Népszabadság, 2010. szeptember (68. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-16 / 216. szám
2010. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Egy ablakban a közigazgatás? Az integrált ügyfélszolgálatok felállítására az idén 500 millió, jövőre további 1,5 milliárd forint kell A jelenlegi elképzelések szerint az anyakönyvezéstől a gyámügyig, az építési engedélytől a személyi okmányok cseréjéig mindent egyetlen helyen intézhetünk majd. Jelentősen bővül ugyanakkor az elektronikus, tehát interneten keresztül lebonyolítható ügyek köre is. Lencsés Károly Megyei kormányhivatalok jönnek létre, amelyek élén az állam megyei vezetője áll, s ő - a rendőrség és az APEH kivételével - maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat - nyilatkozta Orbán Viktor még kijelölt miniszterelnökként. Szerinte a nyár végére a középszintű közigazgatást teljesen átalakítják, mert „lehetetlen, hogy negyven körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intéznie középszinten”. Némi késéssel ugyan, de a Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderült: az összevonás az összesen 33 területi államigazgatási szervnek nem egészen felét érinti, tehát pontosan 15, eddig részben megyei, részben regionális szervezet kerül majd a jövő januártól a jelenlegi közigazgatási hivatalok jogutódaként felálló fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz. Az új gigahivatalokat kormánymegbízottként politikus vezeti - aki parlamenti képviselő is lehet -, és a hivatalvezetők szakmai helyettesként működnek majd. Az átalakítás miatt elveszítik autonómájukat többek között a megyei mezőgazdasági, illetve a vidékfejlesztési hivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak és nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a munkaügyi központok és a munkaügyi felügyelőségek, a fogyasztóvédelmi hatóság regionális felügyelőségei, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai. Kimaradtak viszont az integrációból például az államkincstár, a bevándorlási hivatal, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság területi szervei, valamint a nemzeti park igazgatóságok. Az átszervezés összességében így is igen sok munkavállalót érint, mert az eddig 1400 fővel működő közigazgatási hivatalok létszáma több mint húszezerrel bővül. Igaz, az összevonások által nem érintett szervezeteknél foglalkoztatottak száma sem csekély, hiszen csak a vámosokkal kiegészült APEH- nél 23 ezren, míg az államkincstárnál 3800-an, a KSH-nál 1400- an, a vízügynél pedig 1600-an dolgoznak országosan. A kormányfő bejelentése után komoly szakmai munka indult, amelynek eredményeként az a döntés született, hogy az integráció azokra a hatósági munkát végző szervezetekre terjedjen ki, amelyek ügyfeleket fogadnak - mondta kérdésünkre Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára. Felvetésünkre tagadta azt a lapunkban is megjelent hírt, amely szerint az integráció kapcsán az egyes tárcák között nézetkülönbségek lettek volna. Nem vitáról volt szó, hanem az egyes területekért felelős államtitkárok közötti folyamatos egyeztetésről - hangsúlyozta. A kormányhivatalok várhatóan két egységből állnak majd: a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett, az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős, és hatósági tevékenységet végző törzshivatalból, valamint a korábban az egyes tárcákhoz tartozó ágazati szakigazgatási szervekből. Szabó Erika kiemelte: ez utóbbiak szakmai önállósága továbbra is megmarad, vagyis a szakirányítás az ágazati minisztériumok feladata lesz, és a kormánymegbízott a vezetőket is csak a szakminiszter egyetértésével nevezheti ki. Az új szervezet az integrációból kimaradó szervek tekintetében is több jogosítvánnyal rendelkezik majd - mondta