Népszabadság, 2009. december (67. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-01 / 281. szám
www.nol.hu Szigetvári lesz az MSZP kampányfőnöke Önálló szóvivőt kap a szocialisták miniszterelnök-jelöltje Szalay Tamás Lajos Várhatóan ismét Szigetvári Viktor lesz az MSZP kampányának irányítója, ezért december közepén megválik kabinetfőnöki posztjától, amelyet Bajnai Gordon kormányfő mellett lát el a válságkezelő kabinet megalakulása óta. Úgy tudjuk, nem lesz új kabinetfőnök, a feladatokat inkább szétosztják, a szakpolitikai kabinetfőnöki munkát Hegedűs Dóra végzi majd. Mesterházy Attilának valószínűleg nem lesz önálló kampánystábja, de személyes szóvivőt kap Budai Bernadett személyében, aki bizonyos ügyekben a nevében nyilatkozik majd, míg Nyakó István a napi pártkommunikáció koordinátora marad. Mesterházy érdemi irányítói mandátumot kért, stratégiai ügyekben Szekeres Imre fogja irányítani a „hátországot”. Szigetvárihoz tartozik majd a kampány politikai és szervezeti irányítása és a fizetett hirdetések megrendelése, a sajtómunkát és a kommunikációs stábot pedig Gyurkovics Tamás vezeti; utóbbi Gyurcsány Ferenc vezető beszédírójaként is dolgozott. Az egyéni választókerületek kampányát koordináló tágabb csapatban helyet kap Gál J. Zoltán is. Érdemi szerep vár az elszámoló kampány tartalmi felelősére, Molnár Csaba kancelláriaminiszterre, Varju Lászlóra, aki a párt fejlesztéspolitikai emberévé vált és Ficsor Ádámra, aki a jelöltek kivá lasztásában segédkezett. Szigetvári Viktor a kormányfő mellől az MSZP-be tart Fotó: MTI Kovács Tamás Zuschlag-ügy: hallgat a volt főkapitány Tudósítónktól Lusztig Péter ügyvéd, volt Baranya megyei rendőrfőkapitány meghallgatásával folytatódott a Zuschlagper hétfőn Kecskeméten. Az egykori MSZP-s képviselő - aki Lamperth Mónika volt belügyminiszter kabinetirodáján is dolgozott - az államtitok megőrzésének kötelezettségére hivatkozva egyetlen kérdésre sem válaszolt. Lusztig Pétert azért idézte be a bíróság, mert több tanú Zuschlag informális belügyi kapcsolataként nevezte meg őt. Állításaikat igazolták a perben korábban lejátszott, a Nemzetbiztonsági Hivatal által lehallgatott telefonbeszélgetések. Például az, amelyben Lusztig Péter Zuschlag - az ellene folytatott - nyomozás állására vonatkozó kérdésére azt mondja: nincs még információja erről, mert Király Ferenc - akkori Bács- Kiskun megyei rendőrfőkapitány csak másnap fogja visszahívni. Lusztig tegnap a bíróságon azt állította: a Zuschlag Jánossal folytatott telefonbeszélgetéseivel kapcsolatban már kihallgatták a Központi Nyomozó Főügyészségen, a vallomását titkosították. Hozzátette: amennyiben a bíróság arról tájékoztatta, hogy az államtitok megőrzésének kötelezettsége alól felmentést kapott, akkor hajlandó zárt tárgyaláson vallomást tenni. A bírói tanács elnöke erre azt mondta: a jelen ügynek nincs olyan részlete, amely államtitkot képezne. Lusztig azonban fenntartotta ezzel ellentétes álláspontját. Az ügyész indítványozta: a bíróság tájékozódjon a Központi Nyomozó Főügyészségen, és szükség esetén kezdeményezze a tanú titoktartás alóli felmentését, illetve jelölje meg azokat a kérdéseket, amelyeket feltenne a tanúnak. Zuschlag Jánost és hét társát különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják, további nyolc személy csalásért és bűnpártolásért áll a bíróság előtt. A kár - amelynek nagy részét a vádlottak megtérítették - mintegy hetvenötmillió forint. » évre újra az MNV, hogy azokhoz a kisebb termelők nem férhetnek hozzá. A Benedeket támadó politikusok gyakran megemlítik azt is, hogy a korábbi államtitkár, jelenlegi vezérigazgató-helyettes maga is az emlegetett lobbi tagja, hiszen jelentős tulajdonrésszel rendelkezik egy Szolnok környéki agrártársaságban. A cégadatok szerint a tiszapüspöki mezőgazdasági részvénytársaságban - amelynek jegyzett tőkéje mintegy 80 millió forint, és ez 50 százalékig hitellel terhelt - mintegy negyvenszázalékos tulajdoni aránnyal bír. Benedek esetében ugyanakkor az esetleges összeférhetetlenségét most és korábbi tisztségeibe jelölésekor „hivatalból” vizsgálták, de kinevezését eddig mindez nem akadályozta. Benedek bírósági felmentésre számít Egy korábban született kormányhatározat alapján vette át a felügyeletem alá tartozó Nemzeti Földalap a HM által már nem használt területeket. Az ügyben eljáró ügyintézőknek minden esetleges szabálytalanságot a megfelelő csatornákon kötelességük jelezni. Hozzám, vagy feletteseimhez egyetlen ilyen irat nem érkezett. Egyetlen, a per során feltárt dokumentum, intézkedésről szóló határozat vagy bármilyen egyéb bizonyíték nem támasztja alá a vádat, ezért a bíróság méltányos és igazságos eljárásában bízva felmentésre számítok - jelentette ki munkatársunknak a vezérigazgató-helyettes. - A visszadátumozással kapcsolatban a vagyonkezelő belső vizsgálata csakugyan feltárt szabálytalanságokat, de azokhoz nekem semmi közöm, a konkrét esetben az ilyenkor szokásos, dokumentált helyettesítéssel járt el egy kollégám. Benedek szerint az állami földekhez nem csak a nagy gazdaságok férhetnek hozzá. A területek mintegy fele ötszáz hektárnál kisebb, tehát családi jellegűnek mondható gazdálkodók kezelésében van. Ami pedig a „nagyokat” illeti: „Meg lehet nézni a listát, aztán vitatkozni azon, melyik társaság éppen milyen politikai érdekkörhöz sorolható. Én ezzel nem foglalkoztam, de beosztásomból fakadóan vannak információim. Maradjunk most annyiban, hogy e szempontból a tények elgondolkodtatóak lehetnének. Jelenleg mi a szerződéskötések jogáért is pénzt kérünk, de ez nem volt mindig így. Az összeg idén csaknem kétmilliárd forint lesz, plusz ezen felül jönnek a haszonbérleti díjak.” Benedek állítja: a tiszapüspöki birtokot legálisan szerezte. Családja a településhez kötődik, felmenőinek földtulajdona volt ott, így a rendszerváltás után az ő jogukon jelentős összegű kárpótlási jegyhez jutott. Ebből vásárolt területeket, és a magas beosztásokból származó jövedelmeit is erre fordította. Állítólagos, „menekülésként” tervezett nyugdíjba vonulásáról annyit mondott, felkészült a portfolió - parlamenti választások utáni - átadására, de elvárja, hogy az átadott dokumentumokat szigorú jegyzék szerint vegyék át utódai, hogy azokban utólag ne lehessen semmit sem megváltoztatni. Jó okom van rá, hogy ehhez ragaszkodjak - szögezi le határorozottan a vezérigazgató-helyettes. NÉPSZABADSÁG • 2009. DECEMBER 1., KEDD Magyarország • 3 A következő kabinetnek olyan aknamezőn kell végigmennie, amelyen lehet tudni, hol vannak a nagy bombák. Ezeket nem a mostani kormány helyezte el - igaz, ő sem vállalkozott a felszedésükre. Nyári Mikulás Tóth Levente tothl@nepszabadsag.hu Megkezdődhet a visszaszámlálás. Csak azon