Népszabadság, 2010. november (68. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-27 / 276. szám
w ww.nol.hu Telt házra készül az MSZP Több mint tízezer ember regisztrálta magát a szocialisták mai politikai nagygyűlésére, de a szervezők úgy készülnek: az utcán is tömegek fogják figyelemmel követni Mesterházy Attila beszédét. Az eseményre Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is ellátogat, sőt platformjának tagjait is részvételre kéri. Szalay Tamás Lajos „Bajban Magyarország - Itt a helyed!” címmel az MSZP szombaton politikai nagygyűlést tart a Papp László Budapest Sportarénában. A demonstráció elsődleges célja, hogy „ellensúlyozni tudják Orbán Viktor korlátlan hatalmát”. A rendezvény egyben évértékelő is, amit a következő években is megtartanak majd. A szocialisták eredetileg nyolc-tízezer embert vártak a demonstrációra, de a regisztrált résztvevők száma már meghaladta a tízezret. A szervezők ezért külső kivetítőkkel is készülnek a sportcsarnok elé, mert úgy tudni, több ezren az utcán követik majd a bent elhangzó beszédeket. A várhatóan másfél órás programban több beszéd is elhangzik majd, a fő szónok Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető lesz, akit több „civil” felszólaló vezet majd fel. Úgy tudni, lesznek olyanok, akik videoüzenetben szólnak hozzá az eseményhez, míg mások a helyszínen kérnek és kapnak szót. A Mesterházy által korábban kiküldött meghívóban a pártelnök már jelezte a nagygyűlés témáját: az MSZP szerint a Fidesz megtévesztette a választóit, és az Orbán-kormány megalakulásával a kapkodás és a cinizmus került hatalomra. Szerintük a kabinet első féléves ténykedése joggal háborít fel mindenkit: „a Fidesz a népakarat nevében hoz döntéseket, miközben visszaél a nép akaratával” - teszik hozzá. Lapunk információi szerint a szocialisták egyfajta tiltakozás elindítását is bejelentik majd, amely várhatóan a korábban már folyamatban lévő - és az OVB által elutasított - népszavazási kezdeményezésekre épít. Úgy tudjuk, hogy az eseményen részt vesz Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a párt egykori elnöke is. Sőt, az expártelnök nemrég névre szóló levélben kérte részvételre a Demokratikus Koalíció Platform tagjait is. Nincs meglepetés: Polt a legfőbb ügyész Schmitt Pál jelölt, Orbán Viktor ajánlott Az előzetes híreknek megfelelően az államfő Polt Pétert jelölte legfőbb ügyésznek. Formálisan ugyan Schmitt Pál jelölt, valójában Orbán Viktor már szeptember közepén megfogalmazta „ajánlását” arról, ki legyen Kovács Tamás utóda. Csuhaj Ildikó „Az Országgyűlés dr. Polt Péter legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyészt válassza meg a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének.” Ezt írta Schmitt Pál államfő tegnap délután Kövér László házelnöknek. Vagyis: az államfő „a várt személyt” jelölte Kovács Tamás utódjának. A jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma december 13-án jár le, mert hetvenéves lesz. A parlament várhatóan december 6-án választja meg Polt Pétert, aki az első Fidesz-kormány idején már betöltötte a posztot. Ciklusa átívelt a Medgyessy-kormányon is. A volt főügyész parlamenti megválasztásához már kétharmados döntés kell, ezt a Fidesz-KDNP-frakciószövetség képes biztosítani. Polt Péter mandátuma kilenc évre szól, és már nem lesz interpellálható a parlamentben - a