Népszabadság, 2009. június (67. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-02 / 127. szám

2009. JÚNIUS 2., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország www.nol.hu Új szívet kapott a hét végén Lara. A szeptember óta mű­­szível élő kislánynak az utolsó pillanatban, Magyarországon találtak donort. A kicsi jól van. Kun J. Viktória Találtak donort Larának, a 184 napja műszívvel élő kislány­nak: az új szívet vasárnap haj­nali négy órakor ültették be. A kislány jól van. A szív az utolsó pillanatban érkezett, ahogy az intézet főigazgatója, Ofner Pé­ter fogalmazott: a donorjelen­tés után versenyt futottak az idővel. A 21 hónapos Lara tavaly novemberben kapott műszívet, vagyis egy testen kívüli pum­pát, ami átveszi a szív munká­ját. Ez szükségmegoldás volt, a kislányt csak így tudták élet­ben tartani, de előre jelezték: ez a megoldás fél év időt ad ar­ra, hogy a kislánynak beültet­hető szívet találjanak. Lara ál­lapota sokat ingadozott, több fertőzésen is átesett, két hó­napja pedig összeomlott a ke­ringése. A múlt kedden még úgy lehetett tudni: annak elle­nére, hogy Lara tavaly június végén felkerült a szívtransz­plantációs listára, két hónapja már egy nemzetközi listára is, nem érkezett jelentés lehetsé­ges donorról. Az orvosok vé­gül pénteken kapták a hírt: van donor. Egy Larához hasonló korú, magyar kisgyereknél állt be az agyhalál. Szombat este kezdődött a műtét, sikeresen. A remények szerint Lara akár egy hónap múlva elhagyhatja a kórházat. A kislány megmentéséért folytatott küzdelem nyilvános­sága elősegítette a donorkere­sést. Lara műszívkezelésének megkezdése óta a szervkoordi­nációs iroda összesen hat alka­lommal mozgósította a gyer­­mekintenzív­ osztályokat. A Lara-ügy óta körülbelül 6-7 je­lentés érkezett, s egyetlen egy alkalommal sem akadályozta szülői tiltakozás a transzplan­tációt. Csak épp a lehetséges donorszerv már alkalmatlan volt a beültetésre. Lara a ne­gyedik gyerek Magyarorszá­gon, akin szívültetést hajtottak végre. De ő az első, akinél mű­­szívkezelés előzte meg a transzplantációt. A gyermekszív-transzplan­táció legnagyobb nehézsége a donorhiány, külföldön a váró­listás szívbetegek 30-40 száza­léka műszívet kap, hogy meg tudja várni a donorszívet. A hét végén egyébként ilyen műszí­vet kapott egy 13 éves kislány is, ő is több hónapja szerepel a transzplantációs várólistán. Magyarországon évente öt­hét gyermekszív-transzplantá­cióra lenne szükség. Ehhez mind a szakmai, mind az anya­gi feltételek adottak, de kisgye­rekek operációjához nagyon nehéz donort találni még akkor is, ha a gyerekek minden orszá­gos transzplantációs várólistán elsőbbséget kapnak. Szív- vagy májátültetés esetében nem jö­het szóba náluk felnőtt donor­tól származó szerv, mert azok túl nagyok. Ofner Péter, az inté­zet főigazgatója szerint egyéb­ként világszerte akkora a do­norhiány, hogy például a doná­­ciókban vezető Németország­ban általában 500-600 napot is eltöltenek a gyerekek mű­­szívkezelésen, míg megfelelő új szervhez juthatnak. A szervátültetés koordiná­lásában résztvevők szerint ugyanakkor Magyarország a donációs területen csaknem egy évtizedes lemaradásban van. Hiába a szakmai felké­szültség, ha a donorjelentések aránya messze elmarad a lehe­tőségektől. Ugyan Lara törté­nete lökést adott az ügynek, ennek ellenére a gyerekdono­rok aránya ma is csak 5-6 szá­zaléka a felnőttekének, szem­ben mondjuk az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol ez az arány húsz százalék. Jelen­leg csak egy-két gyerek vár új szívre, és új máj is csak öt-hat gyereknek kell. Az idén össze­sen négy szívátültetés volt, ta­valy huszonkettő. A legutóbbi beteg, Mirjam hét hónapot várt a műtétre, s ma már telje­sen jól van. Lara új szívet kapott A legnagyobb nehézség még mindig a donorhiány­­ A kislány talán már egy hónap múlva hazamehet Az operáció után Fotó: Dr. Szatmári András A magyar csecsemőket nem veszélyezteti a járvány Csak az ingyenes, illetve az egy-kétezer forintos oltások­kal van esély arra, hogy egy­­egy korosztály teljes