Népszabadság, 2010. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-14 / 11. szám
2010. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország A BKV mellett a vasút is megbénulhat Szolidaritási akciót tart ma a VDSZSZ A fővárosi autóbuszok és villamosok után ma hajnaltól a vonatok is leállnak, legalábbis a budapesti elővárosi vasúti forgalomban. A BKV-s dolgozók sztrájkjával szolidáris Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete hajnali 4 és reggel 8 óra között kapcsolódik a munkabeszüntetéshez. Kun J. Erzsébet Egyelőre nem látszik az alagút vége: tegnap sem sikerült megállapodásra jutni a kollektív szerződésről a BKV menedzsmentjének és a szakszervezetek képviselőinek. Igaz, erre nem is volt sok esély, hiszen a közlekedési vállalat vezetése nem állt elő újabb javaslattal, az érdekvédők pedig nem engednek a követeléseikből, így az utóbbi napok tapasztalatai alapján előre látható, hogy ma is csak elvétve közlekednek a buszok és a villamosok. A trolit és a metrót választók pedig a már szintén megszokott, komoly zsúfoltságra készülhetnek. Nemes Gábor, a BKV-nál megalakult sztrájkbizottság szóvivője nem árulta el lapunknak, hogy sztrájkalapjukból még hány napra futja, az azonban biztosra vehető, hogy a vasutasok reggel 8-ig meghirdetett sztrájkjáig kitartanak, de a hogyan továbbról nincsenek érdemi információk. Az Index úgy tudja, a sztrájkalap akár két hétre is finanszírozni tudja a munkabeszüntetést, de ezt egyetlen forrásunk sem támasztotta alá. A távirati iroda értesülése szerint naponta akár 25 millió forinttal is apaszthatja a sztrájkalapot a munkabeszüntetés. Hírek szerint egyes buszgarázsokban, villamosremízekben tegnap már több konfliktus alakult ki a sztrájkolók és az azt megtagadók között. Nemes Gábor nem tud ilyen esetről, s arról sem, hogy az utasok és járművezetők között vita alakult volna ki a sztrájk kapcsán. A szóvivőtől megkérdeztük, nem tartanak-e attól, hogy ha esetleg a bíróság jogszerűtlennek mondja ki sztrájkjukat, úgy a dolgozók egy része elveszíti az állását, Nemes Gábor azt válaszolta: kizárólag a szakszervezeti vezetőket terheli felelősség, tisztségviselőket és más dolgozókat nem lehet elbocsátani azért, mert részt vettek a sztrájkban. (A BKV eddig valamennyi munkabeszüntetéssel kapcsolatban pert indított, s a bíróság minden esetben jogszerűnek ítélte a sztrájkokat - a szerk.) Az, hogy tovább nehezedik a fővárosban élők, illetve dolgozók helyzete, jelzi, hogy tegnap a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete is eldöntötte: ma hajnali 4 órától négyórás szolidaritási sztrájkot tart. Gaskó István elnök bejelentette, hogy akciójukkal a BKV dolgozóit támogatják. S bár a munkabeszüntetést az egész vasúthálózatra meghirdették, leginkább a budapesti „fejpályaudvarokra” koncentrálják, mivel ezek vannak kapcsolatban a BKV-hálózattal. Vagyis a négyórás vasutassztrájk pár száz vonat közlekedését érinti csak. A VDSZSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: elvi jelentősége van annak, hogy a vasutasok kiálljanak a BKV-sok érdekeinek érvényesítése mellett, a sztrájk idejének meghirdetésekor tekintettel vannak az utazókra, nem céljuk a károkozás a MÁV-nál. Gaskó úgy látja: a hazai állami cégeknél súlyos munkaügyi konfliktusok alakultak ki, ezek közül a legsúlyosabbnak a BKV-nál lévő látszik. Mindazonáltal a MÁV-nál sem született megállapodás a szolidaritási sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról. A