Népszabadság, 2010. november (68. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-08 / 259. szám
2010. NOVEMBER 8., HÉTFŐ ■ NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország RÖVIDEN MSZP: a kormány átrendezi az országot A kormány átrendezi az országot, úgy, ahogy azt „mi nem akarjuk”, és amihez az emberek sem adtak felhatalmazást - mondta Kiss Péter szombaton a fővárosban az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának országos értekezletén. A tömörülés elnöke azt mondta: a kormány nemcsak az alkotmányozás kapcsán, hanem az emberek zsebeit érintően is átrendezi az országot. Az a felhatalmazás, ami tavasszal született, legitim és erős felhatalmazás, de nem erősebb hivatkozás, mint a 2006-os MSZPSZDSZ-felhatalmazás - tette hozzá. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője úgy reagált: az emberek áprilisban és októberben is változást akartak, teljesen mást, mint amit a szocialisták csináltak az elmúlt nyolc évben. (MTI) Budai az ügyészséget kérdezi Gyurcsányról Az MSZP szerint Budai Gyula „ugráltatni próbálja” az ügyészséget, amely teszi a saját dolgát - reagált az MSZP arra, hogy az elszámoltatási kormánybiztos Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatban kérdést intézett a legfőbb ügyészhez. A kormánybiztos arra kérte a legfőbb ügyészt, nyilatkozzon: valóban érkezett-e a nyomozó hatóság részéről Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány a sukorói telekcsereügy kapcsán. Török Zsolt MSZP- szóvivő az MTI-nek azt mondta: ezzel Budai csak a figyelmet kívánja elterelni arról, hogy 3 millió ember magánnyugdíjmegtakarításait lopták el. (Hírösszefoglalónk) Elkészült a kolontári védőgát Mintegy három méter magasságban védőtöltéssel vették körbe az ajkai timföldgyár megsérült X-es számú zagytározójának kiszakadt részét, hogy meggátolják a szennyeződés további kiömlését, és vasárnap reggelre elkészült a lecsapoló árok is. A megsérült tározófalból kiszakadt, feldarabolt salaktömbökből és zúzott kövekből készült védőtöltéssel a sérült kazettából csak az iszapkifolyást tudják meggátolni, azt nem, hogy ne szivárogjon át azon a lúgos víz. (MTI) www.nol.hu A Lázár-javaslatokról már ma szavazhat a Ház Alapjogok esetén lesz normakontroll - Módosul e a kétmilliós határ? Az Alkotmánybíróság minden olyan jogszabály esetén élhet normakontrollal, ami alapjogot érint. Akkor is, ha adótörvényekről, büdzséről, illetékről van szó. A 98 százalékos különadó pedig nem lesz „társadalmi büntetés” a közszféra számára - így szeretné módosítani Lázár János az általa jegyzett javaslatokat. Csuhaj Ildikó Házszabálytól való eltéréssel akár már ma szavazhat az Országgyűlés Lázár János nagy politikai vihart kavaró javaslatairól, a 98 százalékos különadó másodszori elfogadásáról, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítéséről. A Fidesz-frakcióvezető két hete állt elő a javaslatokkal, pár órával azután, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki és megsemmisítette a Fidesz-KDNP által nyáron megszavazott, „pofátlan végkielégítéseket” sújtó adótörvényét. A 98 százalékos különadó változatlan elfogadásával a szövetséges KDNP nem ért egyet. Harrach Péter frakcióvezető egy hete azt nyilatkozta lapunknak: különbséget kell tenni az indokolatlanul magas, a társadalom egészét bántó, jó erkölcsbe ütköző végkielégítések és a törvényben biztosított, a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak járó végkielégítések között. „A szakszervezetek győztek meg igazából arról, hogy a