Népszabadság, 2009. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-12 / 214. szám

2009. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország MRI: 40 milliós végkielégítések a BKV-nál Hírösszefoglalónk Több tucat BKV-dolgozó kapott 30-40 milliós végkielégítést az elmúlt években, de volt, aki 84 millióval távozott - tudta meg a Magyar Rádió, mely megszerez­te a cég belső ellenőrzése által készített összesítést. A doku­mentum 24 olyan volt BKV-dol­gozó nevét és kifizetési listáját tartalmazza, akik korábban me­nedzserszerződést kötöttek a céggel, és milliókat vehettek fel a távozásnál - olvasható a rádió honlapján. Az egyik legkirívóbb eset: egy volt BKV-s gazdasági vezérigazgató másfél éves mun­kaviszonya alatt prémiumokkal és egyéb juttatásokkal 47,5 milli­ót keresett a BKV-nál, végkielé­gítésként pedig további 30 milli­óval távozott. 67,5 millió volt a 2007. év végén korengedményes nyugdíjjal távozó gazdasági ve­zérigazgató-helyettes végkielé­gítése, aki 35 évet dolgozott a cégnél, az ő végkielégítéséből 10 millió forint titoktartási pénz­ként járt - írja az MRI honlapja. Volt olyan munkavállaló is, aki 84 milliós végkielégítéssel távo­zott, de az összesítő dokumen­tum szerint őt a BKV 1972 óta al­kalmazta. Az origo hírportál megkereste a BKV-t; a cég sajtó­ügyeletese szerint a belső vizs­gálati anyag szeptember 30-ára készül el, és akkor hozzák nyil­vánosságra. RÖVIDEN UD-ügy: Nyakó István Jóri Andráshoz fordult Jóri András adatvédelmi biz­toshoz fordult Nyakó István, az MSZP képviselője az adat­­­gyűjtési ügyben, arra kérve, vizsgálja ki, hogy az UD Zrt. és politikai megrendelői mi­lyen személyes adatokkal éltek vissza, kik és milyen kérdések­ben szegték meg a személyes adatokra vonatkozó adatkeze­lési jogszabályokat. (MTI) Vona a „független palesztin államért” Vona Gábor, a Jobbik elnöke évekkel ezelőtt részt vett a Szaddám-barát jemeni Baath Párt rendezvényén - írta az Élet és Irodalom pénteken. Az ÉS szerint 2003 februárjában „antiimperialista és anticionis­­ta ifjúsági konferenciát ren­deztek Jemenben, ahol az arab fiatalok mellett csupán két eu­rópai ország képviseltette ma­gát, Norvégia és Magyaror­szág. A magyar elvbarátok üd­vözletét Vona Gábor tolmá­csolta”. Vona Gábor az MTI- nek azt mondta: a budapesti palesztin nagykövetség egy munkatársának meghívására a Jobboldali Ifjúsági Közösség képviseletében vett részt a rendezvényen, ahol a függet­len palesztin állam létrehozá­sa érdekében szólalt föl. (MTI) Ugyanannyi pénz a határon túliaknak Változatlan marad a határon túli magyarok támogatása - nyilatkozta Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzet­politikáért felelős szakállam­titkára. A határon túli magya­rok támogatásában továbbra is kiemelten kezeli a kormány a Sapientia, Erdélyi Magyar Tu­dományegyetem finanszírozá­sát. Kiszámítható támogatásra számíthatnak a Kárpát-me­dencei magyarság számára alapvetően fontos nemzeti in­tézmények. Ugyancsak válto­zatlan maradt a szórványma­gyarság támogatására szánt összeg. (MTI) www.nol.hu A főtértől a szegénynegyedig Bajnai Gordon: Megpróbálunk talpon tartani mindenkit, akit lehet • Folytatás az 1. oldalról - Ha eltekintünk a politi­kai pályák egyenetlenségeitől, mondhatni, hogy mindez egysze­rű volt. Tankönyvszerű közgaz­dasági tételeket kellett alkal­mazni, s empátiával kezelni a válság szociális részét.