Népszabadság, 2009. augusztus (67. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

Bőségriadó A spirituális giccstől az egynyári könyvekig Halmai Tamás Meglepő talán, de a könyvpiacot is sújtó gazdasági válság a választékot és az árakat egyelőre alig érinti. Gazdag kínálat csábítja - ám ugyanez a bőség el is riaszthatja a könyvesboltokba betérőt. Nehéz helyzet­ben van, aki nem egy adott szerző híve vagy valamely műfaj elkötelezettje: kevés segít­séget kap, hogy az elegyes színvonalban megbízható minőségre találjon; kivált, ha a szórakoztató kiadványok köréből keresne tartalmas nyári olvasmányt. Előzetes eligazítást, persze, több forrás adhat: kiadói honlapok, recenziók a nyom­tatott és az elektronikus sajtóban (a napi­lapkritikák elenyésző száma régóta közös, nagy bajunk), sikerlisták, reklámok, blo­­gok (személyesek és szakmaiak) s barátok­­ismerősök ajánlásai. A könyvesbolti el­adóktól jobbára csak technikai útbaigazí­tás remélhető; az üzletek többségében azonban érvényesül valamiféle rend: te­matikus és műfaji blokkok; kiadók és szer­zőnevek szerinti tagolás; s ami először szembe tűnik: a népszerű (mert propa­gált) és propagált (mert népszerű) köny­vek jól látható helyen, kisebb-nagyobb ku­pacba gyűjtögetve (hasonlóképpen az ép­pen akciós termékek). De együtt mindez: sok, lényegében átte­kinthetetlenül. Ilyesformán nagyrészt vé­letleneken s ráérző belelapozgatásokon múlhat, mi kerül a kosárba. Elsősorban a borítókép és a fülszöveg vonzhatja-csüg­­gesztheti a kíváncsiskodót. (E tekintetben a magas irodalom berkeiben például a Kalligram, a szórakoztató irodalom magas­latain az Agave jár elöl jó példával.) Aztán a szövegtükör, a papírminőség - a könyvé­szeti igény foka általában. (Az esztétikai ér­ték, a fordítói-szerkesztői munka s az alaki jegyek egyaránt igen hullámzó színvonalat mutatnak.) A rangos szépirodalmi műhe­lyeknek (Európa, Jelenkor, Kalligram, Mag­vető) talán jobban hiszünk, ha könnyedebb kiadványokról van is szó, de ma már a po­puláris igényekre szakosodott kiadók közt is számos (Agave, Animus, Galaktika, Ulpius-ház) érdemel hasonló bizalmat. Szerencsés fordulat, hogy újabban ko­moly irodalmárok is szívesen foglalkoznak a népszerű irodalom értékes vonulatával ­­Rejtőtől Philip K. Dickig. Ennél csak az sze­rencsésebb, ha végül sikerül elkerülnünk az ügyes marketinggel megemelt, kétes értékű könyvtárgyakat: a spirituális giccset (Paulo Coelho), a hatásvadász vulgárpszichológiát (Csernus Imre), á zsákutcás érzelgősséget (Fejős Éva, Nora Roberts), a nyelvi képes­ségekkel nem találkozó elszántságot (Fabricius Gábor, Gerlóczy Márton), a mé­diajelenlétből adódó helyzeti előnyt (Havas Henrik, Verebes István). Ekkor ugyanis iga­zán jó dolgokra - nem is csak egynyáriakra - akadhatunk. Az Európa Cain-, Chandler-, Christie-, Macdonald-köteteire, az Animus „Skandináv krimik” sorozatára, Kondor Vilmos bűnregényeire (Budapest Noir, Bű­nös Budapest), klasszikus és kortárs sci-fi­­kiadványokra (Philip K. Dick: Visszafelé vi­lág, Roger Zelazny: A fény ura - Agave; An­tal József: Justitia, Szergej Lukjanyenko: Ugrás az űrbe - Galaktika/Metropolis Me­dia) vagy olyan üdítő határsértésekre - elit és populáris között -, mint Horváth Viktor Török tükör (Jelenkor), Szabó Tibor Benjá­min 47 (Nórán), Szécsi Noémi Utolsó ken­taur (Ulpius-ház) című regénye. Az üzletek többségében érvényesül valamiféle rend: tematikus és mű faji blokkok, kiadók és szerzönevek szerinti tagolás Fotó: Kovács Bence Radnóti 5153 szava Beke József (szerk.): Radnóti-szótár. Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete Ferencz Győző Az írói (költői) szótárak a nyelvi önreferencialitás sajátos példái, hiszen egyvalami okból (például nyelvi gazdagsága, egyéni szóal­kotásai vagy a beszélt nyelvre tett hatása miatt) jelentősnek tartott, kitüntetett nyelvhasználó szókészletét vizsgálja. Lehet egyszerű in­dex (a szerző által használt szavak betűrendes listája), lehet kon­kordancia (megadja a szavak pontos előfordulási helyét), és lehet értelmező szótár (amely közli a szavak jelentését, jelentésváltoza­tait, esetleg stilisztikai minősítését is). Az utóbbi kettőt lehet egye­síteni is. Vizsgálhat aztán az írói szótár teljes életművet (ilyen a Radnóti Miklós egyik utolsó képe. Beck Judit fotója a Margitszigeten 1941-böl Zrínyi-szótár, éppen Beke József műve), vizsgálhat egyetlen jelen­tős művet (ilyen például Beke József Bánk bán-szótára). Beke Jó­zsef új, harmadik írói szótára Radnóti költői műveinek szókincsét dolgozza fel, értelmező szótár jellegű szócikkekben, és bár a gyak­ran használt szavak esetében több előfordulást is megad, nem kon­kordancia. Az írói szótár viszonyszótár: csakis valamihez viszonyítva hasz­nálható, azaz szükség van mellé szógyakoriság-szótárakra, hiszen csakis így állapítható meg, hogy a költő eltér-e kora normájától; to­vábbá más költői szótárakra, hogy össze lehessen hasonlítani más alkotókkal. Radnóti például nagyjából annyi szót használt versei­ben, mint Balassi, de jóval kevesebbet, mint Juhász Gyula. Amikor azonban a szótárkészítő meghatározza egy-egy versben előforduló szó úgynevezett szótári jelentését, egy másik, általa kiválasztott szótárat hív segítségül, jelen esetben A magyar nyelv értelmező szótárát. Ez azonban, egyrészt egy szintén lexikológusok által meg­szerkesztett nyelvi corpus, amely értelmezéseihez gyakran éppen írói művekből hoz példákat, másrészt pedig feltételezi, hogy a szó szerinti jelentés egyértelműen megállapítható és biztonsággal el­különíthető metaforikus értelmétől. Csakhogy ezt hermeneu­­tikailag már többen is cáfolták. Beke József szótárából megtudjuk, hogy Radnóti 5153 szót használt verseiben, és ebből 756 nem talál­ható az Értelmező szótárban, azaz a költő minden hetedik szavát nem normatív jelentésben használja. Ennek alapján merész nyelv­újítónak hihetnénk. Ha azonban kikeressük azokat a (csillaggal je­lölt) szavakat, amelyek az alapul vett szótárból hiányoznak, olyan szavakat találunk a köznyelvi használatban is elsődlegesnek tetsző jelentésben, mint a „megvadul”, „sziszeg”, „rézbőrű”, azaz Radnóti­nak mégsem egyéni lelemény minden hetedik szava. Ettől függetlenül a szótár remekül használható. A gyűjtéshez persze célszerűbb lett volna a Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításainak 2006-ban megjelent harmadik, javított és bő­vített kiadását használni. Nem is azért, mert a Beke által használt 1.999-es (majd 2002-es) kiadáshoz képest valóban javított, hanem mert Radnótinak néhány olyan, korábban