Népszabadság, 2009. augusztus (67. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-01 / 179. szám
2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Segítőből ellenség is válhat Egyre családi pótlék felhasználásáról Falugondnok vagy akár egy önkormányzati ügyintéző is dönthetne a családi pótlék felének felhasználásáról azokban az esetekben, ahol a szülők elhanyagolják gyerekeiket. A szakmai szervezetek nem értik a hamarosan kormány elé kerülő elképzeléseket. Igaz, ők a támogatás felének természetbeni juttatása miatt már korábban is tiltakoztak - hiába. Ónody-Molnár Dóra Ha egy gyerek veszélyeztetett, a szülei elhanyagolják, akkor az utána járó családi pótlék felét természetben kaphatja az érintett család - ez a lényege a gyermekvédelmi törvény idén elfogadott módosításának. A kormány számára ehhez a jogszabályhoz a szociális tárcánál előterjesztést készítettek, ebben adva keretet a végrehajtáshoz. Nem egyértelmű ugyanis, mikor és milyen esetekben vonják el a készpénzt és rendelkeznek a természetbeni juttatásról. Ha a gyermekvédelmi jelzőrendszerben valaki (védőnő, iskolai gyermekvédelmi felelős, pedagógus, családsegítő szociális munkás) úgy látja, hogy a szülők elhanyagolják gyerekeiket, akkor a jegyzőnél kezdeményezheti a gyerek védelembe vételét. Ez valójában egy tárgyalás, ahol a családtagok jelenlétében a velük kapcsolatban álló szakemberek megvitatják, szükség van-e védelemre, s a végszót a jegyző mondja ki. Ha ő úgy dönt, szükséges a védelem - és a szülő nem együttműködő -( ki kell jelölnie egy eseti gondnokot, aki majd eldönti a család helyett, hogy a pótlék összegének feléből mit kellene a gyerek érdekében megvenni. A szóban forgó összeg átlagosan 6-8 ezer forint között van, ennyi ugyanis egy átlagos család egy gyerek után járó támogatásának a fele. Az előterjesztés az eseti gondnok kijelölését szabályozná. A pénzfelhasználási tervben, amit a gondnoknak ilyenkor majd készítenie kell, meg kell határoznia, mire költi a pénzt. A tárca szerint e feladatra alkalmas lehet a gyerek közeli hozzátartozója, de ha nem találnak ilyen személyt, eseti gondnokká válhat az önkormányzat egyik - nem gyermekvédelmi feladatokat ellátó - ügyintézője, a gyerekjóléti vagy családsegítő szolgálat munkatársa, de akár a falugondnok is. A jegyző dönt arról, mennyi ideig szükséges korlátozni a szülő pénzfelhasználási jogát. - Városi legenda, hogy a szegények általában nem a gyerekeikre költik a pénzüket - állítja a védelembe vételi eljárást lefolytató jegyzők nevében dr. Bálint József, a Jegyzők Országos Szövetségének (JOSZ) elnöke. Hozzáteszi, kétségtelen, hogy előfordul ilyen is, de egyáltalán nem tartja ezt jellemzőnek. Véleménye szerint annak hangoztatása, hogy a gyereküket elhanyagoló szülők a családi pótlékot káros szenvedélyeikre fordítják, a politikai közbeszéd részévé vált, pedig ritkán van köze a valósághoz. Ha jól működik a jelzőrendszer, és jól dolgozik a jegyző egy településen, akkor a veszélyeztetett gyerekek már védelemben vannak. Ez azt jelenti, hogy fokozottan figyelnek a családra. Miért kellene tovább bővíteni ezt a kontrollt azzal, hogy eseti gondnok döntsön a családi pótlék felhasználásáról? Ez rendkívül erősen csorbítja a szülők rendelkezési jogát. Ha pedig hatezer forint elköltéséről másnak kell döntenie, akkor felmerül a kérdés: nevelhető-e egyáltalán az a gyerek abban a családban? Ha ennyire alkalmatlan a szülő, akkor abból a családból már kiemelték, vagy ki kell emelni a gyereket. A JOSZ-tól semmilyen adatot nem kért a szakminisztérium a készülő törvénymódosításhoz, így a jegyzők nem tudták tájékoztatni a jogalkotókat arról, hány családról tudnak, ahol a családi pótlék felhasználása vitatható. Azaz nem tudni, hány gyerek után érkezik majd a pótlék természetben, így azt sem, mekkora többletmunkát jelent majd az új szabályozás az ügyintézőknek és a jegyzőknek, akik a köztisztviselők bérének csökkenése miatt egyre kevesebb pénzért kénytelenek egyre több feladatot ellátni. „Társadalmi nyomás, amely kontroll alá akarja vonni azokat a kiszolgáltatott embereket, akik közösségi szolidaritásra szorulnak, más ugyanis nem indokolhatja ezt az értelmetlen és szigorú