Népszabadság, 2010. december (68. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-01 / 279. szám
2010. DECEMBER 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország Halálos kutyatámadás Ungár Tamás Pécs Vélhetően egy kutya ölte meg azt a Tormás községben élő, 61 éves férfit, akinek összemart holttestére hétfő reggel találtak rá saját házának udvarán. Az ügyről a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szűkszavú nyilatkozatot adott ki, amiből mindössze annyit tudtunk meg, hogy a rendőrség igazságügyi orvos szakértő bevonásával vizsgálja, mi történt a férfival, és terhel-e valakit felelősség. A tormásiak viszont tényként állítják, hogy hétfőre virradóra kutyatámadás áldozata lett G. János. Falubeliek érdeklődésünkre elmondták: a korábban pincérként dolgozó, nyugdíjas férfi egyedül lakott a házában, kedélyes, udvarias ember volt, aki szinte mindenkivel jó viszonyt ápolt a 345 lelkes Tormáson. A helybéliek nem tartják valószínűnek, hogy valaki szándékosan uszított volna kutyát a férfira. A település állatorvosa, Merics Imre kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy G. Jánosra hátulról ugrott rá az őt megtámadó állat, s a férfi a fején, a nyakán és a csuklóján szenvedett olyan sérüléseket, amelyek végzetesek lehettek. Helyiektől hallottuk azt is, hogy a falu mintegy félszáz kutyáját a rendőrség DNS-vizsgálatnak vetette alá, aminek az a célja, hogy megállapítsák, melyik négylábú követte el a tragikus támadást. A DNS-vizsgálatról szóló információt a főkapitányság nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Ismét elbukott a debreceni villamostender Kácsor Zsolt Debrecen Kétmillió forintos bírságot és 900 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat szabott ki Debrecen önkormányzatára és a város közlekedési vállalatára a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert az új villamosok beszerzésére kiírt ajánlatban megsértették a közbeszerzési törvényt. A cívisvárosban az épülő 2-es villamosvonal indokolja 18 darab új villamos beszerzését, de az ügyben 2008 óta már az ötödik eljárás eredménytelen. Az első kiírást az önkormányzat vonta vissza, a második és harmadik tender eredménytelen lett, míg a negyedik és most az ötödik kiírást a döntőbizottság semmisítette meg műszaki tartalmi okok miatt. Az utóbbi esetben az volt a döntőbizottság kifogása, hogy az ajánlatkérők a kiírásban nem megfelelően határozták meg a járművek alacsony padlózatával kapcsolatos paramétereket. A történtek miatt elképzelhető, hogy az eredetileg 2012-re tervezett villamosberuházás befejezése hónapokat csúszik. Pajna Zoltán debreceni alpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: súlyosan jogsértőnek tartják a határozatot, ezért bírósághoz fordulnak. Hozzátette: a kiírást az illetékes hatóságok szabályosnak találták, így érthetetlen, hogy a szabványokat miképpen bírálta felül a döntőbizottság. A sajtótájékoztatón Varga László, a debreceni önkormányzat főosztályvezetője úgy fogalmazott: „El vagyunk keseredve, mert úgy néz ki, mintha a hivatalban hülyék dolgoznának, akik nem képesek összeállítani egy ajánlatot, holott erről szó sincs, a munkatársaink szerintem igenis jó munkát végezetek.” www.nol.hu Beutaló nélkül sem kérnek pénzt A kórházak ugyan kisajtolhatnának egy kis extra bevételt a körzeten kívüli pácienseikből, de valójában nem érdekük elriasztani a mások területéről érkező betegeket, mert végül így is ugyanannyi pénzt kapnak. Danó Anna Az úgymond extra szolgáltatásért beszedett díjakból az egészségügyi intézmények évente körülbelül 2,5 százaléknyi bevételhez jutnak. A számlázható szolgáltatások közt egyebek mellett kérhetnének pluszdíjat az orvosválasztásért, illetve a beutaló nélkül érkezőktől, mégsem teszik. Mert ahány forintot ilyen módon a betegtől beszedtek, éppen annyival kevesebbet kaptak az