Népszabadság, 2010. november (68. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-27 / 276. szám

w ww.nol.hu Telt házra készül az MSZP Több mint tízezer ember re­gisztrálta magát a szocialisták mai politikai nagygyűlésére, de a szervezők úgy készülnek: az utcán is tömegek fogják fi­gyelemmel követni Mester­­házy Attila beszédét. Az ese­ményre Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is ellátogat, sőt platformjának tagjait is részvé­telre kéri. Szalay Tamás Lajos „Bajban Magyarország - Itt a he­lyed!” címmel az MSZP szombaton politikai nagygyűlést tart a Papp László Budapest Sportarénában. A demonstráció elsődleges cél­ja, hogy „ellensúlyozni tudják Or­bán Viktor korlátlan hatalmát”. A rendezvény egyben évértékelő is, amit a következő években is meg­tartanak majd. A szocialisták ere­detileg nyolc-tízezer embert vár­tak a demonstrációra, de a regiszt­rált résztvevők száma már megha­ladta a tízezret. A szervezők ezért külső kivetítőkkel is készülnek a sportcsarnok elé, mert úgy tudni, több ezren az utcán követik majd a bent elhangzó beszédeket. A várhatóan másfél órás prog­ramban több beszéd is elhangzik majd, a fő szónok Mesterházy At­tila pártelnök-frakcióvezető lesz, akit több „civil” felszólaló vezet majd fel. Úgy tudni, lesznek olya­nok, akik videoüzenetben szólnak hozzá az eseményhez, míg mások a helyszínen kérnek és kapnak szót. A Mesterházy által korábban kiküldött meghívóban a pártelnök már jelezte a nagygyűlés témáját: az MSZP szerint a Fidesz megté­vesztette a választóit, és az Or­­bán-kormány megalakulásával a kapkodás és a cinizmus került ha­talomra. Szerintük a kabinet első féléves ténykedése joggal hábo­rít fel mindenkit: „a Fidesz a nép­akarat nevében hoz döntéseket, miközben visszaél a nép akaratá­val” - teszik hozzá. Lapunk infor­mációi szerint a szocialisták egy­fajta tiltakozás elindítását is beje­lentik majd, amely várhatóan a ko­rábban már folyamatban lévő - és az OVB által elutasított - népsza­vazási kezdeményezésekre épít. Úgy tudjuk, hogy az eseményen részt vesz Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a párt egykori elnöke is. Sőt, az expártelnök nemrég név­re szóló levélben kérte részvételre a Demokratikus Koalíció Platform tagjait is. Nincs meglepetés: Polt a legfőbb ügyész Schmitt Pál jelölt, Orbán Viktor ajánlott Az előzetes híreknek megfele­lően az államfő Polt Pétert je­lölte legfőbb ügyésznek. For­málisan ugyan Schmitt Pál je­lölt, valójában Orbán Viktor már szeptember közepén meg­fogalmazta „ajánlását” arról, ki legyen Kovács Tamás utóda. Csuhaj Ildikó „Az Országgyűlés dr. Polt Péter legfőbb ügyészségi főosztályveze­tő ügyészt válassza meg a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének.” Ezt írta Schmitt Pál államfő tegnap délután Kövér László házelnök­nek. Vagyis: az államfő „a várt sze­mélyt” jelölte Kovács Tamás utód­jának. A jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma december 13-án jár le, mert hetvenéves lesz. A parlament várhatóan december 6-án választ­ja meg Polt Pétert, aki az első Fi­­desz-kormány idején már betöltöt­te a posztot. Ciklusa átívelt a Med­­gyessy-kormányon is. A volt fő­ügyész parlamenti megválasztásá­hoz már kétharmados döntés kell, ezt a Fidesz-KDNP-frakciószövet­­ség képes biztosítani. Polt Péter mandátuma kilenc évre szól, és már nem lesz interpellálható a parlamentben - a kormánytöbbség ugyanis így