Népszabadság, 2011. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-03 / 1. szám

2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Schmitt Pál újévi beszéde Vessünk számot az elvégzett és a még ránk váró feladatok­kal, ne fogadjunk meg sem­mit, csak tegyük a dolgunk bölcsességgel, emberséggel - hangsúlyozta televíziós új­évi köszöntőjében Schmitt Pál köztársasági elnök, aki beszé­dét a Sándor-palotát bejárva mondta el. (MTI) Tartalékosok őrzik a laktanyákat Szolgálatba léptek az első ön­kéntes tartalékos katonák teg­nap a fővárosban: a civil vál­lalkozásoktól ők veszik át a ki­emelt katonai objektumok őr­zését. Benkő Tibor vezérka­ri főnök elmondta: összesen 57 létesítményt véd majd az a mintegy kétezer tartalékosuk, aki rövid kiképzés után kezdi meg szolgálatát. (MTI) Devecser környékén nincs ügyvéd? Huszonötezer forint plusz áfa óradíjat fizetnek azoknak az ügyvédeknek, akik a vörös­­iszap-katasztrófa sújtotta tér­ségben felállított jogi munka­­csoportban dolgoznak - közöl­te a Vasárnapi Hírek. A mun­kadíj nem tűnik aránytalanul magasnak, ám az többletkölt­séget okoz, hogy az úton töl­tött időért óránként tízezer fo­rint plusz áfa jár, s gondoskod­ni kell az ügyvédek elhelyezé­séről is. (Munkatársunktól) Egészségügyi változások Danó Anna Jogalkotási dömping volt az egészségügyben is az év utol­só heteiben, a legtöbb válto­zás az orvosokat és a patiku­sokat érinti. Mégsem kell vizs­gát tenniük az infúzió beköté­séhez az ápolóknak, és a jö­vőben csak a 75 év alattiak­ra vonatkozik, hogy kötelező továbbképzés keretében kell megújítani szakmai tudásukat. Megszűnik a kezelésekről szó­ló kötelező elszámolási nyilat­kozat. A kormányzat szerint a biztosítottak nehezen tudják értelmezni az elszámolási nyi­latkozatot, miközben a szol­gáltató számára mindez feles­leges és megterhelő kötele­zettség. Ezért eltörölték, a jö­vőben csak a beteg kifejezett kérésére kell ezt kinyomtat­niuk az orvosoknak. A kórházak a jövőben kér­hetnek térítési díjat úgyneve­zett extra szolgáltatásaikért - például az egészségbiztosító által nem finanszírozott ellá­tásokért, vagy kényelmi szol­gáltatásokért - a betegek által így megfizetett összeg az in­tézmény saját bevétele lesz. Változik több pénzbeli el­látásról (táppénz, gyes) szóló szabály is, így, ha egy kismama egyidejűleg többféle ellátás­ra is jogosult - például, vala­ki a gyermekgondozási segély mellett dolgozik és táppénz­re szorul - akkor lesz lehető­ség az ilyen különböző jutta­tásokból a kedvezőbb ellátást választani, illetve akár hat hó­napra visszamenőleg is kérni. Viszont azok, akiknek nem járt volna a táppénz vagy más ellá­tás és valamilyen adminisztrá­ciós hiba okán mégis megkap­ták, a jövőben 90 nap alatt fi­zethetik vissza. A betegek számára húsba­vágó lehet, hogy a jövőben a gyógyszertárak nem adhat­ják tovább a nagykereskedők­től kapott árkedvezményeket, magyarul megszűnnek az ak­ciói, így esetenként olcsóbbá váló termékek a patikában. www.nol.hu A magyarok többségének rossz év volt 2010 Négyből hárman úgy vélik, hogy 2010 rossz év volt Ma­gyarország számára - derül ki a Szonda Ipsos kutatásá­ból. A megkérdezettek há­romnegyede panaszkodott anyagi helyzetének alakulá­sára és többségben vannak azok is, akik úgy érzik, hogy a magánéletük is ros­­­szul alakult. Matalin Dóra Az emberek 73 százaléka úgy gondolja, hogy 2010-ben ros­­­szul alakult az anyagi helyze­te - többek között ez derül ki a Szonda Ipsos-közvélemény­­kutatásból, amelyet december első felében készítettek ezer ember személyes megkérde­zésével. 