Népszabadság, 2009. június (67. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-02 / 127. szám
2009. JÚNIUS 2., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország www.nol.hu Új szívet kapott a hét végén Lara. A szeptember óta műszível élő kislánynak az utolsó pillanatban, Magyarországon találtak donort. A kicsi jól van. Kun J. Viktória Találtak donort Larának, a 184 napja műszívvel élő kislánynak: az új szívet vasárnap hajnali négy órakor ültették be. A kislány jól van. A szív az utolsó pillanatban érkezett, ahogy az intézet főigazgatója, Ofner Péter fogalmazott: a donorjelentés után versenyt futottak az idővel. A 21 hónapos Lara tavaly novemberben kapott műszívet, vagyis egy testen kívüli pumpát, ami átveszi a szív munkáját. Ez szükségmegoldás volt, a kislányt csak így tudták életben tartani, de előre jelezték: ez a megoldás fél év időt ad arra, hogy a kislánynak beültethető szívet találjanak. Lara állapota sokat ingadozott, több fertőzésen is átesett, két hónapja pedig összeomlott a keringése. A múlt kedden még úgy lehetett tudni: annak ellenére, hogy Lara tavaly június végén felkerült a szívtranszplantációs listára, két hónapja már egy nemzetközi listára is, nem érkezett jelentés lehetséges donorról. Az orvosok végül pénteken kapták a hírt: van donor. Egy Larához hasonló korú, magyar kisgyereknél állt be az agyhalál. Szombat este kezdődött a műtét, sikeresen. A remények szerint Lara akár egy hónap múlva elhagyhatja a kórházat. A kislány megmentéséért folytatott küzdelem nyilvánossága elősegítette a donorkeresést. Lara műszívkezelésének megkezdése óta a szervkoordinációs iroda összesen hat alkalommal mozgósította a gyermekintenzív osztályokat. A Lara-ügy óta körülbelül 6-7 jelentés érkezett, s egyetlen egy alkalommal sem akadályozta szülői tiltakozás a transzplantációt. Csak épp a lehetséges donorszerv már alkalmatlan volt a beültetésre. Lara a negyedik gyerek Magyarországon, akin szívültetést hajtottak végre. De ő az első, akinél műszívkezelés előzte meg a transzplantációt. A gyermekszív-transzplantáció legnagyobb nehézsége a donorhiány, külföldön a várólistás szívbetegek 30-40 százaléka műszívet kap, hogy meg tudja várni a donorszívet. A hét végén egyébként ilyen műszívet kapott egy 13 éves kislány is, ő is több hónapja szerepel a transzplantációs várólistán. Magyarországon évente öthét gyermekszív-transzplantációra lenne szükség. Ehhez mind a szakmai, mind az anyagi feltételek adottak, de kisgyerekek operációjához nagyon nehéz donort találni még akkor is, ha a gyerekek minden országos transzplantációs várólistán elsőbbséget kapnak. Szív- vagy májátültetés esetében nem jöhet szóba náluk felnőtt donortól származó szerv, mert azok túl nagyok. Ofner Péter, az intézet főigazgatója szerint egyébként világszerte akkora a donorhiány, hogy például a donációkban vezető Németországban általában 500-600 napot is eltöltenek a gyerekek műszívkezelésen, míg megfelelő új szervhez juthatnak. A szervátültetés koordinálásában résztvevők szerint ugyanakkor Magyarország a donációs területen csaknem egy évtizedes lemaradásban van. Hiába a szakmai felkészültség, ha a donorjelentések aránya messze elmarad a lehetőségektől. Ugyan Lara története lökést adott az ügynek, ennek ellenére a gyerekdonorok aránya ma is csak 5-6 százaléka a felnőttekének, szemben mondjuk az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol ez az arány húsz százalék. Jelenleg csak egy-két gyerek vár új szívre, és új máj is csak öt-hat gyereknek kell. Az idén összesen négy szívátültetés volt, tavaly huszonkettő. A legutóbbi beteg, Mirjam hét hónapot várt a műtétre, s ma már teljesen jól van. Lara új szívet kapott A legnagyobb nehézség még mindig a donorhiány A kislány talán már egy hónap múlva hazamehet Az operáció után Fotó: Dr. Szatmári András A magyar csecsemőket nem veszélyezteti a járvány Csak az ingyenes, illetve az egy-kétezer forintos oltásokkal van esély arra, hogy egyegy korosztály teljes