Népszabadság, 2009. október (67. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-19 / 245. szám
Fotó: Reuters - Bruno Domingos OTTHON VOLTAM, HAZAJÖTTEM - MONDTA A SZERB JEGYBANKELNÖK A MAGYAR HATÁRON » 24. OLDAL 2009. OKTÓBER 19., HÉTFŐ • LXVII. ÉVFOLYAM, 245/2. SZÁM, 24+4 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 160 FORINT, ELŐFIZETŐKNEK 121 FORINT Az év médiameteorológusa Vissy Károly a hidegről Az októberi rekordhőséget néhány napon belül téli hideg követte viharos széllel. Vissy Károly, a napokban az év médiameteorológusa címmel elismert szakember szerint a jelenség egyáltalán nem példa nélküli, bár az utóbbi években valóban nem fordult elő hasonló változás. 5. oldal Továbbgördül a sztrájk Vasúti vészhelyzet Ma üzemkezdettől az ország bármely pontján, bármikor lebénulhat a vasúti közlekedés. A VDSZSZ újraindítja gördülő sztrájkját, így tiltakozva a közösségi közlekedés átalakításával járó elbocsátások ellen. A MÁV más szakszervezetei egyelőre a tárgyalóasztalt választották. 3. oldal Négyezer katonát várnak önkéntes tartalékosok Négyezer önkéntest vár tartalékos szolgálatra a honvédség. A tartalékos a szolgálati idejére éppen annyi fizetést kapna, mint a hasonló feladatot ellátó hivatásos katona. Egy tartalékos orvos alezredes bruttó 480 ezer körül kereshetne, egy szakaszvezetői rangot viselő szakmunkás pedig 180-200 ezret kaphatna. 4. oldal Őrült futam a Forma-1-ben Bajnok: Button Jenson Button, a Brawn GP brit pilótája nyerte az idei Forma-1-es világbajnokságot, miután az őrült jelenetekkel tarkított Brazil Nagydíjon ötödik lett, így - egy versennyel a sorozat zárása előtt - behozhatatlan előnyre tett szert. A 29 éves pilóta eddig összesen hét futamgyőzelmet aratott, hatot ebben az évadban. 15. oldal Hozam vagy termék Tehénrészvény Hirtelen pénzre volt szüksége, s miután a szarvasmarháin kívül más mozgósítható vagyona nem volt, egy német gazda kitalálta a tehénrészvényt: 500 euróért árulta tehéncsordáinak haszonélvezeti részesedéseit - a befektetőknek készpénzben 2,5 százalékos hozamot ajánlott, vagy azt, hogy termékeiből ötszázalékos hozamnyit vásárolhatnak. 19. oldal INFOVILÁG: 23. OLDAL 9 770133 175012 09245 Magyarság, kérés alapján Hármas javaslat a kettős állampolgárságról - az MSZP és az SZDSZ sem zárkózik el 2004. december 5-én hiába győztek az igenek, érvénytelennek bizonyult a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadásáról tartott népszavazás. A nem sokkal korábban miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc ezzel aratta első komoly politikai sikerét Orbán Viktor, a Fidesz elnöke felett, aki teljes mellszélességgel állt ki a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett referendum mellett. Most, szinte egy az egyben az akkori kérdést nyújtja be a parlamentnek önálló képviselői indítványként három ellenzéki képviselő, Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz). Azt javasolják: valamennyi határon túli magyar a tényleges lakóhelyétől függetlenül kapja meg az állampolgárságot, ha azt kéri, és a magyarnyelv tudását igazolja. A három ellenzéki törölné a ma hatályos törvény azon rendelkezését, amely szerint már a kérelem benyújtásának is feltétele, hogy az érintett személy életvitelszerűen Magyarországon tartózkodjék, így azt is lehetővé tennék, hogy az állampolgárság megszerzését akár a külképviseleteken kezdeményezhessék. A javaslat kapcsán hangsúlyozzák, hogy az állampolgárság kollektív és automatikus megadásáról, illetve etnikai megkülönböztetésről szó sem lehet, mert az sértené a diszkrimináció tilalmát. Az MSZP nem zárkózik el a tárgyalások elől, de azt hangsúlyozza, hogy nincs egyetlen csodaszer, a határainkon túl élő magyarok helyzete országonként