Népszabadság, 2011. január (69. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-03 / 1. szám
2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Schmitt Pál újévi beszéde Vessünk számot az elvégzett és a még ránk váró feladatokkal, ne fogadjunk meg semmit, csak tegyük a dolgunk bölcsességgel, emberséggel - hangsúlyozta televíziós újévi köszöntőjében Schmitt Pál köztársasági elnök, aki beszédét a Sándor-palotát bejárva mondta el. (MTI) Tartalékosok őrzik a laktanyákat Szolgálatba léptek az első önkéntes tartalékos katonák tegnap a fővárosban: a civil vállalkozásoktól ők veszik át a kiemelt katonai objektumok őrzését. Benkő Tibor vezérkari főnök elmondta: összesen 57 létesítményt véd majd az a mintegy kétezer tartalékosuk, aki rövid kiképzés után kezdi meg szolgálatát. (MTI) Devecser környékén nincs ügyvéd? Huszonötezer forint plusz áfa óradíjat fizetnek azoknak az ügyvédeknek, akik a vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségben felállított jogi munkacsoportban dolgoznak - közölte a Vasárnapi Hírek. A munkadíj nem tűnik aránytalanul magasnak, ám az többletköltséget okoz, hogy az úton töltött időért óránként tízezer forint plusz áfa jár, s gondoskodni kell az ügyvédek elhelyezéséről is. (Munkatársunktól) Egészségügyi változások Danó Anna Jogalkotási dömping volt az egészségügyben is az év utolsó heteiben, a legtöbb változás az orvosokat és a patikusokat érinti. Mégsem kell vizsgát tenniük az infúzió bekötéséhez az ápolóknak, és a jövőben csak a 75 év alattiakra vonatkozik, hogy kötelező továbbképzés keretében kell megújítani szakmai tudásukat. Megszűnik a kezelésekről szóló kötelező elszámolási nyilatkozat. A kormányzat szerint a biztosítottak nehezen tudják értelmezni az elszámolási nyilatkozatot, miközben a szolgáltató számára mindez felesleges és megterhelő kötelezettség. Ezért eltörölték, a jövőben csak a beteg kifejezett kérésére kell ezt kinyomtatniuk az orvosoknak. A kórházak a jövőben kérhetnek térítési díjat úgynevezett extra szolgáltatásaikért - például az egészségbiztosító által nem finanszírozott ellátásokért, vagy kényelmi szolgáltatásokért - a betegek által így megfizetett összeg az intézmény saját bevétele lesz. Változik több pénzbeli ellátásról (táppénz, gyes) szóló szabály is, így, ha egy kismama egyidejűleg többféle ellátásra is jogosult - például, valaki a gyermekgondozási segély mellett dolgozik és táppénzre szorul - akkor lesz lehetőség az ilyen különböző juttatásokból a kedvezőbb ellátást választani, illetve akár hat hónapra visszamenőleg is kérni. Viszont azok, akiknek nem járt volna a táppénz vagy más ellátás és valamilyen adminisztrációs hiba okán mégis megkapták, a jövőben 90 nap alatt fizethetik vissza. A betegek számára húsbavágó lehet, hogy a jövőben a gyógyszertárak nem adhatják tovább a nagykereskedőktől kapott árkedvezményeket, magyarul megszűnnek az akciói, így esetenként olcsóbbá váló termékek a patikában. www.nol.hu A magyarok többségének rossz év volt 2010 Négyből hárman úgy vélik, hogy 2010 rossz év volt Magyarország számára - derül ki a Szonda Ipsos kutatásából. A megkérdezettek háromnegyede panaszkodott anyagi helyzetének alakulására és többségben vannak azok is, akik úgy érzik, hogy a magánéletük is rosszul alakult. Matalin Dóra Az emberek 73 százaléka úgy gondolja, hogy 2010-ben rosszul alakult az anyagi helyzete - többek között ez derül ki a Szonda Ipsos-közvéleménykutatásból, amelyet december első felében készítettek ezer ember személyes megkérdezésével. 23 százaléknyian viszont azt mondták, hogy jól alakultak pénzügyeik. Hogy ki milyen évet zárt anyagilag, jelentősen függ az életkorától és a munkaerő-piaci helyzetétől. Minél idősebb a válaszadó, annál rosszabbnak értékeli az évet. A húszas éveikben járók között még 31 százalék azok aránya, akik pozitívan értékelték az anyagi helyzetüket, a hatvanas korosztályban (és általában a nyugdíjasok között) már csak 17 százalék. Az iskolázottság, illetve a munkaerő-piaci pozíciók még az életkornál is nagyobb mértékben befolyásolják a pénzügyekkel kapcsolatos érzéseket. A diplomások, a vezető beosztásban dolgozók negyven százaléka érezte úgy, hogy jó az anyagi helyzete, míg az alacsony iskolázottságúak alig tíz százaléka. Függetlenül az ország helyzetétől az emberek többsége a rendszerváltás óta minden évben rossznak ítéli az anyagi helyzetét. Igaz, hogy voltak olyan évek, amikor jóval kevesebben voltak az elégedetlenek - mondja Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója. Hozzáteszi: fontos jelzés a társadalmi egészség szempontjából, hogy vannak olyan rétegek, például az alacsony iskolázottságúak, amelyek hosszú ideje komoly hátrányban érzik magukat, és úgy tűnik, hogy a szociális ellátó rendszer egyelőre nem tudott változtatni ezen. A munkahelyi viszonyokról a megkérdezettek fele nyilatkozott kedvezően. Minél képzettebb egy munkavállaló, annál jobban érezte magát 2010-ben a munkahelyén. Míg a szakképzetlenek több mint kétharmada úgy érezte, hogy az idei kifejezetten rossz év volt, a szakmunkás végzettségűek körében ez az arány csak 53 százalék, az érettségizettek között pedig 38 százalék. A legjobban a diplomások érezték magukat: körükben csak 22 százalék panaszkodott rossz munkahelyi élményekről. Ami az egészségi állapotot illeti, a válaszadók 37 százaléka, tehát nagyjából hárommillió állampolgár számolt be betegségről, rossz egészségi állapotról. A határ az 50. életévnél van, az ennél fiatalabbak túlnyomó többsége életerősnek, egészségesnek érezte magát. A húszas éveikben járók körében természetes, hogy 83 százalék egészségesnek érzi magát, de még a negyvenes korcsoportban is 70 százalék számolt be erről. Az ötvenes korosztályban már csak 49 százalék érezte ilyen szempontból jól magát. A hatvanévesnél idősebbek többsége (64 százalékuk) viszont betegségekkel tarkított évként gondol vissza 2010-re. Az iskolázottság emelkedésével valamelyest nő a magukat egészségesnek érzők aránya. A kutatás elemzése során kiderült, hogy a magánélet értékelésére leginkább a pénzügyi helyzet alakulása van hatással. A magyarok több mint fele, 54 százaléka úgy véli, hogy ebben az évben a magánéletét inkább negatívumok jellemezték. Boldognak leginkább a húszas éveikben járók és a diplomások érezték magukat, magánéleti problémákról pedig leginkább az idősek és az alacsony iskolázottságúak számoltak be. A házastársi vagy élettársi kapcsolat önmagában még nem jelent boldogságot, de a gyerek már többnyire igen. A lazább kapcsolat, az együttjárás a többség (63 százalék) számára kellemes közérzetet biztosít, 35 százalék viszont úgy érzi, hogy magánélete így nem teljes. A kettesben élő házaspárok, élettársak többsége (60 százalékuk) inkább negatívan értékelte magánélete idei eseményeit. A gyerekes párok viszont inkább örömtelinek tartották az évet, 53 százalékuk pozitív magánéleti eseményekről számolt be. Igaz, hogy a magánéletről panaszkodó gyermekes párok aránya sem kicsi, ők 43 százalékot tesznek ki. Az ország helyzetét hagyományosan kritikusan értékelik az emberek. Idén sincs másképp: a válaszadók 73 százaléka szerint rossz éve volt Magyarországnak. A különbségeket a politikai hovatartozás befolyásolja, ugyanakkor a társadalmi státusznak nincsen hatása a véleményekre. Az MSZP híveinek 97 százaléka szerint rossz év volt 2010. A Fidesz támogatói megosztottak, de közöttük is többen vannak (56 százalék), akik a 2010-es évet rossznak érezték. Nem az Orbán-kormány tevékenységét, hanem az egész évet kellett értékelni, vagyis ebben az eredményben benne lehet a választások előtti időszak is. Ahogy az is, hogy a Fidesz hívei mennyire érzik úgy, hogy megtörténtek azok a lépések, amelyeket vártak, vagy éppen ellenkezőleg, olyan döntések születtek, például a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban, amelyekkel nem okvetlenül értenek egyet - teszi hozzá Závecz Tibor. A más pártokra szavazók is inkább rossz emlékeket őriznek az évről, ahogy azok is, akik egyetlen párt híveinek sem vallják magukat: 70-80 százalékuk szerint kudarcokkal teli év volt. Szonda Ipsos Üvegrobbanás, beázás, pénzhiány Miért távozik posztjáról a pécsi Tudásközpont ügyvezetője? A Pécsre látogató turisták megcsodálják a helyi Tudásközpont attraktív megjelenését és XX. századi szolgáltatásait. Az épület körül azonban nincs minden rendben: ezt jelzi, hogy távozik posztjáról a létesítményt működtető kft. néhány hónapja kinevezett ügyvezetője. Ungár Tamás Pécs A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont épületét októberben vették birtokba a pécsiek. Az öt és fél milliárd forintból megépített ház afféle kultúrpláza szeretne lenni, vagyis egy olyan könyvtár, ahol kiállítások, előadások, vetítések, konferenciák találnak otthonra, s ahol a kultúra barátaival repül az idő. Az unió 85 százalékos támogatásából megvalósított 13 ezer négyzetméteres épületet két könyvtár „lakja”: a Pécsi Tudományegyetemé (PTE), valamint a Baranya megyei, illetve a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő integrált bibliotéka. A két könyvtár megőrizte önállóságát - az egyetem hatvanhat, a pécsbaranyai téka ötvennégy embert foglalkoztat. Az előbbinek 580, az utóbbinak 420 ezer könyve van. Az állomány gyarapítására az egyetem 50 milliót, a megye 20 milliót költhet évente. Összehangolják a vásárlást, s ezáltal a készlet még teljesebb lesz. Az olvasók nem két könyvtárral tartanak kapcsolatot, hanem eggyel, a Tudásközpontéval, s nem tudják, hogy az általuk megszólított könyvtárost az egyetem vagy a megye alkalmazza-e. A Tudásközpontba naponta 6-700 olvasó nyit be. A turisták is célba veszik az épületet. Megcsodálják a Balázs Mihály tervezte, üvegborítású ház izgalmasan egymásba nyíló, hatalmas tereit s az egész épület egyszerre meditatív és teátrális légkörét. De az épület körül nincs minden rendben. December közepe óta megjelentek a ház körül a katasztrófaturisták is. Előbb egy fagyos éjszakán a ház két oldaláról is leszakadt egy-egy hat négyzetméteres üvegtábla, majd egy fűtésszelep hibája miatt beázott az épület ötven négyzetméternyi része, s ezért napokra bezárták a Tudásközpontot. A turistákat a két eset okozta kíváncsiság is idehozza. Időközben kitudódott, hogy távozik posztjáról a Tudásközpontot működtető kft. ügyvezetője, Morvai Lehel. Arról lehetett hallani, hogy az építész végzettségű Morvai azért távozik posztjáról, mert pénzügyi feszültségek terhelik a Tudásközpont működését. Az ügyvezető hivatalosan azzal indokolta távozását, hogy a PTE több épületének is ő a létesítményvezetője, s a két munkát nem tudja összeegyeztetni. Morvai az intézmény pénzügyi nehézségeiről nem beszélt, ám ettől még ez a gond létezik. A házat 51 százalékban a megye és a város közös könyvtára használja, az épület 49 százaléka az egyetemet szolgálja. A Tudásközpont műszaki fenntartási költségei is ilyen arányban oszlanak meg. A központ évi 240-250 milliós terhet ró a fenntartókra. Az egyetem és a megye állta a 2010-ben ráeső költségeket, Pécs önkormányzata viszont tartozik a háznak 47 millió forinttal. Emiatt viszont a Tudásközpont is hasonló nagyságú lejárt tartozást halmozott fel a ház beszállítóival szemben. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere érdeklődésünkre azt mondta: A város januárban rendezi tartozását. Az évente 40 milliárdból gazdálkodó Pécs számára a Tudásközpont nem vállalhatatlan teher, ám a város 35 milliárdos adósságot görget maga előtt, így időnként csak késve tudja rendezni a számláit. Az eredeti terv szerint a Tudásközpontot tizenkét tagú stáb irányította volna, a megye azonban csak hat ember felvételét engedélyezte. Nincs a háznak például olyan marketingese, aki a központ termeinek kiajánlásával foglalkozna. Pedig a Tudásközpont pénzügyi egyensúlyához arra is szükség lenne, hogy termék bérbeadásából 30- 40 milliós bevételhez jussanak. A megye takarékossági okokból nem engedte feltölteni a központ stábját. A hatmilliárd forintnyi adósságtól nyögő baranyai önkormányzatnak 2011-ben 11 milliárdot kellene fordítania intézményeire, s a megyének ennél 2,4 milliárddal kevesebb a forrása. Ezért intézmény-összevonásokra készül a baranyai közgyűlés. Integrálják például a megyei művelődési központot és a Pécs belvárosában működő Művészetek Házát. Hargitai János, a megyei közgyűlés fideszes elnöke elmondta: a két intézmény húsz emberéből öt marad, s ennek a csapatnak lesz a feladata, hogy a Tudásközpont termeinek bérbeadását menedzselje. A megye és Pécs első embere biztos abban, hogy a Tudásközpont gazdálkodását és létét nem fenyegeti veszély. A harmadik fenntartó, a PTE gazdasági rektorhelyettese, Zeller Gyula is ezt erősítette meg. Zeller úgy fogalmazott: az idén 60 milliárdból gazdálkodó PTE számára a Tudásközpont 120 milliós kiadása „nem tétel”. A már említett kivitelezési hibák meg azért nem veszélyeztetik a házat, mert a kivitelező, a Gropius Zrt. vállalja azok kijavítását - tudtuk meg a cég vezetőjétől, Csáktornyai Gyulától. Ettől még az épületet műanyag csíkkal elkerített korridor határolja, nehogy egy lehulló üveg „megtaláljon” valakit. Mert a két levált üveg ugyan felrobbant a levegőben és ujjpercnyi darabokban hullott a földre, ám az üvegmorzsákat sem öröm nyakba kapni. Az üvegrobbanás okát várhatóan hónapokig vizsgálják, addig marad az elkerítés. Az olvasók ettől még ugyanúgy jönnek. Miként a turisták is. Ki az épület szépségére, ki a hibáira kíváncsi, így kerek a világ. December közepe óta megjelentek a ház körül a katasztrófaturisták is Fotó: Wéber Tamás