Népszabadság, 2010. május (68. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-03 / 101. szám

2010. MÁJUS 3., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország Magyarral indul az érettségi Ott nőtt az emelt szinten vizsgázók száma, ahol magasabbra tették a felvételi küszöböt Tavalyhoz képest többen tesznek emelt szintű vizs­gát a ma kezdődő érettségi szezonban, főként a koráb­ban sikertelenül felvételi­zők próbálkoznak újra. Az idei végzősök többsége ugyanakkor továbbra is megelégszik a középszinttel - igaz, fele részük nem is tanul tovább. Varga Dóra A magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdődik meg ma az idei érettségi szezon. Ezt a vizsgát több mint 92 ezren ír­ják meg, ám a nagy többség megelégszik a középszinttel­­ emelt szinten mindössze 1127- en vizsgáznak. Hasonló ará­nyokkal lehet találkozni a töb­bi „nagy tárgynál” is. A keddi matematikaérettségit 90 679- en írják meg közép- és 2686- an emelt szinten, a szerdai tör­ténelemvizsgát pedig 87 753- an teszik le közép- és 5366-an emelt szinten. Az 139 453 érettségiző össze­sen 485 099 vizsgát tesz le, eb­ből mindössze 27 038 az emelt szintű. Vagyis a diákok nagy többsége továbbra sem fáraszt­ja magát az emelt szintű érett­ségivel - igaz, fele részüknek valójában nincs is rá szüksége. Pósfai Péter, az Oktatási Hiva­tal közoktatási szakmai elnök­­helyettese rámutatott: egy-egy évben az érettségizőknek keve­sebb, mint 60 százaléka szeret­ne továbbtanulni az egyeteme­ken és a főiskolákon. A diákok 40 százalékának tehát egyelő­re elegendő a középiskolai ta­nulmányok lezárását igazoló középszintű érettségi - ha ké­sőbb mégis tovább tanulnának, még mindig tehetnek szint­emelő vizsgát. Pósfai Péter kitért arra is: az adott évben érettségiző, és ugyanabban az évben a felvételi­nek is nekifutó diákok nagyjából felének van legalább egy tárgy­ból emelt szintű vizsgája. Igaz, az eredeti tervek szerint kizáró­lag emelt szintű vizsgával lehe­tett volna bejutni a felsőoktatás­ba, most mégis a legtöbb szak­ra középszintű érettségivel is be lehet kerülni, az emelt szint csak pluszpontot ér. A kétszintű ér­­tettségi bevezetése előtt ugyan­is Magyar Bálint akkori okta­tási miniszter az egyetemekre és a főiskolákra bízta, kérnek-e emelt szintű vizsgát, azok pedig - öt nyelvszak kivételével - nem kértek. Az utóbbi években már egyre több nagy egyetem szeret­né megkövetelni az emelt szin­tet, ám egyedüliként nem tehe­tik, mert szakcsoportonként kell megállapodni. Vagyis az ös­­szes, az adott szakot oktató in­tézménynek egyet kell(ene) ér­tenie a követelményekben. A ki­sebb főiskoláknak azonban nem érdekük a küszöb emelése, mert attól tartanak, a nehezebb köve­telmények miatt hallgatókat, ve­lük pedig pénzt veszítenének. Ezen változtatott volna a közoktatási törvény legutóbbi módosításával Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára, aki az egyes egyetemek kezé­be adta volna a felvételi köve­telmények meghatározásának jogát. A jogszabályt azonban - más passzusok miatt - alkot­mányellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság. A helyzet legkorábban két év múlva változhat, ennyi időt kell adni ugyanis a felvételi­zőknek a felkészülésre. Előbb­­utóbb valószínűleg változni is fog. A Fidesz ugyanis már az elmúlt parlamenti ciklusban beadta ez irányú törvénymó­dosítási javaslatát, amely sze­rint 2013-tól a kormány dön­tene arról, mely tárgyakból és mely szakokon kötelező az emelt szint. Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási miniszte­re korábban erről azt mondta lapunknak: kezdetben valószí­nűleg csak a népszerűbb sza­kokon tennék kötelezővé az emelt szintet, és hosszú távon is csak „a szakok többségénél” lenne követelmény a nehezebb vizsga, ráadásul csupán az ál­lamilag támogatott képzések­ben. Pokorni szerint ugyanis, miután a jövőben kapacitásfö­lösleg várható a felsőoktatás­ban, „meg kell engedni a to­vábbtanulást azoknak, akik en­nek költségeit a saját zsebük­ből kifizetik”. Az idén mindezek ellenére bővül a nehezebb vizsgát meg­követelő szakok száma: már az orvos, fogorvos, a gyógyszerész és az állatorvos szakokon is előírás az emelt szint. Az ezek­re a képzésekre