kiadatlan verse is szere­pel benne, amelynek szavai - gépírólányok, váltó, záróra, hajtány ­­bizonyosan gazdagították volna a szótár anyagát. Sajnálatos, hogy Beke a kötetbe nem sorolt és hátrahagyott verseket kihagyta a fel­dolgozásból, hiszen ezek egy részé igen jellemző Radnóti korai korszakára, sőt Radnóti egyik rangrejtett remekműve, az Előhang egy „monodrámához”, és persze a keserűen groteszk Eaton Darr strófái az életmű elidegeníthetetlen részei. Mégis Beke József, aki visszafogottan szerkesztőként tünteti fel magát könyvén, amelynek persze teljes jogú szerzője, nemcsak a lexikográfia nagyszerű eredményét tette közzé, hanem egyben a Radnóti-centenárium legértékesebb publikációját is, amely a Rad­­nóti-filológia nélkülözhetetlen segédkönyve. Radnóti például nagyjából annyi szót használt ver­seiben, mint Balas­si, de jóval keve­sebbet, mint Ju­hász Gyula. Beke József szótárából megtudjuk, hogy Radnóti 5153 szót használt verseiben, és ebből 756 nem található az Értel­mező szótárban. VÁLOGATOTT KÖNYVJEGYZÉK Június 22-től július 20-ig PSZICHOLÓGIA Bärnkopf Zsolt AZ ÉRZELMEKTŐL A KOMMUNIKÁCIÓIG Flaccus, 576 oldal, 3800 forint. Füredi János, Németh Attila, Tariska Péter (szerk.) A PSZICHIÁTRIA MAGYAR KÉZIKÖNYVE Medicina, 912 oldal, 11900 forint. VALLÁS Kosa László TARTOZNI VALAHOVÁ Koinónia, 197 oldal, 1750 foint. Romhányi Beatrix; Kendeffy Gábor (szerk.) SZENTÍRÁS, HAGYOMÁNY, REFORMÁCIÓ Gondolat, 323 oldal, 3390 forint. Sayfo Omar Ádám ALLAH VENDÉGEL Geopen, 125 oldal, 2990 forint. Zodhlates, Spiros A KERESZTYÉNSÉG TÖBB MINT EGY VALLÁS Evangéliumi, 72 oldal, 900 forint. TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK TÁRSADALOMPOLITIKA Hankiss Elemér CSAPDÁK ÉS EGEREK Manager, 292 oldal, 2990 forint. SZOCIOLÓGIA Antalóczy Tímea; Füstös László; Hankiss Elemér (szerk.) [VÉSZjJELZÉSEK A KULTÚRÁRÓL MTA PT1,430 Oldal, 2800 forint. Csűri Károly; Orosz Magdolna; Szendi Zoltán (szerk.) TÖMEGEK ÉS ÜNNEPEK. A NYILVÁNOSSÁG RÍTUSAI A KÖZÉP-EURÓPAI MODERNSÉGBEN Gondolat, 324 oldal, 2450 forint. POLITIKA Enyedi Zsolt (szerk.) NÉPSZAVAZÁSOK MAGYARORSZÁGON ÉS A NAGYVILÁGBAN DKMKKA/Századvég, 333 oldal, 3400 forint. JOGTUDOMÁNY Koltay András A SZÓLÁSSZABADSÁG ALAPVONALAI Századvég, 816 oldal, 4998 forint. Lamm Vanda; Glatz Ferenc (szerk.) RENDSZERVÁLTÁS A JOGBAN MTA Jogtud. Int., 240 oldal, 1590 forint. Petrétei József AZ ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ALAPINTÉZMÉNYEI Dialóg Campus, 472 oldal, 6500 forint. OKTATÁSÜGY Bábosik István; Torgyik Judit (szerk.) AZ ISKOLA SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓI Eötvös, 285 oldal, 2807 forint. Stachó László; Molnár Bálint (szerk.) A MÉDIAERŐSZAK Századvég, 384 oldal, 3675 forint. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK CSILLAGÁSZAT Salkow, Howard; Murray, Peter EMBER A HOLDON Nemzeti Tankönyvkiadó, 162 oldal, 5990 forint. ÁLLATTAN Schmidt Egon Varázslatos madárvilágunk - Budai Tibor rajzaival Műszaki, 171 oldal, 1990 forint. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK ORVOSTUDOMÁNY Lampé László; Batár István; Szállási Árpád A MAGYAR SZÜLÉSZET-NŐGYÓGYÁSZAT TÖRTÉNETE Medicina, 496 oldal, 5600 forint. Argumentum, 696 oldal, 4900 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék