Népszabadság, 2010. május (68. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-03 / 101. szám
2010. MÁJUS 3., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország Magyarral indul az érettségi Ott nőtt az emelt szinten vizsgázók száma, ahol magasabbra tették a felvételi küszöböt Tavalyhoz képest többen tesznek emelt szintű vizsgát a ma kezdődő érettségi szezonban, főként a korábban sikertelenül felvételizők próbálkoznak újra. Az idei végzősök többsége ugyanakkor továbbra is megelégszik a középszinttel - igaz, fele részük nem is tanul tovább. Varga Dóra A magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődik meg ma az idei érettségi szezon. Ezt a vizsgát több mint 92 ezren írják meg, ám a nagy többség megelégszik a középszinttel emelt szinten mindössze 1127- en vizsgáznak. Hasonló arányokkal lehet találkozni a többi „nagy tárgynál” is. A keddi matematikaérettségit 90 679- en írják meg közép- és 2686- an emelt szinten, a szerdai történelemvizsgát pedig 87 753- an teszik le közép- és 5366-an emelt szinten. Az 139 453 érettségiző összesen 485 099 vizsgát tesz le, ebből mindössze 27 038 az emelt szintű. Vagyis a diákok nagy többsége továbbra sem fárasztja magát az emelt szintű érettségivel - igaz, fele részüknek valójában nincs is rá szüksége. Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal közoktatási szakmai elnökhelyettese rámutatott: egy-egy évben az érettségizőknek kevesebb, mint 60 százaléka szeretne továbbtanulni az egyetemeken és a főiskolákon. A diákok 40 százalékának tehát egyelőre elegendő a középiskolai tanulmányok lezárását igazoló középszintű érettségi - ha később mégis tovább tanulnának, még mindig tehetnek szintemelő vizsgát. Pósfai Péter kitért arra is: az adott évben érettségiző, és ugyanabban az évben a felvételinek is nekifutó diákok nagyjából felének van legalább egy tárgyból emelt szintű vizsgája. Igaz, az eredeti tervek szerint kizárólag emelt szintű vizsgával lehetett volna bejutni a felsőoktatásba, most mégis a legtöbb szakra középszintű érettségivel is be lehet kerülni, az emelt szint csak pluszpontot ér. A kétszintű értettségi bevezetése előtt ugyanis Magyar Bálint akkori oktatási miniszter az egyetemekre és a főiskolákra bízta, kérnek-e emelt szintű vizsgát, azok pedig - öt nyelvszak kivételével - nem kértek. Az utóbbi években már egyre több nagy egyetem szeretné megkövetelni az emelt szintet, ám egyedüliként nem tehetik, mert szakcsoportonként kell megállapodni. Vagyis az összes, az adott szakot oktató intézménynek egyet kell(ene) értenie a követelményekben. A kisebb főiskoláknak azonban nem érdekük a küszöb emelése, mert attól tartanak, a nehezebb követelmények miatt hallgatókat, velük pedig pénzt veszítenének. Ezen változtatott volna a közoktatási törvény legutóbbi módosításával Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára, aki az egyes egyetemek kezébe adta volna a felvételi követelmények meghatározásának jogát. A jogszabályt azonban - más passzusok miatt - alkotmányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság. A helyzet legkorábban két év múlva változhat, ennyi időt kell adni ugyanis a felvételizőknek a felkészülésre. Előbbutóbb valószínűleg változni is fog. A Fidesz ugyanis már az elmúlt parlamenti ciklusban beadta ez irányú törvénymódosítási javaslatát, amely szerint 2013-tól a kormány döntene arról, mely tárgyakból és mely szakokon kötelező az emelt szint. Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere korábban erről azt mondta lapunknak: kezdetben valószínűleg csak a népszerűbb szakokon tennék kötelezővé az emelt szintet, és hosszú távon is csak „a szakok többségénél” lenne követelmény a nehezebb vizsga, ráadásul csupán az államilag támogatott képzésekben. Pokorni szerint ugyanis, miután a jövőben kapacitásfölösleg várható a felsőoktatásban, „meg kell engedni a továbbtanulást azoknak, akik ennek költségeit a saját zsebükből kifizetik”. Az idén mindezek ellenére bővül a nehezebb vizsgát megkövetelő szakok száma: már az orvos, fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos szakokon is előírás az emelt szint. Az ezekre a képzésekre fölvettek csaknem 95 százalékának ugyanakkor eddig is volt legalább egy tárgyból emelt szintű érettségije. A „szintemelés” ennek ellenére máris érezteti hatását: biológiából 13, kémiából 16, fizikából pedig 19 százalékkal többen tesznek az idén emelt szintű érettségit: e tárgyak közül kell ugyanis legalább egyet emelt szinten letenni az orvosképzőkbe való bejutáshoz. Az idén összességében tíz százalékkal többen szeretnék megszerezni a felvételin pluszpontot is érő emelt szintű érettségit: tavaly 24 950-en vizsgáztak emelt szinten, az idén 27 038-an. A „rendes” emelt szintű érettségi vizsgát tevők száma ugyanakkor változatlanul nagyjából 17 ezer. „Rendes” vizsgát pedig azok tesznek, akik az idén kapnak érettségi bizonyítványt: ez a 139 453 érettségiző közül úgy 93 ezerre igaz. Az igazi emelkedést a „szintemelőknél” lehet látni: ők tavalyhoz képest csaknem 1500-zal többen vannak. Ezt a vizsgatípust azok a diákok teszik le, akik korábban középszinten érettségiztek, és most emelni szeretnék a szintet a pluszpontok érdekében. Vagyis elsősorban a korábban érettségizettek - és feltehetőleg még sehová föl nem vettek - látták be, hogy a bejutáshoz szükség volna az emelt szintű érettségire is. A koncentráláshoz kell egy kis segítség Fotó: Kocsis Zoltán • A világ 138 országában az angol nyelvi vizsgákkal kedden kezdődik el a nemzetközi érettségi: hazánkban a Karinthy Frigyes Gimnázium az egyetlen közoktatási intézmény, amelyben le lehet tenni az International Baccalaureate-t. A nemzetközi érettségi hat tárgyból áll, a diákoknak ebből hármat emelt szinten kell teljesíteniük. Az eredményeket nemcsak a magyar, de a világ legrangosabb egyetemei is elfogadják. (V. A. D.) Sólyom László újraválasztását szorgalmazzák értelmiségiek Ma közük a támogatók teljes névsorát Sólyom László újraválasztását szorgalmazza tizenegy értelmiségi, akik ma felhívással fordulnak az új Országgyűléshez. Az MTI-nek vasárnap elküldött, a sajtótájékoztatóra szóló meghívó aláírói között van Karátson Gábor író, Kopp Mária egyetemi tanár, Lányi András író, Majtényi László volt ombudsman, Makovecz Imre építész, Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, Schneller István, Budapest volt főépítésze, Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Tölgyessy Péter politológus, Vida Gábor akadémikus és Zlinszky János volt alkotmánybíró. A Legyen újra Sólyom az elnök! című meghívó szerint az említett személyiségek levélben fordulnak az új Országgyűléshez, hogy ismét Sólyom Lászlót válasszák meg a köztársaság elnökének. A felhívás szövegét és a kezdeményezés támogatóinak névsorát ma hozzák nyilvánosságra. Molnár Csaba: Távozzon az MSZP elnöksége! Molnár Csaba, az MSZP Győr- Moson-Sopron megyei elnöke a Hírszerzőnek vasárnap azt mondta: távozzon posztjáról az MSZP elnöksége, s erre nem a megújulás, hanem a felelősségvállalás miatt van szükség. Molnár Csaba az interjúban minden elnökségi tagot arra buzdított, hogy kövesse Lendvai Ildikó elnök és Vadai Ágnes elnökségi tag példáját. „Politikailag és erkölcsileg egyaránt ezt tartom a helyes útnak. Ha mismásolunk és maszatolunk, az pont az az MSZP-arc, amire áprilisban a választók nemet mondtak. Az a régi MSZP fizimiskája. Az oly sokat emlegetett megújulásnak április 25-én kellett volna megindulnia, világos fogalmazással és felelősségvállalással” - jelentette ki. Molnár Csaba az interjúban jelezte azt is, hogy bár sokan megkeresték, nem pályázik a frakcióvezetői posztra. A tisztújítás időpontjánál - mint mondta - fontosabbnak tartja a tartalmi, politikai kérdéseket, a szélesebb pártdemokráciát, a teljesítményelv bevezetését, és azt, hogy „hova pozícionálják” a jövőben az MSZP politikáját. (MTI) www.nol.hu Vakon járó tűzoltók Tömegárnyék és izomérzékelés segíthet a tájékozódásban a füsttel teli helyiségben Bár még csupán a leendő kiképzők felkészítése zajlik, máris nemzetközi érdeklődés mutatkozik a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon kifejlesztett módszer iránt, amely a látás nélküli közlekedésre készít fel. A vakok iskolájával közösen összeállított képzés segédeszközök nélküli