Népszabadság, 2009. december (67. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-21 / 298. szám
www.nol.hu Fidesz-kormány: Orbán Viktor „humán” csúcstárcát szeretne Bár még nincs végleges döntés, a Fidesz minden valószínűség szerint egy „humán” csúcstárcát állít föl, hogy igazolja: politikájuk középpontjában az emberek állnak. Idetartozna az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a szociális kérdések. Csuhaj Ildikó A parlamenti választások lezárulta előtt sem kormányzati személyi, sem kormányzati szerkezeti kérdésekben nem lesznek végleges döntések - nyilatkozta Orbán Viktor. Fideszes források lapunknak megerősítették, valóban nincs még döntés. Van A, B, C és D verzió, amelyek közül az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelően lehet választani, ha a Fidesz kormányra kerül. Úgy tűnik viszont, hogy „Orbán Viktor szívének kedves”, és a kormányzati elképzeléséhez illeszkedő struktúrát már letették az asztalára az államigazgatás térképén lázasan dolgozó műhelyek. S ezeket tanulmányozva, a Fidesz elnöke forrásaink szerint nem a hagyományos, a miniszterelnöksége idején alkalmazott 13+1 (tárcanélküli miniszter) modell felé hajlik, hanem a 8-9 csúcsminisztériummal operáló forgatókönyv felé. Értesüléseink szerint a Fidesz elnöke által preferált kormányzati szerkezet erős kancelláriával (Navracsics Tibor vezetésével), EU-ügyekre koncentráló külügyi tárcával (Martonyi János), a büdzsé egyensúlyára figyelő Pénzügyminisztériummal (Varga Mihály) és a központi fejlesztéseket irányító gazdasági minisztériummal számol. Ezt Matolcsy György irányítaná, de elképzelhető, hogy a volt miniszterre a Fidesz elnöke egy gazdasági stratégiai intézet vezetését bízná. E kormányzati koncepció szerint az uniós pályáztatást, illetve az uniós projekteket, valamint az állami vagyon kezelését az infrastrukturális tárca felügyelné. Mindemellett lenne agrár- és vidékfejlesztési csúcsminisztérium, valamint honvédelmi tárca. A kiszivárgott hírek szerint a Fidesz elnöke kormányzati feladatokra hazarendelné Brüsszelből az EP-képviselők közül Győri Enikőt, Gaál Kingát, Őry Csaba volt munkaügyi államtitkárt, illetve Glattfelder Bélát, aki eséllyel aspirálhat az agrárminiszteri posztra. A visszaállított Belügyminisztériumot Pintér Sándor irányítaná. A tervek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata más néven fuzionálna. (Az összevonásokhoz a titkosszolgálati törvény módosítása miatt kétharmados Fidesz-többségre lenne szükség.) Az igazi csúcsminisztérium ugyanakkor az úgynevezett „humántárca” lenne; információink szerint az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát és a szociális kormányzati területet is ezen szuperminisztérium alá vonnák. A csúcstárca annak az orbáni filozófiának is a szimbóluma lenne, hogy a Fidesz politikájának középpontjában „az emberek állnak”. Ezen túlmenően fideszes politikusok munkatársunknak a „humántárca” szükségessége mellett azzal érveltek, hogy nyilván Orbán is rákényszerül keserű lépésekre. „Sokkal szélesebb a manőverezés lehetősége, ha az úgynevezett népjóléti feladatok egyetlen nagy olvasztótégelybe kerülnek”. Lapunk figyelmét arra is felhívták, hogy a Fidesz elnöke korábban szűk körben azt mondta: olyan „mixtúrában” gondolkodik a tennivalókat illetően, hogy a kényszerű és a népszerű kormányzati cselekvések egyensúlyban legyenek. A „humánminisztériumot állítólag egy „külsős, egészségügyi menedzser” irányítaná, de ismét hallani lehet Mikola István nevét is. Pesti Imre, a Fidesz egyik egészségpolitikusa a „humán” csúcsminisztérium kapcsán lapunknak arra a kérdésére, hogy adott esetben nem nehezíti-e az egészségügy területén végrehajtandó reformokat, ha az ágazat egy „olvasztótégely” része, azt mondta: nem a szerkezet határozza meg az eredményességet. Egy ilyen csúcstárca létrehozása, az egészségügy és a szociális kérdések együttkezelése, szinergiát is adhat egymásnak. Harrach Péter (KDNP), az Orbánkormány volt szociális és családügyi minisztere szerint a hagyományos és a csúcsminisztériumi modell is működőképes. A brit kormány régóta csúcsminisztériumi rendszerben működik, eredményesen. „Hogy melyik a hatékonyabb? Az attól függ, hogy az első számú döntéshozó melyiket tudja hatékonyabban működtetni. Hiszen a legfontosabb döntéseket a miniszterelnöknek kell meghoznia”, tette hozzá. Orbán Viktor kiemelt programja a gazdasági növekedés beindítása és tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése. Fideszes forrásaink szerint még nem dőlt el véglegesen, hogy a munkaügy a humán szupertárcához, a gazdasági vagy a fejlesztési minisztériumhoz tartozzon. „Orbán Viktor elé olyan szerkezeti modellek kerülnek, hogy a kormányalakítás előtti utolsó pillanatban is „átrendezhet”, „áttolhat” egy területet egy másik tárcához”, mondták lapunknak. Mikola István és Orbán Viktor 2004-ben a volt egészségügyi miniszter újból szerephez juthat Fotó: Kovalovszky Dániel Bajnai Blatterrel tárgyal a 6+5-ről Tíz élvonalbeli labdarúgó közül választhattak a szurkolók Először adják át ma a Puskás Ferencről elnevezett díjat, az elismerést az elmúlt év legszebb gólját lövő sportoló kapja. A zürichi ünnepségen Bajnai Gordon miniszterelnök tárgyal Joseph Blatterrel, a FIFA elnökével. Szalay Tamás Lajos Ma ünnepélyes keretek között adják át az első Puskás-díjat Zürichben. A díj létrehozásáról idén májusban döntött a kormányfő és Joseph Blatter, a FIFA elnöke. Az elismerést az adott év legszebb gólját szerző játékosnak ítélik oda a szurkolók szavazata alapján. A FIFA futballbizottsága - amelynek elnöke Franz Beckenbauer - összeállított egy tízes listát, amelyre a szurkolók november utolsó két hetében szavazhattak. A mai gálára mind a tíz jelöltet meghívták. A futballkapuba belőtt labdát formázó díjra jelöltek között találjuk például Cristiano Ronaldót, Andres Iniestát, Fernando Torrest, Emmanuel Adebayort vagy az internetes fórumokon egyébként befutónak vélt Grafitét. A díjat Puskás Ferencné és George Weah adja át. Az Aranycsapat három éve elhunyt legendás futballistájának özvegye először és utoljára vállal szerepet a díjátadáson, társa pedig az Aranylabdát és az Év játékosa címet (1995) egyedüli afrikaiként kiérdemlő libériai Weah lesz a ceremónia során. Az ünnepségre Bajnai Gordon miniszterelnök személyes meghívót kapott a FIFA vezetőségétől. A Népszabadság információi szerint Bajnai saját költségén magával viszi fiát és nagyobbik lányát. Az eseményen az MLSZ is képviselteti magát, úgy tudjuk, Kisteleki István elnök mellett Nemes Ferenc alelnök és Bordás György főtitkár utazik Zürichbe. Bajnai Gordon a díjkiosztó gála előtt megbeszélést folytat majd Joseph Blatterral. A tárgyaláson várhatóan szóba kerülnek a magyar parlament sportbizottsága és az MLSZ által is támogatott 6+5- ös szabály részletei is; ez utóbbi lényege, hogy a jövőben a pályán egyszerre egy csapatban csak öt külföldi játékos szerepelhet. Úgy tudjuk, hogy az ünnepségre meghívót kapott és azon részt vesz Orbán Viktor Fidesz-elnök, a felcsúti Puskás Akadémia alapítója is. NÉPSZABADSÁG • 2009. DECEMBER 21., HÉTFŐ Magyarország • 3 Nyugati civilizációs viszonyok között ma a Föld népességének ötöde él. Elvitathatja-e bárki a többi ötmilliárd jogát ugyanehhez? Az éhező százmilliók árnyékában hol kaphat prioritást a globális felmelegedés? Tévé vagy jegesmedve? Friss Róbert frissinepszabadsag.hu „Egyedül nem megy!, Kötéltáncot járunk!, Csak egy angyal segíthet!” - érzelmi kitörésekben nem volt hiány az ENSZ klímakonferenciájának szombatra „kitolt” zárónapján. Hiába. Két hét diplomáciai csetepatés és tízezres utcai harcok után az eredmény szinte semmi. Egy két és fél oldalas politikai nyilatkozat, amelyet „tudomásul vett” a 193 delegáció. 2010 végére talán elkészülhet egy új éghajlatvédelmi egyezmény, amelynek a 2012-ben lejáró csonka kiotói dokumentumot kellene felváltania. Nincs megállapodás, mert nem lehet. S nem csak azért - mint azt Nicolas Sarkozy francia elnök ingerülten közölte, mert az ENSZ konszenzusos döntési mechanizmusa működésképtelen. Hanem mert amíg a tőkés alapon működő, szénhidrogénre épült világgazdaság egyetlen érvényes jelszava a növekedés, addig a fejlett és a fejlődő világ közötti szakadék áthidalhatatlan. A civilizációs minta a fejlett, nyugati világ. Nézzük csak Indiát. Lakossága 1,16 milliárd. Shasi Tharoor, a Nemzeti Kongresszus Párt politikusa nyilatkozta a minap: e tömeg egy százalékának sikerül évente kiemelkednie a szegénységből. A lakosság 65 százaléka 35 évesnél fiatalabb, ők munkát akarnak. S még csak nem is amerikai színvonalú életet. Tharoor 2050-re olyan Indiát képzel el, ahol mindenkinek garantált a napi kéthárom étkezés, a fedél a feje fölé, általános az oktatás, a felnőtteknek a munka. Elgondolható, mekkora katasztrófával járna, ha az ország lemondana a gazdasági növekedésről, olvadjanak bármennyire is a jéghegyek. Nyugati civilizációs viszonyok között ma a Föld népességének ötöde él. Elvitathatja-e bárki a többi ötmilliárd jogát ugyanehhez? Az éhező százmilliók árnyékában hol kaphat prioritást a globális felmelegedés? Koppenhága csak annyit hozott, hogy a fejlődő országoknak 2010 és 2012 között 30,2020 után pedig százmilliárd dollárt „szánnak” a fejlettek klímavédelmi támogatásra. Titokzatos, virtuális, s ahogy egy fejlődő ország vezetője fogalmazott, júdáspénz ez. Mindenesetre nagyon gyenge és bizonytalan ellentételezése lenne annak, hogy - globalizálva a munkamegosztást - évtizedekig az olcsó munkaerejű fejlődők nyakába varrták az elavult technológiákat. Most meg az esőerdőket kérik rajtuk számon. És persze nem csak Ázsiáról van szó. A gazdasági válság előtti olajéhség bevételét Vlagyimir Putyin kormányfő például - az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó - Oroszország gazdaságának technológiai forradalmára kívánta fordítani, ebből sem lesz egyelőre semmi. Az izzadó jegesmedvék és a koppenhágai csőd felszínes ellentmondásai két hétig eluralták a médiát. Mellettük meg ott találjuk a hirdetéseket a „fenntartható tévézésről”. Pedig a 2050-es indiai átlagháztartás álmaiban még csak nem is szerepel a plazmatévék új generációja. A dohányos tüdő ugyanis a kártevő puszta elvonásától nem