védettséget szerezzen valamely betegség ellen. Az egyéb, nem kötelező oltásokkal kivédhető járványokkal szemben csak a kicsik harmada-negyede védett. A szülők gyakran nem tudják vállalni az oltások árát. Danó Anna Védettek a két év alatti gyerekek az új influenzavírus legsúlyosabb, gyakran halált okozó szövődménye, a pneumococcus ellen. A kormány tavaly októbertől térítésmentesen biztosítja a csecsemőknek a kór elleni oltást, a kicsik 86 százalékának már beadták az oltóanyagot. - Ez a világraszóló siker - mondja lapunknak Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. Az egyéb nem kötelező, de súlyos kullancs okozta járványos agyhártyagyulladás, a rotavírus okozta súlyos hasmenés, a bárányhimlő a méhnyakrák - betegségeket megelőző oltásokkal már nem állunk ilyen jól. A gyerekorvos érdekvédő nem tud statisztikai adatokat mondani, hiszen a nem kötelező védőoltásokról nem is gyűjtenek adatokat. Mint mondja: a gyerekorvos hiába is tájékoztatja a szülőket arról, hogy a kötelezőn kívül még milyen betegségek ellen oltathatja be a gyerekét, de a családi kasszából sokszor nem futná ezek költségeire. Tapasztalatai szerint ugyanakkor azok a szülők, akik megtehetik, leggyakrabban a kullancs által terjesztett gennyes agyhártyagyulladás, a bárányhimlő és az influenza elleni vakcinát kérik. Az IMS Health gyógyszerpiaci adatszolgáltató és tanácsadó cég a nem kötelező védőoltások piacáról gyűjtött adatai szerint a magyar gyerekek nagy többsége az olcsóbb, néhány ezer forintért még hozzáférhető - az influenza és a kullancs által terjesztett járványos agyhártyagyulladás elleni - vakcinákat megkapják. A Rota-vírus ellen, amely a hasmenések és a kiszáradás, a kórházi kezelések leggyakoribb kórokozója, már csak a csecsemők 9 százaléka jut védelemhez. Pedig a gyógyszertárban két fajtát is forgalmaznak: az egyiket 13 931, a másikért 17125 forintért. Bármely mellett is dönt a szülő, az összeg megduplázódik, mert az oltást a kicsi hathetes és hat hónapos kora közt kétszer kell beadni. Magyarországon tavaly valamivel több mint húszezret vettek ebből a vakcinából, ami lényegében azt jelenti, hogy tízezer csecsemő kapta meg az oltást. Érdekesség, hogy az olcsóbból másfél ezer fogyott, a drágábból viszont úgy húszezret írtak fel az orvosok. A lapunk által megkérdezett házi gyermekorvos a jelenséget azzal magyarázta, hogy az olcsóbb szer két éve jelent meg a piacon, így talán még nem kellően ismert a családorvosok közt. A házi gyermekorvosi egyesület vezetője által gyakran kért oltások között említett bárányhimlő, valamint járványos agyhártyagyulladás ellen tavaly a gyerekek harmada kapott oltást. A cél az lenne, hogy e kivédhető betegségek ellen is kialakuljon a gyerekek védettsége. Erre csak akkor volna remény, ha 80 százalékuk megkapná a jelenleg nem kötelező oltásokat - így azoknak sem lenne kitől elkapni a betegséget, akik nem jutnak vakcinához. A nem kötelező oltások súlyos terhet rónak a családokra. Az egyes oltóanyagok ára hatezertől akár 18 ezer forint is lehet adagonként, ráadásul a beadásért az orvos a patikai térítési díj felét is elkérheti. Ráadásul sokszor a költségek is sokszorozódnak. Például a kullancs okozta járványos agyhártyagyulladás elleni szerből háromra van szükség. A szerhez életkortól függően 570 és 670 forint támogatást ad az OEP, ám a szülőnek így 1720, illetve 2020 forint térítési díjat kell fizetnie. A bárányhimlő elleni szerhez nincs támogatás. Az ára 6427 forint, de ezt háromszor kell beadni, így a végösszeg: 19281 forint. Huszár András is elismeri, hogy az ár befolyásolja a szülőket, de tudomása szerint csak nagyon kevés házi gyermekorvos írja ki a rendelőjébe a fizetős szolgáltatások díjlistáját. Ha a szülő áldoz rá, akkor az oltást térítésmentesen beadja. Összesen több mint egymilliárdos kárt okozó csempészettel, több száz milliós sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolja a Fővárosi Főügyészség Földesi-Szabó László nyugalmazott rendőr