az államtitkár. A kormányhivatalok - a rendvédelmi szervek kivételével - véleményezik például a vezetők felmentését és kinevezését, a költségvetést, az esetleges átszervezéseket, emellett ellenőrzéseket végezhetnek, betekinthetnek a különféle iratokba, törvénysértést észlelve pedig egyeztető eljárást kezdeményezhetnek, s akár a felügyelő miniszterhez is fordulhatnak. Szabó Erika mindezt a közigazgatás történelmi léptékű átalakításának tekinti, amely első lépcső a valóban egyablakos ügyintézéshez. Ha ugyanis összevonják azokat az államigazgatási szerveket, amelyekkel az emberek kapcsolatba kerülhetnek, érdemi lépést tesznek annak érdekében, hogy mindent tényleg egyetlen helyen lehessen elintézni. Az integrált ügyfélszolgálatok felállítására egy kormányhatározat szerint az idén ötszázmillió, jövőre további másfél milliárd forintot kell átcsoportosítani. És ez nem a végállomás, hiszen a távlati cél, hogy az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit - ezek száma mintegy két és fél ezerre tehető - a kormányhivatalok járási hivatalaihoz telepítsék - tudtuk meg Szabó Erikától. Annak érdekében pedig, hogy a polgárok a lakóhelyükhöz közel intézhessék ügyeiket, 2013 végéig járási hivatalokat állítanak fel. Arról azonban az államtitkár egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy a rendszerváltozás előtt létezett 83 járási székhelyet kívánják-e visszaállítani, vagy a 168 kistérség válhat-e helyi igazgatási központtá. Csupán annyit árult el, hogy az ezzel kapcsolatos előkészítő munka még folyik, s az egyik legfontosabb szempont, hogy az embereknek minél kevesebbet kelljen utazniuk. Szabó Erika most inkább azt emelte ki, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az anyakönyvezéstől a gyámügyig, az építési engedélytől a személyi okmányok cseréjéig mindent egyetlen helyen intézhetünk majd. Jelentősen bővül ugyanakkor az elektronikus, tehát interneten keresztül lebonyolítható ügyek köre. A tervek között szerepel az is, hogy az ügyfélszolgálatokon két műszakban fogadják az embereket, ahol kétszer hatórás műszakban dolgozhatnak majd. Ez egyébként azt is jelenti - tette hozzá -, hogy az átszervezés bizonyosan nem jár az érdemi ügyintézők számának csökkenésével. Szabó Erika: Mindent egy helyen intézhetnek majd az ügyfelek Fotó: Teknős Miklós Utazni mindenképpen kell A megyei kormányhivatalok emlékeztetnek majd az 1980-as évekig működő rendszerre: a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mellett egységes szervezetben működő szakigazgatási szervek részben ugyanazokat a feladatokat látták el, mint a mai közigazgatási hivatal és a minisztériumok széttagolt dekoncentrált hivatalai. További egyezés, hogy akkor is működtek a most felállítani tervezett járási hivatalok. Szakmai vélemények szerint igazgatási szempontból az nem volt rossz megoldás. Egykor a járási székhely olyan igazgatási központként szolgált, ahol a polgárok szinte minden ügyüket elintézhették: a szakigazgatási szervek hivatala mellett megtalálták a bíróságot, a rendőrkapitányságot, s általában ott működött az állami tűzoltóság is. Ma viszont nem egészen száz településen található hivatásos önkormányzati tűzoltóság, körülbelül 110 helyen van bíróság, valamivel több mint 150 városban rendőrkapitányság, 280 településen pedig okmányiroda. A járási székhelyeket ezért meglehetősen nehéz úgy kiválasztani, hogy azok a korábbihoz hasonlóan teljes körű igazgatási szolgáltatást nyújtsanak. Amennyiben az önkormányzati jegyzők államigazgatási hatásköreit is a kormányhivatalok veszik át, az eddig helyben intézhető ügyek miatt az embereknek mindenképpen utazniuk kell. Tény ugyanakkor, hogy a települések körülbelül kétharmadán már ma is körjegyzőség működik, ami azt jelenti, hogy hivatal csak a