tájékozódást tesz lehetővé, ami füsttel borított helyiségekben életmentő ismeret lehet. Romhányi Tamás Tizenkilenc évvel ezelőtt, fiatal tűzoltóként Erdélyi István elvesztette társait egy füsttel borított oroszlányi pincében. A sűrű füstben maga elé nyújtott kezét sem látta. Idősebb kollégái tanácsát felidézve négykézlábra állt, mert lent ritkább a füst, majd hason kúszva indult el abba az irányba, amerre a falat sejtette. Útközben megtalálta a tömlőt, azt követve kijutott az épületből. Szerencsésen végződött kalandja később, immár budapesti tűzoltóként is többször eszébe jutott. Előjöttek az emlékek, amikor egy temetőtűz helyszínén kollégája kialudt lámpával egy kihantolt sírgödörbe esett, vagy amikor egy füsttel borított moziépületben egy tűzoltó aknába zuhant. 2001-ben akkor már irodában dolgozó tűzoltóként fogyatékos emberek menekítési terveit tekintette át. A vakok iskolájában tartott gyakorlat során megdöbbenve figyelte, milyen gyorsan rohannak le a lépcsőn, mennyire pontosan tájékozódnak a nem látó gyerekek. Az érdekes információk azután évekre feledésbe merültek, mígnem egy megrendítő tragédia újra felszínre nem hozta őket. 2006. augusztus 8-án a Műegyetem K épületének pincéjében három tűzoltó eltévedt, és a levegőpalack kiürülése után életét veszítette a sűrű füstben. Erdélyi őrnagy újra töprengeni kezdett a régi kérdésen: mit tehet a tűzoltó, ha adott körülmények között vakon kell tájékozódnia. A megoldáshoz végül egy véletlen találkozás is hozzásegítette, a metrón megismerkedett egy nem látó nővel, aki csodálatraméltó magabiztossággal közlekedett a legnagyobb forgalomban is. Az új ismereteket egy pályázatra írott tanulmányban foglalta össze, az anyaggyűjtés során pedig a vakok iskolájában a tájékozódás új módszereivel ismerkedett. Letakart szemmel gyakorolta, hogyan kell megállapítani különböző hangforrások irányát és távolságát. Fejben készített térkép alapján próbált útvonalakat bejárni, és persze mindezt úgy, hogy a lépcsőkkel, folyosókkal és számos egyéb akadállyal nehezített terepen egy pillanatra se veszítse el az egyensúlyát. Az oktatók olyan, fejleszthető képességekre is felhívták a figyelmet, mint a tömegárnyék észlelése, vagy a megtett távolság becslése izomérzékelés alapján. A tanulmány benyújtása után megkezdődött a tűzoltók számára hasznosítható tananyag kidolgozása. Ebben a munkában Somorjai Ágnes, Veress Éva, Fehér Zsigmond, a vakok iskolájának oktatói, valamint Könnyű László, Lebanov Attila, Bokor Miklós, Szerencsés Ádám és Erdélyi István tűzoltók vettek részt. A kedvezőtlen látási viszonyok közötti közlekedés eddig is része volt a kiképzésnek, és számos tájékozódást segítő eszköz is rendelkezésünkre áll - mondja Könnyű László tűzoltó százados. - A hőkamerától a világító tömlőkötélig sorolhatnánk a hasznos eszközöket, csakhogy a kötél elszakadhat, a kamera tönkremehet, a jelzőfény kialudhat sötétben. A kifejlesztett és begyakorlott készségek viszont akkor is segítségünkre lehetnek, amikor már semmi másra nem számíthatunk. Az első, harmincórás tréning végén sajátos tesztet tartottak, ennek során tapasztalt, kemény bevetéseken helytállt tűzoltók ugyanazt a feladatot hajtották végre letakart szemmel, mint az új kiképzésen átesett, ám kevés bevetésen részt vett fiatal kollégájuk. Kiderült, hogy a fiatal tűzoltó ugyanolyan gyorsan és magabiztosan mozog a sötétben, mint azok, akik tíz év alatt, számos éles helyzetben kerültek már hasonló körülmények közé. - A következő feladat a tűzoltókat betanító kiképzők felkészítése lesz - mondja Erdélyi őrnagy. - Az új ismereteket a régi tananyag kiegészítésének szántuk, ezért is lepett meg bennünket, hogy máris kilenc országból érdeklődnek az iránt, hogyan tanítjuk meg vakon közlekedni a budapesti tűzoltókat. 2006. augusztus 8-án a Műegyetem K épületének pincéjében három tűzoltó eltévedt, és a levegőpalack kiürülése után életét veszítette a sűrű füstben. Erdélyi őrnagy újra töprengeni kezdett a régi kérdésen: mit tehet a tűzoltó, ha adott körülmények között vakon kell tájékozódnia. Kiképzési feladat letakart szemmel Fotó: Fővárosi Tűzoltó-parancsnoksá