társaság tájékoztatása szerint ezért kiszámíthatatlan lesz a vonatközlekedés több területen, főként a fővárosi agglomerációban. A GYSEV-nél nincs sztrájk. Gelencsér László, a BKV Liga-Munkástanácsok Szövetségének elnöke és Gaskó IstvánFotó: Szabó Bernadett „Mindig elkerülhető a sztrájk” A törvény nem írja, hogy a sztrájk végső eszköz, sok múlik azon, hogy a feleket a döntéseikben milyen motívumok, attitűdök, emlékek, érzelmek befolyásolják - mondja Berki Erzsébet munkaügyi szakértő, egyetemi tanár. Kun J. Erzsébet Zokogva telefonált tegnap délután a lányom, hogy több mint fél órája áll a Margit híd budai oldalán a villamosmegállóban. Keze-lába összefagyott, és senki nem tudja megmondani neki, hogyan juthat haza. Sztrájkolnak a BKV-s járművezetők, ehhez joguk van. De mihez van joga a konfliktusban vétlen utasnak? - A sztrájk arra kényszeríti a szolgáltatás lehetséges igénybevevőit, hogy a maguk eszközeivel oldják meg annak pótlását. Természetesen ebben segíthet nekik a szolgáltatást nyújtó cég - azzal például, hogy tájékoztat a közlekedő járatokról - vagy annak felügyelő szerve, már ha van ilyen. Ez kétségtelenül nehéz helyzet, hiszen a fogyasztók ahhoz szoktak hozzá, hogy a szolgáltatás rendelkezésre áll, tehát a hétköznapi rutinok ilyenkor nem működnek. Tekintettel arra, hogy a közlekedésnek nem a BKV által nyújtott szolgáltatások igénybevétele az egyetlen módja, az utasnak változatlanul joga, hogy közlekedjen. - Ez azért így elég cinikusan hangzik. - Meglehet, de akkor is így van. A kérdésnek a jogi oldala, jelesül az, hogy milyen feltételek mellett illeti meg kártérítés a fogyasztót, meglehetősen bonyolult, gyanítom, a jogászok sincsenek egységes állásponton. - Szakértők szerint a sztrájktörvény nagy hiányossága, hogy nem definiálja magát a sztrájkot. - A sztrájk kollektív munkabeszüntetés, amely a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik védelmére illeti meg. - Szabó Máté ombudsman vizsgálattal tárta fel, hogy nem harmonizálták a sztrájktörvényt a munka törvénykönyvével, nem szabályozott az állampolgárok tájékoztatása, és továbbra sincs megoldás a közszolgáltató és a szakszervezetek egyik legjelentősebb érdekellentétére, az elégséges szolgáltatás mértékének megállapítására. Hogyan oldható fel ez a probléma? A munkáltatónak, akinél a sztrájk folyik, elemi érdeke, hogy a fogyasztókat, akik az ő piacát alkotják, tájékoztassa, miként nyújtja a szolgáltatásait. Ha ezt nem teszi meg, nem jár el a jó gazda gondosságával. Az elégséges szolgáltatásban való megállapodás hiánya tárgyalástaktikai hiba: nem szabadna összekeverni az érdekvitát, ami miatt sztrájk van, az elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalással, ami sokkal inkább technikai kérdés. Jellemző módon az egészségügyben és a villamosenergia-iparban ezek a megállapodások rendre megszületnek sztrájkhelyzetben, a közlekedésben pedig az utóbbi időben sokszor nem, holott a munka és a sztrájk szervezése szempontjából is sokkal kiegyensúlyozottabb helyzetet teremthetnének ezzel a felek. Ha az ilyen jellegű érdekek nem működnek és nem a megfelelő magatartás felé terelik a szereplőket, természetesen lehet jogszabályokkal operálni, azonban a munka világára vonatkozó szabályozást általában a szociális partnerekkel folytatott konzultáció alapján szokta a kormány a parlament elé terjeszteni. - A BKV szakszervezetei most azért sztrájkolnak, mert január 1-jétől nincs a cégnél kollektív