fölvettek csak­nem 95 százalékának ugyanak­kor eddig is volt legalább egy tárgyból emelt szintű érettsé­gije. A „szintemelés” ennek el­lenére máris érezteti hatását: biológiából 13, kémiából 16, fi­zikából pedig 19 százalékkal többen tesznek az idén emelt szintű érettségit: e tárgyak kö­zül kell ugyanis legalább egyet emelt szinten letenni az orvos­képzőkbe való bejutáshoz. Az idén összességében tíz százalékkal többen szeretnék megszerezni a felvételin plusz­pontot is érő emelt szintű érett­ségit: tavaly 24 950-en vizs­gáztak emelt szinten, az idén 27 038-an. A „rendes” emelt szintű érettségi vizsgát tevők száma ugyanakkor változat­lanul nagyjából 17 ezer. „Ren­des” vizsgát pedig azok tesz­nek, akik az idén kapnak érett­ségi bizonyítványt: ez a 139 453 érettségiző közül úgy 93 ezer­re igaz. Az igazi emelkedést a „szintemelőknél” lehet látni: ők tavalyhoz képest csaknem 1500-zal többen vannak. Ezt a vizsgatípust azok a diákok teszik le, akik korábban kö­zépszinten érettségiztek, és most emelni szeretnék a szin­tet a pluszpontok érdekében. Vagyis elsősorban a korábban érettségizettek - és feltehető­leg még sehová föl nem vettek - látták be, hogy a bejutáshoz szükség volna az emelt szintű érettségire is. A koncentráláshoz kell egy kis segítség Fotó: Kocsis Zoltán • A világ 138 országában az angol nyelvi vizsgákkal kedden kezdődik el a nemzetközi érett­ségi: hazánkban a Karinthy Frigyes Gimnázium az egyetlen közoktatási intézmény, amely­ben le lehet tenni az Internatio­nal Baccalaureate-t. A nemzet­közi érettségi hat tárgyból áll, a diákoknak ebből hármat emelt szinten kell teljesíteniük. Az eredményeket nemcsak a magyar, de a világ legrango­sabb egyetemei is elfogadják. (V. A. D.) Sólyom László újraválasztását szorgalmazzák értelmiségiek Ma közük a támogatók teljes névsorát Sólyom László újraválasztá­sát szorgalmazza tizenegy ér­telmiségi, akik ma felhívással fordulnak az új Országgyűlés­hez. Az MTI-nek vasárnap elkül­dött, a sajtótájékoztatóra szó­ló meghívó aláírói között van Karátson Gábor író, Kopp Má­ria egyetemi tanár, Lányi And­rás író, Majtényi László volt ombudsman, Makovecz Imre építész, Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, Schneller István, Budapest volt főépítésze, Sza­bó Gellért, a Magyar Faluszö­vetség elnöke, Tölgyessy Péter politológus, Vida Gábor aka­démikus és Zlinszky János volt alkotmánybíró. A Legyen újra Sólyom az el­nök! című meghívó szerint az említett személyiségek levél­ben fordulnak az új Ország­­­gyűléshez, hogy ismét Sólyom Lászlót válasszák meg a köz­társaság elnökének. A felhí­vás szövegét és a kezdeménye­zés támogatóinak névsorát ma hozzák nyilvánosságra. Molnár Csaba: Távozzon az MSZP elnöksége! Molnár Csaba, az MSZP Győr- Moson-Sopron megyei elnö­ke a Hírszerzőnek vasárnap azt mondta: távozzon posztjáról az MSZP elnöksége, s erre nem a megújulás, hanem a felelősség­­vállalás miatt van szükség. Mol­nár Csaba az interjúban minden elnökségi tagot arra buzdított, hogy kövesse Lendvai Ildikó el­nök és Vadai Ágnes elnökségi tag példáját. „Politikailag és er­kölcsileg egyaránt ezt tartom a helyes útnak. Ha mismásolunk és maszatolunk, az pont az az MSZP-arc, amire áprilisban a választók nemet mondtak. Az a régi MSZP fizimiskája. Az oly sokat emlegetett megújulásnak április 25-én kellett volna meg­indulnia, világos fogalmazással és felelősségvállalással” - jelen­tette ki. Molnár Csaba az interjúban je­lezte azt is, hogy bár sokan meg­keresték, nem pályázik a frak­cióvezetői posztra. A tisztújí­tás időpontjánál - mint mondta - fontosabbnak tartja a tartalmi, politikai kérdéseket, a szélesebb pártdemokráciát, a teljesítmény­elv bevezetését, és azt, hogy „ho­va pozícionálják” a jövőben az MSZP politikáját. (MTI) www.nol.hu Vakon járó tűzoltók Tömegárnyék és izomérzékelés segíthet a tájékozódásban a füsttel teli helyiségben Bár még csupán a leendő kiképzők felkészítése zajlik, máris nemzetközi érdeklő­dés mutatkozik a Fővárosi T­űzoltó-parancsnokságon kifejlesztett módszer iránt, amely a látás nélküli közle­kedésre készít fel. A vakok iskolájával közösen összeál­lított képzés segédeszközök nélküli tájékozódást tesz le­hetővé, ami