Népszabadság, 2010. augusztus (68. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-02 / 178. szám
2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország www.nol.hu Kereszténydemokraták kormányfogságban Lefojtott KDNP-sek vidéken, cserébe Semjén Zsolté a nemzetpolitikai kompetencia „Egészséges feszültségek” kormányszinten. Le kellett nyelni a békát az alkotmánybíró-választáson. Komoly, lefojtott személyiszakmai konfliktusok vidéken - ilyen a KDNP viszonya a Fideszhez, kormányon. Az önkormányzati választáson végül nem indulnak KDNP-s polgármesterjelöltek a Fidesszel szemben. De külön KDNP- lista lesz. Csuhaj Ildikó „A Fidesz biztosítja gyűjtőpártként a széles támogatottságot, a KDNP pedig azt az évezredes értékrendet, ami a politikai »forrásvidékét« jelenti az egész polgári-konzervatív-keresztény-nemzeti oldalnak. A KDNP elkötelezett a szövetség és »a bajtársi hűség« mellett, és készen áll arra, hogy ma is betöltse azt a történelmi küldetést, amire 66 év kereszténydemokráciája kötelezi.” Ezt Semjén Zsolt mondta a felsőházi ülésteremben, amikor május közepén megalakult a Fidesz- KDNP-frakciószövetség. Semjén Zsolt, aki a KDNP elnökeként „első számú” miniszterelnök-helyettese is lett a második Orbán-kormánynak, kétségkívül elégedett lehet: a KDNP külön és „történelmi létszámú” parlamenti frakciót alakíthatott. Politikai súlyát-arányát tekintve (tavaly decemberben egyszázalékos népszerűségi indexet mutattak ki a közvélemény-kutatók) pedig felülreprezentált a kormányzati posztokon. Soltész Miklós szociális, Simicskó István honvédelmi, Hoffmann Rózsa oktatási, Szászfalvi László egyházügyi államtitkár lett, Latorcai János pedig parlamenti alelnök, továbbá bizottsági elnöki posztot is kaptak szép számmal. De már a kormány megalakulása előtt elhomályosította kissé a keresztényténydemokrata expanziót, amikor Orbán Viktor egy sajtótájékoztatón munkatársunknak arra a kérdésére, hogy „milyen államtitkári posztokat kapnak a kereszténydemokraták”, azt közölte: nem lesznek olyanok, hogy „kereszténydemokrata államtitkárok meg fideszes miniszterek”, ez nem koalíció, hanem „egynemű” kormány. (Semjén Zsolt a sajtótájékoztatón Orbán Viktor mellett állt.) Az elmúlt időszak alatt viszont „jelzésértékű” módosító indítványok bizonyították, hogy vannak fideszes szakbizottságok, illetve kereszténydemokrata államtitkárok, a Pokorni Zoltán által vezetett parlamenti oktatási bizottság módosítója akadályozta meg, hogy a kötelezően előírt napi testnevelésóráról a nyári szünet előtt határozzon a T. Ház, holott az előterjesztők között volt Soltész Miklós KDNP-s szociális államtitkár is. Pósán László, az oktatási bizottság fideszes alelnöke azzal indokolta a halasztást, hogy Pokorni szerint „nincs jól összerakva” a törvényjavaslat. Az üdülési csekkek ügyében viszont Soltész Miklósnak sikerült jobban érvényesítenie az érdekeit a fideszes idegenforgalmi szakpolitikussal, Bánki Erikkel szemben, aki a rekreációs kártya híve. Ami az iskolai kötelező osztályzást/szövegértékelést illeti: fideszes módosítókkal változtattak Hoffmann Rózsa államtitkár eredeti javaslatán, s végül az eredeti elgondolásnál liberálisabb változatot fogadott el a parlament kormánypárti többsége. - Ezek egészséges feszültségek - nyilatkozta lapunknak Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője nem érzékeli, hogy a Fidesz hatástalanítaná vagy megbéklyózná a KDNP-t. „Természetesen meg kell találni az egyensúlyt a szövetségesi szerep és az önálló KDNP megjelenése között” - tette hozzá. Ami az „egészséges egyensúlyt” illeti: az őszi önkormányzati választásokon a KDNP az esetek 95 százalékában közösen (közös lista, közös jelöltek, közös kampány) indul a Fidesszel. „Virtigli” kereszténydemokraták ugyanakkor vannak, elsősorban vidéken. A Fidesz számára neuralgikus pont volt Veszprém, s most is az Érd és Vác. Veszprémben kisebb konfliktust okozott, hogy a kereszténydemokrata Debreczenyi János polgármester helyett a Fidesz és a KDNP Porga Gyulát javasolta. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, veszprémi képviselő erről azt mondta: közel féléves „interjúzás” előzte meg a jelölést, tájékozódtak a Fidesz-tagság körében, és szondázták a város közvéleményét is, céljuk az, hogy az eddigieknél nagyobb dinamizmus hassa át Veszprém vezetését. Érden viszont a kereszténydemokraták gondolkodtak új polgármesterben, mert „nem rajonganak” a fideszes polgármesterért, Mészáros Andrásért. Aradszki Andrást kérték fel, de miután a Fidesz országos választmánya a mostani polgármester mellett tette le a voksát, visszakoztak. Eöry Örs érdi KDNP-elnök munkatársunknak azt mondta, „vannak szakmai és személyes konfliktusok a helyi Fidesszel, de nem megyünk szembe a szövetséggel”. Tárgyalásokat folytatnak az együttműködésről. Ennek ellenére elképzelhető, hogy külön KDNP- listát állítanak az önkormányzati választáson. Segesdi János fideszes kampányfőnök-frakcióvezető optimista. Szerinte az egyeztetéseknek a KDNP-vel le kell zárulniuk a héten, mert augusztus 16-án már postázzák a kopogtatócédulákat. Szerinte meggyőző és a mostani városvezetés mellett szól, hogy az elmúlt évek során 39 milliárd forint értékű beruházás érkezett Érdre. Vácott - a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Bábiné Szottfried Gabriella elmondása szerint - a Fideszcsoportok ajánlása alapján is a 30 éves, kétszeres evezős-világbajnok, Pető Tibor, a Fidesz váci csoportjának elnöke száll ringbe a polgármesteri posztért. Ezt pecsételte meg a Fidesz-választmány döntése is. De indul (függetlenként) Fördős Attila is, akinek az első szórólapján civil szervezetek mellett a KDNP neve is szerepelt. „Nem lesz hivatalosan KDNP-s polgármesterjelölt, de a váci kereszténydemokraták érzik, ki mellé kell odaállniuk teljes mellszélességgel. A váci püspök is Fördős Attila mellett áll” - árulta el egy forrásunk. Harrach Péter a „váci konfliktusról” annyit mondott: valószínűleg külön KDNP- lista lesz, mert „a fideszes jelöltek bizonyára nagyon tehetségesek, de fiatalok, s nem lenne szerencsés mellőzni a régi, már bizonyított váci önkormányzati képviselőket”. A Fidesz nem viccel - indokolták a kereszténydemokraták, hogy az „alsó szinten meglévő helyi kereszténydemokraták nyomásának” miért nem enged a KDNP-vezetés, miért kell letörni a polgármesterjelölt-állítási kezdeményezéseket. A kereszténydemokraták nyilván emlékeznek még Kövér László tavalyi, augusztus 29- én Lakiteleken, zárt körben elhangzott felszólalására. Akkor a kiszivárgott hírek szerint a Fidesz választmányi elnöke a párt alapszabályára hivatkozva határozottan érzékeltette: azt, aki nem a Fidesz kampányát támogatja, politikai ellenfélnek tekintik. Nem is érti, hogy aki együtt akar működni a Fidesszel, miért nem lép be a pártba. Nemzetpolitikai fronton viszont nemrégiben kinyilvánították: az kormányzati kompetencia. Vagyis Semjén Zsolt viszi a prímet. Számára pedig életcél annak megakadályozása, hogy „egy kisantant” álljon össze a kettős állampolgárság ellen. Ez szinte százszázalékosan találkozik Orbán Viktor Kárpát-medence-politikájával - állítják a kereszténydemokraták. Ezért Bukaresttel, Kijevvel is „szívélyes a viszony” a miniszterelnök-helyettes részéről. Másrészt ismét felértékelődik a Máért, s ezzel párhuzamosan veszíti súlyát