ezredest, az Egymásért Egy- Másért Alapítvány elnökét. Földesi-Szabó és hét társának büntetőpere holnap kezdődik. Fekete Gy. Attila Földesi-Szabó Lászlót egy héttel az után vette őrizetbe a vám- és pénzügyőrség bűnügyi szolgálata, hogy az általa elnökölt alapítvány Törökországból hazahozta Mehmet Karcsit. A török apa és magyar anya házasságából született kisfiút szülei válása után a magyar bíróság az édesanyánál helyezte el, de apja az egyik láthatás után hamis iratokkal Törökországba vitte. Hónapokkal később az alapítvány által felajánlott 5000 euróért a család egyik ismerőse mutatta meg, hol rejtegeti a török apa a fiút. Földesi-Szabó nem sokáig élvezhette a népszerűséget. A vámnyomozók előbb milliárdos csempészettel, áfacsalással, később több száz milliós sikkasztással gyanúsították meg, ő a kezdetektől tagadja a vádakat. A Fővárosi Főügyészség szerint Földesi-Szabó és Pongó Sándor, az alapítvány fő támogatójának számító Herba Hungary Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója dolgozták ki a szisztémát, amelynek keretében 2005 júniusa és 2006. december 20. közt a Herba adó- és vámfizetés nélkül 8,3 tonna élelmiszert hozott forgalomba. Földesi-Szabó szerint adományként kapták a több mint 1,3 milliárd forint értékű árut. Ezért nem fizettek utána vámot és forgalmi adót. Az Európa Tanács rendeletére hivatkoztak, amely szerint vám- és adómentességet élveznek a jótékonysági szervezetek által importált alapvető szükségleti cikkek, amelyek rászorulók közti ingyenes szétosztásához hozzájárultak az illetékes hatóságok. Formailag az alapítvány többé-kevésbé megfelelt volna az ET-előírásnak, még ha azon lehetett is volna vitatkozni, hogy alapvető szükségleti cikk-e az ananászkonzerv. A vámőrség is csak akkor kezdett gyanakodni, amikor kiderült, hogy az alapítvány egymaga több távol-keleti adományt fogad, mint az összes többi jótékonysági szervezet együtt. Az adományokat pedig nem osztották szét, hanem bizományosi értékesítésre továbbadták a Herba-cégcsoportnak. Parlamenti vizsgálat is indult, miután kiderült, hogy az alapítvány kuratóriumában volt, valamint az ügy kirobbanásakor is aktív nemzetbiztonsági tisztek is dolgoztak. Tisztázni akarták, az alapítvány az NBH fedőcége volt-e. A vizsgálat nemleges megállapítással zárult. A Herba-cégcsoport piaci pozíciói a 2004-es uniós csatlakozás után romlottak. A vád szerint Földesi-Szabó és Pongó Sándor a piaci nehézségek áthidalására találtak ki szisztémát. A vámhatóságnak benyújtott dokumentumok szerint a hongkongi székhelyű Hors Trading Ltd, majd később a panamai Bellevue Assets AG. adományozott másfél év alatt 8,5 tonna élelmiszert az alapítványnak. A vámnyomozók szerint az ügylet nem így zajlott. Az „adományárukat” ténylegesen a Herba-csoport cégei vették meg, majd miután elhelyezték a Palotai Vámügynök Szolgáltató Kft. raktárában - papíron eladták a Hors Tradingnak, illetve később a Bellevue Assets AG-nak. Ezek a cégek nem fizettek az áruért, amit átengedtek az alapítványnak, amely azt vám- és adómentesen vámkezeltette, majd bizományosi értékesítésre átadta a Herbának. A Fővárosi Főügyészség több mint 900 millió forint elsikkasztásával is vádolja Földesi-Szabót. Az alapítvány 2004-es alapításától kezdve mintegy 811 millió forintot kapott magán- és jogi személyektől, de ebből csak 171 milliót költött adományokra. A támogatások jelentős részét is olyan személyeknek, szervezeteknek ítélték oda, amelyek kapcsolatban álltak a kuratórium tagjaival. A vádhatóság szerint Földesi-Szabó 2004 decembere és 2007 februárja között 31 alkalommal összesen egymilliárd 53 millió forintot és 62 200 eurót vett fel. A pénz az adományokból származott, valamint valószínűleg a Herbacsoporttól. Az alapítvány házi pénztárában csak 17 millió forintot találtak. Több mint 919 millió forint sorsa ismeretlen. Kezdődik az adományozók pere Hová tűntek az Egy-Másért Alapítvány számlájára befizetett százmilliók? Földesi-Szabó László Fotó: Teknős Miklós