füsttel borított helyiségekben életmentő is­meret lehet. Romhányi Tamás Tizenkilenc évvel ezelőtt, fia­tal tűzoltóként Erdélyi István elvesztette társait egy füsttel borított oroszlányi pincében. A sűrű füstben maga elé nyújtott kezét sem látta. Idősebb kol­légái tanácsát felidézve négy­­kézlábra állt, mert lent ritkább a füst, majd hason kúszva in­dult el abba az irányba, amerre a falat sejtette. Útközben meg­találta a tömlőt, azt követve ki­jutott az épületből. Szerencsé­sen végződött kalandja később, immár budapesti tűzoltóként is többször eszébe jutott. Elő­jöttek az emlékek, amikor egy temetőtűz helyszínén kollégája kialudt lámpával egy kihantolt sírgödörbe esett, vagy amikor egy füsttel borított moziépü­letben egy tűzoltó aknába zu­hant. 2001-ben akkor már iro­dában dolgozó tűzoltóként fo­gyatékos emberek menekíté­si terveit tekintette át. A va­kok iskolájában tartott gyakor­lat során megdöbbenve figyel­te, milyen gyorsan rohannak le a lépcsőn, mennyire pontosan tájékozódnak a nem látó gye­rekek. Az érdekes információk az­után évekre feledésbe merül­tek, mígnem egy megrendí­tő tragédia újra felszínre nem hozta őket. 2006. augusztus 8-án a Műegyetem K épületé­nek pincéjében három tűzol­tó eltévedt, és a levegőpalack kiürülése után életét veszítet­te a sűrű füstben. Erdélyi őr­nagy újra töprengeni kezdett a régi kérdésen: mit tehet a tűz­oltó, ha adott körülmények kö­zött vakon kell tájékozódnia. A megoldáshoz végül egy vélet­len találkozás is hozzásegítette, a metrón megismerkedett egy nem látó nővel, aki csodálatra­méltó magabiztossággal közle­kedett a legnagyobb forgalom­ban is. Az új ismereteket egy pályá­zatra írott tanulmányban fog­lalta össze, az anyaggyűjtés so­rán pedig a vakok iskolájában a tájékozódás új módszereivel ismerkedett. Letakart szemmel gyakorolta, hogyan kell megál­lapítani különböző hangforrá­sok irányát és távolságát. Fej­ben készített térkép alapján próbált útvonalakat bejárni, és persze mindezt úgy, hogy a lép­csőkkel, folyosókkal és számos egyéb akadállyal nehezített te­repen egy pillanatra se veszít­se el az egyensúlyát. Az okta­tók olyan, fejleszthető képes­ségekre is felhívták a figyelmet, mint a tömegárnyék észlelése, vagy a megtett távolság becslé­se izomérzékelés alapján. A ta­nulmány benyújtása után meg­kezdődött a tűzoltók számá­ra hasznosítható tananyag ki­dolgozása. Ebben a munkában Somorjai Ágnes, Veress Éva, Fe­hér Zsigmond, a vakok iskolá­jának oktatói, valamint Kön­­­nyű László, Lebanov Attila, Bo­kor Miklós, Szerencsés Ádám és Erdélyi István tűzoltók vet­tek részt.­­ A kedvezőtlen látási vi­szonyok közötti közlekedés ed­dig is része volt a kiképzésnek, és számos tájékozódást segí­tő eszköz is rendelkezésünk­re áll - mondja Könnyű Lász­ló tűzoltó százados. - A hőka­merától a világító tömlőkötélig sorolhatnánk a hasznos eszkö­zöket, csakhogy a kötél elsza­kadhat, a kamera tönkremehet, a jelzőfény kialudhat sötétben. A kifejlesztett és begyakorlott készségek viszont akkor is se­gítségünkre lehetnek, amikor már semmi másra nem számít­hatunk. Az első, harmincórás tré­ning végén sajátos tesztet tar­tottak, ennek során tapasztalt, kemény bevetéseken helytállt tűzoltók ugyanazt a feladatot hajtották végre letakart szem­mel, mint az új kiképzésen át­esett, ám kevés bevetésen részt vett fiatal kollégájuk. Kiderült, hogy a fiatal tűzoltó ugyan­olyan gyorsan és magabiztosan mozog a sötétben, mint azok, akik tíz év alatt, számos éles helyzetben kerültek már ha­sonló körülmények közé. - A következő feladat a tűz­oltókat betanító kiképzők fel­készítése lesz - mondja Erdé­lyi őrnagy. - Az új ismerete­ket a régi tananyag kiegészíté­sének szántuk, ezért is lepett meg bennünket, hogy máris ki­lenc országból érdeklődnek az iránt, hogyan tanítjuk meg va­kon közlekedni a budapesti tűzoltókat. 2006. augusztus 8-án a Mű­egyetem K épületének pin­céjében három tűzoltó elté­vedt, és a levegőpalack ki­ürülése után életét veszítette a sűrű füstben. Erdélyi őr­nagy újra töprengeni kezdett a régi kérdésen: mit tehet a tűzoltó, ha adott körülmé­nyek között vakon kell tájé­kozódnia. Kiképzési feladat letakart szemmel Fotó: Fővárosi Tűzoltó-parancsnoksá

Next