Népszabadság, 2009. március (67. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-18 / 65. szám

2009. MÁRCIUS 18., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 18 • Gazdaság Megsarcolják az online aukciót • Folytatás az 1. oldalról Még gyakoribb, hogy a való­ságos boltokat kiegészítik az ár­verési oldalak kínálta virtuális kirakattal (például rengeteg óra, telefon és számítógépüzlet van jelen a portálokon). De jár­nak ide kismamák eladni a gye­rek kinőtt ruháját, vagy diákok beszerezni a népszerű retró­­darabokat. A kispénzűeknek a nehéz időkben pénzforrásként és olcsó beszerzési helyként is felértékelődhet az online auk­ció. A portálokon nem csak ter­mékeket, hanem szolgáltatáso­kat (sminkelést, szobafestést, oktatást) is árvereznek. Eddig mindez alapvetően in­gyenes volt (leszámítva a sike­res üzletek után beszedett, a TeszVeszen az eladási ár 4, a Vaterán a 6 százalékára rúgó ju­talékot), a most meghirdetett listázási díj bevezetése azonban gyökeresen megváltoztatja a ki­alakult viszonyokat. Bár a díj re­latíve alacsony (a legolcsóbb árkategóriában csupán termé­kenként 5 forint), és a létrejött üzletek esetében utólag ezt is visszatérítik, mégis drasztiku­san megnövelheti az eladással járó kiadásokat. A díjakat ugyanis minden feltöltés után (azaz minden aukciónál újra­ meg kell fizetni, néha akár két­naponként. Ez különösen azok­nak lesz fájó, akik több száz ter­mékkel vannak fent egyszerre valamelyik oldalon (ami egyál­talán nem számít ritkaságnak), ők most, ha ki akarnak szállni, a feltöltésekre fordított rengeteg időt is elbukják. A témával foglalkozó inter­netes fórumokon konkrét pél­dákat is lehet olvasni a költség­­növekedésre. „Én árulok 300 db 200 ft-os CD-lemezt különböző előadóktól” - írja az egyik fel­használó. „Ezért az új rendszer­ben 1500 forintot kell fizetnem listázási díjként. Viszont egy körben átlagosan csak 7 dara­bot szoktam eladni, vagyis 1400 forint a bevétel - tehát deficites az egész, még én fizetek rá 100 forintot”. A Tesz­Vesz honlapján azzal indokolják a listázási díj beve­zetését, hogy túl sok az áru, és túl kevés a sikeres aukció. A hi­vatalos álláspont szerint arra próbálják rávenni az ügyfele­ket, hogy kevesebb, de jobban gondozott aukciót indítsanak, így nagyobb lesz a sikerarány. A valóságban azt érik el, hogy az olcsó holmi eltűnik az oldalról, ne foglalja a tárhelyet, és csak drága, magas jutalékú árut hoz­zák ide a felhasználók. Egy ilyen díjemelést öngyil­kosság lett volna egyoldalúan meglépni - tegnapig sokan nem is értették a TeszVesz döntését, hiszen egyértelműnek látszott, hogy a Vatera karjaiba taszítja vele az ügyfeleit. Egy hétfő esti körlevélből azonban kiderült, hogy április elején a Vatera is bevezeti a listázási díjat. A TeszVesz honlapján köz­zétett információk szerint a ko­rábban a Sanomához tartozó teszvesz.hu-t megvette a dél-af­rikai központú Naspers média­­vállalat online divíziója, a MIH Internet Europe - amely a Vatera.hu tulajdonosa is. Az el­adás bejelentésekor a felek azt ígérték, hogy „a következő idő­szakban maradnak a jelenlegi viszonyok, a márkák és a hozzá­juk kapcsolódó technológiák sem változnak”. Dobra Péter, a TeszVesz.hu vezetője, és Gerő Viktor, a Vatera.hu ügyvezető igazgatója egyaránt úgy nyilat­kozott: a közös tulajdonosi szerkezet lényegében nem be­folyásolja a portálok tevékeny­ségét. Ehelyett most az látszik, hogy ha sikerül kiiktatni a kon­kurenciát, akkor szabadon lehet emelni az árakat. Mihálovits András, a ver­senyhivatal szóvivője lapunkat úgy tájékoztatta: az ügyletet a hatóság eddig nem vizsgálta. Az eladónak és a vevőnek beje­lentési kötelezettsége van a GVH-nak, amit információink szerint eddig még nem teljesí­tettek, ám ez önmagában sza­bályszegés, ezt utólag is megte­hetik. Pénz- és