a mindenkori házelnök - augusztus 6-tól tehát Kövér László - hatásköréhez tartozó Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. (így szerintük Kövér László „különutas” nemzetpolitikai preferenciájának sem lesz meghatározó ereje.) A leltárhoz tartozik még: a KDNP arra számít, hogy az általa javasolt, de visszalépett Dienes-Oehm Egon a soron következő alkotmánybíró, ha Trócsányi Lászlót kinevezik párizsi nagykövetnek ősszel. S arra is, hogy leképezve a kormányzati modellt, Bagdy Gábor lesz Tarlós István „első számú” főpolgármester-helyettese a városházán - mert ezt ígérte nekik Orbán Viktor. Ehhez tegyük hozzá: egy kereszténydemokrata politikus éppen interjút adott arról, hogy Dienes-Oehm Egont jelölik alkotmánybírónak, amikor megtörtént a bejelentés: Orbán Viktor Bihari Mihály mellett Stumpf Istvánt nevezte meg jelöltjének. A KDNP lenyelte a békát. Ami a fővárost illeti: ha Rogán Antal főpolgármester-helyettes akar lenni, akkor nem lehet kérdés az sem, hogy kié lesz az „első szám”. „Nem akkor kell észbe kapni, ha jön a felhőszakadás” Bakondii György szerint a katasztrófavédelem is felelős a 2006. augusztusi tragédiáért A katasztrófavédelem működési zavarokkal küzd, kevés a szakember, hiányosak a készletek, miközben százmilliókat felesleges eszközökre költöttek el - állítja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság új vezetője. Bakondi György törvénymódosítást, szigorúbb hatósági fellépést ígér. Lencsés Károly A szemléletváltással indokolta a belügyminiszter az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) korábbi vezetőjének menesztését, ami a július 1-je óta hivatalban levő új főigazgató, Bakondi György szerint azt is jelenti, hogy a szervezeten belül véget kellett vetni a használhatatlan koncepciók gyártásának és a meddő vitáknak. Ez sorozatosan döntésképtelenséget okozott - állítja -, és 2006. augusztus 20-án tragikus következményekkel is járt: nem kis részben a katasztrófavédelmi szervezet működési zavarainak tudható be ugyanis, hogy a fenyegető ítéletidő ellenére nem állították le a budapesti tűzijátékot. Ezt több vidéki helyszínen megtették - emlékeztet Bakondi a fővárosban a közeledő viharról viszont nem vett tudomást senki. A korábbi megszorító intézkedések a katasztrófavédelmet sem kerülték el: előbb háromszáz főt leépítettek, majd a létszámstop miatt a polgári védelmi kirendeltségeken száz státust nem töltöttek be - mondja a főigazgató. A májusjúniusi árvíz elleni védekezés során tapasztalt problémák egy része szerinte mindenképpen erre vezethető vissza, hiszen valamennyi érintett település polgármestere mellé polgári védelmi szakembert kellett volna vezényelni, ám a létszámhelyzet ezt nem tette lehetővé. A beavatkozást hátráltatta, hogy néhol üres raktárakat találtak, és hiányos a szállítókapacitás is - a polgári védelemnek alig van használható terepjáró gépkocsija. A veszélyhelyzetek kilencven százalékát az árvizek okozzák, de a többi rendkívüli eseményt is általában valamilyen váratlan időjárási helyzet - vihar vagy jégeső - váltja ki. A katasztrófavédelemnek pedig a reális kockázatokra kell felkészülnie, így a főigazgató szerint vizsgálni kell néhány nehezen megmagyarázható beszerzés körülményeit. Ilyen például a paksi atomerőmű környezetében élők védelmére vásárolt menekülőkámzsák ügye. Ezek egy nukleáris baleset esetén használhatatlanok, viszont több százmillió forintba kerültek. Bakondi furcsának találja azt is, hogy az OKF a megszorítások idején sem sajnálta a pénzt kommunikációs tanácsadásra. A főigazgató úgy látja, a jogszabályi környezet is alapos felülvizsgálatra szorul, mert a katasztrófavédelmi