Népszabadság, 2009. december (67. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-21 / 298. szám

www.nol.hu Fidesz-kormány: Orbán Viktor „humán” csúcstárcát szeretne Bár még nincs végleges döntés, a Fidesz minden valószínűség sze­rint egy „humán” csúcstárcát ál­lít föl, hogy igazolja: politikájuk középpontjában az emberek áll­nak. Idetartozna az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a szociá­lis kérdések. Csuhaj Ildikó A parlamenti választások lezárul­ta előtt sem kormányzati személyi, sem kormányzati szerkezeti kérdé­sekben nem lesznek végleges dön­tések - nyilatkozta Orbán Viktor. Fi­­deszes források lapunknak megerő­sítették, valóban nincs még döntés.­­ Van A, B, C és D verzió, amelyek közül az aktuális gazdasági helyzet­nek megfelelően lehet választani, ha a Fidesz kormányra kerül. Úgy tűnik viszont, hogy „Orbán Viktor szívének kedves”, és a kor­mányzati elképzeléséhez illeszke­dő struktúrát már letették az asz­talára az államigazgatás térképén lázasan dolgozó műhelyek. S eze­ket tanulmányozva, a Fidesz elnö­ke forrásaink szerint nem a hagyo­mányos, a miniszterelnöksége ide­jén alkalmazott 13+1 (tárcanélkü­li miniszter) modell felé hajlik, ha­nem a 8-9 csúcsminisztériummal operáló forgatókönyv felé. Értesü­léseink szerint a Fidesz elnöke ál­tal preferált kormányzati szerkezet erős kancelláriával (Navracsics Ti­bor vezetésével), EU-ügyekre kon­centráló külügyi tárcával (Marto­­nyi János), a büdzsé egyensúlyá­ra figyelő Pénzügyminisztérium­mal (Varga Mihály) és a közpon­ti fejlesztéseket irányító gazdasági minisztériummal számol. Ezt Ma­­tolcsy György irányítaná, de elkép­zelhető, hogy a volt miniszterre a Fidesz elnöke egy gazdasági straté­giai intézet vezetését bízná. E kor­mányzati koncepció szerint az uni­ós pályáztatást, illetve az uniós pro­jekteket, valamint az állami vagyon kezelését az infrastrukturális tár­ca felügyelné. Mindemellett lenne agrár- és vidékfejlesztési csúcsmi­nisztérium, valamint honvédelmi tárca. A kiszivárgott hírek szerint a Fidesz elnöke kormányzati felada­tokra hazarendelné Brüsszelből az EP-képviselők közül Győri Enikőt, Gaál Kingát, Őry Csaba volt mun­kaügyi államtitkárt, illetve Glattfel­­der Bélát, aki eséllyel aspirálhat az agrárminiszteri posztra. A visszaál­lított Belügyminisztériumot Pintér Sándor irányítaná. A tervek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a Rendvédelmi Szervek Védel­mi Szolgálata más néven fuzionál­na. (Az összevonásokhoz a titkos­­szolgálati törvény módosítása mi­att kétharmados Fidesz-többségre lenne szükség.) Az igazi csúcsminisztérium ugyanakkor az úgynevezett „hu­mántárca” lenne; információink szerint az egészségügyet, az okta­tást, a kultúrát és a szociális kor­mányzati területet is ezen szuper­­minisztérium alá vonnák. A csúcs­tárca annak az orbáni filozófiának is a szimbóluma lenne, hogy a Fi­desz politikájának középpontjában „az emberek állnak”. Ezen túlme­nően fideszes politikusok munka­társunknak a „humántárca” szük­ségessége mellett azzal érveltek, hogy nyilván Orbán is rákénysze­rül keserű lépésekre. „Sokkal szé­lesebb a manőverezés lehetősége, ha az úgynevezett népjóléti felada­tok egyetlen nagy olvasztótégely­be kerülnek”. Lapunk figyelmét ar­ra is felhívták, hogy a Fidesz elnöke korábban szűk körben azt mondta: olyan „mixtúrában” gondolkodik a tennivalókat illetően, hogy a kény­szerű és a népszerű kormányzati cselekvések egyensúlyban legye­nek. A „humánminisztériumot állí­tólag egy „külsős, egészségügyi me­nedzser” irányítaná, de ismét halla­ni lehet Mikola István nevét is. Pesti Imre, a Fidesz egyik egész­ségpolitikusa a „humán” csúcsmi­nisztérium kapcsán lapunknak ar­ra a kérdésére, hogy adott esetben nem nehezíti-e az egészségügy te­rületén végrehajtandó reformo­kat, ha az ágazat egy „olvasztó­­tégely” része, azt mondta: nem a szerkezet határozza meg az ered­ményességet. Egy ilyen csúcstár­ca létrehozása, az egészségügy és a szociális kérdések együttkezelé­­se, szinergiát is adhat egymásnak. Harrach Péter (KDNP), az Orbán­­kormány volt szociális és család­ügyi minisztere szerint a hagyo­mányos és a csúcsminisztériumi modell is működőképes. A brit kormány régóta csúcsminisztéri­umi rendszerben működik, ered­ményesen. „Hogy melyik a haté­konyabb? Az attól függ, hogy az első számú döntéshozó melyiket tudja hatékonyabban működtetni. Hiszen a legfontosabb döntéseket a miniszterelnöknek kell meghoz­nia”, tette hozzá. Orbán Viktor kiemelt program­ja a gazdasági növekedés beindítása és tíz év alatt egymillió új munka­hely teremtése. Fideszes forrásaink szerint még nem dőlt el véglegesen, hogy a munkaügy a humán szuper­tárcához, a gazdasági vagy a fejlesz­tési minisztériumhoz tartozzon. „Orbán Viktor elé olyan szer­kezeti modellek kerülnek, hogy a kormányalakítás előtti utolsó pilla­natban is „átrendezhet”, „áttolhat” egy területet egy másik tárcához”, mondták lapunknak. Mikola István és Orbán Viktor 2004-ben­­ a volt egészségügyi miniszter újból szerephez juthat Fotó: Kovalovszky Dániel Bajnai Blatterrel tárgyal a 6+5-ről Tíz élvonalbeli labdarúgó közül választhattak a szurkolók Először adják át ma a Puskás Fe­rencről elnevezett díjat, az el­ismerést az elmúlt év legszebb gólját lövő sportoló kapja. A zü­richi ünnepségen Bajnai Gordon miniszterelnök tárgyal Joseph Blatterrel, a FIFA elnökével. Szalay Tamás Lajos Ma ünnepélyes keretek között adják át az első Puskás-díjat Zürichben. A díj létrehozásáról idén májusban döntött a kormányfő és Joseph Blat­ter, a FIFA elnöke. Az elismerést az adott év legszebb gólját szerző játé­kosnak ítélik oda a szurkolók szava­zata alapján. A FIFA futballbizott­­sága - amelynek elnöke Franz Be­ckenbauer - összeállított egy tízes listát, amelyre a szurkolók novem­ber utolsó két hetében szavazhat­tak. A mai gálára mind a tíz jelöltet meghívták. A futballkapuba belőtt labdát formázó díjra jelöltek között találjuk például Cristiano Ronaldót, Andres Iniestát, Fernando Torrest, Emmanuel Adebayort vagy az in­ternetes fórumokon egyébként be­futónak vélt Grafitét. A díjat Pus­kás Ferencné és George Weah ad­ja át. Az Aranycsapat három éve elhunyt legendás futballistájának özvegye először és utoljára vállal szerepet a díjátadáson, társa pe­dig az Aranylabdát és az Év játé­kosa címet (1995) egyedüli afrikai­ként kiérdemlő libériai Weah lesz a ceremónia során. Az ünnepségre Bajnai Gordon miniszterelnök személyes meghí­vót kapott a FIFA vezetőségétől. A Népszabadság információi sze­rint Bajnai saját költségén magá­val viszi fiát és nagyobbik lányát. Az eseményen az MLSZ is képvisel­teti magát, úgy tudjuk, Kisteleki Ist­ván elnök mellett Nemes Ferenc al­­elnök és Bordás György főtitkár uta­zik Zürichbe. Bajnai Gordon a díjki­osztó gála előtt megbeszélést foly­tat majd Joseph Blatterral. A tárgya­láson várhatóan szóba kerülnek a magyar parlament sportbizottsága és az MLSZ által is támogatott 