Népszabadság, 2009. május (67. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-02 / 102. szám
2009. MÁJUS 2., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Csendes tüntetés, lassú ünneplés Átdolgozza a kormány a válságkezelő terv szociális fejezeteit A válság megérintette a munka ünnepét is: a Liga tüntetést szervezett május elsejére a tervezett kormányzati intézkedések elleni tiltakozásul, a városligeti hagyományos majális programjai is visszafogottabbnak tűntek. Mindkét rendezvényen lényegesen kevesebben voltak, mint a szervezők remélték. Hírösszefoglalónk Érdeklődés hiányában sem maradt el az idei május elseje, de a hangulat szokatlanul nyomott volt. Gaskó István, a Liga elnöke a munka ünnepén tüntetésre invitálta a szervezett dolgozókat, de kevesen akartak ily módon tiltakozni a válságkezelő csomag intézkedései ellen. Alig néhány százan hallgatták az Alkotmány utcában az elnök beszédét, aki szerint bizalmi válság van Magyarországon. Alapvető gazdaságpolitikai változást, a foglalkoztatás bővítését, valamint a társadalom kettészakadásának megakadályozását sürgette. Úgy vélte, a költségvetés kiadásaiból jelentős összeget lehetne megtakarítani anélkül, hogy a szociális támogatások számottevően csökkennének. Megerősítette, hogy a Liga május 8-án megtartja a tervezett megszorítások miatt meghirdetett sztrájkját, mert szerintük elviselhetetlen terhet ró az emberekre a tőkének kedvező, „válságfokozó” Bajnai-csomag, amelyet azonnal vissza kell vonni. A Liga és a Munkástanácsok a Parlament szomszédságában demonstrált, a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezetek és az MSZOSZ a hagyományos városligeti helyszínen állította fel sátrait, pódiumait. Igaz, mintha kevesebb fogyott volna a sörből és a virsliből. A szórakoztató program hozta a megszokottat: az egyik színpadon Mary Zsuzsi, a másikon Charlie énekelt. Mindeközben az MSZOSZ sátrában az EP-kampány jegyében pódiumvitát tartottak a jelöltlistát állító pártok képviselői. A téma természetesen a belpolitika volt. A politikusok - közöttük Tamás Gáspár Miklós filozófus (Zöld Baloldal) - is hitet tettek amellett, hogy minden magyar EP-képviselőnek alapfeladata, hogy tegyen az EU régi és új tagállamai közötti egyenlőtlenség felszámolásáért. Idén sem maradt el a miniszterelnöki látogatás a szakszervezeteknél: Bajnai Gordon a találkozó után úgy nyilatkozott: a lényeget tekintve egyetért a szakszervezetekkel: meg kell védeni Magyarországot a válság hatásaitól. Közölte, az ajtaja nyitva áll minden érdekképviselet előtt, amelyik azt keresi, hogyan lehet Magyarországot kivezetni a válságból. A Népszabadság információi szerint a miniszterelnök arról is tájékoztatta a szakszervezeti vezetőket, hogy átdolgozzák a kormányprogram szociális ügyekkel kapcsolatos fejezeteit, mert belátták, hogy amit a parlament elé terjesztettek, „az nem jó”. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kijelentette: a szakszervezetek olyan világot akarnak, ahol a dolgozó emberek érdeke fontosabb, mint a nagy gazdasági hatalmú, szűk elité. A mindenkori kormánytól azt várják, hogy tisztességesen megfizetett, legális munkahelyek létrehozásában segítsen, mert enélkül soha nem lesz jobb a helyzet. Bajnai ezzel egyetértett. Mindeközben a Napozóréten felállított MSZP-színpadon egymást váltották a politikusok. Lendvai Ildikó, a szocialista párt elnöke meghirdette a „baloldali minimumot”, amit úgy jellemzett, mint „értékeink talpalatnyi földje, ahol megvetjük a lábunkat a viharban is, és ahonnan újult erővel újraindulunk”. Az MSZP európai parlamenti kampányának nyitányát jelentő rendezvényen Bajnai Gordon arról is beszélt, hogy nem mindegy, Magyarország kiket küld az Európai Unióba, olyanokat, akik a magyar belviszályt jelenítik meg Brüsszelben, vagy olyanokat, akik az ország értékeit mutatják meg. Erről szól majd a választás. Mint mondta, a héten európai vezetőkkel találkozva azt látja, hogy kezd újraéledni a bizalom Magyarország iránt. Ha van külső bizalom, végre talán elkezdhetjük a belső bizalmat is helyreállítani - hangoztatta. A szónoklatokat időnként bekiabálások „színesítették”, rendőri intézkedést generáló incidens nem történt. Tegnap országszerte csaknem minden településen majálisokat tartottak. Bajnai Gordon és Kiss Péter a Városligetben... Fotó: Móricz Simon ...