módosította nemrégi­ben az alkotmányt és az ügyészsé­gi törvényt. Formálisan Schmitt Pál je­lölt, miután szerdán másodszorra is konzultált a parlamenti pártok képviselőivel a Sándor-palotában. A Fidesz és a KDNP pedig óvako­dott attól, hogy „neveket mond­jon”, noha Harrach Péter KDNP- frakcióvezető október 25-én, az el­ső konzultáció után a Sándor-palo­tából távozva elárulta, hogy a talál­kozón elhangzott Polt Péter neve. Mégis nyilvánvaló, hogy a jelölés­nél Orbán Viktor akarata érvénye­sült: lapunk szeptember közepén, a Fidesz Tapolcán tartott frakció­ülése után számolt be arról, hogy a miniszterelnök szűk körben közöl­te, „jónak látná”, ha ismét Polt len­ne a legfőbb ügyész. Azaz Schmitt Pál tegnapi „döntésével” mindös­­­sze valóra váltotta Orbán Viktor és a Fidesz elképzelését. Az államfő a jelölés előtt egy nappal találkozóra hívta a Sándor­­palotába Polt Pétert, aki utána la­punk kérdésére azt mondta: „nem­csak udvariatlanság, hanem értel­metlen is lenne a részemről vála­szolni arra, hogy vállalnám-e a leg­főbb ügyészi posztot. A köztársa­sági elnök úr fogja a döntést meg­hozni, és a jelölést megtenni”. A legfőbbügyész-jelölt akkor állí­totta, a találkozón „nem beszéltek személyi kérdésekről”, az ügyész­ség helyzetéről, jövőjéről kérdezte Schmitt Pál a véleményét. És azt is elmondta neki: a legfőbb ügyésszel kapcsolatos változások teljes össz­hangban vannak az Alkotmánybí­róság korábbi döntésével, „ezek erősítik az ügyészség függetlensé­gét”. A változások megfelelnek az európai trendnek is - tette hozzá csütörtökön Polt Péter. Az MSZP nem tudja támogatni a „nemzeti bábszínház” bővítését. A szocialisták szerint ugyanis az ex­­főügyész korábbi hivatali ideje alatt az ügyészség intézménye átpoliti­zálódott. Az MSZP emlékeztet ar­ra: Polt 1994-ben még a Fidesz szí­neiben indult az országgyűlési vá­lasztásokon. A KDNP felkészült jo­gásznak és jogtudósnak tartja Polt Pétert, és egységesen támogatja. „Polt Péter pártatlanságát és füg­getlenségét már bizonyította” - így a kereszténydemokraták. A Jobbik elnöke, Vona Gábor már jelezte, Polt megválasztását nem támogat­ják. Az LMP részéről pedig Schif­fer András frakcióvezető korábban azt mondta: azt várják, hogy az ál­lamfő olyan jelöltet nevezzen meg, akinek a pártatlanságával kapcso­latban nem merülhet föl kétely. Polt Péter távozóban az államfőtől­Fotó: Móricz Simon EGÉSZSÉGÜGYI EGYEZTETÉS Jövőre az egészségügyi struktúra átrendezésével a betegutak rendbetétele lesz az első feladat, ami komoly munka lesz, mondta Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért fele­lős államtitkára pénteken Budapesten. A szakmai szervezetek képviselőivel közösen tartott sajtótáj­ékoztatón az ál­lamtitkár közölte, hogy az összes kórházvezető meghívásával pénteken tartották első konzultációjukat a Semmel­­weis-tervről. Az egyeztetésen egyebek mellett a várólista-ledolgozás technikai részleteiben is meg tudtak állapodni. Szócska jelezte, jövőre a fenntartható átrendeződés megvalósítása érdekében negyedévente összeülnek az intézmé­nyek és a szakmai szervezetek képviselőivel. Képünkön Szócska Miklós figyeli Rácz Jenőt, a Magyar Kórházszövetség elnökét. Fotó: Kocsis Zoltán NÉPSZABADSÁG • 2010. NOVEMBER 27., SZOMBAT Magyarország • 3 Azt a folyamatot, hogy egyre keve­sebb az aktív kere­ső, akinek a járu­lékaiból és adójá­ból az inaktív (nyugdíjas) lakos­ság egyre népe­sebb táborát