6+5- ös szabály részletei is; ez utóbbi lé­nyege, hogy a jövőben a pályán egy­szerre egy csapatban csak öt külföl­di játékos szerepelhet. Úgy tudjuk, hogy az ünnepségre meghívót ka­pott és azon részt vesz Orbán Vik­tor Fidesz-elnök, a felcsúti Puskás Akadémia alapítója is. NÉPSZABADSÁG • 2009. DECEMBER 21., HÉTFŐ Magyarország • 3 Nyugati civilizációs viszonyok között ma a Föld népessé­gének ötöde él. Elvitathatja-e bárki a többi ötmilliárd jogát ugyanehhez? Az éhező százmil­liók árnyékában hol kaphat priori­tást a globális fel­­melegedés? Tévé vagy jegesmedve? Friss Róbert frissi­nepszabadsag.hu „Egyedül nem megy!, Kötéltáncot járunk!, Csak egy angyal se­gíthet!” - érzelmi kitörésekben nem volt hiány az ENSZ klí­makonferenciájának szombatra „kitolt” zárónapján. Hiába. Két hét diplomáciai csetepatés és tízezres utcai harcok után az eredmény szinte semmi. Egy két és fél oldalas politikai nyi­latkozat, amelyet „tudomásul vett” a 193 delegáció. 2010 végé­re talán elkészülhet egy új éghajlatvédelmi egyezmény, amely­nek a 2012-ben lejáró csonka kiotói dokumentumot kellene fel­váltania. Nincs megállapodás, mert nem lehet. S nem csak azért - mint azt Nicolas Sarkozy francia elnök ingerülten közölte­­, mert az ENSZ konszenzusos döntési mechanizmusa működésképte­len. Hanem mert amíg a tőkés alapon működő, szénhidrogén­re épült világgazdaság egyetlen érvényes jelszava a növekedés, addig a fejlett és a fejlődő világ közötti szakadék áthidalhatat­lan. A civilizációs minta a fejlett, nyugati világ. Nézzük csak In­diát. Lakossága 1,16 milliárd. Shasi Tharoor, a Nemzeti Kong­resszus Párt politikusa nyilatkozta a minap: e tömeg egy szá­zalékának sikerül évente kiemelkednie a szegénységből. A la­kosság 65 százaléka 35 évesnél fiatalabb, ők munkát akarnak. S még csak nem is amerikai színvonalú életet. Tharoor 2050-re olyan Indiát képzel el, ahol mindenkinek garantált a napi két­­három étkezés, a fedél a feje fölé, általános az oktatás, a felnőt­teknek a munka. Elgondolható, mekkora katasztrófával járna, ha az ország lemondana a gazdasági növekedésről, olvadjanak bár­mennyire is a jéghegyek. Nyugati civilizációs viszonyok között ma a Föld népességé­nek ötöde él. Elvitathatja-e bárki a többi ötmilliárd jogát ugyan­ehhez? Az éhező százmilliók árnyékában hol kaphat prioritást a globális felmelegedés? Koppenhága csak annyit hozott, hogy a fejlődő országoknak 2010 és 2012 között 30,2020 után pedig százmilliárd dollárt „szán­nak” a fejlettek klímavédelmi támogatásra. Titokzatos, virtuális, s ahogy egy fejlődő ország vezetője fogalmazott, júdáspénz ez. Mindenesetre nagyon gyenge és bizonytalan ellentételezése len­ne annak, hogy - globalizálva a munkamegosztást - évtizedekig az olcsó munkaerejű fejlődők nyakába varrták az elavult techno­lógiákat. Most meg az esőerdőket kérik rajtuk számon. És persze nem csak Ázsiáról van szó. A gazdasági válság előtti olajéhség bevételét Vlagyimir Putyin kormányfő például - az egyik legna­gyobb szén-dioxid-kibocsátó - Oroszország gazdaságának tech­nológiai forradalmára kívánta fordítani, ebből sem lesz egyelő­re semmi. Az izzadó jegesmedvék és a koppenhágai csőd felszínes el­lentmondásai két hétig eluralták a médiát. Mellettük meg ott ta­láljuk a hirdetéseket a „fenntartható tévézésről”. Pedig a 2050-es indiai átlagháztartás álmaiban még csak nem is szerepel a plaz­matévék új generációja. A dohányos tüdő ugyanis a kártevő puszta elvonásától nem