változtatásra mindenféleképpen szükség van. Azt szeretném, ha az érdekképviseleteknek az álláspontja érvényesülne” - hangoztatta Lázár János néhány nappal később, miután szakszervezeti vezetőkkel konzultált („kiiktatva” ezzel a KDNP-t az egyeztetési folyamatból). Orbán Viktor miniszterelnökkel viszont még pénteken egyeztettek a tervezett módosításokról. A Fidesz-frakcióvezető számára ma „hosszú lesz a nap”; reggel az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésére konkrét javaslatokkal érkezik, azaz Lázár János bejelenti, milyen módosító indítványokat fogadnak el este a T. Házban. Arról már múlt szerdán megegyezett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Fidesz-frakcióvezető, hogy a nyugdíjba menő professzorok, docensek esetében a végkielégítések után nem kell különadót fizetni. Kis Papp László akkori tájékoztatása szerint a felsőoktatás adminisztratív munkaköreiben 3,5 millió forintos összeghatárt javasolt a különadót érintően Lázár János. Kérdés ugyanakkor, hogy az összes, törvényes végkielégítésre jogosult közalkalm Vasárnapi ülésén a gázárról is tárgyalt a kormány. Előtte Orbán Viktor a Hír TV-nek azt mondta: lehet, hogy csak ebben az évben tudják befagyasztva tartani az energiaárat, jövőre már nem. A televízió ezt úgy interpretálta: a miniszterelnök szavaiból az következik, hogy jövőre lehet gázáremelés. A parlament júniusban maz ottnál-köztisztviselőnél kiveszik-e vagy 3,5 milliósra emelik-e a mostani 2 milliós határt. Vagyis csak az efölötti részre vetik ki a 98 százalékos adót, hogy az ne legyen „társadalmi büntetés”. És a különadóval - Lázár János megfogalmazása szerint - csak „a nagykutyákat kapják el”. Lapunk úgy értesült, hogy ma valamilyen formában valószínűleg még lesz egy rövid konzultáció a KDNP felső vezetése és Orbán Viktor között. A kereszténydemokraták az alkotmánybírósági döntés és Lázár János bejelentése után eleve úgy készültek, hogy döntött a lakossági áram és gáz árának a befagyasztásáról. Amikor a kettes számú gazdasági akciótervnél Orbán bejelentette, hogy válságadóval sújtják az energiaszektort is, a fideszesek azzal érveltek: a különadót nem tudják az energiacégek a lakosságra hárítani, mert az árakat befagyasztották. (Munkatársunktól) módosító indítványt nyújtanak be: vagy a mostani 2 milliós összeghatárt emelik meg, vagy az említett réteget kivonják a törvény hatálya alól, így mentességet kaphatnának például a tanárok és az egészségügyi dolgozók. Ma délelőtt Lázár Jánosnak még a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt is képviselnie kell módosító indítványait - már ami az alkotmánymódosítást, az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítését illeti. A szigorú javaslaton „finomítanak”: Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke a múlt héten megerősítette lapunk információját: eszerint marad a tilalmi lista: azokról a kérdésekről, melyekről nem lehet népszavazást tartani (adók, költségvetés stb.), az Alkotmánybíróság nem lesz jogosult normakontrollra. Ha viszont alkotmányos alapjogi értékeket érint egy jogszabály, az AB akkor is jogosult lesz a felülvizsgálatra, ha az érintett törvény népszavazási tilalom alá esik. A változtatást alkotmányügyi bizottsági módosító indítványként nyújtják be. Sólyom dicséri a jelenlegi alkotmányt Lehet új alkotmányt létrehozni - ez beleillik a mostani újrakezdés filozófiájába -, de tartalmilag a meglévőnél újabbat, európaibbat, a hazai szabadságfoknak megfelelőbbet megalkotni nem lehet - ezt mondta szombaton Győrben