Népszabadság, 2009. augusztus (67. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-01 / 179. szám

2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT NEPSZABADSAG • WWW.NOL.HU Bőségriadó A spirituális giccstől az egynyári könyvekig Halmai Tamás Meglepő talán, de a könyvpiacot is sújtó gazdasági válság a választékot és az árakat egyelőre alig érinti. Gazdag kínálat csábítja - ám ugyanez a bőség el is riaszthatja a könyvesboltokba betérőt. Nehéz helyzet­ben van, aki nem egy adott szerző híve vagy valamely műfaj elkötelezettje: kevés segít­séget kap, hogy az elegyes színvonalban megbízható minőségre találjon; kivált, ha a szórakoztató kiadványok köréből keresne tartalmas nyári olvasmányt. Előzetes eligazítást, persze, több forrás adhat: kiadói honlapok, recenziók a nyom­tatott és az elektronikus sajtóban (a napi­lapkritikák elenyésző száma régóta közös, nagy bajunk), sikerlisták, reklámok, blo­­gok (személyesek és szakmaiak) s barátok­­ismerősök ajánlásai. A könyvesbolti el­adóktól jobbára csak technikai útbaigazí­tás remélhető; az üzletek többségében azonban érvényesül valamiféle rend: te­matikus és műfaji blokkok; kiadók és szer­zőnevek szerinti tagolás; s ami először szembe­tűnik: a népszerű (mert propa­gált) és propagált (mert népszerű) köny­vek jól látható helyen, kisebb-nagyobb ku­pacba gyűjtögetve (hasonlóképpen az ép­pen akciós termékek). De együtt mindez: sok, lényegében átte­kinthetetlenül. Ilyesformán nagyrészt vé­letleneken s ráérző belelapozgatásokon múlhat, mi kerül a kosárba. Elsősorban a borítókép és a fülszöveg vonzhatja-csüg­­gesztheti a kíváncsiskodót. (E tekintetben a magas irodalom berkeiben például a Kalligram, a szórakoztató irodalom magas­latain az Agave jár elöl jó példával.) Aztán a szövegtükör, a papírminőség - a könyvé­szeti igény foka általában. (Az esztétikai ér­ték, a fordítói-szerkesztői munka s az alaki jegyek egyaránt igen hullámzó színvonalat mutatnak.) A rangos szépirodalmi műhe­lyeknek (Európa, Jelenkor, Kalligram, Mag­vető) talán jobban hiszünk, ha könnyedebb kiadványokról van is szó, de ma már a po­puláris igényekre szakosodott kiadók közt is számos (Agave, Animus, Galaktika, Ulpius-ház) érdemel hasonló bizalmat. Szerencsés fordulat, hogy újabban ko­moly irodalmárok is szívesen foglalkoznak a népszerű irodalom értékes vonulatával - Rejtőtől Philip K. Dickig. Ennél csak az sze­rencsésebb, ha végül sikerül elkerülnünk az ügyes marketinggel megemelt, kétes értékű könyvtárgyakat: a spirituális giccset (Paulo Coelho), a hatásvadász vulgárpszichológiát (Csernus Imre), a zsákutcás érzelgősséget (Fejős Éva, Nora Roberts), a nyelvi képes­ségekkel nem találkozó elszántságot (Fabricius Gábor, Gerlóczy Márton), a mé­diajelenlétből adódó helyzeti előnyt (Havas Henrik, Verebes István). Ekkor ugyanis iga­zán jó dolgokra - nem is csak egynyáriakra - akadhatunk. Az Európa Cain-, Chandler-, Christie-, Macdonald-köteteire, az Animus „Skandináv krimik” sorozatára, Kondor Vilmos bűnregényeire (Budapest Noir, Bű­nös Budapest), klasszikus és kortárs sci-fi­­kiadványokra (Philip K. Dick: Visszafelé vi­lág, Roger Zelazny: A fény ura - Agave, An­tal József: Justitia, Szergej Lukjanyenko: Ugrás az űrbe - Galaktika/Metropolis Me­dia) vagy olyan üdítő határsértésekre - elit és populáris között -, mint Horváth Viktor Török tükör (Jelenkor), Szabó Tibor Benjá­min 47 (Nórán), Szécsi Noémi Utolsó ken­taur (Ulpius-ház) című regénye. Az üzletek többségében érvényesül valamiféle rend: tematikus és mű­faji blokkok, kiadók és szerzőnevek szerinti tagolás Fotó: Kovács Bence Radnóti 5153 szava Beke József (szerk.): Radnóti-szótár. Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete Ferencz Győző Az írói (költői) szótárak a nyelvi önreferencialitás sajátos példái, hiszen egyvalami okból (például nyelvi gazdagsága, egyéni szóal­kotásai vagy a beszélt nyelvre tett hatása miatt) jelentősnek tartott, kitüntetett nyelvhasználó szókészletét vizsgálja. Lehet egyszerű in­dex (a szerző által használt szavak betűrendes listája), lehet kon­kordancia (megadja a szavak pontos előfordulási helyét), és lehet értelmező szótár (amely közli a szavak jelentését, jelentésváltoza­tait, esetleg stilisztikai minősítését is). Az utóbbi kettőt lehet egye­síteni is. Vizsgálhat aztán az írói szótár teljes életművet (ilyen a Zrínyi-szótár, éppen Beke József műve), vizsgálhat egyetlen jelen­tős művet (ilyen például Beke József Bánk bán-szótára). Beke Jó­zsef új, harmadik írói szótára Radnóti költői műveinek szókincsét dolgozza fel, értelmező szótár jellegű szócikkekben, és bár a gyak­ran használt szavak esetében több előfordulást is megad, nem kon­kordancia. Az írói szótár viszonyszótár: csakis valamihez viszonyítva hasz­nálható, azaz szükség van mellé szógyakoriság-szótárakra, hiszen csakis így állapítható meg, hogy a költő eltér-e kora normájától, to­vábbá más költői szótárakra, hogy össze lehessen hasonlítani más alkotókkal. Radnóti például nagyjából annyi szót használt versei­ben, mint Balassi, de jóval kevesebbet, mint Juhász Gyula. Amikor azonban a szótárkészítő meghatározza egy-egy versben előforduló szó úgynevezett szótári jelentését, egy másik, általa kiválasztott szótárat hív segítségül, jelen esetben A magyar nyelv értelmező szótárát. Ez azonban, egyrészt egy szintén lexikológusok által meg­szerkesztett nyelvi corpus, amely értelmezéseihez gyakran éppen írói művekből hoz példákat, másrészt pedig feltételezi, hogy a szó szerinti jelentés egyértelműen megállapítható és biztonsággal el­különíthető metaforikus értelmétől. Csakhogy ezt hermeneu­­tikailag már többen is cáfolták. Beke József szótárából megtudjuk, hogy Radnóti 5153 szót használt verseiben, és ebből 756 nem talál­ható az Értelmező szótárban, azaz a költő minden hetedik szavát nem normatív jelentésben használja. Ennek alapján merész nyelv­újítónak hihetnénk. Ha azonban kikeressük azokat a (csillaggal je­lölt) szavakat, amelyek az alapul vett szótárból hiányoznak, olyan szavakat találunk a köznyelvi használatban is elsődlegesnek tetsző jelentésben, mint a „megvadul”, „sziszeg”, „rézbőrű”, azaz Radnóti­nak mégsem egyéni lelemény minden hetedik szava. Ettől függetlenül a szótár remekül használható. A gyűjtéshez persze célszerűbb lett volna a Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításainak 2006-ban megjelent harmadik, javított és bő­vített kiadását használni. Nem is azért, mert a Beke által használt 1999-es (majd 2002-es) kiadáshoz képest valóban javított, hanem mert Radnótinak néhány olyan, korábban kiadatlan verse is