gyógyul meg, ahhoz idő, sőt, sokszor orvosság és szanatórium is kell - ahogy a Földnek a sokat emlegetett veszedelmes széndioxid megkötéséhez a növénytakaró. Diófát nem ültettek Tamás Gábor gabtamas@gmail.com A „világ vezetői” egyelőre nem mentik meg a Földünket. Persze, konferencia volt Koppenhágában, nem akciófilm, az utolsó pillanatokban bekövetkező hősies csodatétellel. A kivonulásokkal és tüntetésekkel kísért huzakodás a végjátékra lényegében az ipari termelés korlátozásának mértékére és árára korlátozódott csupán. No persze, bizonyos légromboló gázok kibocsátása közvetlenül és viszonylag számon kérhetően ellenőrizhető - mint mikor a láncdohányos elől elzárjuk a cigit -, de a már bekövetkezett károk orvoslásáról, ne adj’ isten a folyamat „organikus” szabályozásáról alig esett szó. Kár. A dohányos tüdő ugyanis a kártevő puszta elvonásától nem gyógyul meg, ahhoz idő, sőt, sokszor orvosság és szanatórium is kell - ahogy a Földnek a sokat emlegetett veszedelmes szén-dioxid megkötéséhez a növénytakaró. Márpedig erről Koppenhágában kevés szó esett. Diófát ott nem ültettek. Úgy tűnik, az emberiség elfelejtette, hogy puszta létezéséhez is a „növényi forradalomra” volt szükség a távoli múltban, és egyáltalán nem biztos, hogy most nem valami hasonlóra lesz szükség a fennmaradásunkhoz is. Amikor úgy félmilliárd évvel ezelőtt kizöldültek a kontinensek, akkor kezdhette meg igazából hódítását az állati és végül az immár „hatékonyan” szaporodó emberi élet. Könyvtárnyi tudomány tanúsítja, milyen okozatokkal jár, mondjuk, a brazíliai esőerdők irtása, de nekünk nem kell ilyen messzire mennünk, hogy a drasztikusan megnövelt fakitermelés „áldásos” hatásaival szembesülhessünk - elég, ha csak a Kárpátokból immár fék nélkül lezúduló hóló Tisza-környéki áradásai eszünkbe jutnak. Az a víz azonban, ami így végigrohan rajtunk, már csak kellemetlen okozat, az igazi kár ezzel az irtással is a klímánkat érte (nálunk is jól érezhetően): letarolt domboldal egy fia kiló szén-dioxidot meg nem köt, az biztos, ráadásul más szempontokból alapvetően fontos helyi csapadék sem lett belőle. Nemhogy vágni kellene a fát, de telepíteni, miként a sivatagosodás legkézenfekvőbb visszaszorítási módja is a támogatott „földzöldítés” lehetne. Léteznek már olyan technológiák (persze nem olcsó), amelyekkel még a legszárazabb égöveken is lehet egyszerű növénytermesztéssel próbálkozni. Az ott élőknek erre általában nincs pénzük, a fejlett világ azonban inkább a közvetlen segélyezésben gondolkodik. A változáshoz persze nehezen egységbe foglalható, komplex rendszerre lenne szükség, amelyben egyszerre és hasonló súllyal szerepel az extenzív, vagyis nem piacérdekű agrárgazdálkodás és - természetesen - a káros anyagok ipari kibocsátását fékező megoldások támogatása. Bolygóméretekben ilyenre azonban egyhamar nem számíthatunk - hiszen valójában még a tárgyalásokon az iparfékezési célra „bedobott”, a fejlett világ termelésének töredékszázalékával egyenlő, évi százmilliárd dollárosra tervezett klímavilágalap ügyében sem jutottak dűlőre a magas felek. Egy szakmai becslés szerint egyébként nagyjából ennyiből hatásosan lehetne fékezni a növénytakaró pusztulását is, sőt. Az erre vonatkozó, tekintélyes nemzetközi tudóscsoport által készített elemzés és javaslatcsomag eljutott egyébként Koppenhágába is, hatása nulla volt. Bánni ezt akkor fogják, amikor már valóban késő lesz.