lehet izgulni, hányat kell még aludni, amíg eljön. Mert hogy eljön, az biztos. A krampuszok megtették a dolgukat, most már jöhet az ajándékhozó. Nagy vigalomra ne számítsunk, mert az ország fenyőfája most olyan, mint egy kopasz luc január elején. Az alá tett büdzsén nincs mit szeretni. Válságkormány válságköltségvetése. Legföljebb elfogadni lehet - ahogy tette ezt a parlament kormánypárti többsége. A tavaszi vereség biztos tudatával ez kellett ahhoz, hogy ne azt adják, amit legjobban szeretnénk, hanem azt, amire futja. A parlamenti gombnyomással egyúttal elkezdett ketyegni az az óra, amely a leendő választásokig meg sem áll, így most már nem az az igazi kérdés, mi van a költségvetésben, hanem az, hogy a következő kormány mit hoz ki belőle. Már mindenkit az érdekel, mi lesz a nyári Mikulás puttonyában. Aki nagy ajándékot remél tőle, az már most kifényesíti csizmácskáját, és kiteszi az ablakba, hogy mindenki lássa, ő bizony nem rest összekoszolni a kezét. Ahogy múlik az idő, egyre több lesz a csizmácska, főhet majd a Mikulás feje, honnan vesz ennyi ajándékot. Mondhatja, üres zsákot kapott az előzőtől, amiből nem telik másra, csak zsíros kenyérre meg hagymára. Akinek meg van plazmatévéje, az óriás képernyőn nézheti majd a nagy virgácsosztást. A magyar politikai váltógazdaság alaptétele, hogy ha nyersz, kenj rá mindent az elődödre, és igyekezz minden kiadást beleszuszakolni még abba a költségvetésbe, amelyet megörököltél tőle. Erre ugyanis még mondhatod, hogy kidőltek a csontvázak a szerényből, és te csak eltakarítod a mások szemetét, holott valójában megtisztítod magad előtt az utat a következő választásokig. A most elfogadott költségvetés csontvázai azonban nem a kirakatban vannak. A következő kabinetnek olyan aknamezőn kell végigmennie, amelyen lehet tudni, hol vannak a nagy bombák. Ezeket nem a mostani kormány helyezte el - igaz, ő sem vállalkozott a felszedésükre. Az önkormányzatok finanszírozásának, az egészségügynek, a közösségi közlekedésnek, az állami cégek mindezekből szorosan következő konszolidációjának (azaz sok milliárdba kerülő életben tartásának) bombáját kézről kézre adják a kormányok a rendszerváltás óta. Így lesz ez most is, de már nem kerülhet olyanhoz, aki ne tartotta volna a kezében korábban. Az, hogy ezekből mikor csinál kiadást és mekkorát, az részben elhatározás kérdése. Ennek a politikai mérlegelésnek most a pénzvilág állít korlátot. Azt nem várhatja senki, hogy az IMF eleve igent mondjon a Fidesz által jósolt hétszázalékos államháztartási hiányra, de azt is látni kell, hogy költségvetési szempontból a Bajnai-kormány ismét jó tanulót faragott az országból. Ukrajnához vagy Romániához képest hozzánk még egy nagyobb hiány esetén is üdülni jönne a valutaalap tárgyalódelegációja. A bevételek és a kiadások között is sok a bizonytalanság ebben a költségvetésben, de nem több mint magában a 2010-es évben. A legnagyobb bizonytalanság éppen az, hogy mit csinál a Fidesz jövőre, és kit enged a rénszarvasszánra, így aztán, aki fel akar szállni, egyre szorgalmasabban suvickol. Érdemes sietni - lehet, hogy márciusra hiánycikk lesz a boksz. Az iszlám elválasztása fegyverektől és államhatalmaktól a jövőnk egyik kulcskérdése. Akik viszont az iszlám egésze ellen lépnek föl állami erővel, minden mohamedánnak azt üzenik, csak az iszlám államok és fegyverek védelmében, erejében