és Gaskó István az Alkotmány utcában Fotó: Kovács Bence Baloldali minimum, pontról pontra Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke szerint meg kell hirdetni egy balodali minimumot, amihez erejük maximumára lesz szükség, és amiért érdemes volt vállalni a válságkezelés nehéz folyamatát. A pártelnök pontokba foglalta felvetését. Ezek: • a munkahelyek védelme, illetve a legális munka ösztönzése, • a szociális kríziskezelő program, amelynek célja, hogy a munkájukat vesztettek, a lakáshitelüket, rezsijüket fizetni nem tudók ne veszítsék el otthonukat és családjukat, • a válság elleni védekezés terheinek arányos elosztása, • a szolidáris szociális és nyugdíjrendszer, utóbbi esetében előnyösen meg kell különböztetni a hosszú munkaviszonyt és a továbbdolgozást, • a világi, állami oktatás rendszereinek fenntartása, akár takarékosabb működtetés árán is, • nem szabad, hogy a válság a vétlenekből bűnbakot csináljon, meg kell akadályozni, hogy bárki féljen a származása miatt. ERŐS MONDATOK Göncz Kinga, az MSZP EP-listavezetője: „Ma Magyarországon sokan a nemzeti trikolór színei közül a zöldet választva, csak két színt vállalnak, az árpádsávos zászló színeit. (...) Együtt kell felvenni a harcot azokkal, akik a gyűlöletkeltéstől eljutottak az agresszióig, akik cigány honfitársaink kirekesztésétől eljutottak a holokauszttagadásig.” Bajnai Gordon miniszterelnök: „Külső bizalom nélkül nincs talpra állás, mert az egyben védelem és lehetőség is az ország számára. Ha van külső bizalom, akkor végre talán ismét elkezdhetjük a belső bizalmat is helyreállítani. (...) A válságban a szolidaritás az egyik legfontosabb érték, hiszen a helyzet megoldása érdekében mindenkitől áldozatot és lemondást kérnek.” Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke: „Ha az MSZP összeroppan, akkor az ország is összeroppan. Ahhoz, hogy az ország ki tudjon törni mai helyzetéből, szükség van párbeszédre mind a ma még bizonytalanokkal, és a tisztességes jobboldallal is. Az ország szegényebb lenne, ha nem lenne jobboldala, de akkor is, ha nem lenne baloldala.” Szili Katalin, az Országgyűlés MSZP-s elnöke: „A rendszerváltás után húsz évvel látszik, hogy a piacgazdaságnak sokan nem nyertesei, hanem vesztesei lettek Magyarországon. Az emberek egy része elvesztette munkahelyét, s a kormányzati törekvések ellenére erős polarizáció jelent meg a társadalomban. Mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország gazdaságát az öt évvel ezelőtti európai uniós csatlakozás sem tette védetté a világ különböző hatásaival szemben.” Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke: „Olyan világot, olyan Magyarországot akarunk, ahol a dolgozó emberek érdeke előbbre való, mint a szűk, nagy pénzügyi bázissal és gazdasági hatalommal rendelkező elité. (...) Bár ezer gondunk van, nem lehet behúzódni egy sarokba, és otthon maradni.” Szent-Iványi István, az SZDSZ EP- képviselője: „Az EP-választás belpolitikai tétje, hogy ki lesz a harmadik erő. Kérdés, hogy a szélsőségesek képesek-e elfoglalni ezt a pozíciót, vagy a választók a demokratikus pártokra adják voksaikat.” Gaskó István, a Liga elnöke: „A Bajnai-kormány »összeszerelő bérmunkára« építő gazdaságpolitikája helyett a belső erőforrásokra építő, a földre és a vízre alapozó gazdaságpolitikát kell bevezetni. Ha nem sikerül tárgyalások útján elérni a kormányprogram visszavonását, akkor munkabeszüntetések és tüntetések következnek.” Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke: „Lépjünk fel a leghatározottabban mindenfajta gyűlöletkeltéssel, a kisebbségek megalázásával és a velük kapcsolatos bűncselekményekkel szemben, másrészt pedig őrizzük meg a józanságunkat, várjuk meg, hogy a rendőrség eredményeket produkáljon, és olyan esetekben, ahol nem egyértelmű a rasszista indíték, vagy kiderült, hogy nem is az volt, akkor ott ne próbáljunk meg hangulatot kelteni.” A Fidesz nyilatkozata: „Tragikus, hogy Magyarországon a munka ünnepén csaknem 16 százalékos a munkanélküliség, a kormány újabb munkahelyellenes csomagot akar lenyomni az emberek torkán. A válság félrekezelése óta 130 ezer munkahely veszett el, és az MSZP brutális megszorító csomagja újabb 200 ezer munkahelyet sodor veszélybe. Arra van szükség, hogy Magyarország növekedési pályára álljon, és új munkahelyek jöjjenek létre. A megújításhoz az kell, hogy 10 év alatt 1 millió új, legális munkahely létesüljön.” Szent-Iványi István: A tét az, ki lesz a harmadik erőFotó: Kovács Bence www.nol.hu Morvai: Visszaszerezni a munka becsületét! Az európai választási kampány részeként Igazságosság, emberi méltóság és a munka világa - Emberközpontú Magyarországot! címmel tartott előadást a Jobbik pénteken kezdődött háromnapos majálisán Morvai Krisztina, a párt EP-listavezetője az óbudai Hajógyáriszigeten. Morvai Krisztina: „Az új világnak össze kell csapnia a munkásokat kihasználó világgal.” Morvai Krisztina egyebek mellett arról beszélt, hogy a Jobbiknak és Magyarországnak történelmi feladata van az emberközpontú, az igazságosságon alapuló világrend megteremtésében. A június 7-i választáson ennek az új világnak kell összecsapnia a munkásokat kihasználó világgal. Morvai Krisztina beszédében azt hangsúlyozta: vissza kell szerezni a munka becsületét, és reményt kell adni az embereknek. (MTI)