körzetközpontban van, tehát utazni most is kell. www.nol.hu Lefokozták a Honvéd Kórház fűszülészét Hírösszefoglalónk Visszavonták a Honvéd kórház szülészeti vezetőjének megbízását a rúgott ivott kismama miatt, de nem bocsátották el állásából - jelentette be tegnap Grósz Andor, a kórház megbízott főigazgatója. Vagyis Török Miklós, a szülészeti-nőgyógyászati osztályt eddig irányító főorvos továbbra is a kórházban dolgozhat. Grósz Andor az osztályvezető leváltásával összefüggésben említette a lúggal megitatott kismama esetét, de - tette hozzá - nem csak ez volt a konkrét ok Hende Csaba honvédelmi miniszter döntésében. Emlékeztetőül: a szülő nővel február 12-én savlekötő helyett maró folyadékot, erősen lúgos kémhatású kálium-hidroxidot itattak az AEK Podmaniczky utcai kórházában. A nő azóta sem gyógyult meg. A kismama ügyének állásáról Grósz Andor azt mondta, hogy szerdán is beszélt a beteg jogi képviselőjével, és ismét megerősítette a kórház, valamint a honvédelmi tárca azon szándékát, hogy tárgyaláson kívül egyezzenek meg. Hangsúlyozta: az ügyben a felelősséget a múlt héten és korábban is elismerte a kórház, a tárgyalás további részleteiről azonban nem kívánt többet mondani. Hozzátette: korábban felelősségre vonások is történtek az ügyben, az érintett orvosról és szakdolgozóról azonban nem közölt többet. Arra a kérdésre, hogy ki veszi át Török Miklóstól a szülészeti-nőgyógyászati osztályvezetői teendőket, elmondta: az osztályon számos kiváló szakember dolgozik, akik korábban elődintézményeiknél, illetve más budapesti kórházban osztályt vezettek, egyiküket pedig csütörtökön ki fogja jelölni erre a posztra. S egy másik, egészségüggyel kapcsolatos hír: Mártai István lesz az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új főigazgatója. Mártái István előzőleg az OMSZ régióigazgatójaként dolgozott. Göndöcs Zsigmondot, a korábbi főigazgatót július 20-án mentették fel beosztásából. Mártái István kinevezéséig a mentőszolgálatot Gorove László általános főigazgató-helyettes irányította, irányítja. (MTI) Közmédia: a változás, „amitől nem kell félni” „Jó, ha a változásnak részesei vagyunk, nem kell félni tőle, inkább bízni benne, hogy jobb világot hoz” - ezt nyilatkozta lapunknak még augusztus közepén Szalai Annamária, az ORTT átalakításával létrejött Médiahatóság elnöke. Az azóta eltelt egy hónapban nagyjából kikristályosodott, mit ért a Fidesz változás alatt a közmédiában, ezt foglaltuk össze. Nyusztay Máté közmédiumok tulajdonosi testületei, gazdasági felügyelete, vagyona, a média hatósági felügyelete - mind kipipálva. Az Orbán-kormány megalakulása után sürgősséggel beterjesztett médiacsomag utolsó elemei várnak már csak elfogadásra, így belátható időn belül teljesülhet a Fidesz egyik régi vágya: a hazai médiaviszonyok gyökeres átalakítása. Miközben a Fidesz rendre a „szabad és független közszolgálati médiaszolgáltatás, valamint a szólás- és sajtószabadság, és a tájékoztatás függetlenségének, kiegyensúlyozottságának, illetve tárgyilagosságának garantálását” és hasonló célokat deklarált a médiacsomagjában, az elfogadott intézkedések közül jó néhányban ezzel éppen ellentétes szándékokat véltek felfedezni a csomagot vehemensen bíráló nemzetközi és hazai szakmai szervezetek. Mindenesetre figyelemre méltóan gyorsan, négy hónap alatt, sikerült a teljes közszolgálati médiát és a médiafelügyeletet átalakítaniuk, úgy, hogy abba a szakmának nem sok beleszólása volt - leszámítva, hogy néhány, nagy felháborodást kiváltó szabályt (kötelező regisztráció, kötelező válaszadási jog, blogok tájékoztatási kötelezettsége stb.) a szakmára tekintettel elhagytak. Az Orbán-kormány a médiafelügyelettel kezdte az átrendezést, amikor is a hírközlési felügyelet és az ORTT összevonásával létrehozta az új