23 százaléknyian vi­szont azt mondták, hogy jól alakultak pénzügyeik. Hogy ki milyen évet zárt anyagilag, jelentősen függ az életkorától és a munkaerő-piaci helyze­tétől. Minél idősebb a válasz­adó, annál rosszabbnak érté­keli az évet. A húszas éveik­ben járók között még 31 szá­zalék azok aránya, akik pozití­van értékelték az anyagi hely­zetüket, a hatvanas korosz­tályban (és általában a nyug­díjasok között) már csak 17 százalék. Az iskolázottság, il­letve a munkaerő-piaci pozí­ciók még az életkornál is na­gyobb mértékben befolyásol­ják a pénzügyekkel kapcsola­tos érzéseket. A diplomások, a vezető beosztásban dolgo­zók negyven százaléka érezte úgy, hogy jó az anyagi helyze­te, míg az alacsony iskolázott­­ságúak alig tíz százaléka. Függetlenül az ország hely­zetétől az emberek többsége a rendszerváltás óta minden évben rossznak ítéli az anya­gi helyzetét. Igaz, hogy voltak olyan évek, amikor jóval keve­sebben voltak az elégedetle­nek - mondja Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazga­tója. Hozzáteszi: fontos jelzés a társadalmi egészség szem­pontjából, hogy vannak olyan rétegek, például az alacsony is­­kolázottságúak, amelyek hos­­­szú ideje komoly hátrányban érzik magukat, és úgy tűnik, hogy a szociális ellátó rend­szer egyelőre nem tudott vál­toztatni ezen. A munkahelyi viszonyokról a megkérdezettek fele nyilatko­zott kedvezően. Minél képzet­tebb egy munkavállaló, annál jobban érezte magát 2010-ben a munkahelyén. Míg a szakkép­zetlenek több mint kétharma­da úgy érezte, hogy az idei ki­fejezetten rossz év volt, a szak­munkás végzettségűek köré­ben ez az arány csak 53 száza­lék, az érettségizettek között pedig 38 százalék. A legjobban a diplomások érezték magukat: körükben csak 22 százalék pa­naszkodott rossz munkahelyi élményekről. Ami az egészségi állapotot illeti, a válaszadók 37 százalé­ka, tehát nagyjából hárommil­lió állampolgár számolt be be­tegségről, rossz egészségi álla­potról. A határ az 50. életévnél van, az ennél fiatalabbak túl­nyomó többsége életerősnek, egészségesnek érezte magát. A húszas éveikben járók köré­ben természetes, hogy 83 szá­zalék egészségesnek érzi ma­gát, de még a negyvenes kor­csoportban is 70 százalék szá­molt be erről. Az ötvenes kor­osztályban már csak 49 száza­lék érezte ilyen szempontból jól magát. A hatvanévesnél idősebbek többsége (64 száza­lékuk) viszont betegségekkel tarkított évként gondol vis­­­sza 2010-re. Az iskolázottság emelkedésével valamelyest nő a magukat egészségesnek ér­zők aránya. A kutatás elemzése során ki­­derült, hogy a magánélet érté­kelésére leginkább a pénzügyi helyzet alakulása van hatás­sal. A magyarok több mint fe­le, 54 százaléka úgy véli, hogy ebben az évben a magánéle­tét inkább negatívumok jelle­mezték. Boldognak leginkább a húszas éveikben járók és a diplomások érezték magukat, magánéleti problémákról pe­dig leginkább az idősek és az alacsony iskolázottságúak szá­moltak be. A házastársi vagy élettársi kapcsolat önmagá­ban még nem jelent boldogsá­got, de a gyerek már többnyi­re igen. A lazább kapcsolat, az együttjárás a többség (63 szá­zalék) számára kellemes köz­érzetet biztosít, 35 százalék vi­szont úgy érzi, hogy magán­élete így nem teljes. A kettes­ben élő házaspárok, élettársak többsége (60 százalékuk) in­kább negatívan értékelte