tőkepiac, 2009. március 17. Budapesti részvényárfolyamok (legnagyobb forgalmú papírok) A BUX napi változása Az MNB devizaárfolyamai Forgalom Árfolyam (Ft) Változás __________________értéke (Ft)______darab nyitó záró______átlag forintban %-ban M ól_________898 512 485 103 433 8 805 8 550 8 687 -400,00 -4,47 Magyar Telekom 1286 079 016 2 473 497 525 513 520 -17,00 -3,21 OTP 7 456 055178 4 638 925 1634 1600 1607 -35,00 -2,14 Richter________ 1577 356 030 63 843 25100 24 200 24 707 -1250,00 -4,91 HIRDETÉS A 77 Elektronika Kft. felajánlja szabad kapacitását SMD, II. kézi (THT) beültetésre-forrasztásra. • Lézervágott stenciles nyomtatás, proflow fejjel ellátott gépen • SM beültetés: 150- 180-féle alkatrész, 0402-től 45x45 mm-ig • SSOIC, QFP, BOA, mBGA • Panelméret: 60x60-tól 400x450 mm-ig •Panelvastagság: 0,8-4 mm-ig • Konvekciós, vízhűtéses REFLOW • Ólmos vagy ólommentes forrasztás • Hagyományos alkatrészek beültetése és hullámforrasztása • Nagy rugalmasság, közép- és nagy sorozatok gyártása •ISO 9001 és ISO 14001 tanúsított vállalkozás Érdeklődni lehet: Bartalis Attila üzemvezetőnél 1116 Budapest, Fehérvári út 98. E-mail: bartalis@e77.hu Tel.: +36 30 399-7398 +36 (1) 206-1480/168 PÁLYÁZAT A Magyar Turizmus Zrt. és a Külügyminisztérium közös pályázatot ír ki moszkvai turisztikai szakdiplomata munkakör betöltésére. Részletes információ: www.itthon.hu/szakmaioldalak/ Felhívások, pályázatok A pályázatok benyújtásának határideje: 2009. március 31. NÉPSZABADSÁG Álláshirdetések megjelentetése a lapban : 436-4407 hirdetes@nepszabadsag.hu www.nol.hu Egyoldalú szerződésmódosítás: zűr és zavar Hornyák Balázs Teljes a tanácstalanság a hazai banki szakemberek körében a pénzintézetek egyoldalú szer­ződésmódosításait korlátozó törvénytervezet miatt. Egyelő­re senki nem tudja, hogyan le­het majd eleget tenni a törvé­nyi előírásoknak, ha az Ország­­gyűlés jövő hétfőn a jelenlegi változatában fogadja el a jog­szabályt. A bankok számára eddig a legnagyobb gondot az okozta, hogy összetett forrása­ikból az egyes elemek változá­sát egyértelműen és pontosan levezessék a kamatok, díjak és egyéb költségek alakulására, a parlament hétfői döntésével azonban tovább szaporodtak a kérdőjelek. Mivel a jogszabály - a két napja elfogadott módosító ja­vaslat eredményeként - most már a hatályba lépés előtt kö­tött hitelszerződésekre is vo­natkozna majd, így ezeket a megállapodásokat is át kell ala­kítaniuk a bankoknak. Ez akár több millió szerződést és több százezer ügyfelet is érinthet, a törvény azonban arról nem ren­delkezik, hogy a szerződéseket egyoldalúan vagy közös akarat­tal kell módosítani. így aztán nem tudni azt sem, hogy elég a változásokról az ügyfeleket utólag, mondjuk levélben érte­síteni vagy mindenkinek be is kell majd mennie a bankfiókba. A törvénytervezetből az sem derül ki, hogy a meglévő szerződések átalakításával mi­korra kell végezniük a pénzin­tézeteknek. A jogszabályban most csak annyi szerepel, hogy a bankoknak a hatálybalépést követő harminc napon belül kezdeményezniük kell a szer­ződések módosítását. Azt azonban már hiába keressük, hogy ez a gyakorlatban mit je­lent, és a munkával mikorra kell végezniük a bankoknak. Nem rendelkezik azonban a tervezet a közokiratba foglalt kölcsönökkel sem. Alapeset­ben az ilyen megállapodásokat módosítás után ismét ellenje­gyeznie kell a közjegyzőknek, ami akár több tízezer forintba is kerülhet. Iratszekrény egy bankfiókban. Leporolhatják a régi papírokat­Fotó: Kovács Bence Egyre több a problémás hitel Jelentősen romlott tavaly a ban­kok portfoliója - számolt be az MTI. Míg 2007-ben a probléma­­mentes kölcsönök aránya 94,89 százalék volt, tavaly év végén már csak 89,95. Míg a vállalati hitelek esetében jelentős romlás, addig a lakossági kölcsönöknél