­­ Híres mondás, hogy a poli­tika folyamatos választás a kel­lemetlen és az elviselhetetlen között. Azt kellett megértet­nünk, hogy ha nem a kellemet­len lépéseket választjuk, akkor az elviselhetetlenek jönnek. Nagyon régóta mondják kívül­ről, hogy Magyarországnak mit kellene csinálnia, de valamiért erre eddig senki nem volt haj­landó. Most azonban - kétség­kívül részben a válság kénysze­re alatt - az ország hosszú távú érdekeinek fontossága győzött a szavazatszerzési kényszer fö­lött. Magyarország a saját kezé­be vette a sorsát, és ennek már érzékelhető eredményei van­nak. Mondhatni, a szükségből kovácsoltunk erényt. - A társadalmi és külpolitikai válság kezelésére viszont nincse­nek külső forgatókönyvek. - Ez pontosan így van. Tuda­tosan kezdtük azzal, hogy a fáj­dalmas döntések mellé odatet­tük a társadalmi szolidaritás lé­péseit is, mert a felső tízezer­nek ilyenkor többet kell vállal­nia. Idetartozik a vagyonadó, a miniszterek, államtitkárok fize­tésének csökkentése, a jövede­lemkorlátozás az állami vállala­tok vezetőinek körében.­­ Az, hogy a válság egymás ellen fordít társadalmi csoportokat, érvényes nemzetközi szinten is, vagy - például most Szlovákia esetében - mélyebb gyökerű konfliktusokról volna szó? - A válság meglévő törésvo­nalakat erősít föl határainkon belül és kívül is. És sajnos, a re­cesszió okozta politikai kocká­zatok elkerülésére egyes politi­kai szereplők - figyelemeltere­lésként - sokszor fölerősítik a meglévő törésvonalakat. Ezért is tartom nagy eredménynek a szécsényi találkozón elfogadott megállapodást, hiszen ezzel csillapítani lehet a két ország közötti feszültséget. Nagy siker, hogy európai felügyelet alá he­lyeztük a szlovák államnyelv­törvény módosításának végre­hajtását. Sőt ennél is többről van szó, hiszen az EBESZ aján­lása szerint Szlovákiának fel kell erősítenie a kisebbségi nyelvekről szóló törvényét és meg kell fontolnia egy kisebb­ségi törvény létrehozását is. Rá­léptünk az európai megoldás­hoz vezető útra. Ez jó a szlová­kiai magyaroknak, jó Magyaror­szágnak, de jó Szlovákiának is. Érdemben léptünk előre.­­ Visszatérve Magyarországra: a szolidaritás alig érzékelhető a társadalomban. A romák feltéte­lezett gyilkosainak egyikéről szinte mindenki tudta, hogy faj­gyűlölő, mégsem tettek semmit. Az sem volt a helyieknek zavaró, hogy falujuk tövében neonáci ki­­képzőtábort üzemeltetnek. - Úgy látom, mintha Ma­gyarország elfeledte volna a XX. század tanulságait, azt, hogy milyen pusztítást vittek végbe azok az eszmék, amelyek most egyre harsányabban jelen­nek meg. Mintha elfelejtettük volna, mennyi veszítenivalónk van. Ezért érdemes mindenki­nek tanulmányoznia, hová ve­zetett bennünket az esztelen nacionalizmus, sovinizmus, fa­sizmus, akár importáltuk, akár magunk gerjesztettük. Meg kell őrizni a józanság többségét, s ebben a demokratikus közép pártjainak óriási a felelősségük. Egy rendőri vezető elmesélte, hogy egy lőszerboltban a roma­gyilkosságok kapcsán arról kér­dezősködtek, adtak-e el olyan típusú lőszert, mint amit az ál­dozatok kivégzésére használ­tak. A boltos azt válaszolta, hogy nem, de ha tudta volna, hogy mire kell, ingyen is odaad­ja. El tudják képzelni ezt a ciniz­must? Hangosan és megrendül­ten kell szólnunk az ilyen jelen­ségek ellen, mert a rezignáltság és a közöny a szélsőségek tápta­laja. Ki kell mondanunk, nincs magyar felzárkózás a roma kö­zösség integrációja nélkül. Ha nem vagyunk képesek bevonni őket a munkavállalás, az adófi­zetés, az oktatás világába, akkor Magyarország menthetetlenül leszakad. Aki a szívével ezt nem látja be, lássa be az eszével. A cigányság integrációja a ma­gyar politika következő tíz évé­nek legkomolyabb ügye lesz. - Elégségesek ehhez az eddigi programok? - Csak olyan programoknak van értelmük, amelyek évtize­dekre szólnak, s egy irányba húznak. Ez egyike a néhány nagy nemzeti sorskérdésnek, amelyben jó volna megegyezni. Az első feladat a nyílt beszéd. A meghatározó politikai erők ezt a kérdést régóta szőnyeg alá söprik, vagy ha mégis beszél­nek róla, akkor olyan elvont nyelven, amely az emberek szá­mára nem mond semmit. Ez az egyik oka a Jobbik előretörésé­nek is. Ki kell mondani, hogy alapvető közösségi érdek a ro­mák integrációja, s ebben a fo­lyamatban mindkét oldalnak van felelőssége. A többségi tár­sadalom alapvető kötelessége, hogy támogatást, pénzben