egészségbiztosítótól. (A jogszabály szerint ugyanis most a szolgáltatás értékének 30 százalékát, maximum 100 ezer forintot kaphatnának minden, rendszerben bolyongó betegtől.) A beutaló nélkül érkezőktől beszedendő díjakról a Péterfy Sándor utcai kórház baleseti központjában még egy tábla is tájékoztatja a betegeket. Sásdi Antal orvos igazgató ennek ellenére határozottan állítja, mindez nem több, mint ottfelejtett plakát, amit azonnal el is távolítanak. Nem érdeke egyetlen intézménynek sem, hogy elriassza az éppen odatévedő beteget. A kórházak ugyanis teljesítményelszámolás alapján jutnak bevételhez, és hogy az optimális betegforgalom garantálható legyen, szükség van az úgynevezett területen kívüliekre is. A legtöbb, a beutalási rendet megkerülőt budapesti kórházak látják el, itt körülbelül 40 százalék az arányuk, főként a Pest, a Fejér, a Heves és a Komárom-Esztergom megyei kórházak helyett látják el őket. A legfegyelmezettebbek a Békés, a Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megyében élők, mindössze öt százalékuk megy másik kórházba. Az Egészségbiztosítási Felügyelet nyáron nyilvánosságra hozott vizsgálata egyértelműen bizonyítja, hogy ahány kórház, annyiféle a díjszedési gyakorlat, így például a kórházak kérnek pénzt az extra hotelszolgáltatásokért, a halottmosdatásért és öltöztetésért, a betegdokumentáció fénymásolásáért vagy ha valaki a hagyományos törésrögzítő helyett speciális könnyített gipszet kért, de a beutalási rend megkerüléséért soha. Még az Országos Gerincgyógyászati Központban sem kérnek a betegtől pénzt, ha ragaszkodik az intézményhez vagy a központ valamelyik nagyobb hírű sebészéhez, pedig ennek a kórháznak az egyik leghosszabb a várólistája. Papik Kornél, az intézet igazgatója lapunknak azt mondta: a beteg náluk is csak az extra igényekért - egyágyas szoba, emelt szintű étkezés fizet, vagy olyan kezelésekért, amelyek nem részei a protokollnak. Ám még ezzel együtt is az évi másfél milliárdos intézményi bevételből mindössze néhány tízmillió forintot jelentenek ezek a pluszbefizetések. A kórházak ha a jogszerűen beszedhető díjakat nem is kérik el, de azért másként próbálnak bevételhez jutni. Például visszaállnak a régebbi technológiára, a töréseknél nem szegelnek, hanem hajlított lemezt használnak éppúgy, mint tíz éve. Van olyan városi kórház, ahol a hasi műtéteknél nem alkalmaznak testhálót, mert az operációk 150-200 ezer forintos árából nem lehet kigazdálkodni az 500-520 ezer forintos implantátumot, így viszont nagyobb a veszélye, hogy a beteg sérvet kap majd az operáció szövődményeként. Másutt a legolcsóbb műtéti cérnára tértek át, és kínai, indiai termékeket használnak. Az Orbán-kormány egészségpolitikáért felelős államtitkárának, Szócska Miklósnak a rendszer átalakításáról szóló vitairata is fölveti, mint az intézményeket pénzmaghoz juttató lehetőségként, hogy a betegutakat megkerülőktől szedjenek térítési díjat. Ám utóbb kiderült, hogy ez csak távlatos elképzelés, és inkább csak mint tisztázandó kérdést vetették fel. Szócska Miklós szerint ez ugyanis egyelőre nem fér össze azzal, hogy a rendszerben most kallódó beteg, ha végre rátalált a megfelelő ellátásra, akkor extra díjjal büntessék. Ahány forintot beszednek a kórházak a beutaló nélküli betegtől, éppen annyival kevesebbet kapnak az egészségbiztosítótól Fotó: Teknős Miklós Az eredetileg szériamotornak szánt Suzuki szabálytalan „rendőriesítése” miatt kellett meghalnia 2009. augusztus 8-án a Mátrában Szegedi Henriknek. Ezt ma már az ORFK vezetése is tudja. Már csak az a kérdés, ki felel a szériamotor engedély nélküli, szabálytalan átalakításáért? S persze az is, hogy ki vásárolt szériamotort a rendőrségnek? Fekete Gy. Attila Szegedi Henrik (30) 2009. augusztus 8-án délután fél kettőkor szolgálatteljesítés közben halálos motorbalesetet szenvedett a Mátrában a 24-es