bízhatsz. A minaret keresztje Révész Sándor reveszs@nepszabadsag.hu A svájci szavazók többsége leszavazta a vallásszabadságot. Tehát a szabadságot magát. Egyházaik, parlamentjük és kormányuk óvta őket, hogy ne tegyék, de tették. Szabadon választott intézményeikben tartották a jobbik eszüket, azt a tudást, amit egyénenként elvesztettek, hogy ti. többségi szóval a kisebbség szabadságát megvonni nem lehet. (Mi lenne a magyar kisebbségekkel, ha lehetne?!) Miután ez minden demokrácia fundamentuma, népszavazással nem törhető föl. Csak Svájcban. Aki úgy gondolja, hogy a demokrácia annál jobb, minél több dologról lehet benne népszavazni, gondoljon Svájcra és a magyar kisebbségekre. A svájci szavazók többsége nem azért szavazott a szabadság ellen, mert nem szereti, hanem azért, mert félti. A sajátját félti a másokétól. Félti a jólétet, a nyugalmat, az otthonos egynemű közeget. De hogy ebből mi védhető és mi nem, a legszorosabban összefügg azzal, hogy másoknak mi jut és mi nem. A mások szabadságát csak a magunkéval együtt rombolhatjuk. A minaret betiltása után a templomtoronynak sincs többé legitimitása. Nem azért létezhet, mert tornyot építeni a szimbolikus tartalmaktól független, a világi szabályzatok betartásával mindenkinek szabad, hanem csak azért, mert mi vagyunk többen. Ha ez így helyes, akkor nincs a világ nagyobbik részére érvényes érv a keresztények szabadsága mellett. Hogy a zsidókról már ne is beszéljünk. És persze nincs érv a magyar katolikusok és protestánsok szabadsága mellett sem az ortodox többségű Romániában és Szerbiában. A szabadságot persze van mitől félteni. Mohamedánoktól is, minaretektől is, svájciaktól is. De nem a mohamedánoktól, a minaretektől, a svájciaktól. Vannak és terjednek az iszlám nevében pusztító erők, állnak mögöttük bivalyerős állami és gazdasági hatalmak, ott vannak egyre több toronyban, imateremben, iszlám iskolában, prédikációban és fegyverben. Mindez nem a keresztény világ ellenpólusa, hanem a világi világé. Ellenben rokona az államhatalom képében, fegyverzetében fellépő, a kereszt nevében gyarmatosító, pusztító, erőszakkal térítő, a meghódított területeket templomtornyaival szimbolikusan megjelölő, iskoláiban a „pogányok” elleni engesztelhetetlen harcra nevelő, premodern, történelmi kereszténységnek. És ellensége a világi hatalomra igényt nem tartó kereszténységnek és iszlámnak. Valamennyi felekezetnek, mely tiszteletben tartja a minden vallást és állampolgárt egyenlőként kezelő világi államot. A svájci népszavazás kezdeményezői „a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását” kívánják megakadályozni. Egy olyan országban, ahol a lakosság öt-hat százaléka mohamedán. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy akik egy felekezet dominanciáját jogi megkülönböztetéssel kívánják biztosítani, maguk is azt a nézetet képviselik, hogy a hitet állami erővel és törvényekkel kell támogatni más hitek ellenében. Ők az iszlám államhatalmak eszmetársai. A demokráciát nem lehet zárványokban fenntartani. Ha a szabadságjogok nem globalizálódnak a világgal együtt, akkor elenyésznek. Az iszlám elválasztása fegyverektől és államhatalmaktól a jövőnk egyik kulcskérdése. Akik viszont az iszlám egésze ellen lépnek föl állami erővel, minden mohamedánnak azt üzenik, csak az iszlám államok és fegyverek védelmében, erejében bízhatsz.