törvénymódosítást. Miért kellene eseti gondnoknak döntenie mindössze pár ezer forint felhasználásáról?” Ez már a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete elnökének véleménye. Takács Imre hangsúlyozza: akkor kell a gondnok, ha valaki tartós felügyeletre szorul, és emiatt meg kell vonni tőle azt a jogot, hogy a pótlék egy részéről döntsön. Aki viszont más emberek dolgaiba beleszól, annak szakmailag felkészültnek kellene lennie, és ez egy falugondnok vagy egy önkormányzati ügyintéző esetében nem biztos, hogy elmondható. És hogyan valósul majd meg a törvény végrehajtása? A falugondnok majd találkozik a Tesco előtt a szülőkkel, és bevásárolnak? Abszurdum - fogalmaz. Takács Imre a törvény legnagyobb problémájának azt tartja, hogy a családok segítségért fordulnak a szociális segítőkhöz, a gyerekjóléti szolgálatosokhoz vagy akár a falugondnokokhoz. És az, hogy közülük bárki eseti gondnok lehet, vagyis hatósági személy, aki a családok felett kontrollt gyakorolhat, szétveri azt az őszinte viszonyt, amely nélkül értelmetlenné válik a szociális munka. Ez katasztrófa, a segítő intézményből ellenség válhat. Azt gondolom, hogy a törvényalkotó nem akar igazi változást, a társadalmi nyomást érzem a szabályozás mögött, de átgondoltságot nem - összegzi véleményét. Pataki Éva, a Szociális Szakmai Szövetség nevében szintén tiltakozását fejezi ki a törvénnyel és végrehajtási rendelkezéseivel kapcsolatban. Azt mondja, jogilag nehezen értelmezhető a veszélyeztetettség kategóriája, megjósolható, kikről gondolják majd úgy, hogy elhanyagolják gyerekeiket. Ki ismeri a szegény családok gazdálkodását? Az emberek nagy része egy hétig sem jönne ki abból, amiből ők gazdálkodni kénytelenek. Egy önkormányzati ügyintéző ennél többől él, ő mondja majd meg, mi a kisgyerek alapszükséglete? - kérdezi. Szerinte el kell választani, hogy egy szülő elhanyagolja a gyerekét, vagy mérhetetlen nyomorban él, mert ez a kettő összecsúszik a döntéshozók fejében. És ahol tényleg elhanyagolják a gyereket, ott hat-hétezer forint nem segít, oda folyamatos szociális munka kell - összegzi véleményét. A családi pótlék felének természetbeni juttatása ellen néhány hónapja a Gyermekszegénység Elleni Programiroda munkatársai is tiltakoztak. A szervezeteknek a kiinduló törvénnyel van gondjuk, s hiányolják a társadalmi és politikai vitát. Úgy vélik, terjed a nézet, hogy bűnös, aki szociális segélyt kap. Vagy a teljes szociális szakma eláshatja magát, és a szakemberek nem képesek a gyerekek érdekében gondolkodni, vagy a törvény nem a gyerekek érdekében született. Mi ez utóbbit nem feltételezzük, így ezúton keressük azt a szociális-szakmai szervezetet, amelyik kapcsolatban áll szegény családokkal, ismeri problémáikat, és támogatja is ezt a törvénymódosítást. Mi nem találtunk ilyet, és már ki is fogytunk az ötletekből. (Ó. M. D.) Majd igazolni kell a „természetbeni juttatás” átvételét is Fotó: Szabó Bernadett ♦ 0Vi www.nol.hu Adótartozást halmozott fel a monoki polgármester? Hírösszefoglalónk Hitelezők 112 millió forintos követelése miatt felszámolás folyik a monoki Reneszánsz Kastélyszálló Kft. ellen, amely jelenleg is a cég egyik korábbi tulajdonosa, a monoki polgármester, Szepessy Zsolt lakcímére van bejelentve - írta tegnap az index.hu. A cikk szerint a cég a százmilliós adótartozása mellett nem fizetett vissza húszmillió forint állami támogatást, és eladta az annak fedezetéül szolgáló kastélyt. A felszámolás alatt álló Reneszánsz Kastélyszálló, Pincészet és Szőlőbirtok Kft. felkerült az APEH csütörtökön publikált feketelistájára, a cégnél jogerősen 100 053 000 forintos adóhiányt találtak. Mivel ehhez 88 millió 733 ezer forint úgynevezett jogkövetkezmény, tehát pótlék és bírság társul, a cég jogerős köztartozása 188 millió 786 ezer forint. A kft.-nek jelenleg két tulajdonosa van: a Nyíregyházán élő Szepessy Orsolya és a Monokon lakó Fábri Arnold. „Korábban azonban, lényegében az akkor még Szepessy Pincészet és Szőlőbirtok Kft.