kormánytöbbség ugyanis így módosította nemrégiben az alkotmányt és az ügyészségi törvényt. Formálisan Schmitt Pál jelölt, miután szerdán másodszorra is konzultált a parlamenti pártok képviselőivel a Sándor-palotában. A Fidesz és a KDNP pedig óvakodott attól, hogy „neveket mondjon”, noha Harrach Péter KDNP- frakcióvezető október 25-én, az első konzultáció után a Sándor-palotából távozva elárulta, hogy a találkozón elhangzott Polt Péter neve. Mégis nyilvánvaló, hogy a jelölésnél Orbán Viktor akarata érvényesült: lapunk szeptember közepén, a Fidesz Tapolcán tartott frakcióülése után számolt be arról, hogy a miniszterelnök szűk körben közölte, „jónak látná”, ha ismét Polt lenne a legfőbb ügyész. Azaz Schmitt Pál tegnapi „döntésével” mindössze valóra váltotta Orbán Viktor és a Fidesz elképzelését. Az államfő a jelölés előtt egy nappal találkozóra hívta a Sándorpalotába Polt Pétert, aki utána lapunk kérdésére azt mondta: „nemcsak udvariatlanság, hanem értelmetlen is lenne a részemről válaszolni arra, hogy vállalnám-e a legfőbb ügyészi posztot. A köztársasági elnök úr fogja a döntést meghozni, és a jelölést megtenni”. A legfőbbügyész-jelölt akkor állította, a találkozón „nem beszéltek személyi kérdésekről”, az ügyészség helyzetéről, jövőjéről kérdezte Schmitt Pál a véleményét. És azt is elmondta neki: a legfőbb ügyésszel kapcsolatos változások teljes összhangban vannak az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, „ezek erősítik az ügyészség függetlenségét”. A változások megfelelnek az európai trendnek is - tette hozzá csütörtökön Polt Péter. Az MSZP nem tudja támogatni a „nemzeti bábszínház” bővítését. A szocialisták szerint ugyanis az exfőügyész korábbi hivatali ideje alatt az ügyészség intézménye átpolitizálódott. Az MSZP emlékeztet arra: Polt 1994-ben még a Fidesz színeiben indult az országgyűlési választásokon. A KDNP felkészült jogásznak és jogtudósnak tartja Polt Pétert, és egységesen támogatja. „Polt Péter pártatlanságát és függetlenségét már bizonyította” - így a kereszténydemokraták. A Jobbik elnöke, Vona Gábor már jelezte, Polt megválasztását nem támogatják. Az LMP részéről pedig Schiffer András frakcióvezető korábban azt mondta: azt várják, hogy az államfő olyan jelöltet nevezzen meg, akinek a pártatlanságával kapcsolatban nem merülhet föl kétely. Polt Péter távozóban az államfőtőlFotó: Móricz Simon EGÉSZSÉGÜGYI EGYEZTETÉS Jövőre az egészségügyi struktúra átrendezésével a betegutak rendbetétele lesz az első feladat, ami komoly munka lesz, mondta Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten. A szakmai szervezetek képviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatón az államtitkár közölte, hogy az összes kórházvezető meghívásával pénteken tartották első konzultációjukat a Semmelweis-tervről. Az egyeztetésen egyebek mellett a várólista-ledolgozás technikai részleteiben is meg tudtak állapodni. Szócska jelezte, jövőre a fenntartható átrendeződés megvalósítása érdekében negyedévente összeülnek az intézmények és a szakmai szervezetek képviselőivel. Képünkön Szócska Miklós figyeli Rácz Jenőt, a Magyar Kórházszövetség elnökét. Fotó: Kocsis Zoltán NÉPSZABADSÁG • 2010. NOVEMBER 27., SZOMBAT Magyarország • 3 Azt a folyamatot, hogy egyre kevesebb az aktív kereső, akinek a járulékaiból és adójából az inaktív (nyugdíjas) lakosság egyre népesebb táborát