett volna egyoldalúan meglépni - tegnapig sokan nem is értették a TeszVesz döntését, hiszen egyértelműnek látszott, hogy a Vatera karjaiba taszítja vele az ügyfeleit. Egy hétfő esti körlevélből azonban kiderült, hogy április elején a Vatera is bevezeti a listázási díjat. A TeszVesz honlapján közzétett információk szerint a korábban a Sanomához tartozó teszvesz.hu-t megvette a dél-afrikai központú Naspers médiavállalat online divíziója, a MIH Internet Europe - amely a Vatera.hu tulajdonosa is. Az eladás bejelentésekor a felek azt ígérték, hogy „a következő időszakban maradnak a jelenlegi viszonyok, a márkák és a hozzájuk kapcsolódó technológiák sem változnak”. Dobra Péter, a TeszVesz.hu vezetője, és Gerő Viktor, a Vatera.hu ügyvezető igazgatója egyaránt úgy nyilatkozott: a közös tulajdonosi szerkezet lényegében nem befolyásolja a portálok tevékenységét. Ehelyett most az látszik, hogy ha sikerül kiiktatni a konkurenciát, akkor szabadon lehet emelni az árakat. Mihálovits András, a versenyhivatal szóvivője lapunkat úgy tájékoztatta: az ügyletet a hatóság eddig nem vizsgálta. Az eladónak és a vevőnek bejelentési kötelezettsége van a GVH-nak, amit információink szerint eddig még nem teljesítettek, ám ez önmagában szabályszegés, ezt utólag is megtehetik. Pénz- és tőkepiac, 2009. március 17. Budapesti részvényárfolyamok (legnagyobb forgalmú papírok) A BUX napi változása Az MNB devizaárfolyamai Forgalom Árfolyam (Ft) Változás __________________értéke (Ft)______darab nyitó záró______átlag forintban %-ban M ól_________898 512 485 103 433 8 805 8 550 8 687 -400,00 -4,47 Magyar Telekom 1286 079 016 2 473 497 525 513 520 -17,00 -3,21 OTP 7 456 055178 4 638 925 1634 1600 1607 -35,00 -2,14 Richter________ 1577 356 030 63 843 25100 24 200 24 707 -1250,00 -4,91 HIRDETÉS A 77 Elektronika Kft. felajánlja szabad kapacitását SMD, II. kézi (THT) beültetésre-forrasztásra. • Lézervágott stenciles nyomtatás, proflow fejjel ellátott gépen • SM beültetés: 150- 180-féle alkatrész, 0402-től 45x45 mm-ig • SSOIC, QFP, BOA, mBGA • Panelméret: 60x60-tól 400x450 mm-ig •Panelvastagság: 0,8-4 mm-ig • Konvekciós, vízhűtéses REFLOW • Ólmos vagy ólommentes forrasztás • Hagyományos alkatrészek beültetése és hullámforrasztása • Nagy rugalmasság, közép- és nagy sorozatok gyártása •ISO 9001 és ISO 14001 tanúsított vállalkozás Érdeklődni lehet: Bartalis Attila üzemvezetőnél 1116 Budapest, Fehérvári út 98. E-mail: bartalis@e77.hu Tel.: +36 30 399-7398 +36 (1) 206-1480/168 PÁLYÁZAT A Magyar Turizmus Zrt. és a Külügyminisztérium közös pályázatot ír ki moszkvai turisztikai szakdiplomata munkakör betöltésére. Részletes információ: www.itthon.hu/szakmaioldalak/ Felhívások, pályázatok A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 31. NÉPSZABADSÁG Álláshirdetések megjelentetése a lapban : 436-4407 hirdetes@nepszabadsag.hu www.nol.hu Egyoldalú szerződésmódosítás: zűr és zavar Hornyák Balázs Teljes a tanácstalanság a hazai banki szakemberek körében a pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosításait korlátozó törvénytervezet miatt. Egyelőre senki nem tudja, hogyan lehet majd eleget tenni a törvényi előírásoknak, ha az Országgyűlés jövő hétfőn a jelenlegi változatában fogadja el a jogszabályt. A bankok számára eddig a legnagyobb gondot az okozta, hogy összetett forrásaikból az egyes elemek változását egyértelműen és pontosan levezessék a kamatok, díjak és egyéb költségek alakulására, a parlament hétfői döntésével azonban tovább szaporodtak a kérdőjelek. Mivel a jogszabály - a két napja elfogadott módosító javaslat eredményeként - most már a hatályba lépés előtt kötött hitelszerződésekre is vonatkozna majd, így ezeket a megállapodásokat is át kell alakítaniuk a bankoknak. Ez akár több millió szerződést és több százezer ügyfelet is érinthet, a törvény azonban arról nem rendelkezik, hogy a szerződéseket egyoldalúan vagy közös akarattal kell módosítani. így aztán nem tudni azt sem, hogy elég a változásokról az ügyfeleket utólag, mondjuk levélben értesíteni vagy mindenkinek be is kell majd mennie a bankfiókba. A törvénytervezetből az sem derül ki, hogy a meglévő szerződések átalakításával mikorra kell végezniük a pénzintézeteknek. A jogszabályban most csak annyi szerepel, hogy a bankoknak a hatálybalépést követő harminc napon belül kezdeményezniük kell a szerződések módosítását. Azt azonban már hiába