Népszabadság, 2010. szeptember (68. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-01 / 203. szám

Még hisz a csodában az LMP Cédulahiány Egyre nyilvánvalóbbnak látszik, hogy a Legyen Más a Politika főpolgármester­jelöltje, Jávor Benedek nem lesz képes megszerezni az induláshoz szükséges számú ajánlószelvényt. Kampányfőnöke még bízik a csodában, de hozzáteszi: ha elbuknak, az nem a párt, hanem a demok­rácia bukása lesz. 2. oldal A Greznár család öröksége Vurstli járja a rónát Vurstli járja be a rónát, a Greznár család vurstlija. Jól becsapott bennünket a Mű­vészetek Völgyében a plüssmajmaival és a plasztik szamurájkardjával: nem egy le­szakadó régió búcsús kitelepülésébe bot­lottunk, hanem az ország egyetlen védett mutatványos kollekciójába - tudtuk meg utóbb, ahogyan azt is, hogy egy sáros gu­micsizmából is lehet műtárgy. 17. oldal Dinók titka Képlékeny koponyák Egyes dinók koponyája olyan képlékeny volt, hogy az öregedés során többszö­rös alakváltozáson ment át. A különbö­ző koponyaformák annyira megtévesz­tették a tudósokat, hogy külön fajba tar­tozóknak vélték a különböző korú egye­­deket. Mindezt most fedezték fel a tudó­sok. 14. oldal Szonda-felmérés a pártokról Változatlan erőviszonyok Jelenleg a pártok nagyjából ugyanakko­ra támogatottsággal rendelkeznek, mint a parlamenti választást megelőző hetek- ben. A Fidesznek háromszor annyi híve van, mint a szocialistáknak - az összes választókorú 35, illetve 12 százaléka támo­gatja őket. A Jobbik a népesség 8 százalé­kát érezheti maga mögött, az LMP 4 szá­zalékon áll. A biztos pártválasztói körben eléggé szűkös az MSZP előnye a Jobbik­kal szemben: 18, illetve 15 százalékon áll­nak. A Fideszre az aktív választók 61 szá­zaléka adná voksát, az LMP-re 4 százalék - áll a Szonda Ipsos augusztus közepén a pártok népszerűségéről készült közvéle­mény-kutatásában. 3. oldal KERÉKVILÁG: 13. OLDAL 9 770133 175036 10203 Fekete pályán a forint Egekben a svájci frank árfolyama - Borús hangulat a nemzetközi piacokon Egy hét alatt másodszor döntött ne­gatív csúcsot a svájci frank forinttal szembeni árfolyama. Ráadásul most nem állt meg a lélektaninak tekin­tett 220-as szint alatt, hanem mind­járt 222-ig lendült a kurzus. A hí­reket alighanem gyöngyöző hom­lokkal hallgatták a devizahitelesek: több tízezer adósnak okoz gondot a megnőtt törlesztőrészletek fizeté­se. Az esetek többségében azonban a kölcsön bedőlését továbbra sem a forint árfolyama, hanem a jövedel­mek csökkenése, a munkahely el­vesztése okozza. Közel sem a 222-es szint volt az alja a forint tegnapi fekete pályájá­nak. A forint árfolyama ugyanis a 222-es szint alá esett, s egész nap ennek közelében folyt az üzletme­net, amire eddig nem volt példa. Mindez alapvetően a borús nem­zetközi hangulatra vezethető vis­­­sza. A tőzsdék, a részvénypiacok rosszul teljesítettek, ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar gazdaság­gal kapcsolatos aggodalmak egyál­talán nem enyhültek. Ennek vele­járója pedig, hogy az ilyen helyzet­ben keletkezett hatások fokozottab­ban jelentkeznek a magyar piacon. Most ez leginkább a devizapiacon éreztette hatását. A frank erősödé­sét az is fokozza - az élénkülő sváj­ci export mellett -, hogy az ország jegybankja leállt az intervencióval, felhagyott a frank gyengítésével. A befektetők most a menekülési devi­zákat vásárolják, így a dollárt, a ja­pán jent és a frankot. Kérdés, hogy mitől romlott el most a globális be­fektetői hangulat, s az meddig tart. Mind gyakoribbak azok az előrejel­zések, amelyek újabb visszaesésről beszélnek, miután az rajzolódik ki, hogy a döbbenetes méretű élénkí­tő csomagok sem hozták meg a várt eredményeket. A közeljövőben ér­demi megkönnyebbülésre nem sza­bad számítaniuk a devizában eladó­sodottaknak. A jegyzés talán 210 