szervek hatósági jogosítványait indokolatlanul nyirbálták meg. Ezért az építési engedélyezési eljárások során vagy a veszélyes üzemek működése kapcsán a polgári védelmi vagy tűzvédelmi szempontok nehezebben érvényesíthetők. Az egyik neuralgikus terület a panelprogram, mert ma nem lehet megkövetelni még azt sem, hogy az utólagos hőszigetelésnél éghetetlen anyagokat alkalmazzanak. Bakondi szerint az sem túl szerencsés, hogy a veszélyes üzemeknél tapasztalt szabálytalanságok miatt a tűzoltóság nem szabhat ki bírságot. Súlyos hiányosságok vannak a kritikus infrastruktúra terén is: megoldatlan például a vízelvezető rendszerek karbantartásának kérdése. Ezek használhatóságát senki nem ellenőrzi, és ha valahol a fenntartási munkákat nem végzik el, azt szankcionálni sem lehet. Pedig nem akkor kellene észbe kapni - véli a főigazgató -, ha jön a felhőszakadás, és egész településrészek kerülnek víz alá. Az pedig az áramszolgáltatók privatizálásának nem várt következménye, hogy a cégek a javítási munkákat kiszervezték, és ezért esetenként tisztázatlan, hogy üzemzavar esetén kinek kellene intézkednie. A szolgáltató mossa kezeit, az alvállalkozónál viszont nincs ügyelet. Nem jobb a helyzet a veszélyes szállítmányok engedélyezése és ellenőrzése körül sem. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen rakományokat pontosan kövessék - hangsúlyozza a főigazgató. Ugyanakkor rendet kell tenni a légi közlekedés terén is - teszi hozzá -, mert furcsa, hogy Budapest felett egy kisrepülőgép repkedhet azért, hogy utasai bicikliseket fényképezzenek. Egyébként csak a szerencsén múlott, hogy a gép, amely utóbb balesetet szenvedett, nem egy lakóházra zuhant. Néhány hónapon belül a parlament elé kerülhet a katasztrófavédelmi törvénycsomag, amely Bakondi reményei szerint egyértelmű jogszabályi környezet teremt a lakosság élet- és vagyonbiztonságának megteremtéséhez, vagyis a tágabb értelemben vett közbiztonság javításához. Az egyik kulcskérdés a tömegrendezvények biztonsága: a szervezőknek akár egy pár száz fős falusi búcsúnál is ki kell majd jelölni azt az intézkedésre jogosult személyt, akit veszélyhelyzet esetén a katasztrófavédelem emberei riaszthatnak. Júniusban egy mezőhegyesi rendezvényen legalább tíz ember megsérült, és lovak pusztultak el, amikor hatalmas vihar csapott le. A főigazgató úgy véli, működőképes riasztási rendszer segítségével a hasonló baleseteket meg lehet előzni. Az árvízveszélyes területeken élőket érinti, hogy meghatároznák a védekezéshez szükséges támogatási normatívákat, illetve egyértelmű és világos szabályokat hoznának a helyreállításra. Pakson, illetve más veszélyes üzemek környezetében működik riasztási rendszer, és a lakosság bevonásával gyakorlatokat is tartanak. Bakondi határozott álláspontja: az embereket az árvíz sújtotta térségekben is fel kell készíteni, és megteremteni a gyors tájékoztatás feltételeit. A beavatkozásra önkéntes csoportokat hoznának létre, és biztosítanák a védekezéshez szükséges készleteket. Ugyanakkor ki kell jelölni a rendszeresen vízjárta területeket, s pontosan meg kell határozni a vízügyi és a polgári védelmi hatóság ezzel kapcsolatos, egyebek mellett az építésügyi igazgatással összefüggő feladatait. Az egyik cél: ártérre többé ne építkezzék senki. Ma a jogszabályok csak a minősített időszakot - ilyen például a veszélyhelyzet - szabályozzák, de a jövőben a Kormányzati Koordinációs Bizottság már a rendkívüli helyzet kihirdetése előtt intézkedhetne. Az ugyanis elég pontosan prognosztizálható, hogy egy árhullám mikor vonul le, így a bizottság már korábban dönthetne a védekezéshez szükséges erők és eszközök át-