szere­pel benne, amelynek szavai - gépírólányok, váltó, záróra, hajtány - bizonyosan gazdagították volna a szótár anyagát. Sajnálatos, hogy Beke a kötetbe nem sorolt és hátrahagyott verseket kihagyta a fel­dolgozásból, hiszen ezek egy része igen jellemző Radnóti korai korszakára, sőt Radnóti egyik rangrejtett remekműve, az Előhang egy „monodrámához”, és persze a keserűen groteszk Eaton Darr strófái az életmű elidegeníthetetlen részei. Mégis Beke József, aki visszafogottan szerkesztőként tünteti fel magát könyvén, amelynek persze teljes jogú szerzője, nemcsak a lexikográfia nagyszerű eredményét tette közzé, hanem egyben a Radnóti-centenárium legértékesebb publikációját is, amely a Rad­­nóti-filológia nélkülözhetetlen segédkönyve. Argumentum, 696 oldal, 4900 forint. Radnóti például nagyjából annyi szót használt ver­seiben, mint Balas­si, de jóval keve­sebbet, mint Ju­hász Gyula. Beke József szótárából megtudjuk, hogy Radnóti 5153 szót használt verseiben, és ebből 756 nem található az Értel­mező szótárban. Radnóti Miklós egyik utolsó képe. Beck Judit fotója a Margitszigeten 1941-ből VÁLOGATOTT KÖNYVJEGYZÉK Június 22-től július 20-ig PSZICHOLÓGIA BMrnkopf Zsolt AZ ÉRZELMEKTŐL A KOMMUNIKÁCIÓIG Flaccus, 576 oldal, 3800 forint. Füredi János, Németh Attila, Tariska Péter (szerk.) A PSZICHIÁTRIA MAGYAR KÉZIKÖNYVE Medicina, 912 oldal, 11900 forint. VALLÁS Kósa László TARTOZNI VALAHOVÁ Koinónia, 197 oldal, 1750 foint. Romhányi Beatrix, Kendeffy Gábor (szerk.) SZENTÍRÁS, HAGYOMÁNY, REFORMÁCIÓ Gondolat, 323 oldal, 3390 forint. sayfo Omar Ádám ALLAH VENDÉGEI. Geopen, 125 oldal, 2990 forint. Zodhiates, Spiros A KERESZTYÉNSÉG TÖBB MINT EGY VALLÁS Evangéliumi, 72 oldal, 900 forint. TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK TÁRSADALOMPOLITIKA Hankiss Elemér CSAPDÁK ÉS EGEREK Manager, 292 oldal, 2990 forint. SZOCIOLÓGIA Antalóczy Tímea; Füstös László; Hankiss Elemér (szerk.) [VÉSZJELZÉSEK A KULTÚRÁRÓL MTA PTI, 430 oldal, 2800 forint. Csűri Károly; Orosz Magdolna; Szendi Zoltán (szerk.) TÖMEGEK ÉS ÜNNEPEK. A NYILVÁNOSSÁG RÍTUSAI A KÖZÉP-EURÓPAI MODERNSÉGBEN Gondolat, 324 oldal, 2450 forint. POLITIKA Enyedi Zsolt (szerk.) NÉPSZAVAZÁSOK MAGYARORSZÁGON ÉS A NAGYVILÁGBAN DEMKKA/Századvég, 333 oldal, 3400 forint. JOGTUDOMÁNY Koltay András A SZÓLÁSSZABADSÁG ALAPVONALAI Századvég, 816 oldal, 4998 forint. Lamm Vanda; Glatz Ferenc (szerk.) RENDSZERVÁLTÁS A JOGBAN MTA Jogtud. Int., 240 oldal, 1590 forint. Petrétei József AZ ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ALAPINTÉZMÉNYEI Dialóg Campus, 472 oldal, 6500 forint. OKTATÁSÜGY Bábosik István, Torgyik Judit (szerk.) AZ ISKOLA SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓI Eötvös, 285 oldal, 2807 forint. Stab­ó László, Molnár Bálint (szerk.) A MÉDIAERŐSZAK Századvég, 384 oldal, 3675 forint. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK CSILLAGÁSZAT Salkow, Howard; Murray, Peter EMBER A HOLDON Nemzeti Tankönyvkiadó, 162 oldal, 5990 forint. ÁLLATTAN Schmidt Egon Varázslatos madárvilágunk - Budai Tibor rajzaival Műszaki, 171 oldal, 1990 forint. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK ORVOSTUDOMÁNY Lampé László; Batár István; Szállási Árpád A MAGYAR SZÜLÉSZET-NŐGYÓGYÁSZAT TÖRTÉNETE Medicina, 496 oldal, 5600 forint.

Next