Népszabadság, 2009. október (67. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-19 / 245. szám

Fotó: Reuters - Bruno Domingos OTTHON VOLTAM, HAZAJÖTTEM - MONDTA A SZERB JEGYBANKELNÖK A MAGYAR HATÁRON » 24. OLDAL 2009. OKTÓBER 19., HÉTFŐ • LXVII. ÉVFOLYAM, 245/2. SZÁM, 24+4 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 160 FORINT, ELŐFIZETŐKNEK 121 FORINT Az év médiameteorológusa Vissy Károly a hidegről Az októberi rekordhőséget néhány napon belül téli hideg követte viharos széllel. Vissy Károly, a napokban az év médiame­teorológusa címmel elismert szakember szerint a jelenség egyáltalán nem példa nélküli, bár az utóbbi években valóban nem fordult elő hasonló változás. 5. oldal Továbbgördül a sztrájk Vasúti vészhelyzet Ma üzemkezdettől az ország bármely pontján, bármikor lebénulhat a vasúti köz­lekedés. A VDSZSZ újraindítja gördülő sztrájkját, így tiltakozva a közösségi közle­kedés átalakításával járó elbocsátások el­len. A MÁV más szakszervezetei egyelőre a tárgyalóasztalt választották. 3. oldal Négyezer katonát várnak önkéntes tartalékosok Négyezer önkéntest vár tartalékos szol­gálatra a honvédség. A tartalékos a szol­gálati idejére éppen annyi fizetést kapna, mint a hasonló feladatot ellátó hivatásos katona. Egy tartalékos orvos alezredes bruttó 480 ezer körül kereshetne, egy szakaszvezetői rangot viselő szakmun­kás pedig 180-200 ezret kaphatna. 4. oldal Őrült futam a Forma-1-ben Bajnok: Button Jenson Button, a Brawn GP brit pilótája nyerte az idei Forma-1-es világbajnoksá­got, miután az őrült jelenetekkel tarkított Brazil Nagydíjon ötödik lett, így - egy ver­sennyel a sorozat zárása előtt - behozha­tatlan előnyre tett szert. A 29 éves pilóta eddig összesen hét futamgyőzelmet ara­tott, hatot ebben az évadban. 15. oldal Hozam vagy termék Tehénrészvény Hirtelen pénzre volt szüksége, s miután a szarvasmarháin kívül más mozgósítható vagyona nem volt, egy német gazda kita­lálta a tehénrészvényt: 500 euróért árulta tehéncsordáinak haszonélvezeti részese­déseit - a befektetőknek készpénzben 2,5 százalékos hozamot ajánlott, vagy azt, hogy termékeiből ötszázalékos hozamnyit vásárolhatnak. 19. oldal INFOVILÁG: 23. OLDAL 9 770133 175012 09245 Magyarság, kérés alapján Hármas javaslat a kettős állampolgárságról - az MSZP és az SZDSZ sem zárkózik el 2004. december 5-én hiába győztek az igenek, érvénytelennek bizonyult a határon túli magyarok kettős ál­lampolgárságának megadásáról tar­tott népszavazás. A nem sokkal ko­rábban miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc ezzel aratta első komoly politikai sikerét Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke felett, aki teljes mellszélességgel állt ki a Magyarok Világszövetsége által kezdeménye­zett referendum mellett. Most, szinte egy az egyben az akkori kérdést nyújtja be a parlamentnek önálló képviselői indítványként három el­lenzéki képviselő, Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz). Azt javasol­ják: valamennyi határon túli magyar a tényleges lakóhelyétől függetlenül kapja meg az állampolgárságot, ha azt kéri, és a magyarnyelv­ tudását igazolja. A három ellenzéki törölné a ma hatályos törvény azon rendelke­zését, amely szerint már a kérelem benyújtásának is feltétele, hogy az érintett személy életvitelszerűen Magyarországon tartózkodjék, így azt is lehetővé tennék, hogy az ál­lampolgárság megszerzését akár a külképviseleteken kezdeményezhes­sék. A javaslat kapcsán hangsúlyoz­zák, hogy az állampolgárság kollek­tív és automatikus megadásáról, il­letve etnikai megkülönböztetésről szó sem lehet, mert az sértené a diszkrimináció tilalmát. Az MSZP nem zárkózik el a tár­gyalások elől, de azt hangsúlyozza, hogy nincs egyetlen csodaszer, a ha­tárainkon túl élő magyarok helyzete