fi­nanszírozni lehet, semmilyen fiskális trükk nem állít­hatja meg. Nyugdíjkényszer Aczél Endre enczel@eol.mail.hu Ha a magyar elektronikus média nem alacsonyítaná a honi társa­dalmat „kékfény” típusú információk tömegének fogyasztójává, akkor a közvélemény talán arról is értesülhetett volna, hogy az Orbán-kormány az általa gyűlölt Robert Fico volt szlovák minisz­terelnök érvrendszerének pontos másával nyomja vissza a ma­­gánnyugdíjpénztár-tagokat az állami rendszerbe, de még arról is, hogy a rokonszenves Donald Tusk lengyel miniszterelnök épp a napokban döntötte el, hogy a magánnyugdíj-befizetések rovásá­ra könnyít az ottani költségvetés cudar helyzetén. Igaz ugyan, hogy miközben nálunk a magánnyugdíjpénztárak intézményének teljes, argentin mintájú államosítása folyik, Fico megbukott, és Tusk se akar oly sokat, mint Orbán, „csak” a pénztá­rakba átirányított járulékhányad alapos megkurtítását, de a szind­róma mindenütt ugyanaz. A költségvetés bajban van, ergo a kor­mányok mindenütt szemet vetettek a nyugdíjpénztárakba kötele­zően átirányított pénzek teljes, de inkább részleges visszavételé­re. Hat ilyen országot tudok megnevezni: Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Bulgária és Magyarország. Bár az Orbáné­hoz hasonló brutális és agresszív koncepcióval, amely adóvá kí­vánja formálni a munkáltató által befizetett nyugdíj­járulékot is, ne­hogy kötelező legyen bármit is adni cserébe, sehol se találkozni. A magyar költségvetés állapota ezt nem is indokolja. Mindazonáltal jó tudni: ha az Európai Unió elismeri költségve­tési kiadásként azt a pénzt, amit eddig a munkavállalók járulékaiból hivatalból átirányítottak a magánnyugdíjpénztárakhoz, valószínűleg sehol nem indul támadás a pénztárak ellen. Kettő: Donald Tusk azt mondja, a nyugdíjbefizetések nem arra valók, hogy „egyes pénzügyi szervezetek” (magánpénztárak) vagyonokat keressenek velük. Lám, kis populizmus arrafelé is elmegy. Három: Rostowski, a nemzetközi­leg is tisztelt pénzügyminiszter öt évvel ezelőtt - ellenzékben - úgy vélte, hogy ha drámaivá válik a költségvetés helyzete, az államadós­ságot akkor is fizetni kell, viszont kínálkozik egy könnyebb meg­oldás, az elvárt nyugdíjak visszanyesése. Akkor ő erről rossz véle­ménnyel volt. Orbán is meghirdette az „el a kezekkel a nyugdíjpénz­táraktól!” politikáját, mint tudjuk. Csakhogy A költségvetési szorításból való ideiglenes mene­külés, aminek jótékony hatása legföljebb egy-két évig tart ki, to­vább szűkíti kormányok és kormányzottak horizontját. Tudniillik azt a folyamatot, hogy egyre kevesebb az aktív kereső, akinek a járulékaiból és adójából az inaktív (nyugdíjas) lakosság egyre né­pesebb táborát finanszírozni lehet, semmilyen fiskális trükk nem állíthatja meg. Nálunk a „zemberek” sokszor még azt se tudják, hogy az aktívak járulékai messze nem fedezik a nyugdíjakat, mi­ként Németországtól Lengyelországig, nálunk is növekvő mér­tékben kell a hiányzó pénzt adóbevételekből kipótolni. Ilyenfor­mán nyugtázzuk: tartós megoldást csak (1) a nyugdíjkorhatár fel­emelése, (2) a járulékok növelése, (3) a nyugdíjak csökkentése kí­nál. Mivel az utóbbi politikailag járhatatlan út, mindenki kényte­len lesz előbb-utóbb az első két menekülési útvonalat választani,­­ s melléje még adót is emelni. A szakmailag va­lóban remek (bár hazug) kormány­zati kommuniká­ció simán abszol­válja azt a logikai bukfencet is, hogy