szerződés, a menedzsment és az érdekvédők hosszú hetek óta nem tudnak megállapodni. Kinek van itt igaza? - Egy érdekvitában nem lehet feltenni ezt a kérdést. Általában, ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, kinek van igaza egy kérdésben, rendelkeznünk kellene egy objektív mércével, amihez a valóságot hasonlítjuk. Ilyen mércével nem rendelkezünk. - Elkerülhető lett volna a sztrájk? - Az emberi cselekvések mindig döntések eredményei, még akkor is, ha adott esetben valaki nincs is tudatában annak, hogy épp dönt valamiről. Vagyis ebben az értelemben mindig elkerülhető a sztrájk. Egyébként is, azt hiszem, sok múlik azon, hogy a feleket a döntéseikben milyen motívumok, attitűdök, emlékek vagy érzelmek befolyásolják. - Elkövetett sztrájktörést a BKV vezetése, amikor „idegen sofőrök” kivitték a garázsból a buszokat? - A magyar jog nem ismeri a sztrájktörés fogalmát. www.nol.hu Gyalog sem sokkal lassabb Lencsés Károly „A 2-es és a 6-os villamosok »rendkívül csökkentett üzemmódban« közlekednek” - közölte egy kedves női hang mindazokkal, akik tegnap a BKV információs vonalát hívták. Szokásos fordulat volt még a „rövidített útvonal”, meg a „csökkentett járatszám” is. Szóval, nem ígértek semmi jót. És már ahhoz is sok türelemre volt szükség, hogy ezt megtudjuk. Többször előfordult ugyanis, hogy a társaság számát tárcsázva egy géphang azt közölte: a hálózat túlterheltsége miatt próbálkozzunk később. Próbálkoztunk, próbálkoztunk becsülettel, de csak a foglalt jelzést hallhattuk. Ha meg épp nem, akkor diszkrét zenével várakozhattunk, „mert minden ügyintézőnk foglalt”. Aki viszont elég kitartónak bizonyult, és rászánt tíz-húsz percet, hozzájuthatott a kívánt információhoz. Egy igen udvarias hölgy türelmesen elmagyarázta, miként juthatunk el a XV. kerületből a XXII.-be. Igaz, egyszerű dolga volt, mert a sztrájkmentes napokhoz képest „csupán” annyi a változás - derült ki, hogy a szokásoshoz képest jóval kevesebb busz közlekedett. A tájékoztatás szerint a 173-asra 10, a 114-esre 15, az 58-asra meg 40-50 percet kellett várakozni. - Sajnálom, de az 58-as vonalán csak egyetlen autóbusz üzemel - adott magyarázatot hangjában némi együttérzéssel a hölgy. - Akkor gyalog is gyorsabb. - Igaz, de ha szerencséje van, mindjárt jön a busz. Gyors fejszámolás után kiderült: a húsz kilométeres utat - egy óra helyett - szerencsés esetben is körülbelül két és fél óra alatt tehetnénk meg. Ha meg pechünk van, akár három óra is lehet belőle. Ami hat-hét kilométeres óránkénti átlagsebességet jelent. Mindent azonban az információs kisasszony sem tudhatott. Azt sem például, hogy tegnap délelőtt volt olyan időszak, amikor a 173-assal nem tíz percenként, hanem félóránként lehetett legfeljebb utazni. Már, ha fölfért az ember. Postások demonstráltak Több mint százan demonstráltak tegnap a Magyar Posta budapesti székháza előtt. A Kézbesítők Szakszervezete azért szervezte meg a tüntetést, mert jogtalannak tartja 29 tisztségviselőjének elbocsátását. Túsz Ferenc, a szakszervezet vezetője szerint a karácsony előtti kézbesítői sztrájk megszervezőit azért „fejezte le” a posta, mert felemelték hangjukat a munkavállalók jogaiért. December 22-én és 23-án 150 kézbesítő azért nem vette fel a munkát, mert így akarták kikényszeríteni, hogy valamennyi postás részesüljön a társaság eladott ingatlanjainak bevételéből. A tüntetésen ott voltak a Liga és a BKV szakszervezetének képviselői is. Fotó: Móricz Simon