Népszabadság, 2010. december (68. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-01 / 279. szám

2010. DECEMBER 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország Halálos kutyatámadás Ungár Tamás Pécs Vélhetően egy kutya ölte meg azt a Tormás községben élő, 61 éves férfit, akinek összemart holttestére hétfő reggel talál­tak rá saját házának udvarán. Az ügyről a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szűk­szavú nyilatkozatot adott ki, amiből mindössze annyit tud­tunk meg, hogy a rendőrség igazságügyi orvos szakértő be­vonásával vizsgálja, mi történt a férfival, és terhel-e valakit fe­lelősség. A tormásiak viszont tény­ként állítják, hogy hétfőre vir­radóra kutyatámadás áldoza­ta lett G. János. Falubeliek ér­deklődésünkre elmondták: a korábban pincérként dolgo­zó, nyugdíjas férfi egyedül la­kott a házában, kedélyes, udva­rias ember volt, aki szinte min­denkivel jó viszonyt ápolt a 345 lelkes Tormáson. A helybéli­ek nem tartják valószínűnek, hogy valaki szándékosan uszí­tott volna kutyát a férfira. A te­lepülés állatorvosa, Merics Im­re kérdésünkre válaszolva el­mondta, hogy G. Jánosra hátul­ról ugrott rá az őt megtámadó állat, s a férfi a fején, a nyakán és a csuklóján szenvedett olyan sérüléseket, amelyek végzete­sek lehettek. Helyiektől hal­lottuk azt is, hogy a falu mint­egy félszáz kutyáját a rendőr­ség DNS-vizsgálatnak vetet­te alá, aminek az a célja, hogy megállapítsák, melyik négylá­bú követte el a tragikus táma­dást. A DNS-vizsgálatról szó­ló információt a főkapitányság nem cáfolta, de nem is erősítet­te meg. Ismét elbukott a debreceni villamostender Kácsor Zsolt Debrecen Kétmillió forintos bírságot és 900 ezer forint igazgatási szol­gáltatási díjat szabott ki Debre­cen önkormányzatára és a vá­ros közlekedési vállalatára a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert az új villamosok beszerzé­sére kiírt ajánlatban megsértet­ték a közbeszerzési törvényt. A cívisvárosban az épülő 2-es vil­lamosvonal indokolja 18 darab új villamos beszerzését, de az ügyben 2008 óta már az ötödik eljárás eredménytelen. Az első kiírást az önkormányzat vonta vissza, a második és harmadik tender eredménytelen lett, míg a negyedik és most az ötödik kiírást a döntőbizottság sem­misítette meg műszaki tartal­mi okok miatt. Az utóbbi eset­ben az volt a döntőbizottság ki­fogása, hogy az ajánlatkérők a kiírásban nem megfelelően ha­tározták meg a járművek ala­csony padlózatával kapcsola­tos paramétereket. A történ­tek miatt elképzelhető, hogy az eredetileg 2012-re tervezett vil­lamosberuházás befejezése hó­napokat csúszik. Pajna Zoltán debreceni al­polgármester tegnapi sajtótá­jékoztatóján közölte: súlyosan jogsértőnek tartják a határoza­tot, ezért bírósághoz fordulnak. Hozzátette: a kiírást az illeté­kes hatóságok szabályosnak ta­lálták, így érthetetlen, hogy a szabványokat miképpen bírál­ta felül a döntőbizottság. A sajtótájékoztatón Varga László, a debreceni önkor­mányzat főosztályvezetője úgy fogalmazott: „El vagyunk kese­redve, mert úgy néz ki, mintha a hivatalban hülyék dolgozná­nak, akik nem képesek össze­állítani egy ajánlatot, holott er­ről szó sincs, a munkatársaink szerintem igenis jó munkát vé­gezetek.” www.nol.hu Beutaló nélkül sem kérnek pénzt A kórházak ugyan kisajtol­hatnának egy kis extra bevé­telt a körzeten kívüli pácien­seikből, de valójában nem érdekük elriasztani a mások területéről érkező betegeket, mert végül így is ugyanan­­­nyi pénzt kapnak. Danó Anna Az úgymond extra szolgáltatá­sért beszedett díjakból az egész­ségügyi intézmények évente kö­rülbelül 2,5 százaléknyi bevétel­hez jutnak. A számlázható szol­gáltatások közt egyebek mellett kérhetnének pluszdíjat az or­vosválasztásért, illetve a beuta­ló nélkül érkezőktől, mégsem teszik. Mert ahány forintot ilyen módon a betegtől beszedtek, ép­pen annyival kevesebbet kaptak az egészségbiztosítótól. (A jog­szabály