ma­gánélete idei eseményeit. A gyerekes párok viszont inkább örömtelinek tartották az évet, 53 százalékuk pozitív magán­életi eseményekről számolt be. Igaz, hogy a magánéletről panaszkodó gyermekes párok aránya sem kicsi, ők 43 száza­lékot tesznek ki. Az ország helyzetét hagyo­mányosan kritikusan értékelik az emberek. Idén sincs más­képp: a válaszadók 73 száza­léka szerint rossz éve volt Ma­gyarországnak. A különbsége­ket a politikai hovatartozás be­folyásolja, ugyanakkor a társa­dalmi státusznak nincsen hatá­sa a véleményekre. Az MSZP híveinek 97 százaléka szerint rossz év volt 2010. A Fidesz tá­mogatói megosztottak, de kö­zöttük is többen vannak (56 százalék), akik a 2010-es évet rossznak érezték. Nem az Orbán-kormány te­vékenységét, hanem az egész évet kellett értékelni, vagyis eb­ben az eredményben benne le­het a választások előtti időszak is. Ahogy az is, hogy a Fidesz hívei mennyire érzik úgy, hogy megtörténtek azok a lépések, amelyeket vártak, vagy éppen ellenkezőleg, olyan döntések születtek, például a magán­nyugdíjpénztárakkal kapcso­latban, amelyekkel nem okvet­lenül értenek egyet - teszi hoz­zá Závecz Tibor. A más pártokra szavazók is inkább rossz emlékeket őriz­nek az évről, ahogy azok is, akik egyetlen párt híveinek sem vallják magukat: 70-80 százalékuk szerint kudarcok­kal teli év volt. Szonda Ipsos Üvegrobbanás, beázás, pénzhiány Miért távozik posztjáról a pécsi Tudásközpont ügyvezetője? A Pécsre látogató turisták megcsodálják a helyi Tudás­­központ attraktív megjelené­sét és XX. századi szolgálta­tásait. Az épület körül azon­ban nincs minden rendben: ezt jelzi, hogy távozik poszt­járól a létesítményt működ­tető kft. néhány hónapja ki­nevezett ügyvezetője. Ungár Tamás Pécs A Dél-dunántúli Regioná­lis Könyvtár és Tudásközpont épületét októberben vették bir­tokba a pécsiek. Az öt és fél mil­liárd forintból megépített ház afféle kultúrpláza szeretne len­ni, vagyis egy olyan könyvtár, ahol kiállítások, előadások, ve­títések, konferenciák találnak otthonra, s ahol a kultúra bará­taival repül az idő. Az unió 85 százalékos támo­gatásából megvalósított 13 ezer négyzetméteres épületet két könyvtár „lakja”: a Pécsi Tudo­mányegyetemé (PTE), valamint a Baranya megyei, illetve a pé­csi önkormányzat tulajdonában lévő integrált bibliotéka. A két könyvtár megőrizte önállóságát - az egyetem hatvanhat, a pécs­­baranyai téka ötvennégy embert foglalkoztat. Az előbbinek 580, az utóbbinak 420 ezer könyve van. Az állomány gyarapítására az egyetem 50 milliót, a megye 20 milliót költhet évente. Össze­hangolják a vásárlást, s ezáltal a készlet még teljesebb lesz. Az ol­vasók nem két könyvtárral tarta­nak kapcsolatot, hanem eggyel, a Tudásközpontéval, s nem tud­ják, hogy az általuk megszólított könyvtárost az egyetem vagy a megye alkalmazza-e. A Tudásközpontba naponta 6-700 olvasó nyit be. A turisták is célba veszik az épületet. Meg­csodálják a Balázs Mihály ter­vezte, üvegborítású ház izgal­masan egymásba nyíló, hatal­mas tereit s az egész épület egy­szerre meditatív és teátrális lég­körét. De az épület körül nincs min­den rendben. December köze­pe óta megjelentek a ház körül a katasztrófaturisták is. Előbb egy fagyos éjszakán a ház két oldaláról is leszakadt egy-egy hat négyzetméteres üvegtáb­la, majd egy fűtésszelep hibá­ja miatt beázott az épület ötven négyzetméternyi része, s ezért napokra bezárták a Tudásköz­pontot. A turistákat a két eset