fo­rintra szelídülhet, ám még ez is de­rűlátó prognózisnak tűnik. Szakértők szerint világosan lát­szik, hogy az árfolyamokat a nemzet­közi fejlemények alakítják, hiszen a zloty és a cseh korona is gyengült, ám azért valamicskét mégis javíta­na az állapotokon, ha a magyar kor­mány igyekezne olyan jeleket adni, amelyek javítanának az ország meg­ítélésén, viszont ilyen nyilatkozatok­nak egyelőre nincs nyomuk. Bővebben a 9. és a 10. oldalon . Árnyék, grafikon: elemzők az MKB-ban Fotó: Bocsi Krisztián A többség támogatná Őrizetben az MNV a budapesti olimpiát volt vezérigazgatója A magyarok háromnegyede úgy véli, Magyarország történelmének egyik legnagyobb sikere lenne, ha hazánk olimpiát rendezhetne. A la­kosság hetven százaléka támogatná, hogy Budapest jövőre megpályáz­za a 2020-as ötkarikás játékok ren­dezési jogát. Abban a gazdasági, vá­rosfejlesztési szakemberek, a poli­tikusok és a polgárok is egyetérte­nek, hogy egy ilyen hatalmas sport­­esemény már az előkészítés idősza­kában kedvező folyamatokat indít­hatna el Budapesten, sőt London re­ményeiből kiindulva az utójáték is a város javára fordítható. A fenntart­ható fejlődés jegyében ugyanis a részben visszabontható-átépíthető létesítményeket később közösségi célokra hasznosíthatnák. Csakhogy 5000 milliárdba kerülne mindez. A harminc versenyhelyszínt, hatszáz önálló eseményt felölelő olimpia megrendezéséhez legalább 540 ezer férőhelyet magába foglaló sportlé­tesítményeket kell biztosítani. A 11 ezer olimpikon mellett hatezer kísé­rővel és napi 300-500 ezer látogató­val kell számolni. A támogatók legfőbb érve az, hogy az infrastrukturális, illetve közleke­dési fejlesztések többségét az olim­pia nélkül is meg kell valósítani. Ha viszont az ötkarikás játékokhoz kap­csolódva készülnek el a beruházá­sok, akkor uniós forrásokból újíthat­juk meg a várost. De jelentős bevé­tel remélhető szponzoroktól, jegyel­adásból, marketingből és a tévés köz­vetítési jogok eladásából is. Egy friss közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy honfitársaink több mint fele nemzetet egyesítő lehetőségként te­kint az olimpiára. A Fővárosi Közgyűlés két éve egyhangúlag támogatta az olimpiai törvény tervezetét, amelyet tavaly decemberben a sportbizottság be is nyújtott a parlamentnek. A házbi­zottságok áldásukat adták a javaslat­ra, ám a döntés a leköszönő Ország­­gyűlés utolsó két ülésnapjára csú­szott, így végül nem tárgyalták. Az új parlament persze újra napirendre tűzhetné a kérdést. Ez az új felmérés is ezt hivatott ösztönözni. Nem re­ménytelen a dolog. Az olimpia gon­dolata az első Orbán-kormány idején merült fel először. Részletek a 6. oldalon » Őrizetbe vették kedden Tátrai Mik­lóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkeze­lő Zrt. (MNV) volt vezérigazgatóját, akit a Sukoró-ügy kapcsán különö­sen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselek­ményekkel gyanúsítanak. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a volt vezérigazgató mellett az MNV Zrt. volt értékesítési igazgató­ját is őrizetbe vették. Cs. Zsoltot bűn­segédlettel gyanúsítják. A főügyész­ség munkatársai házkutatást tartottak az említettek lakásaiban - okiratokat és számítógépeket foglaltak le -, majd gyanúsítottként hallgatták ki őket a sukorói földcsere ügyében. Tátrai Miklós és Cs. Zsolt egyaránt panaszt jelentett be az őrizetbe vételi és a ház­kutatási határozatok, valamint a meg­alapozott gyanú közlése ellen. Tát­rai vallomást tett, míg Cs. Zsolt élt a hallgatás jogával. A gyanúsítottak ta­gadták a terhükre rótt bűncselekmé­nyek elkövetését. A főügyészség 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi in­gatlanok 2008 júliusában történt cse­réjével összefüggésben. Részletek a 12. oldalon » Tátrai Miklós­Fotó: Szabó Bernadett

Next