gyógyul meg, ahhoz idő, sőt, sok­szor orvosság és szanatórium is kell - ahogy a Földnek a sokat emlegetett veszedelmes szén­dioxid megköté­séhez a növényta­karó. Diófát nem ültettek Tamás Gábor gabtamas@gmail.com A „világ vezetői” egyelőre nem mentik meg a Földünket. Per­sze, konferencia volt Koppenhágában, nem akciófilm, az utol­só pillanatokban bekövetkező hősies csodatétellel. A kivonulá­sokkal és tüntetésekkel kísért huzakodás a végjátékra lényegé­ben az ipari termelés korlátozásának mértékére és árára korlá­tozódott csupán. No persze, bizonyos légromboló gázok kibo­csátása közvetlenül és viszonylag számon kérhetően ellenőriz­hető - mint mikor a láncdohányos elől elzárjuk a cigit -, de a már bekövetkezett károk orvoslásáról, ne adj’ isten a folyamat „organikus” szabályozásáról alig esett szó. Kár. A dohányos tü­dő ugyanis a kártevő puszta elvonásától nem gyógyul meg, ah­hoz idő, sőt, sokszor orvosság és szanatórium is kell - ahogy a Földnek a sokat emlegetett veszedelmes szén-dioxid megköté­séhez a növénytakaró. Márpedig erről Koppenhágában kevés szó esett. Diófát ott nem ültettek. Úgy tűnik, az emberiség elfelejtette, hogy puszta létezésé­hez is a „növényi forradalomra” volt szükség a távoli múlt­ban, és egyáltalán nem biztos, hogy most nem valami hason­lóra lesz szükség a fennmaradásunkhoz is. Amikor úgy félmil­­liárd évvel ezelőtt kizöldültek a kontinensek, akkor kezdhet­te meg igazából hódítását az állati és végül az immár „hatéko­nyan” szaporodó emberi élet. Könyvtárnyi tudomány tanúsít­ja, milyen okozatokkal jár, mondjuk, a brazíliai esőerdők irtá­sa, de nekünk nem kell ilyen messzire mennünk, hogy a drasz­tikusan megnövelt fakitermelés „áldásos” hatásaival szembe­sülhessünk - elég, ha csak a Kárpátokból immár fék nélkül lezúduló hóló Tisza-környéki áradásai eszünkbe jutnak. Az a víz azonban, ami így végigrohan rajtunk, már csak kellemetlen okozat, az igazi kár ezzel az irtással is a klímánkat érte (nálunk is jól érezhetően): letarolt domboldal egy fia kiló szén-dioxi­­dot meg nem köt, az biztos, ráadásul más szempontokból alap­vetően fontos helyi csapadék sem lett belőle. Nemhogy vágni kellene a fát, de telepíteni, miként a sivatagosodás legkézen­fekvőbb visszaszorítási módja is a támogatott „földzöldítés” lehetne. Léteznek már olyan technológiák (persze nem olcsó), amelyekkel még a legszárazabb égöveken is lehet egyszerű nö­vénytermesztéssel próbálkozni. Az ott élőknek erre általában nincs pénzük, a fejlett világ azonban inkább a közvetlen se­gélyezésben gondolkodik. A változáshoz persze nehezen egy­ségbe foglalható, komplex rendszerre lenne szükség, amely­ben egyszerre és hasonló súllyal szerepel az extenzív, vagyis nem piacérdekű agrárgazdálkodás és - természetesen - a ká­ros anyagok ipari kibocsátását fékező megoldások támogatá­sa. Bolygóméretekben ilyenre azonban egyhamar nem számít­hatunk - hiszen valójában még a tárgyalásokon az iparfékezé­si célra „bedobott”, a fejlett világ termelésének töredékszáza­lékával egyenlő, évi százmilliárd dollárosra tervezett klímavi­­lágalap ügyében sem jutottak dűlőre a magas felek. Egy szak­mai becslés szerint egyébként nagyjából ennyiből hatásosan lehetne fékezni a növénytakaró pusztulását is, sőt. Az erre vonatkozó, tekintélyes nemzetközi tudóscsoport által készített elemzés és javaslatcsomag eljutott egyébként Koppen­hágába is, hatása nulla volt. Bánni ezt akkor fogják, amikor már valóban késő lesz.

Next