ha a pénztárak va­lóban rosszul sá­fárkodtak volna a pénzzel, akkor most miképpen le­het az infláció fö­lötti hozadék készpénzben való kiosztását ígérni. Ki csóvál? Horváth Gábor horvathg@nepszabadsag.hu „Miért csóválja a kutya a farkát? Mert a kutya az okosabb. Ha a farok lenne okosabb, ő csóválná a kutyát.” Ezzel a viccel kezdő­dött egy remek film, az volt a címe: Amikor a farok csóválja. Ar­ról szól, hogyan tereli el egy zseniális PR-ügynök (Robert De Ni­ro) és egy hollywoodi producer (Dustin Hoffman) a figyelmet az amerikai elnök pedofil szexbotrányáról. Az ilyen figyelemelterelésre szakosodott PR-szakembereket hívják spindoktornak, ahol a spin az angol pörgés, pörgetés szó­ból származik: az a munkájuk, hogy a tényeket úgy forgassák el, olyan oldalakról mutassák, amelyekben azok a megrendelő kí­vánsága szerint kedvezőeknek vagy kedvezőtleneknek tűnnek a közvélemény előtt - függetlenül a valóságtól. A spinről könyvtárra való tankönyvet írtak. A magyar kormány­nak ezek nyilván megvannak, és a jelek szerint naponta forgatják is őket. Másként hogyan jönne ki Selmeczi Gabriella száján ez: „távol álljon tőlünk, hogy bárkit is zsaroljunk”, meg hogy „az új rendszer mindenkinek jó, kivéve azoknak a magán-nyugdíjpénztári vezetők­nek, akik korábban a náluk felhalmozott, hatalmas összeget kezelték”. Már posztjának elnevezése is spin: „nyugdíjvédelmi megbízott”, mi­közben a kormány éppen a nyugdíjpénztárak ellen indít frontális tá­madást. A vezetők érdekére való sanda célzás pedig ugyanaz, amel­­­lyel a nyugdíjba vonuló tanárok, rendőrök és más közalkalmazottak érdekében felszólaló MSZP-t rendezték le, mondván, csak a pofát­lan végkielégítések 98 százalékos adójával tőlük visszavett milliókat siratják. Sok­ az is, hogy a magánnyugdíjpénztárak „eltőzsdézik” a pénzt - mintha nem arra lennének kitalálva, hogy fialtassák tagjaik vagyonát. A szakmailag remek (bár hazug) kormányzati kommuni­káció simán abszolvál egy logikai bukfencet: ha a pénztárak valóban rosszul sáfárkodtak volna a pénzzel, akkor most miképpen ígérhet­né a kormány az infláció fölötti hozadék készpénzben való kiosztá­sát? A lényeg, miként Szíj­jártó Péter, az egyik fő csűrő-csavaró meg­állapította, hogy „mindenki jól jár”. Kövér László szerint „ha nem asszisztált volna a világ, az IMF, az EU ahhoz a hazugsághoz, hogy az ez évi költségvetés alap­ján lehet 3,8 százalékos hiány, akkor nem kellett volna az Orbán­­kormánynak a hazugság miatt létező lyukakat betömni rendkí­vüli pénzügyi intézkedésekkel, válságadókkal”. Tehát nem a Fi­desz hazudott éveken át azt mondva, hogy nincs szükség meg­szorításokra, nélkülük is van kiút a válságból, hanem mindenki más, amikor azt állította: fájni fog. És lám, most persze fáj, de er­ről nem a kormány tehet, hanem a gonosz unió, amely nem egye­zett bele a költségvetési hiány megduplázásába. Orbán Viktor francia használatra így fogalmazott Párizsban: az ország az IMF nélkül összeomlott volna, de kiutat talált a csődhely­zetből (épp csak azt nem tette hozzá, hogy bravó Bajnai!). A ma­gyar bankadó szerinte is brutális, de „ebben a formában 2012-ben megszűnik”. (Nem szűnik meg, csak átnevezik, de mit tudják ezt a franciák.) Lapunk október elején portrét közölt Orbán Viktor fő spin­doktoráról, Habony Árpádról. Ugyanakkor, mint mondják, a mi­niszterelnök végső soron személyesen vezényli a kormányzati kommunikációt. O csóval.

Next