okozta kíváncsiság is idehozza. Időközben kitudódott, hogy távozik posztjáról a Tudásköz­pontot működtető kft. ügyveze­tője, Morvai Lehel. Arról lehe­tett hallani, hogy az építész vég­zettségű Morvai azért távozik posztjáról, mert pénzügyi fe­szültségek terhelik a Tudásköz­pont működését. Az ügyvezető hivatalosan azzal indokolta tá­vozását, hogy a PTE több épü­letének is ő a létesítményveze­tője, s a két munkát nem tudja összeegyeztetni. Morvai az in­tézmény pénzügyi nehézségei­ről nem beszélt, ám ettől még ez a gond létezik. A házat 51 százalékban a megye és a város közös könyvtára használja, az épület 49 százaléka az egyete­met szolgálja. A Tudásközpont műszaki fenntartási költségei is ilyen arányban oszlanak meg. A központ évi 240-250 milliós ter­het ró a fenntartókra. Az egye­tem és a megye állta a 2010-ben ráeső költségeket, Pécs önkor­mányzata viszont tartozik a ház­nak 47 millió forinttal. Emiatt viszont a Tudásközpont is ha­sonló nagyságú lejárt tartozást halmozott fel a ház beszállítói­val szemben. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere érdek­lődésünkre azt mondta:­­ A vá­ros januárban rendezi tartozá­sát. Az évente 40 milliárdból gazdálkodó Pécs számára a Tu­dásközpont nem vállalhatatlan teher, ám a város 35 milliárdos adósságot görget maga előtt, így időnként csak késve tudja rendezni a számláit. Az eredeti terv szerint a Tu­dásközpontot tizenkét tagú stáb irányította volna, a megye azonban csak hat ember felvé­telét engedélyezte. Nincs a ház­nak például olyan marketinge­se, aki a központ termeinek ki­ajánlásával foglalkozna. Pedig a Tudásközpont pénzügyi egyen­súlyához arra is szükség lenne, hogy termék bérbeadásából 30- 40 milliós bevételhez jussanak. A megye takarékossági okokból nem engedte feltölteni a köz­pont stábját. A hatmilliárd fo­rintnyi adósságtól nyögő bara­nyai önkormányzatnak 2011-ben 11 milliárdot kellene fordítania intézményeire, s a megyének ennél 2,4 milliárddal kevesebb a forrása. Ezért intézmény-össze­vonásokra készül a baranyai közgyűlés. Integrálják például a megyei művelődési közpon­tot és a Pécs belvárosában mű­ködő Művészetek Házát. Har­gitai János, a megyei közgyű­lés fideszes elnöke elmondta: a két intézmény húsz emberéből öt marad, s ennek a csapatnak lesz a feladata, hogy a Tudás­­központ termeinek bérbeadá­sát menedzselje. A megye és Pécs első embere biztos abban, hogy a Tudásköz­pont gazdálkodását és létét nem fenyegeti veszély. A harmadik fenntartó, a PTE gazdasági rek­torhelyettese, Zeller Gyula is ezt erősítette meg. Zeller úgy fogal­mazott: az idén 60 milliárdból gazdálkodó PTE számára a Tu­dásközpont 120 milliós kiadása „nem tétel”. A már említett kivitelezési hibák meg azért nem veszélyez­tetik a házat, mert a kivitelező, a Gropius Zrt. vállalja azok kijaví­tását - tudtuk meg a cég vezető­jétől, Csáktornyai Gyulától. Ettől még az épületet mű­anyag csíkkal elkerített korri­dor határolja, nehogy egy le­hulló üveg „megtaláljon” va­lakit. Mert a két levált üveg ugyan felrobbant a levegőben és ujjpercnyi darabokban hul­lott a földre, ám az üvegmor­zsákat sem öröm nyakba kapni. Az üvegrobbanás okát­­ várha­tóan­­ hónapokig vizsgálják, ad­dig marad az elkerítés. Az olva­sók ettől még ugyanúgy jönnek. Miként a turisták is. Ki az épü­let szépségére, ki a hibáira kí­váncsi, így kerek a világ. December közepe óta megjelentek a ház körül a katasztrófaturisták is Fotó: Wéber Tamás

Next