védettsé­get szerezzen valamely beteg­ség ellen. Az egyéb, nem köte­lező oltásokkal kivédhető jár­ványokkal szemben csak a ki­csik harmada-negyede védett. A szülők gyakran nem tudják vállalni az oltások árát. Danó Anna Védettek a két év alatti gyere­kek az új influenzavírus legsú­lyosabb, gyakran halált okozó szövődménye, a pneumococ­cus ellen. A kormány tavaly októbertől térítésmentesen biztosítja a csecsemőknek a kór elleni oltást, a kicsik 86 százalékának már beadták az oltóanyagot. - Ez a világraszóló siker - mondja lapunknak Huszár András, a Házi Gyermekorvo­sok Országos Egyesületének elnöke. Az egyéb nem kötele­ző, de súlyos­­ kullancs okozta járványos agyhártyagyulladás, a rotavírus okozta súlyos has­menés, a bárányhimlő a méh­nyak­rák - betegségeket meg­előző oltásokkal már nem ál­lunk ilyen jól. A gyerekorvos érdekvédő nem tud statiszti­kai adatokat mondani, hiszen a nem kötelező védőoltásokról nem is gyűjtenek adatokat. Mint mondja: a gyerekorvos hiába is tájékoztatja a szülőket arról, hogy a kötelezőn kívül még milyen betegségek ellen oltathatja be a gyerekét, de a családi kasszából sokszor nem futná ezek költségeire. Ta­pasztalatai szerint ugyanakkor azok a szülők, akik megtehe­tik, leggyakrabban a kullancs által terjesztett gennyes agy­hártyagyulladás, a bárányhim­lő és az influenza elleni vakci­nát kérik. Az IMS Health gyógyszerpi­aci adatszolgáltató és tanácsadó cég a nem kötelező védőoltások piacáról gyűjtött adatai szerint a magyar gyerekek nagy több­sége az olcsóbb, néhány ezer forintért még hozzáférhető - az influenza és a kullancs által ter­jesztett járványos agyhártya­gyulladás elleni - vakcinákat megkapják. A Rota-vírus ellen, amely a hasmenések és a kiszá­radás, a kórházi kezelések leg­gyakoribb kórokozója, már csak a csecsemők 9 százaléka jut vé­delemhez. Pedig a gyógyszer­­tárban két fajtát is forgalmaz­nak: az egyiket 13 931, a másikért 17125 forintért. Bármely mellett is dönt a szülő, az összeg meg­duplázódik, mert az oltást a ki­csi hathetes és hat hónapos ko­ra közt kétszer kell beadni. Ma­gyarországon tavaly valamivel több mint húszezret vettek eb­ből a vakcinából, ami lényegé­ben azt jelenti, hogy tízezer csecsemő kapta meg az oltást. Érdekesség, hogy az olcsóbból másfél ezer fogyott, a drágáb­ból viszont úgy húszezret írtak fel az orvosok. A lapunk által megkérdezett házi gyermekor­vos a jelenséget azzal magya­rázta, hogy az olcsóbb szer két éve jelent meg a piacon, így ta­lán még nem kellően ismert a családorvosok közt. A házi gyermekorvosi egye­sület vezetője által gyakran kért oltások között említett bá­rányhimlő, valamint járványos agyhártyagyulladás ellen ta­valy a gyerekek harmada ka­pott oltást. A cél az lenne, hogy e kivédhető betegségek ellen is kialakuljon a gyerekek védettsége. Erre csak akkor volna remény, ha 80 százalé­kuk megkapná a jelenleg nem kötelező oltásokat - így azok­nak sem lenne kitől elkapni a betegséget, akik nem jutnak vakcinához. A nem kötelező oltások sú­lyos terhet rónak a családokra. Az egyes oltóanyagok ára hat­ezertől akár 18 ezer forint is le­het adagonként, ráadásul a be­adásért az orvos a patikai térí­tési díj felét is elkérheti. Ráadásul sokszor a költségek is sokszorozódnak. Például a kul­lancs okozta járványos agyhár­tyagyulladás elleni szerből há­romra van szükség. A szerhez életkortól függően 570 és 670 forint támogatást ad az OEP, ám a szülőnek így 1720, illetve 2020 forint térítési díjat kell fi­zetnie. A bárányhimlő elleni szerhez nincs támogatás. Az ára 6427 forint, de ezt három­szor kell beadni, így a végös­szeg: 19281 forint. Huszár And­rás is elismeri, hogy az ár befo­lyásolja a szülőket, de tudomá­sa szerint csak nagyon kevés házi gyermekorvos írja ki a rendelőjébe a fizetős szolgálta­tások díjlistáját. Ha a szülő ál­doz rá, akkor az oltást térítés­­mentesen beadja. Összesen több mint egymil­liárdos kárt okozó csempé­szettel, több száz milliós sik­kasztással és más bűncselek­ményekkel vádolja a Fővárosi Főügyészség Földesi-Szabó László nyugalmazott