finanszírozni lehet, semmilyen fiskális trükk nem állíthatja meg. Nyugdíjkényszer Aczél Endre enczel@eol.mail.hu Ha a magyar elektronikus média nem alacsonyítaná a honi társadalmat „kékfény” típusú információk tömegének fogyasztójává, akkor a közvélemény talán arról is értesülhetett volna, hogy az Orbán-kormány az általa gyűlölt Robert Fico volt szlovák miniszterelnök érvrendszerének pontos másával nyomja vissza a magánnyugdíjpénztár-tagokat az állami rendszerbe, de még arról is, hogy a rokonszenves Donald Tusk lengyel miniszterelnök épp a napokban döntötte el, hogy a magánnyugdíj-befizetések rovására könnyít az ottani költségvetés cudar helyzetén. Igaz ugyan, hogy miközben nálunk a magánnyugdíjpénztárak intézményének teljes, argentin mintájú államosítása folyik, Fico megbukott, és Tusk se akar oly sokat, mint Orbán, „csak” a pénztárakba átirányított járulékhányad alapos megkurtítását, de a szindróma mindenütt ugyanaz. A költségvetés bajban van, ergo a kormányok mindenütt szemet vetettek a nyugdíjpénztárakba kötelezően átirányított pénzek teljes, de inkább részleges visszavételére. Hat ilyen országot tudok megnevezni: Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Bulgária és Magyarország. Bár az Orbánéhoz hasonló brutális és agresszív koncepcióval, amely adóvá kívánja formálni a munkáltató által befizetett nyugdíjjárulékot is, nehogy kötelező legyen bármit is adni cserébe, sehol se találkozni. A magyar költségvetés állapota ezt nem is indokolja. Mindazonáltal jó tudni: ha az Európai Unió elismeri költségvetési kiadásként azt a pénzt, amit eddig a munkavállalók járulékaiból hivatalból átirányítottak a magánnyugdíjpénztárakhoz, valószínűleg sehol nem indul támadás a pénztárak ellen. Kettő: Donald Tusk azt mondja, a nyugdíjbefizetések nem arra valók, hogy „egyes pénzügyi szervezetek” (magánpénztárak) vagyonokat keressenek velük. Lám, kis populizmus arrafelé is elmegy. Három: Rostowski, a nemzetközileg is tisztelt pénzügyminiszter öt évvel ezelőtt - ellenzékben - úgy vélte, hogy ha drámaivá válik a költségvetés helyzete, az államadósságot akkor is fizetni kell, viszont kínálkozik egy könnyebb megoldás, az elvárt nyugdíjak visszanyesése. Akkor ő erről rossz véleménnyel volt. Orbán is meghirdette az „el a kezekkel a nyugdíjpénztáraktól!” politikáját, mint tudjuk. Csakhogy A költségvetési szorításból való ideiglenes menekülés, aminek jótékony hatása legföljebb egy-két évig tart ki, tovább szűkíti kormányok és kormányzottak horizontját. Tudniillik azt a folyamatot, hogy egyre kevesebb az aktív kereső, akinek a járulékaiból és adójából az inaktív (nyugdíjas) lakosság egyre népesebb táborát finanszírozni lehet, semmilyen fiskális trükk nem állíthatja meg. Nálunk a „zemberek” sokszor még azt se tudják, hogy az aktívak járulékai messze nem fedezik a nyugdíjakat, miként Németországtól Lengyelországig, nálunk is növekvő mértékben kell a hiányzó pénzt adóbevételekből kipótolni. Ilyenformán nyugtázzuk: tartós megoldást csak (1) a nyugdíjkorhatár felemelése, (2) a járulékok növelése, (3) a nyugdíjak csökkentése kínál. Mivel az utóbbi politikailag járhatatlan út, mindenki kénytelen lesz előbb-utóbb az első két menekülési útvonalat választani, s melléje még adót is emelni. A szakmailag valóban remek (bár hazug) kormányzati kommunikáció simán abszolválja azt a logikai bukfencet is, hogy