főút Parádsasvár-Mátraháza közti szakaszán. Az első vizsgálat szerint vezetéstechnikai hiba okozta a fiatal rendőr halálát. Hozzátartozói azonban nem fogadták el a hivatalos jelentést, hogy az egy évvel korábban az országos rendőrmotoros-versenyen egyéniben és csapatban is harmadik helyen végző járőr az adott útszakaszon túl nagy sebességgel hajtott és elvesztette uralmát a motorja felett. A család nyomására Borsodban újravizsgálták a baleset körülményeit. A közigazgatási eljárás keretében górcső alá vették a motorkerékpárt is. A helyszínen rögzített nyomok arról árulkodtak, hogy egy éles kanyarban Szegedi elvesztette uralmát járműve felett, és az útszéli szalagkorlátnak csapódott. Szegedi az adott úton még biztonságosnak mondható sebességgel (ahogy egy szakértő fogalmazott: a még biztonságos sebesség felső határán) hajtott be a kanyarba. Az erősen bedöntött motor egyszer csak leblokkolt, a rajta ülő rendőr pedig egyenest a korlátnak vágódott. Esélye sem volt elkerülni a tragédiát. A balesetet az okozta, hogy a kanyarban a motor bukócsöve elérte az aszfaltot. Szabályosan felszerelt bukócső esetén ez nem történhetett volna meg. Akkor a lábtartó előbb éri el az aszfaltot és erős rezgéssel jelzi a motorosnak, hogy elérte a jármű dönthetőségének felső határát. Ha ennek ellenére továbbdönti a motorját, az egyszerűen kicsúszik alóla. Ellenben ha a bukócső fog előbb talajt, az olyan, mintha satufékkel próbált volna megállni; a motor szinte leblokkol, utasa pedig egyenesen repül tovább. Szegedi motorját - és még nyolc másikat - egy budafoki kft. szállította le a BRFK-nak 2007. június 6-án. A cég formailag közbeszerzésen nyerte el a Suzukik szállításának jogát. Egy rendőrségi jelentés szerint a céggel kötött szerződés szerint a szállító felelt „a műszaki tartalomért”. Azonban a budafoki kft. nem rendőrségi célra gyártott motorokat, hanem széria-Suzukikat szállított le, amelyeket később rendőriesítettek, úgynevezett sufnituninggal. A motorok átalakításához ugyanis senki nem kért - értelemszerűen nem is kapott - engedélyt az ilyen engedélyek kiadására jogosult Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH). Erről a napokban tájékoztatta a hatóság az ORFK-t. Ami már ma biztosan kijelenthető, hogy a 2007-ben beszerzett motorok egyikén teljesített szolgálatot Szegedi Henrik, amikor halálos baleset érte. Motorját ismeretlen helyen és körülmények között alakították át rendőrségi célokra, s eközben a kelleténél nagyobb bukócsövet szereltek fel rá, ami éles kanyarban hamarabb érte el az aszfaltot, mint a lábtartó. Az ORFK vezetője a fejleményekre tekintettel elvette az ügyet a BRFK-tól, most a Nemzeti Nyomozó Iroda foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoz ismeretlenek ellen. Az eljárás keretében tisztázni próbálják, hogy ki alakította át a budafoki cégtől vásárolt motorokat az átalakításhoz szükséges hatósági engedély nélkül, s kit terhel a felelősség azért, hogy a sufnituninggal rendőriesített jármű „szolgálatba állhatott”? Rendőrségi források szerint a vizsgálat kiterjed a motorok beszerzésére lebonyolított közbeszerzési eljárás törvényességére és szakszerűségére is. A rendőrség eddig különböző jogcímen összesen több mint öt és fél millió forintot fizetett ki a halála után posztumusz főtörzszászlóssá előléptetett Szegedi Henrik családjának. Ám ha bebizonyosodik, hogy rendőri szolgálatra alkalmatlan motorral küldték szolgálatba, az még ennél is sokkal többe fog kerülni a rendőrségnek. Az ügy kivizsgálásának befejezéséig a rendőrség a Szegedi Henrik halálát okozó motorral azonos valamennyi rendőrségi Suzukit leállíttatta. Sufnituningolt rendőrmotor „Egyáltalán ki és miért vásárolta meg azokat a Suzukikat?” A vizsgálat befejezéséig a rendőrség a Szegedi Henrik halálát okozó motorral azonos Suzukikat leállíttatta Fotó: MTI H. Szabó Sándor