igen eltérő, a kettős állampolgárság megadása újabb konfliktusok forrása lehet. Kikötésekkel ugyan, de az SZDSZ is támogatni tudja a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát, az MDF pedig már 2003 végén, jóval a népszavazás előtt felvetette, hogy hagyják ki a törvényből a legalább egyéves magyarországi lakóhellyel rendelkezés követelményét, valamint annak vizsgálatát, hogy a magyar állampolgárságot kérelmező személy rendelkezik-e megfelelő magyarországi megélhetési és lakhatási feltételekkel. Az MDF akkori koncepciója tehát - tartalmát tekintve - egybeesik a most benyújtott javaslattal. » Információk a 2. oldalon Országgyarapodás - állampolgársági eskü a kőbányai városházán 2004. november 11-énFotó: Bánhalmi János Isten katonái a gárda ellen Ahmadinezsad iráni elnök megtorlást ígér Megtorlást helyezett kilátásba vasárnap Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök válaszul a Forradalmi Gárda ellen Irán délkeleti részén végrehajtott, 31 halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletre. A vasárnapi robbantásban az iszlám állam egyik oszlopának számító katonai szervezet több vezetője is életét vesztette. Ahmadinezsád, akárcsak előzőleg a Forradalmi Gárda, arról beszélt, hogy a robbantás mögött külföldiek állnak, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat sejtetve a háttérben. Az amerikai külügyi szóvivő sietett leszögezni, hogy Washingtonnak nincs köze az akcióhoz, és cáfolta, hogy etnikai feszültséget szítanának a közel-keleti országban. A merényletet a Dzsundallah nevű szervezet vállalta, mely bevallása szerint a szunnita kisebbség jogaiért küzd a többségében síita Iránban. Egyes szakértők a Dzsundallahot kapcsolatba hozzák a tálibokkal és az al-Kaidával, mások szerint a támadás mögött Szaúd-Arábia áll. Megint más értelmezések szerint a háttérben valójában a kábítószer-kereskedelem áll: a tartomány hegyvidéki és sivatagi vidékein évszázadok óta fontos kereskedelmi és csempészutak haladnak át. Virágzik a kábítószer-csempészet, banditák és emberrablók tartják rettegésben a vidéket. A fegyveres bandák minduntalan tűzharcba keverednek a Forradalmi Gárda tagjaival, akik a határok biztonságáért felelnek. A fegyveres bandák közül a legaktívabb az Abdolmalek Rigi irányítása alatt álló Dzsundallah (Isten katonái) nevű csoport. Különösen azóta éleződött ki a helyzet, mióta az iráni hatóságok halálra ítélték Abdul-Hamid Rigit, a Dzsundallah vezérének a fivérét. Az ítéletet júliusban végre kellett volna hajtani, de elhalasztották. Részletek a 7. oldalon Sebesültet szállítanak el a helyszínről - az iráni tévé felvétele Fotó: MTI/AP Sztrádák milliárdokért kis hibával Ha az autós egy új sztráda burkolatának minőségére panaszkodik, a hivatalos helyeken gépkocsija műszaki állapotára terelik a szót. Az építtető és a kivitelező cégek vezetői szerint pedig a kifogásolt pályaszakaszok valamennyi előírásnak megfelelnek. Az Állami Számvevőszék azonban a 2008-ban forgalomba helyezett gyorsforgalmi utakon egészen mást talált: minőségük nem mondható tökéletesnek. A 76 kilométer új autópálya megépítésén összesen 213 milliárd forintért munkálkodó mélyépítő cégek szinte minden beruházásnál elrontottak valamit. Ezt a jótállási időszakban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez beérkezett 329 hibabejelentés egyértelművé tette. A panaszokra a rézsűkimosódások mellett az út felületének hullámossága, süllyedése, repedései, kátyúi, illetve a burkolaton megálló víz adott okot. Az autópályánként általában három és tizenegy év között változó jótállási és szavatossági időszakban valószínűleg számos „beépített hiba” orvoslása miatt kell majd sávokat lezárni, forgalmat elterelni. » Bővebben a 17. oldalon