rendőr ezredest, az Egymásért Egy- Másért Alapítvány elnökét. Földesi-Szabó és hét társának büntetőpere holnap kezdődik. Fekete Gy. Attila Földesi-Szabó Lászlót egy hét­tel az után vette őrizetbe a vám- és pénzügyőrség bűn­ügyi szolgálata, hogy az általa elnökölt alapítvány Törökor­szágból hazahozta Mehmet Karcsit. A török apa és magyar anya házasságából született kisfiút szülei válása után a ma­gyar bíróság az édesanyánál helyezte el, de apja az egyik láthatás után hamis iratokkal Törökországba vitte. Hóna­pokkal később az alapítvány által felajánlott 5000 euróért a család egyik ismerőse mutatta meg, hol rejtegeti a török apa a fiút. Földesi-Szabó nem sokáig élvezhette a népszerűséget. A vámnyomozók előbb mil­liárdos csempészettel, áfacsa­lással, később több száz milli­ós sikkasztással gyanúsították meg, ő a kezdetektől tagadja a vádakat. A Fővárosi Főügyész­ség szerint Földesi-Szabó és Pongó Sándor, az alapítvány fő támogatójának számító Herba Hungary Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója dolgozták ki a szisztémát, amelynek kereté­ben 2005 júniusa és 2006. de­cember 20. közt a Herba adó- és vámfizetés nélkül 8,3 tonna élelmiszert hozott forgalomba. Földesi-Szabó szerint ado­mányként kapták a több mint 1,3 milliárd forint értékű árut. Ezért nem fizettek utána vá­mot és forgalmi adót. Az Euró­pa Tanács rendeletére hivat­koztak, amely szerint vám- és adómentességet élveznek a jó­tékonysági szervezetek által importált alapvető szükségleti cikkek, amelyek rászorulók közti ingyenes szétosztásához hozzájárultak az illetékes ha­tóságok. Formailag az alapítvány többé-kevésbé megfelelt volna az ET-előírásnak, még ha azon lehetett is volna vitatkozni, hogy alapvető szükségleti cikk-e az ananászkonzerv. A vámőrség is csak akkor kezdett gyanakodni, amikor kiderült, hogy az alapítvány egymaga több távol-keleti adományt fo­gad, mint az összes többi jóté­konysági szervezet együtt. Az adományokat pedig nem osz­tották szét, hanem bizományo­si értékesítésre továbbadták a Herba-cégcsoportnak. Parlamenti vizsgálat is in­dult, miután kiderült, hogy az alapítvány kuratóriumában volt, valamint az ügy kirobba­násakor is aktív nemzetbizton­sági tisztek is dolgoztak. Tisz­tázni akarták, az alapítvány az NBH fedőcége volt-e. A vizs­gálat nemleges megállapítással zárult. A Herba-cégcsoport piaci pozíciói a 2004-es uniós csatla­kozás után romlottak. A vád szerint Földesi-Szabó és Pongó Sándor a piaci nehézségek át­hidalására találtak ki sziszté­mát. A vámhatóságnak benyúj­tott dokumentumok szerint a hongkongi székhelyű Hors Trading Ltd, majd később a pa­namai Bellevue Assets AG. adományozott másfél év alatt 8,5 tonna élelmiszert az alapít­ványnak. A vámnyomozók sze­rint az ügylet nem így zajlott. Az „adományárukat” ténylege­sen a Herba-csoport cégei vet­ték meg, majd­­ miután elhe­lyezték a Palotai Vámügynök Szolgáltató Kft. raktárában - papíron eladták a Hors Tradingnak, illetve később a Bellevue Assets AG-nak. Ezek a cégek nem fizettek az áruért, amit átengedtek az alapítvány­nak, amely azt vám- és adó­mentesen vámkezeltette, majd bizományosi értékesítésre át­adta a Herbának. A Fővárosi Főügyészség több mint 900 millió forint el­­sikkasztásával is vádolja Földesi-Szabót. Az alapítvány 2004-es alapításától kezdve mintegy 811 millió forintot ka­pott magán- és jogi személyek­től, de ebből csak 171 milliót költött adományokra. A támo­gatások jelentős részét is olyan személyeknek, szervezeteknek ítélték oda, amelyek kapcsolat­ban álltak a kuratórium tagjai­val. A vádhatóság szerint Földesi-Szabó 2004 decembere és 2007 februárja között 31 al­kalommal összesen egymilli­­árd 53 millió forintot és 62 200 eurót vett fel. A pénz az ado­mányokból származott, vala­mint valószínűleg a Herba­­csoporttól. Az alapítvány házi pénztárában csak 17 millió fo­rintot találtak. Több mint 919 millió forint sorsa ismeretlen. Kezdődik az adományozók pere Hová tűntek az Egy-Másért Alapítvány számlájára befizetett százmilliók? Földesi-Szabó László Fotó: Teknős Miklós

Next