ha a pénztárak valóban rosszul sáfárkodtak volna a pénzzel, akkor most miképpen lehet az infláció fölötti hozadék készpénzben való kiosztását ígérni. Ki csóvál? Horváth Gábor horvathg@nepszabadsag.hu „Miért csóválja a kutya a farkát? Mert a kutya az okosabb. Ha a farok lenne okosabb, ő csóválná a kutyát.” Ezzel a viccel kezdődött egy remek film, az volt a címe: Amikor a farok csóválja. Arról szól, hogyan tereli el egy zseniális PR-ügynök (Robert De Niro) és egy hollywoodi producer (Dustin Hoffman) a figyelmet az amerikai elnök pedofil szexbotrányáról. Az ilyen figyelemelterelésre szakosodott PR-szakembereket hívják spindoktornak, ahol a spin az angol pörgés, pörgetés szóból származik: az a munkájuk, hogy a tényeket úgy forgassák el, olyan oldalakról mutassák, amelyekben azok a megrendelő kívánsága szerint kedvezőeknek vagy kedvezőtleneknek tűnnek a közvélemény előtt - függetlenül a valóságtól. A spinről könyvtárra való tankönyvet írtak. A magyar kormánynak ezek nyilván megvannak, és a jelek szerint naponta forgatják is őket. Másként hogyan jönne ki Selmeczi Gabriella száján ez: „távol álljon tőlünk, hogy bárkit is zsaroljunk”, meg hogy „az új rendszer mindenkinek jó, kivéve azoknak a magán-nyugdíjpénztári vezetőknek, akik korábban a náluk felhalmozott, hatalmas összeget kezelték”. Már posztjának elnevezése is spin: „nyugdíjvédelmi megbízott”, miközben a kormány éppen a nyugdíjpénztárak ellen indít frontális támadást. A vezetők érdekére való sanda célzás pedig ugyanaz, amellyel a nyugdíjba vonuló tanárok, rendőrök és más közalkalmazottak érdekében felszólaló MSZP-t rendezték le, mondván, csak a pofátlan végkielégítések 98 százalékos adójával tőlük visszavett milliókat siratják. Sok az is, hogy a magánnyugdíjpénztárak „eltőzsdézik” a pénzt - mintha nem arra lennének kitalálva, hogy fialtassák tagjaik vagyonát. A szakmailag remek (bár hazug) kormányzati kommunikáció simán abszolvál egy logikai bukfencet: ha a pénztárak valóban rosszul sáfárkodtak volna a pénzzel, akkor most miképpen ígérhetné a kormány az infláció fölötti hozadék készpénzben való kiosztását? A lényeg, miként Szíjjártó Péter, az egyik fő csűrő-csavaró megállapította, hogy „mindenki jól jár”. Kövér László szerint „ha nem asszisztált volna a világ, az IMF, az EU ahhoz a hazugsághoz, hogy az ez évi költségvetés alapján lehet 3,8 százalékos hiány, akkor nem kellett volna az Orbánkormánynak a hazugság miatt létező lyukakat betömni rendkívüli pénzügyi intézkedésekkel, válságadókkal”. Tehát nem a Fidesz hazudott éveken át azt mondva, hogy nincs szükség megszorításokra, nélkülük is van kiút a válságból, hanem mindenki más, amikor azt állította: fájni fog. És lám, most persze fáj, de erről nem a kormány tehet, hanem a gonosz unió, amely nem egyezett bele a költségvetési hiány megduplázásába. Orbán Viktor francia használatra így fogalmazott Párizsban: az ország az IMF nélkül összeomlott volna, de kiutat talált a csődhelyzetből (épp csak azt nem tette hozzá, hogy bravó Bajnai!). A magyar bankadó szerinte is brutális, de „ebben a formában 2012-ben megszűnik”. (Nem szűnik meg, csak átnevezik, de mit tudják ezt a franciák.) Lapunk október elején portrét közölt Orbán Viktor fő spindoktoráról, Habony Árpádról. Ugyanakkor, mint mondják, a miniszterelnök végső soron személyesen vezényli a kormányzati kommunikációt. O csóval.