Sólyom László volt köztársasági elnök. Hajba Ferenc Győr Sólyom László Egy elnökség lenyomata című könyvének bemutatóján Győrött beszélt a rendszerváltáskor módosított alkotmányról is. Hangsúlyozta: a társadalomba mélyen belegyökeredzett tévhit az, hogy a mostani alkotmány sztálinista lenne. Sólyom úgy vélte: a mindenkori kormányokat nem az alkotmány akadályozta meg abban, hogy fontos társadalmi kérdéseket megoldjanak. Lehet új alkotmányt létrehozni - ez beleillik a mostani újrakezdés filozófiájába -, de tartalmilag a meglévőnél újabbat, európaibbat, a hazai szabadságfoknak megfelelőbbet megalkotni nem lehet - jelentette ki a volt államfő. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország nemzetközi tekintélyét a rendszerváltás után éppen a módosított alkotmány, s az ország alkotmányosan működő rendje teremtette meg. Az alkotmányellenes hangulat - amelyet különféle aktuálpolitikai célból táplálnak - lassú méregként hat, aláássa az alkotmány rangját, legitimitását - fogalmazott Sólyom László, aki könyve kapcsán szólt arról is, hogy a praktikus politikai célokat mindig egyeztetni kell az alkotmányos alapelvekkel. Sólyom László a sajtó érdeklődésére külön nem fejtette ki véleményét az Alkotmánybíróság mozgásterét szűkítő kormányzati elképzelésekről. Mint ismeretes, Schmitt Pál köztársasági elnök október 29-én fogadta Sólyom Lászlót. A megbeszélésen a volt államfő elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító döntése után kialakult alkotmányjogi helyzetet. Sólyom László a jogállamiság szempontjából aggályosnak tartotta a helyzetet, különösen az AB hatáskörének tervezett korlátozását. Jövőre lehet gázáremelés Hétfőn még több körben egyeztetnek a törvény- és alkotmánymódosításokról Fotó: Móricz Simon 2012-ben több gyerek születhet a jómódú családokban Leginkább a jól kereső, kétgyerekes párokat ösztönözheti a gyerekek után járó adókedvezmény a harmadik utód vállalására. A szegények gyermekvállalása viszont csökkenhet, és az alsó középosztály termékenysége sem fog nőni vélik szakemberek. Ennek ellenére valamivel több gyerek születését várják a következő két évben, mint az idén. Az viszont kétséges, hogy tartós marad a trend. Matalin Dóra Magyarországon legkevésbé a középosztály vállal gyereket: ez volt a tanulsága annak a tavaly közzétett kutatásnak, amelyben 16 ezer férfit és nőt faggattak arról, hogy szeretnének-e három éven belül gyereket. Csaknem kétezren válaszoltak igennel, de három év múlva kiderült, hogy csak harmaduk váltotta valóra szándékát. Ebben nagy szerepet játszott az anyagi, illetve munkaerő-piaci bizonytalanság. Az alacsony jövedelmű nők nagyobb eséllyel vállaltak gyereket, mint a közepes vagy a magasabb jövedelműek, mert számukra elég erős volt az anyasági ellátások kompenzáló hatása. A legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozó nők szintén nagyobb eséllyel szültek. A legkevesebb esélyük az átlagos, illetve a valamivel átlag felett kereső nőknek volt arra, hogy szándékaik szerinti időpontban szüljenek: négyötödüknél el is maradt a tervezett gyerekvállalás. Hogyan befolyásolhatják ezt a nemrég bejelentett gyerekek után járó adókedvezmények? Megvalósul-e a kormány szándéka, emelkedhet-e a lassan másfél évtizede évi százezer alatt stagnáló születésszám? Mely rétegeket ösztönözhet gyerekvállalásra, és kiket riaszthat vissza az új szabályozás? Az ellenzék szerint az adókedvezményekkel a kormány - az előző Orbán-kormányhoz hasonlóan - a jobb módúakat támogatja. Két gyerekig ugyanis