médiahatóságot, élén egy miniszterelnöki kinevezettel, Szalai Annamária fideszes médiapolitikussal, aki kilenc évre kapta megbízatását. A médiahatóság ugyanakkor csak az ősz második felében lesz igazán működőképes, ekkorra megválasztják a médiatanács tagjait (szintén kilenc évre), vagyis csak ezt követően kezdhetnek hozzá az érdemi munkához (ami többek között a többtucatnyi lejárt rádiófrekvencia pályáztatásánál lehet érdekes). Még október elején megválasztja a parlament a négy közszolgálati médium: a Duna TV, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda összevont közalapítványának kuratóriumi tagjait - a változatosság kedvéért, kilenc évre. A közös közalapítvány lenne hivatott a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosaként gondoskodni a közszolgálati műsorszolgáltatás követelményeinek érvényesüléséről. A közalapítvány gyakorolná a részvénytársaságok alapítói, illetve részvényesi jogait, viszont nem lenne jogosult megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét, a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani, vagy más szervezeti formába átalakítani, továbbá a zrt.-k részvényeit elidegeníteni, a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszerkezetét, valamint műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni. A „szuperkuratórium” nevezi majd ki a négy önállóságát névleg megtartó, nonprofit részvénytársasággá alakuló intézmény új vezérigazgatóit, egyszersmind megszüntetve a közmédiumok elnöki tisztségeit. Nem mintha emiatt sokaknak kellene aggódniuk: a négyből három közmédiumnak nincs megválasztott elnöke. Az MTV-t jó ideje az ügyvezető alelnök Medveczky Balázs irányítja - az Index szerint ő az esélyes az elnöki tisztségre -, a rádiónál már nincs is értelme pályáztatni, a Duna TV éléről a Fidesz által kirobbantott szerződésbotrány miatt kényszerült távozni Cselényi László, akit az Index szerint Kálomista Gábor, a Magyar Produceri Szövetség elnöke követhet. Egyedül Vince Mátyás MTI-elnök van tehát tisztségben; őt Belénessy Csaba követheti - ahogy azt lapunk korábban már megírta. A közös közalapítvány létrehozásával - erről hétfőn döntött a parlament - búcsút int a Fidesz a négy közalapítvány ellenőrző testületeinek is, és miután a „szuperkuratórium” két kormánypárti tagja és a Szalai Annamária által delegálandó elnöke áll majd szemben három ellenzéki taggal, kilenc évre megteremthetik a kormánypárti túlsúlyt - ráadásul úgy, hogy ezeket a szabályokat csak kétharmados többséggel változtathatják meg. A közmédia átalakítását persze nem csak politikai okok motiválják: a négyből három intézmény veszteséges (egyedül a közrádió zárta nyereséggel 2009-et), az MTV csődközelben van, miközben az új székházuk bérlésének ügyét - ahogy a Duna TV külső gyártású műsoraira kötött szerződéseit - a rendőrség vizsgálja. Bőven van tehát mit rendezni, más kérdés, hogy a pénzhiánnyal küszködő intézményeket mennyire ráznák gatyába az eddig napvilágot látott elképzelések: a teljesítményhez kötött normatív finanszírozás, az MTI szolgáltatásainak ingyenessé tétele, nem beszélve a közmédiumok reklámmentesítésének tervéről. (A Fidesz azzal kalkulál, hogy az összevonásokkal, leépítésekkel különösebb pluszforrások bevonása nélkül is konszolidálható a közmédiumok gazdálkodása.) A jövő évi költségvetés tervezetének benyújtásakor körvonalazódhat majd, hogyan képzeli el a kormány a közmédia finanszírozásának rendezését. Addigra várhatóan elfogadják a „médiaalkotmányként” ismert leckekönyvet, és a közszolgálati kódexet is. Ez utóbbival kapcsolatban sokatmondó, hogy szakmai szervezetek nem vesznek részt a kidolgozásában, ellentétben például a történelmi egyházakkal. A médiacsomag eddig elfogadott elemei is változhatnak még, mivel az Eötvös Károly Köz-