is ki­fejezhető segítséget nyújtson ehhez. Ám azoknak is köteles­ségük a társadalmi együttélés alapvető szabályainak betartá­sa, akik ezt a segítséget igénybe veszik. S ha kapnak lehetőséget - például munkára -, ezzel kö­telező élniük. Végül, ha a cso­port tagja - legyen roma vagy nem roma - maga nem is tudna kitörni a reménytelenségből, alapvető kötelessége, hogy azt ne örökítse tovább a gyerekére. - Mit tesznek ezért? - Az Egyesült Államok a Ku- Klux-Klantól jutott el Obamáig. Rengeteg konfliktus árán, tuda­tos, a társadalmi előítéleteket megváltoztató folyamattal. Né­hány dolgot mi is megtehetünk. Már most is rengeteg oktatási program fut. Ezek mellett meg­újítjuk a tanodaprogramot, hogy segítsük azokat gyereke­ket, akiknek a normál iskolai oktatáson kívül szükségük van támogatásra a hazulról hozott lemaradások megszüntetése ér­dekében. Messze nem csak ci­gányokról van szó e körben. Épp a napokban döntünk róla, hol legyen az a hetven-száz hely, ahol tanodát működte­tünk. Alapvető ügy, hogy legyen erős részvétele a közigazgatás­ban cigány polgártársainknak. Hogy létrejöjjön egy roma tiszt­viselői kar. Ezért azt tervezzük, hogy januártól csaknem 200 diplomás roma fiatalt veszünk föl a közigazgatás különböző területeire. A bérüket kezdet­ben uniós programból finanszí­rozzuk. Nem esélyegyenlőségi szakértőként alkalmazzuk őket, hanem azt szeretnénk, hogy azon a szakterületen dolgozza­nak, amelyre a diplomájuk ké­pesíti őket. Továbbá: Magyaror­szág ötszáz cigánytelepe közül száz felszámolását kezdjük meg. Erre eddig is voltak kísér­letek, kudarcosak és sikeresek is. Most új alapra helyezzük ezt. Átfogóan változtatjuk meg az életkörülményeket. Az ott élők egészségügyi ellátáshoz, okta­táshoz, munkalehetőséghez jut­nak, mentorok segítik őket. De ott lesz az elvárás is, hogy tes­sék munkát vállalni. További fontos lépés, hogy januártól uniós támogatást csak akkor ve­het igénybe önkormányzat, ha esélyegyenlőségi terve is van. Főtérfelújításra például csak akkor lehet pénzt elnyerni, ha az társul a szegénynegyed-fel­­számolási koncepcióval is. - A szegregált iskolák kialakulá­sa ellen képesek tenni valamit? - Már alkalmazzák az integ­rált iskolamodellt több mint 1500 iskolában. Hogy valóban működik-e, majd kiderül. Az eddigi tapasztalatok többsége pozitív. Persze, nehéz nem megérteni azt a szülőt, aki azt szeretné, hogy az ő gyermeke ne szembesüljön azokkal a problémákkal, amelyeket az együttélés oly sokszor tör­vényszerűen kialakít, ha eltérő társadalmi helyzetben lévő gyermekek érintkeznek. A deszegregált iskola akkor jó, ha a hátránnyal érkezőket emeli föl, és nem az előnnyel jövőket húzza vissza. Ezt kell bemutatnunk, igazolnunk a kétkedőknek. - Kölcsönös felelősségvállalást említett. A jelenlegi cigány ér­dek-képviseleti rendszer men­­nyire alkalmas a kölcsönösség termékeny szereplőjévé tenni az általa képviselteket? - Rendkívül széttagolt ma a roma érdekképviselet rendsze­re. Szerencsés lenne, ha a kor­mány megtalálná a valódi, hosszú távú teljesítménnyel és jelentős támogatottsággal bíró szervezeteket. Szét kell válasz­tani az ocsút a búzától. - Említette, hogy a telepfelszá­molások során munkalehetősé­get is teremtenek. Kik adnak majd munkát? - Az egyik terület, amelyre a jövő évben több pénz jut, mint idén, az Út a munkához prog­ram, amit kiszélesítünk. A sok­szor jogos és megfontolandó kritikák ellenére azt hiszem, ko­moly eredményt értünk el, hi­szen ma már 95 ezren dolgoz­nak e program keretében. Ezt most kibővítjük a produktívabb munka irányába. Az önkor­mányzatok saját gazdasági tár­saságaikban is foglalkoztathat­nak majd közmunkásként em­bereket. Szeretnénk központi közmunkaprogramokat is elin­dítani, amelyek keretében álla­mi társaságok is lehetőséghez juttathatják az érintetteket. Ilyen lehet­­ például a vasút, vagy az állami erdőgazdaságok. Vizs­gáljuk