keressük, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, és a munkával mikorra kell végezniük a bankoknak. Nem rendelkezik azonban a tervezet a közokiratba foglalt kölcsönökkel sem. Alapesetben az ilyen megállapodásokat módosítás után ismét ellenjegyeznie kell a közjegyzőknek, ami akár több tízezer forintba is kerülhet. Iratszekrény egy bankfiókban. Leporolhatják a régi papírokatFotó: Kovács Bence Egyre több a problémás hitel Jelentősen romlott tavaly a bankok portfoliója - számolt be az MTI. Míg 2007-ben a problémamentes kölcsönök aránya 94,89 százalék volt, tavaly év végén már csak 89,95. Míg a vállalati hitelek esetében jelentős romlás, addig a lakossági kölcsönöknél némi javulás figyelhető meg: előbbinél a problémás hitelek aránya 13,7-ről 21,1 százalékra emelkedett, míg utóbbinál 9,4-ről 7,5 százalékra csökkent. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a háztartások esetében javult volna a helyzet, csupán a teljes hitelállomány gyorsabban nőtt, mint a problémás hitelek állománya, amely egyébként tavaly 511,4 milliárdról 542,7 milliárd forintra hízott. Sűrű homályban a nádüzlet Nem tisztázott, honnan jött a pénz, viszont sok milliárdra perlik az MVM-et • Folytatás az 17. oldalról Az áramtársaság korábbi vezetésének szorgalmazására szerzett a Nád Kft.-ben 33 százaléknyi tulajdoni hányadot az atomerőmű beszállító cége, a Vuje, amely részesedését később megvásárolta az Aquifex. Az ügyvezető úgy tudja, az MVM az Aquifexen keresztül kezdte el finanszírozni az energianád-programot, aminek eredményeként mintegy 500 millió forint felhasználásával félig megépült, de két éve csak amortizálódik a Nád Kft. bátonyterenyei mikroszaporító üzeme. - Az energianád-program elakasztásáért az MVM új vezetése is felelős - állítja Kiss Gábor, sérelmezve, hogy Mártha Imre vezérigazgató az elmúlt egy év alatt nem volt hajlandó fogadni a kft. vezetését, hogy megegyezzenek és folytatódhasson a projekt megvalósítása. Az ügyvezető hozzátette, a Nád Kft. tulajdonosai nem mondtak le arról, hogy kormányzati szerepvállalással minél előbb megvalósítsák a programot, aminek érdekében kemény lobbizás folyik a háttérben. Információink szerint az MVM-nél az ügyben zajló belső vizsgálat egyebek közt azt is kutatja, milyen felhatalmazásra, és mi célból utalt át az MVM előző vezetése több részletben összesen 6,35 millió eurót az Aquifexnek, amely a feltételezések szerint forrásként szolgálhatott a nádprojekt finanszírozására. Az MVM korábbi vezetésének ügyeivel foglalkozó, a nádprojektet is érintő, és két héten belül részeredményeket ígérő belső vizsgálatok nyomán büntetőfeljelentések is várhatók. Szász András megkeresésünkre kifejtette, az Aquifex nem az ő cége, ő csak a külföldi magánbefektetők tulajdonában lévő társaság budapesti képviseletét látja el. Tájékoztatása szerint az Aquifex finanszírozta különféle forrásokból a Nád Kft.-t. „Mindig is potenciális befektetési lehetőséget látott az energianádprojektben, ezért vette meg a Vuje üzletrészét.” - áll az indoklásban, amely további részletekkel üzleti, illetve banktitokra hivatkozva nem szolgálhat. A félkész bátorterenyei üzem A szerző felvétele • A magyar energianád-projekt a Miscanthus sinensis ’Giganteus’ dísznövényként és energianövényként egyaránt ismert kínai nádból magyar kutatók által nemesített, szabadalommal védett Miscanthus sinensis ’Tatai’ nevű növényen alapul - áll Gerzson László, a Nád Kft. műszaki vezetőjének tájékoztatójában. Nagyüzemi termeszthetőségére a program egyik értékének számító mikroszaporítási technológiát dolgoztak ki. A növény termesztése hazánkban eddig pár száz hektáron kezdődött meg, de ennél nagyobb területű referencia áll rendelkezésre Németországban, ahol hasonló energianád nagyüzemi termesztése folyik évek óta. A gyengébb minőségű talajok hasznosítására alkalmas program rövid távon több ezer, hosszú távon és közvetve több tízezer embernek biztosíthat munkahelyet az ország legelmaradottabb térségeiben is - a tájékoztatás szerint. Gerzson László kifejtette, a tatai energianád energiatartalma az elvégzett nagyüzemi mérések alapján 16,1 MJ/kg. Egyhektárnyi ültetvény minimális terméshozama három év elteltével 20 tonna nád, amelynek fűtőértéke 12 tonna jó minőségű szénnel, 8000 liter olajjal, vagy 8-9 ezer köbméternyi földgázzal egyenértékű. A program révén 15 év alatt kiváltható a magyar gázfelhasználás egyharmada - állítják a projekt készítői.