szerint ugyanis most a szolgáltatás értékének 30 száza­lékát, maximum 100 ezer forin­tot kaphatnának minden, rend­szerben bolyongó betegtől.) A beutaló nélkül érkezőktől beszedendő díjakról a Péterfy Sándor utcai kórház baleseti központjában még egy tábla is tájékoztatja a betegeket. Sásdi Antal orvos igazgató ennek elle­nére határozottan állítja, mind­ez nem több, mint ottfelejtett plakát, amit azonnal el is távolí­tanak. Nem érdeke egyetlen in­tézménynek sem, hogy elrias­­­sza az éppen odatévedő bete­get. A kórházak ugyanis teljesít­ményelszámolás alapján jutnak bevételhez, és hogy az optimá­lis betegforgalom garantálható legyen, szükség van az úgyne­vezett területen kívüliekre is. A legtöbb, a beutalási rendet meg­­kerülőt budapesti kórházak lát­ják el, itt körülbelül 40 százalék az arányuk, főként a Pest, a Fe­jér, a Heves és a Komárom-Esz­­tergom megyei kórházak helyett látják el őket. A legfegyelmezet­tebbek a Békés, a Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megyében élők, mindössze öt százalékuk megy másik kórházba. Az Egészségbiztosítási Fel­ügyelet nyáron nyilvánosságra hozott vizsgálata egyértelműen bizonyítja, hogy ahány kórház, annyiféle a díjszedési gyakor­lat, így például a kórházak kér­nek pénzt az extra hotelszolgál­tatásokért, a halottmosdatásért és öltöztetésért, a betegdoku­mentáció fénymásolásáért vagy ha valaki a hagyományos törés­rögzítő helyett speciális könnyí­tett gipszet kért, de a beutalási rend megkerüléséért soha. Még az Országos Gerincgyógyászati Központban sem kérnek a be­tegtől pénzt, ha ragaszkodik az intézményhez vagy a központ valamelyik nagyobb hírű sebé­széhez, pedig ennek a kórház­nak az egyik leghosszabb a vá­rólistája. Papik Kornél, az in­tézet igazgatója lapunknak azt mondta: a beteg náluk is csak az extra igényekért - egyágyas szoba, emelt szintű étkezés­­ fizet, vagy olyan kezelésekért, amelyek nem részei a protokoll­nak. Ám még ezzel együtt is az évi másfél milliárdos intézmé­nyi bevételből mindössze né­hány tízmillió forintot jelente­nek ezek a pluszbefizetések. A kórházak ha a jogszerűen beszedhető díjakat nem is kérik el, de azért másként próbálnak bevételhez jutni. Például vissza­­állnak a régebbi technológiára, a töréseknél nem szegelnek, ha­nem hajlított lemezt használnak éppúgy, mint tíz éve. Van olyan városi kórház, ahol a hasi műté­teknél nem alkalmaznak testhá­lót, mert az operációk 150-200 ezer forintos árából nem lehet kigazdálkodni az 500-520 ezer forintos implantátumot, így vi­szont nagyobb a veszélye, hogy a beteg sérvet kap majd az ope­ráció szövődményeként. Másutt a legolcsóbb műtéti cérnára tér­tek át, és kínai, indiai terméke­ket használnak. Az Orbán-kormány egész­ségpolitikáért felelős államtit­kárának, Szócska Miklósnak a rendszer átalakításáról szóló vitairata is fölveti, mint az in­tézményeket pénzmaghoz jut­tató lehetőségként, hogy a be­­tegutakat megkerülőktől szed­jenek térítési díjat. Ám utóbb kiderült, hogy ez csak távla­tos elképzelés, és inkább csak mint tisztázandó kérdést ve­tették fel. Szócska Miklós sze­rint ez ugyanis egyelőre nem fér össze azzal, hogy a rend­szerben most kallódó beteg, ha végre rátalált a megfele­lő ellátásra, akkor extra díjjal büntessék. Ahány forintot beszednek a kórházak a beutaló nélküli betegtől, éppen annyival kevesebbet kapnak az egészségbiztosítótól Fotó: Teknős Miklós Az eredetileg szériamotor­nak szánt Suzuki szabályta­lan „rendőriesítése” miatt kellett meghalnia 2009. augusztus 8-án a Mátrában Szegedi Henriknek. Ezt ma már az ORFK vezetése is tudja. Már csak az a kérdés, ki felel a szériamotor enge­dély nélküli, szabálytalan átalakításáért? S persze az is, hogy ki vásárolt széria­motort a rendőrségnek? Fekete Gy. Attila Szegedi Henrik (30) 2009. augusztus 8-án délután fél ket­tőkor szolgálatteljesítés közben halálos motorbalesetet szenve­dett a Mátrában a 24-es főút