-nek hívott társaság 2003-as megalakulásától 2005 decemberéig tulajdonosa volt Szepessy Zsolt is”, írta az Index. A polgármester egyébként tavaly úgy döntött, hogy megvonja a tanköteles gyerekek után járó támogatást azoktól a monoki családoktól, amelyek nem járatják óvodába vagy iskolába gyermekeiket. Ezután a szociális segély kifizetését kötelező közmunkához kötötte. Most szociális kártyát tervez bevezetni, amellyel a rászorultak csak azt és ott vásárolhatnának a segélyből, amit az önkormányzat megenged. Szepessy az MTI-vel azt közölte: a céget 2004-2005 körül eladta, kiszállt a vállalkozásból, és akkor nem volt adótartozása a társaságnak. A Heves megyei Tarnaleleszen negyven-ötven közmunkás szüntette be a munkát, hogy kiköveteljék: napi hat óra helyett nyolc órát dolgozhassanak. A péntek délután összehívott rendkívüli testületi ülésen nem született megállapodás. Kácsor Zsolt Debrecen Feszült hangulat uralkodott tegnap a Heves megyei Tarnaleleszen, ahol csütörtök reggel szüntette be a munkát negyven-ötven helyi közmunkás. A munkamegtagadók a pénteki műszakot a volt helyi pártházban üldögélve töltötték, majd délután kettőkor a brigádvezetőik - tizenöten - átvonultak a községházára, ahol rendkívüli testületi ülést hívott össze a probléma megbeszélésére Palkovics Ákos független polgármester. A vita parázs hangulatban zajlott, igaz, a községháza csendjét már délelőtt is szenvedélyes hangú kiabálás verte föl: egy Krisztián nevű, huszonéves Fiatalember azért üvöltözött a dolgozókkal, mert állástalan, nincs pénze, sem kilátása munkára, ráadásul segélyt sem kaphat. Vele ellentétben a munkabeszüntető közmunkások némasági fogadalmat tettek: közölték, hogy a sajtó kiforgatja a szavaikat, ezért már senkivel nem állnak szóba. De azért csak kiderült, hogy mit követelnek: napi hat óra helyett nyolcórás közmunkát. Ennek az oka az, hogy ha nyolc órában foglalkoztatnák őket, akkor hatezer forintos étkezési jegyre is jogosulttá válnának, s a mostani, átlagosan havi 45 ezer forintos bér helyett húszezerrel többet kapnának kézhez. Elterjedt a szándékaikkal kapcsolatban, hogy azért ragaszkodnának a nyolcórás műszakhoz, mert akkor hamarabb letelne a turnus, s mehetnének feketemunkát vállalni. Ezt rágalomnak nevezték. Az 1860 lelkes faluban 240 munkanélküli él, a közmunkások száma összesen 120. Sokféle munkát végeznek: ároktisztítást, fűnyírást, kerítésfestést, parkgondozást, utcaseprést. Az asszonyok között akad olyan is, aki levélkihordó, konyhai kisegítő vagy takarító. Palkovics Ákos szerint a közmunkásoknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy hétfőn végre fölveszik-e a munkát, mert most munkamegtagadóknak minősülnek, ezért első körben szóbeli figyelmeztetést kaphatnak, utána írásbelit, majd fegyelmivel elküldik őket. A jegyző azt közölte: a közmunkásokra nem vonatkozik a sztrájktörvény. Komoly következményekkel jár, ha elveszítik a közmunkát, hiszen így elveszíthetik az álláskeresési és rendelkezésre állási segélyre való jogosultságot is. A rendkívüli testületi ülésen a brigádvezetők azzal érveltek, hogy az emberek nem jönnek ki havi 45 ezer forintból, hiszen sokuk - a köztartozások miatt elrendelt levonások miatt - csak 25-28 ezer forintot visz haza. Ezért jönne jól nekik a pluszpénz. Na meg az uzsorások miatt: a faluban azt beszélik, hogy uzsorások állnak sorba fizetésosztáskor a közmunkások mellett, s még a levonásokkal terhelt keresetből is elveszik a magukét. A testületi ülésen nem sokkal kerültek közelebb a probléma megoldásához, mert a megjelent brigádvezetők nem akarták elfogadni a faluvezetés azon érvét, hogy a községnek nincs pénze a nyolcórás műszak közterheinek finanszírozására. Tarnaleleszen az áprilistól decemberig tartó közmunkaprogram több mint 60 millió forintba kerül, ebből az önkormányzatnak 3,4 millió önrészt kell állnia. Ha az embereket nyolc órában foglalkoztatnák, akkor a közmunkások egy részét el kellene bocsátani, hogy a többiek bérét és közterheit ki lehessen gazdálkodni. A brigádvezetők némelyike már az ülés berekesztése előtt távozott, s az ajtóban csak legyintettek: semmi remény a megegyezésre. Egyelőre még azt sem tudni, hogy hétfőn mennyien veszik fel a munkát, s hányan folytatják a munkabeszüntetést. Munkamegtagadó közmunkások Tarnaleleszen állítólag nincs elég pénz arra, hogy nyolc órában foglalkoztassák az állástalanokat Elkeseredetten Fotó: Kurucz Árpád