annak lehetőségét, hogy magáncégek a közcélú feladata­ik elvégzéséhez is bevonhassa­nak közmunkásokat, nyilván szigorú szabályok szerint. Ez már átvezetné a munkanélküli­eket a tényleges piaci viszonyok közé. E program nemcsak a közgazdasági tartalmáról szól, s nemcsak arról, hogy tessék dol­gozni, hanem arról is, hogy a dologtalanság megüli az ember lelkét, és szétveri a helyi társa­dalmat. Ezt a folyamatot kell megfordítanunk. - Új miniszter irányítja a polgári titkosszolgálatokat. Tervez újabb átalakításokat ősszel? - Ficsor Ádám, akinek mun­káját kifejezetten sikeresnek ítélem, maga kérte felmenté­sét, mert az MSZP kampányá­ban való részvételt és a titkos­­szolgálati miniszterséget nem tartotta összeegyeztethetőnek. Én is úgy látom, hogy a pártpo­litikának el kell kerülnie a szol­gálatokat. Ezt a feladatot Ficsor Ádám jól megoldotta. Hasonló az elvárás utóda, Ju­hász Gábor felé is, akitől a rendőrség és a szolgálatok szo­rosabb együttműködését vá­rom a szervezett bűnözés és szélsőségesek elleni fellépés­ben. De a kérdésre válaszolva, jelenleg nem látok újabb okot a változtatásra. - Ön egy év kormányzást vállalt. Azóta is többször kijelentette: nem lesz az MSZP következő mi­niszterelnök-jelöltje. Egy életre hátat fordít a politikának? - Amit áprilisban mondtam, nem változott: rendkívüli vál­ságkörülmények között, egy évre vállaltam a feladatot az­zal, hogy nekünk nem a követ­kező választásra, hanem az or­szág következő tíz évére kell koncentrálnunk. Nem aszerint kell döntenünk, hogy hány sza­vazatot veszít vagy nyer vala­melyik párt jövő tavasszal. Ezek a körülmények nem vál­toztak. Eddig azt csináltuk, amit ígértünk. A közepén tar­tunk annak az útnak, ami jövő tavasszal véget ér. A válaszom egyelőre annyi: tavasztól hos­­­szabb pihenőre készülök a gye­rekeimmel. „Magyarország a saját kezébe vette a sorsát” Fotó: Móricz Simon MSZP: új arcok a választókörzetek harmadában Szalay Tamás Lajos Az MSZP képviselőcsoportjá­nak csütörtöki, politikai évad­nyitója után ma a párt évad­nyitójára kerül sor. Az össze­jövetelen részt vesz Bajnai Gordon miniszterelnök. A ta­nácskozásra a jelenlegi képvi­selőkön túl már a jövő évi vá­lasztáson versenybe szálló egyéni képviselőjelölteket és munkatársaikat is meghívták. Bőven lesznek köztük ismeret­lenek. A Népszabadság informá­ciói szerint a 176 egyéni vá­lasztókörzet több mint nyolc­van százalékában már döntöt­tek az indulókról, a többi har­minc-negyven körzetben a hó­nap végéig szintén eldőlnek a személyi kérdések. Úgy tud­juk, a meglévő jelöltek csak­nem harmada teljesen „új arc”­­ ,velük a pártvezetés is ma ta­lálkozik először. Kiválasztásuk során fontos volt, hogy a helyi közéletben ismertek legyenek, többségük önkormányzati kép­viselő vagy a helyi párt- és ci­vil életben eredményes politi­kus. Legtöbbjük fiatal. Olya­nok is felkerültek az egyéni je­löltek listájára, akik országo­san ismertek ugyan, de egyéni jelöltként eddig nem indultak, így az MSZP képviselőjelöltje lesz jövőre többek között Szé­kely Tamás egészségügyi mi­niszter, Ficsor Ádám leköszönt titokminiszter, Forgács Barna­bás agrárügyi államtitkár, Bu­dai Bernadett kormányszó­vivő. A pártvezetés elvárása, hogy az elnökség tagjai, illetve a megyei elnökök is mérettes­sék meg magukat egyéni kör­zetekben. Ez alól egyelőre csak Lukács Zoltán Komárom- Esztergom megyei elnök kap felmentést, igaz, ő elindul a ta­tabányai polgármestersé­gért is. Az évadnyitón mutatkozik be először a kibővített orszá­gos választási bizottság. Lend­­vai Ildikó pártelnök ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: az ovb-tagok és a tes­tület állandó meghívottjai (Szili Katalin, Boldvai László, Burány Sándor) közt nincs kü­lönbség, mindenki egyaránt fontos. „A meghívottak elsőd­leges feladata a kapcsolattar­tás az ovb és más szervezetek között” - mondta lapunknak.

Next