némi javu­lás figyelhető meg: előbbinél a problémás hitelek aránya 13,7-ről 21,1 százalékra emelkedett, míg utóbbinál 9,4-ről 7,5 százalékra csökkent. Ez azonban nem azt je­lenti, hogy a háztartások esetében javult volna a helyzet, csupán a teljes hitelállomány gyorsabban nőtt, mint a problémás hitelek ál­lománya, amely egyébként tavaly 511,4 milliárdról 542,7 milliárd fo­rintra hízott. Sűrű homályban a nádüzlet Nem tisztázott, honnan jött a pénz, viszont sok milliárdra perlik az MVM-et • Folytatás az 17. oldalról Az áramtársaság korábbi vezetésének szorgalmazására szerzett a Nád Kft.-ben 33 szá­zaléknyi tulajdoni hányadot az atomerőmű beszállító cége, a Vuje, amely részesedését ké­sőbb megvásárolta az Aquifex. Az ügyvezető úgy tudja, az MVM az Aquifexen keresztül kezdte el finanszírozni az energianád-programot, ami­nek eredményeként mintegy 500 millió forint felhasználásá­val félig megépült, de két éve csak amortizálódik a Nád Kft. bátonyterenyei mikroszaporí­tó üzeme. - Az energianád-program elakasztásáért az MVM új ve­zetése is felelős - állítja Kiss Gábor, sérelmezve, hogy Mártha Imre vezérigazgató az elmúlt egy év alatt nem volt hajlandó fogadni a kft. vezeté­sét, hogy megegyezzenek és folytatódhasson a projekt meg­valósítása. Az ügyvezető hoz­zátette, a Nád Kft. tulajdonosai nem mondtak le arról, hogy kormányzati szerepvállalással minél előbb megvalósítsák a programot, aminek érdekében kemény lobbizás folyik a hát­térben. Információink szerint az MVM-nél az ügyben zajló bel­ső vizsgálat egyebek közt azt is kutatja, milyen felhatalma­zásra, és mi célból utalt át az MVM előző vezetése több részletben összesen 6,35 mil­lió eurót az Aquifexnek, amely a feltételezések szerint forrásként szolgálhatott a nádprojekt finanszírozására. Az MVM korábbi vezetésének ügyeivel foglalkozó, a nádpro­jektet is érintő, és két héten belül részeredményeket ígérő belső vizsgálatok nyomán büntetőfeljelentések is vár­hatók. Szász András megkeresé­sünkre kifejtette, az Aquifex nem az ő cége, ő csak a külföl­di magánbefektetők tulajdo­nában lévő társaság budapesti képviseletét látja el. Tájékoz­tatása szerint az Aquifex fi­nanszírozta különféle forrá­sokból a Nád Kft.-t. „Mindig is potenciális befektetési lehető­séget látott az energianád­­projektben, ezért vette meg a Vuje üzletrészét.” - áll az in­doklásban, amely további részletekkel üzleti, illetve banktitokra hivatkozva nem szolgálhat. A félkész bátorterenyei üzem A szerző felvétele • A magyar energianád-projekt a Miscanthus sinensis ’Giganteus’ dísznövényként és energianövény­ként egyaránt ismert kínai nádból magyar kutatók által nemesített, szabadalommal védett Miscanthus sinensis ’Tatai’ nevű növényen ala­pul - áll Gerzson László, a Nád Kft. műszaki vezetőjének tájékoztató­jában. Nagyüzemi termeszthetősé­­gére a program egyik értékének számító mikroszaporítási techno­lógiát dolgoztak ki. A növény ter­mesztése hazánkban eddig pár száz hektáron kezdődött meg, de ennél nagyobb területű referencia áll rendelkezésre Németország­ban, ahol hasonló energianád nagyüzemi termesztése folyik évek óta. A gyengébb minőségű talajok hasznosítására alkalmas program rövid távon több ezer­, hosszú tá­von és közvetve több tízezer em­bernek biztosíthat munkahelyet az ország legelmaradottabb térségei­ben is - a tájékoztatás szerint. Gerzson László kifejtette, a ta­tai energianád energiatartalma az elvégzett nagyüzemi mérések alap­ján 16,1 MJ/kg. Egyhektárnyi ültet­vény minimális terméshozama há­rom év elteltével 20 tonna nád, amelynek fűtőértéke 12 tonna jó minőségű szénnel, 8000 liter olaj­jal, vagy 8-9 ezer köbméternyi földgázzal egyenértékű. A program révén 15 év alatt kiváltható a ma­gyar gázfelhasználás egyharmada - állítják a projekt készítői.

Next