országonként igen eltérő, a kettős ál­lampolgárság megadása újabb konf­liktusok forrása lehet. Kikötésekkel ugyan, de az SZDSZ is támogatni tudja a határon túl élő magyarok ket­tős állampolgárságát, az MDF pedig már 2003 végén, jóval a népszavazás előtt felvetette, hogy hagyják ki a tör­vényből a legalább egyéves magyar­­országi lakóhellyel rendelkezés kö­vetelményét, valamint annak vizsgá­latát, hogy a magyar állampolgársá­got kérelmező személy rendelkezik-e megfelelő magyarországi megélhe­tési és lakhatási feltételekkel. Az MDF akkori koncepciója tehát - tar­talmát tekintve - egybeesik a most benyújtott javaslattal. » Információk a 2. oldalon Országgyarapodás - állampolgársági eskü a kőbányai városházán 2004. november 11-én­Fotó: Bánhalmi János Isten katonái a gárda ellen Ahmadinezsad iráni elnök megtorlást ígér Megtorlást helyezett kilátásba vasár­nap Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök válaszul a Forradalmi Gárda ellen Irán délkeleti részén végrehaj­tott, 31 halálos áldozatot követelő ön­gyilkos merényletre. A vasárnapi robbantásban az iszlám állam egyik oszlopának számító katonai szerve­zet több vezetője is életét vesztette. Ahmadinezsád, akárcsak előzőleg a Forradalmi Gárda, arról beszélt, hogy a robbantás mögött külföldiek állnak, Nagy-Britanniát és az Egye­sült Államokat sejtetve a háttérben. Az amerikai külügyi szóvivő sietett leszögezni, hogy Washingtonnak nincs köze az akcióhoz, és cáfolta, hogy etnikai feszültséget szítanának a közel-keleti országban. A merényletet a Dzsundallah ne­vű szervezet vállalta, mely bevallása szerint a szunnita kisebbség jogaiért küzd a többségében síita Iránban. Egyes szakértők a Dzsundallahot kapcsolatba hozzák a tálibokkal és az al-Kaidával, mások szerint a támadás mögött Szaúd-Arábia áll. Megint más értelmezések szerint a háttér­ben valójában a kábítószer-keres­kedelem áll: a tartomány hegyvidéki és sivatagi vidékein évszázadok óta fontos kereskedelmi és csempész­­utak haladnak át. Virágzik a kábító­szer-csempészet, banditák és ember­rablók tartják rettegésben a vidéket. A fegyveres bandák minduntalan tűzharcba keverednek a Forradalmi Gárda tagjaival, akik a határok biz­tonságáért felelnek. A fegyveres ban­dák közül a legaktívabb az Abdolma­lek Rigi irányítása alatt álló Dzsun­dallah (Isten katonái) nevű csoport. Különösen azóta éleződött ki a hely­zet, mióta az iráni hatóságok halálra ítélték Abdul-Hamid Rigit, a Dzsun­dallah vezérének a fivérét. Az ítéle­tet júliusban végre kellett volna haj­tani, de elhalasztották.­­ Részletek a 7. oldalon Sebesültet szállítanak el a helyszínről - az iráni tévé felvétele Fotó: MTI/AP Sztrádák milliárdokért kis hibával Ha az autós egy új sztráda burkola­tának minőségére panaszkodik, a hivatalos helyeken gépkocsija mű­szaki állapotára terelik a szót. Az építtető és a kivitelező cégek veze­tői szerint pedig a kifogásolt pálya­­szakaszok valamennyi előírásnak megfelelnek. Az Állami Számvevő­­szék azonban a 2008-ban forgalom­ba helyezett gyorsforgalmi utakon egészen mást talált: minőségük nem mondható tökéletesnek. A 76 ki­lométer új autópálya megépítésén összesen 213 milliárd forintért mun­kálkodó mélyépítő cégek szinte minden beruházásnál elrontottak valamit. Ezt a jótállási időszakban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez beérkezett 329 hibabejelen­tés egyértelművé tette. A panaszok­ra a rézsűkimosódások mellett az út felületének hullámossága, süllyedé­se, repedései, kátyúi, illetve a bur­kolaton megálló víz adott okot. Az autópályánként általában há­rom és tizenegy év között változó jótállási és szavatossági időszakban valószínűleg számos „beépített hi­ba” orvoslása miatt kell majd sávo­kat lezárni, forgalmat elterelni. » Bővebben a 17. oldalon

Next