gyerekenként havi 62 500 forinttal, három és több gyerek esetén havi 206 250 forinttal csökkenthető az adóalap. A szülők annál jobban járnak, minél nagyobb a bruttó fizetésük. Egy minimálbérért dolgozó kétgyerekes szülő helyzete gyakorlatilag nem változik, de bruttó 400 ezer forintos fizetésidíj már több tízezer forint marad a családnál. A három- vagy többgyermekesek akkor nyerhetnek több tízezer forintot, ha legalább 200 ezer forintos bruttó bérrel rendelkeznek, 400 ezres fizetés felett pedig majdnem 100 ezer forinttal járnak jobban. A családi pótlék rendszere viszont nem változik, annak ellenére, hogy a kormány fontolgatta: jövedelemhatárhoz köti. Ezt azonban elvetették, így továbbra is alanyi jogon jár majd mindenkinek. Pénzt nyomtak a rendszerbe, így vesztesek tulajdonképpen nincsenek, legfeljebb relatív vesztesek, akik nem, vagy kismértékben tudják igénybe venni a kedvezményeket - mondja Kapitány Balázs demográfus, a kutatás egyik készítője. Hozzáteszi: az azonban figyelmeztető példa lehet, hogy az előző Orbán-kormány az adókedvezmények bevezetése mellett befagyasztotta a családi pótlékot, és az akkori változtatásoknak lényegében semmilyen eredménye nem lett, nem csökkent, és nem is nőtt a születésszám. A mostani változások leginkább a jól kereső, kétgyerekes párokat ösztönözhetik egy harmadik gyerek vállalására - véli a demográfus. Kutatásaik szerint ugyanis ezen párok egy része szeretne még egy gyereket, de tartanak életszínvonaluk csökkenésétől. Segítség lehet az úgynevezett Ratkó-unokák (az 1974 és 1978 között született, utolsó nagy létszámú generáció számára, hogy rászánják magukat a második vagy harmadik gyerek vállalására. Relatív mértékben azonban rosszul jár a kétgyerekes családok körülbelül fele, azok, akik nem, vagy nem teljes egészében tudják igénybe venni az adókedvezményt. A demográfusok számításai szerint a háromgyerekes családoknak körülbelül kétharmada jár jobban az új rendszerrel, de csak tíz százalékuk tud teljes egészében élni az adókedvezménnyel, tehát a százezer forintos kedvezményt csak mintegy 10-20 ezer család tudja kihasználni. A demográfus szerint elképzelhető, hogy ha a családi pótlék inflációkövető emelése továbbra sem történik meg, a szegényebbek gyerekvállalására negatívan hatnak a változások. Valószínű, hogy az alsó középosztály, például a középiskolai végzettségű, minimálbérre bejelentett, jellemzően a szolgáltató szektorban dolgozó nők gyerekvállalása sem fog emelkedni. Ők azok, akik eddig is a legkevésbé mertek szülni. Összességében mégis azt gondolom, hogy ha a legszegényebbek gyermekvállalási kedvét nem fogják nagyon vissza, akkor 2012-re elmozdulhat a születések száma, mivel az alsó középosztály termékenysége változatlan marad, a felsőbb osztályoké pedig nő. Az évi top ezer főnyi születés lélektani határának átlépése pedig igazi kommunikációs diadal lehet a kormány számára, még ha a termékenység emelkedése csak 8-16 százalékos lesz is - teszi hozzá. - Rövid távon, két-három évig nőhet ennek hatására a születések száma, de ha nem követik további intézkedések, akkor vissza fog állni a jelenlegi szintre - mondja Tóth Olga szociológus. Szerinte az adókedvezmény a munkahelyek biztonságának növelése, a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelése, valamint a nők és férfiak egyenlőségének megteremtése nélkül kevés lesz a demográfiai fordulathoz. Tudomásul kell venni, hogy a nők többsége egyszerre vágyik családra és karrierre. Ennek szellemében kellene intézkedni - teszi hozzá.