Pa­­rádsasvár-Mátraháza közti sza­kaszán. Az első vizsgálat szerint vezetéstechnikai hiba okozta a fiatal rendőr halálát. Hozzátar­tozói azonban nem fogadták el a hivatalos jelentést, hogy az egy évvel korábban az orszá­gos rendőrmotoros-versenyen egyéniben és csapatban is har­madik helyen végző járőr az adott útszakaszon túl nagy se­bességgel hajtott és elvesztette uralmát a motorja felett. A család nyomására Borsod­ban újravizsgálták a baleset kö­rülményeit. A közigazgatási el­járás keretében górcső alá vet­ték a motorkerékpárt is. A hely­színen rögzített nyomok ar­ról árulkodtak, hogy egy éles kanyarban Szegedi elvesztette uralmát járműve felett, és az út­­széli szalagkorlátnak csapódott. Szegedi az adott úton még biz­tonságosnak mondható sebes­séggel (ahogy egy szakértő fo­galmazott: a még biztonságos sebesség felső határán) hajtott be a kanyarba. Az erősen be­döntött motor egyszer csak le­blokkolt, a rajta ülő rendőr pe­dig egyenest a korlátnak vágó­dott. Esélye sem volt elkerülni a tragédiát. A balesetet az okozta, hogy a kanyarban a motor bukócsö­ve elérte az aszfaltot. Szabá­lyosan felszerelt bukócső ese­tén ez nem történhetett volna meg. Akkor a lábtartó előbb éri el az aszfaltot és erős rezgéssel jelzi a motorosnak, hogy elérte a jármű dönthetőségének felső határát. Ha ennek ellenére to­­vábbdönti a motorját, az egy­szerűen kicsúszik alóla. Ellen­ben ha a bukócső fog előbb ta­lajt, az olyan, mintha satufékkel próbált volna megállni; a motor szinte leblokkol, utasa pedig egyenesen repül tovább. Szegedi motorját - és még nyolc másikat - egy budafo­ki kft. szállította le a BRFK-nak 2007. június 6-án. A cég forma­ilag közbeszerzésen nyerte el a Suzukik szállításának jogát. Egy rendőrségi jelentés szerint a céggel kötött szerződés sze­rint a szállító felelt „a műszaki tartalomért”. Azonban a buda­foki kft. nem rendőrségi célra gyártott motorokat, hanem szé­­ria-Suzukikat szállított le, ame­lyeket később rendőriesítettek, úgynevezett sufnituninggal. A motorok átalakításához ugyan­is senki nem kért - értelemsze­rűen nem is kapott - engedélyt az ilyen engedélyek kiadására jogosult Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH). Erről a na­pokban tájékoztatta a hatóság az ORFK-t. Ami már ma biztosan kije­lenthető, hogy a 2007-ben be­szerzett motorok egyikén telje­sített szolgálatot Szegedi Hen­rik, amikor halálos baleset ér­te. Motorját ismeretlen helyen és körülmények között alakí­tották át rendőrségi célokra, s eközben a kelleténél nagyobb bukócsövet szereltek fel rá, ami éles kanyarban hamarabb érte el az aszfaltot, mint a láb­tartó. Az ORFK vezetője a fejle­ményekre tekintettel elvette az ügyet a BRFK-tól, most a Nem­zeti Nyomozó Iroda foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoz ismeretlenek ellen. Az eljárás keretében tisztázni pró­bálják, hogy ki alakította át a bu­dafoki cégtől vásárolt motoro­kat az átalakításhoz szükséges hatósági engedély nélkül, s kit terhel a felelősség azért, hogy a sufnituninggal rendőriesített jármű „szolgálatba állhatott”? Rendőrségi források szerint a vizsgálat kiterjed a motorok be­szerzésére lebonyolított közbe­szerzési eljárás törvényességé­re és szakszerűségére is. A rendőrség eddig különbö­ző jogcímen összesen több mint öt és fél millió forintot fizetett ki a halála után posztumusz fő­törzszászlóssá előléptetett Sze­gedi Henrik családjának. Ám ha bebizonyosodik, hogy rendőri szolgálatra alkalmatlan motor­ral küldték szolgálatba, az még ennél is sokkal többe fog kerül­ni a rendőrségnek. Az ügy ki­vizsgálásának befejezéséig a rendőrség a Szegedi Henrik ha­lálát okozó motorral azonos va­lamennyi rendőrségi Suzukit leállíttatta. Sufnituningolt rendőrmotor „Egyáltalán ki és miért vásárolta meg azokat a Suzukikat?” A vizsgálat befejezéséig a rendőrség a Szegedi Henrik halálát okozó motorral azonos Suzukikat leállíttatta Fotó: MTI H. Szabó Sándor

Next